Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-20 / 154. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 julius 20 Vasárnap 51-ik évfolyam, 154-ik szám BEKESMEErYEI EQZLORT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Téldányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiidetét díjszabás szerint. Közmunkákat kezdenek a munkanélküliség leküzdésére Budapest, julius 19. A minisztertanácson beható tanácskozások után elhatározták, hogy az egyes xesszortminiszterek a rendelkezésükre álló hitel keretén belül azonnal elrendelik tárcájuk hatáskörében a közmunkák kiírását. Ez tehát a legrövidebb időn belül •meg lesz. A közmunkák hamarosan megindulnak a költségvetési Wtel keretén belül. A jövő héten a minisztertanácson határoznak a további teendők felett. Ezenkívül az igazságügyminiszter két javaslatát fogadták el és több folyó ügyekkel foglalkoztak. magyar eredmények az olimpiászon Páris, julius 19. Az olimpiászon a 400 m.-es hölgystafétát az Egyesült Államok nyerte 4'58 p. alatt; a 400 m.-es férfiuszás döntőjét Weismüller (Amerika) 5'4 p. alatt; a női műugrás döntőjét Desker (Amerika); a 200 m.-es női mellúszásban Norton (angol) 3'33 p.; a 100 m.-es hátúszás döntőjében •~< Kealocha (Egyesült Államok) 1 p. 13*2 mp. alatt; harmadik Barta (magyar) lett 1 p. 17"8 mp. alatt. Vízipóló : Belgium győzött Svédország felett 4 : 3, Magyarország győzött Csehország ellen 7:4 arányban. A kardvívásban első Pósta, második Ducrer, harmadik Garay, mindhárman öt győzelmet arattak és kettőt vesztettek és igy a győzelem első helyen holtpontra jutott. A döntő szó során Pósta 4:0 arányban verte meg Ducrert és 4: 1 arányban Garayt. Ducrer pedig 4 : 3 arányban verte meg Garayt és igy Ducrer került a második helyre. Negyedik helyre került Schenker (magyar), ki négy győzelmet aratott és hármat vesztett. A holnapi nap folyamán fogják felvonni a stadionra a magyar zászlót a kardvívásban elért eredmények következtében. Páris, julius 19. A francia sajtó a kardvivó bajnokságért tegnap folyt küzdelemről foglalkozva megállapítja, hogy a mérkőzés az olaszok távollétének ellenére szép és érdekes volt. Az „Autó" cimü lap azt írja, hogy a győztes Pósta rokonszenves vívó, aki a zsűri minden döntését bámulatos nyugalommal fogadta. A védelemben és támadásban pompás és teljesen megérdemelt győzelmet aratott. A „Quotidien" azt irja, hogy a magyarok az első, harmadik és negyedik hellyel megpecsételték a kardvívásban felsőbbség üket. A „Petit Párisién" a magyar vívókat ajánlja a francia vivók figyelmébe, hogy a franciák a kardvívásban is kellően gyakorolják magukat. ZGrichben a magyar koronái §9-el jegyezték. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács pénteken délután 4 órakor tartotta meg rendes heti ülését, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A tanácsülésen — a szokásos szabadságolási és fizetéselőleg iránti kérelmeken kivül — a következő ügyeket intézték el; Iparigazolványt kaptak: Schrőder Géza kovácsiparra, Biksz Lipót ruhakereskedésre, Cseri Emil szatócsságra, Preisz Jenőné szerszámkereskedésre, Weisz és Dózsa cég fakereskedésre és Zámecsnyik Sándor kőmivesiparra. Pusztai Pál (lakik Csányi-ucca 4. szám alatt) házlebontási kérelmét a tanács formai okok miatt nem teljesítette. Érdekes, hogy ezen a héten a tanácstól senki sem kért építkezési engedélyt, ami nyilván az építkezési kedv megcsappanását jelenti. Jelek- és házkrach Nincs vevő telekre, mert nem lehet épitkesni Általánosan ismeretes dolog, hogy még legutóbb is az ingatlanforgalomban igen nagy üzlettelenség volt és a kereslet és a kínálat viszonya korántsem volt alkalmas arra, hogy jelentősebb számú üzletkötés létrejöhetett volna. Jelenleg azonban ez a helyzet, ha csak árnyalataiban is, megváltozott akként, hogy az üzlettelenség visszaesése megállt és itt-ott bizonyos érdeklődés volt tapasztalható a különféle ingatlanok iránt. Mióta a kosztpénzkamatláb ilyen alacsony és mióta a publikum igyekszik valutakészletén nagyobb mértékben túladni, a forgalom ez alatt az utolsó két-három hét alatt körülbelül 20 százalékkal emelkedett. A legnagyobb a kereslet most is a beköltözhető, egy-kéthárom lakással rendelkező családi házak iránt, amelyeknek az ár-, nívója körülbelül a félmilliárdnál kulminál. Már sokkal kisebb, sőt mondhatnók elenyésző a kereslet a nagyobb villákban, annak dacára, hogy a kínálat minden eddiginél nagyobb. Két-három hét óta észrevehető nagyobb érdeklődés különösen a kisebb bérházakban észlelhető. A legtöbb üzletkötés éppen ezeknél is jön létre. A tőkével rendelkező venni szándékozók ugyanis ma már nem látják rossz befektetésnek a házvételt, mivel a házbérek fokozatosan emelkednek és megvan a valószínűség a valorizációra is akkor, amidőn a házárak nagy általánosságban a békeparitás egyharmadán—egynegyedén állanak. Ennek dacára is azonban a házárak a minimális kereslet következtében még a legutolsó kéthárom hét alatt is estek. Az általánosan uralkodó pénztelenség, a különféle adók és egyéb megterhelések, a tőzsdei lanyhaság, mind járulékai annak, hogy az érdeklődés elenyésző és a jelentéktelen kereslet és nagy kínálat mellett az árak természetesen lefelé tendálnak. A legmagasabb idei árakhoz viszonyítva a maiak átlag 25 százalékkal alacsonyabbak, van azonban 50 százalékos áresés is, sőt még olyan tulajdonos is van, aki az idei legmagasabb árak egyharmadáért volna hajlandó áruba bocsátani házát. A közeljövőben lát napvilágot az a törvényes intézkedés, amely az ingatlanokra kötelező árverési tilalmakat megszünteti. Ez kétségtelenül igen kedvező kihatással lesz az ingatlanforgalomra, mivel, ha egy háztulajdonosnak nagyobb pénzösszegre van szüksége, ismét ad majd a bank hosszabb vagy rövidebb lejáratú jelzálogos kölcsönt. Az ingatlanok másik csoportjánál, a telkeknél még sokkal rosszabb a helyzet. A forgalom itt a lehető legminimálisabb, az üzletkötés csak a legritkább esetben jön létre. Az árak a legutolsó idők folyamán nagy arányokban estek, sőt az áresés még ma is tart, ugy hogy a piacon teljes krach uralkodik. A telekkrach főoka, hogy ma nem is lehet gondolni építkezésre. Automatikus tűzoltóberendezés Csabán A Rosenthal-gősmalom csővezetékes tiízoltóberendesésének bemutatása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szombaton délelőtt tíz órakor mutatták be a Rosenthal-malomban a hatóság és a sajtó képviselőinek a malom nagyszerű, ujrendszerü tüzoltóberendezését, amely egy zseniális német találmány alapján került bevezetésre a gőzmalom gigászi épületében. A hatósági személyeken és a sajtó képviselőin kivül nagyszámú, előkelő közönség gyűlt össze, hogy tanuja és szemlélője legyen az érdekfeszítő bemutatónak és szemtől-szembe láthassa működni azt a nagyszerű találmányt, amelynek működése már majdnem a boszorkányossággal határos. A malom ujrendszerü tűzoltóberendezése egy, minden helyiséget és folyosót behálózó csővezeték, amelyet az L. Walther und Comp. kölni gyárvállalat emberei szereltek föl a malom helyiségeiben. A csővezeték önműködően, minden emberi segítség igénybevétele nélkül őrködik a gőzmalom tűzbiztonsága felett és tűzvész esetén önmagától kezdi ontani hatalmas vizzuhatagait, anélkül, hogy akár egyetlen ember ujjmozdulatára is szükség lenne. A csővezeték rendkívül elmés módon van megszerkesztve. Behálózza az egész gőzmalmot és annak minden helyiségén végigvonul, bár leginkább a fából készült berendezéseknél vezették el, mint amelyek a leginkább veszélyeztetettek esetleges tűzvész alkalmával. A csővezetékben bizonyos távolságokban csapok vannak, melyek 5 négyzetméternyi területre ontják a vizet. Igy a malomnak nincsen olyan területe, amely tűzvész esetén száraz maradna, mert a csapok olyan sűrűségben követik egymást, hogy minden darabka helyre jutnia kell víznek. A csapok működése teljesen automatikus. A csapokat egy puhafémöntvénnyel zárták le, amely 72 fok hőségnél megolvad, mire a csőben levő sűrített levegő kitódul, kidobja a cső végén elhelyezett dugót és a csővezetékben levő viz ömleni kezd, egy készülék révén széles körívben szórva a vizsugarakat. A csővezetékben sűrített levegő van, még pedig azért, mert ha vizet tartalmazna (pedig a gyors oltás miatt az volna a fontos, ha azonnal ömlenék a viz), a viz télen könnyűszerrel befagyhatna. Mivel a vezetékből soká tartana a sűrített levegő kitódulása, egy gyorslégtelenitő-készülék is működik a csővezetékben, ugy hogy a sűrített levegő pillanatok alatt távozik el a csővezeték illető részéből. A levegő kitakarodása után az erős víznyomás nyomban hozza a víztömeget. A csővezeték ugyanis azzal a viztartánnyal kapcsolatos, amely a gőzmalom tornyában van. Innen 4 légköri nyomással jut a viz a csővezetékbe, amelyből 32 másodperc alatt jut ki a viz a kiolvadt csapokon keresztül a tűzvész fészkébe. Egy másik elmés készülék a vízcsap kiolvadásakor önműködően megszólaltatja a gőzmalom tűzjelző harangjait, ugy, hogy a tűzoltás megkezdésének pillanatában már az egész malomszemélyzet tudomást vehet a tűz kitöréséről. A viz ömlése ideiglenes, amennyiben csak arra az időre szolgál, amig a vészharang alarmirozza a személyzetet s ez a szivattyúkhoz megy (amelyek 10 légköri nyomással adják a vizet). A csővezeték, amely a maga egyszerű igénytelenségében alig észrevehető, minden nagyszerűségével egyetemben csak a kezdődő tűz elfojtására s a személyzet fellármázására való, hogy aztán az emberi erő teljes munkával feküdjék neki a tűz eloltásának. A szombati bemutatón a csővezeték csodálatos pontossággal felelt meg rendeltetésének. A gőzmalom egy udvari helyiségében hatalmas mennyiségű gyaluforgácsot gyújtottak meg, mire a csővezeték csapjai alig félperc múlva — mihelyt kiolvadtak — patakokban kezdték ontani a vizet. A bőséges vízmennyiség — amely automatikusan eredt meg — pilla-