Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-19 / 153. szám

2 bskésmeöfli iwm Békéscsaba, 1924 julius 19 nek, amely megelégedéssel vette tudomásul a tanonciskola eredmé­nyes működését. A jegyző beje­lentette, hogy ezt a jelentést nála a hivatalos órák alatt be lehet te­kinteni. Az ipari továbbképző tanfolya­mok kérdésével kapcsolatosan bejelentették, hogy a vasiparosok szakosztálya elhatározta, hogy gépkezelői, cséplőgépkezelői és elektrotechnikai tanfolyamot léte­sít, amelyre máris jelentkezni le­het a szakosztály vezetőségénél. Majd választásokat ejtett meg az ülés. Azokban az iparágakban, amelyekben nincs 8 önálló iparos a városban, tanoncvizsgáló bizott­ságokat választottak, azzal, hogy az elsőfokú iparhatóságot kérni fogják a választások jóváhagyá­sára a szükségesség miatt. Megválasztották a következőket: a köszörüsiparban Deutsch Istvánt, Lipták Györgyöt és Fischer Lászlót; a cukrásziparban Lédig Károlyt, Pláger Mórt, Gubicza Károlyt és Martincsek Andrást; a fényképész­iparban Littmann Adolfot, Haider Vilmost és Ábrahám Bélát; a ká­dáriparban Popovics Jánost, Bo­hula Pétert és Csergő Ferencet; az esztergályosiparban Babinszky Jánost, Schwertner Károlyt és Weisz Edét. Lélek Istvánnak, a makói ipar­testület elnökének elhalálozásakor gyászjelentést kapott a békés­csabai Ipartestület, amely az el­hunyt emlékének felállással tisz­telgett. Horváth jegyző bejelen­tette, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara julius 27-én dél­előtt 10 órakor gyűlést tart, ame­lyen fontos ipari érdekek kerülnek megvitatás alá. Szükséges, hogy a gyűlésen innen is számosan vegyenek részt az állásfoglalás miatt. Ezután éles és keserű kifaka­dások hangzottak el a gyulai munkásbiztositópénztár ellen. A panaszok kifogásolták, hogy a pénztár folyton emeli a tagdijakat és járulékokat, de utólag, ugy hogy a legtöbbször már csak akkor tudják meg a munkaadók, mennyit kell egy-egy segédjüknek fizetni heti járulékként, amikor a segéd már eltávozott és nem lehet tőle a többletet beszedni. Az ülés felkérte az elnökséget, keresse meg a pénztárt, hogy a jövőben jó előre tudassanak minden eme­lést, hogy ilyen esetek ne fordul­hassanak többé elő. Végül bejelentették, hogy Kován Endre szabót, Sajben Pál lakatost, Lázár Pál kovácsot és Lédig Ká­roly cukrászt, akik mint régi mes­terek immár negyven esztendeje működnek Békéscsabán, az Ipar­testület előterjesztésére a szegedi kamara oklevéllel tüntette ki Az okleveleket ünnepélyes keretek között az iparkiéllitéson fogják átadni az érdemes iparosoknak. Az ülés ezután megbízta Lipták János építőt, tegyen javaslatot és előterjesztést az építőiparosoknál felállítandó tanoncvizsgáló bizott­ság megalakítására és a tagok személyére. Martincsek elnök ezután több­féle felvilágosítást adott az elől­járósági tagoknak az iparosbank ügyében, majd este 8 órakor az ülést berekesztette. A vasárnapi ejtő­ernyős repülés Megérkezett Békéscsabára a belügyi és kereskedelmi mi­nisztérium együttes engedélye az ejtőernyős mutatványra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután fél 5 órakor a lóversenytéren a CsAK—Előre ser­legmérkőzésén fogjók az ejtőernyő működését a közönségnek bemu­tatni. Ez a mutatvány akként fog megtörténni, hogy a földhöz olyan közel fog leereszkedni, hogy az ejtőernyő csaknem egészen a föld színéig zuhanni fog s csak az utolsó pillanatban fog kinyílni. Igy a közönség közvetlen közelről lesz tanuja az ejtőernyős mutat­ványnak. Ez alkalommal az ejtő­ernyővel valószínűleg egy homok­zsákot vagy egy kisorsolandó ál­latot fognak a repülőgépből le­ereszteni. Az igy leereszkedett ejtőernyőt Korányi L Zoltán, a hires buda­pesti ejtőernyőugró fogja össze­szedni s a közönségnek bemutatni, majd hivatalos személyek előtt összerakja s a közönségtől távol­eső helyen hivatalos személyek részére személyesen fog egy bra­vurugrást a repülőgépről bemu­tatni, a repülőgépnek Békéscsa­báról való eltávozásakor. A repülőgép a Magyar Légifor­galmi r. t. Fokker-rendszerü gépe, amely Budapest és Bécs közölt közlekedik s a „Hadröá"-nak erre az ünnepélyére vasárnap a kora délutáni órákban Belgrádból fog Békéscsaba fölött megjelenni- A lóversenytéren a leszállás helyét kifeszített T alakú ponyvával és sürü szalmafüsttel fogják a pilótá­nak jelezni. A „Hadröá" által a győző csa­pat részére felajánlott serleg Ka­rátsonyi József kirakatában már látható. A kettős szenzációs sportese­mény irónt igen nagy az érdeklő­dés s ezért ajánlatos a jegyeket előre beszerezni s a labdarugó mérkőzés színhelyén már négy órakor megjelenni. Börtönnel büntetik a munkakeresőt A (Közlöny eredeti tudósítása.) Nótás, parkos, ózonoslevegőjü, jódlis, stájerkalapos Klagenfurt városából elindult vala Schellander Georg osztrák nyomdász, hogy idegen országokat lásson és idegen földeken bocsássa áruba a friss, ifjú és lázadozó erejű izmait. Elindult és a magyar föld vendég­szerető rögein töltött pár heti idő után szűknek érezte maga körül a horizont és tovább állt, amerre a sorsa kijelölte számára az utat: egy mocskos, bűzös, férges oláh börtönig . . . Schellander György klagenfurti nyomdász, aki ma mezítláb, kalap nélkül, fehérnemű híján és ször­nyen elnyűtt ruhákban jelentkezett nálunk, börtönök bus lakója volt Románia földjén. Börtönök mélyén fetrengett három hónapig, a fog­ház penészét, dohát és lélekzet­fojtó bűzét lélekzette be ifjú tüdeje és állati bántalmazásokat, rette­netes durvaságokat, éheztetéseket és ütlegeléseket kellett elszen­vednie fiatal testének, amelynek csak egyetlen bűne volt: dolgozni, alkotni, termelni akart. A bus utas, akit a szomorú­ságig megtépázva löktek át a magyar határon, rövid pár szóban mesélte el a felhóboritó igazság­talanságot, ami vele történt. Szí­nes szavak helyett kurtán és nagyon is prózaian irta le szen­vedéseit és mindazokat a méltat­lanságokat, amikben idegen állampolgár létére részesült a hóhérlelkü rabtartók részéről. Pár hónappal ezelőtt Veszprém­ben dolgozott az egyik nyomdában. De a napról-napra leromló ma­gyar gazdasági viszonyok meg­apasztotlák a nyomtatómühely munkáját s a klagenfurti nyom­dásznak megint vándorbotot nyo­mott a kezébe a munkásember örök sorsa, örök szomorúsága, a bizony»alanság. Néhány magyar városon vergődött át ekkor, meg­próbált munkához jutni, de amikor nem sikerült az igyekvése, hirtelen elhatározással Romániába utazott. Temesvár ipari centrumában egy-kettőre munkához tudott jutni. Dolgozni kezdett és emberséges életet kezdett élni. Rakta félre a ropogós, szines cédulákat, a lejeket. Ámde valakinek szemet szúrt a rózsósarcu, hangos be­szédű, németesen kedélyes osztrák munkás. Egy napon beidézték a szigurancára — amely a moszkvai Cseka apróbb kiadása — és aztán, dacára, hogy szabályszerű útlevele volt, rövid vallatás után letartóz­tatták, mint kémgyanus idegent. Ettől kezdve a szenvedések ugy hullottak le rá, mint hirtelen tá­madt nyári zápor súlyos, nehéz Coeppjei. A temesvári várbörtön pincehelyiségeibe került, ahol jó néhány tucat „kém"-társsal került össze. Iparosok, hivatalnokok és kereskedők voltak ezek a szörnyen veszedelmes, kémkedési bűnben találtatott emberek, akiknek a kém­mestersége ellen csak egyetlenegy „bizonyíték" volt, az, hogy — kül­földiek voltak, akik munkát keres­ni mentek Romániába. Brutalitások, verések, bántalma­zások napirenden voltak és Schel­landa György is akárhányszor ka­pott kiadós verést,* amikor húzó­dozott attól a munkától, amit a jószívű románok reábíztak. Mert amellett hogy foglyok, sőt rabok voltak minden bűn nélkül, még dolgozniok is kellett, még pedig nem kisebb munkát, mint favágást, zsákolást és földmunkát. Aki ki­merült a szokatlan munkában,, vagy pedig többet pihent, mint a rabtartók gondolták, azt megverték,, még pedig alaposan és bőségesen^ sőt az ilyennek még enni sem adtak. Ezt a pokoli életet három hóna­pig kellett elszenvednie Schellanda Györgynek, mig végre valahogy megelégelték a fogvatartását és: egy utolsó, de kiadós verés után kiengedték a várbörtönből. Egye­nesen a magyar határra szállítot­ták és itt átadták a mi hatósága­inknak. Itt természetesen szabadon bocsátották Schellandát, akinek szabályszerű útlevele volt, mire a derék klagenfurti fiatalember meg­indult hazafelé, ugy, ahogy a ro­mán kultura képviselői kiebrudal­ták : mezitláb, fehérnemüek nélküL egy ócska, elnyűtt ruhában, amit majdnem lerolhasztott róla a hó­romhónapos fogház. A határról még egyszer vissza­nézett a román földre s ökölbe­szorult izmos, kemény tenyere^ Hogy mit gondolt magában azok­ról, akik börtönbe csukják a mun­kát kereső embereket és hogy mit jelentett az az ökölbe szorult te­nyér : azt nem tudjuk, a románok­nak pedig jó nem tudni . . . II1REK — Felemelték a büntetőtörvény­könyv értékhatárát. Az igazság­ügyminiszter a büntetőtörvény­könyvben megállapított értékhatá­rokat átlagosan 2500-szorosra, a nagyobb értékhatárokat 1000-sze­resre, a kiseb^ értékhatárokat: 5000-szeresre emelte fel. Ugyan­csak felemelte a pénzbüntetés és; a pénzbírság mértékét átlagosan 5000-szeresre, legkisebb mértékét, pedig 2500-szorosra. — Öcsödnek vásártartást en­gedélyeztek. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Öcsöd községben évenként 2 országos vá­sárt tartsanak. A vásárok napjául március 10-ét és szeptember 22-ét állapította meg a miniszter. A vá­sárok kirakó- és állatvásárok. — Vásár Mezőtúron. A mező­túri országos vásárt julius 26. és­27-én tartják meg. Az első napon az állatvásár, a másodikon a ki­rakodóvásár bonyolódik le. — A fedeztetés forgalmiadó­mentes. A pénzügyminisztérium rendeletet bocsátott ki arról, hogy a fedeztetési dij általános forgalmi­adó alá nem esik, még abban az esetben sem, ha a fedező mén tulajdonosának egyéb jövedelem­forrása nem volna. DEL-KA cipők n y a r i i I á s idénykiárus Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer !€ Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában Hétfőn? kedden ndevu a halállal a főszerepben a japán Sessue Hayakawa dráma 6 felv.

Next

/
Thumbnails
Contents