Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-19 / 153. szám

2 bskésmeöfli iwm Békéscsaba, 1924 julius 19 nek, amely megelégedéssel vette tudomásul a tanonciskola eredményes működését. A jegyző bejelentette, hogy ezt a jelentést nála a hivatalos órák alatt be lehet tekinteni. Az ipari továbbképző tanfolyamok kérdésével kapcsolatosan bejelentették, hogy a vasiparosok szakosztálya elhatározta, hogy gépkezelői, cséplőgépkezelői és elektrotechnikai tanfolyamot létesít, amelyre máris jelentkezni lehet a szakosztály vezetőségénél. Majd választásokat ejtett meg az ülés. Azokban az iparágakban, amelyekben nincs 8 önálló iparos a városban, tanoncvizsgáló bizottságokat választottak, azzal, hogy az elsőfokú iparhatóságot kérni fogják a választások jóváhagyására a szükségesség miatt. Megválasztották a következőket: a köszörüsiparban Deutsch Istvánt, Lipták Györgyöt és Fischer Lászlót; a cukrásziparban Lédig Károlyt, Pláger Mórt, Gubicza Károlyt és Martincsek Andrást; a fényképésziparban Littmann Adolfot, Haider Vilmost és Ábrahám Bélát; a kádáriparban Popovics Jánost, Bohula Pétert és Csergő Ferencet; az esztergályosiparban Babinszky Jánost, Schwertner Károlyt és Weisz Edét. Lélek Istvánnak, a makói ipartestület elnökének elhalálozásakor gyászjelentést kapott a békéscsabai Ipartestület, amely az elhunyt emlékének felállással tisztelgett. Horváth jegyző bejelentette, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara julius 27-én délelőtt 10 órakor gyűlést tart, amelyen fontos ipari érdekek kerülnek megvitatás alá. Szükséges, hogy a gyűlésen innen is számosan vegyenek részt az állásfoglalás miatt. Ezután éles és keserű kifakadások hangzottak el a gyulai munkásbiztositópénztár ellen. A panaszok kifogásolták, hogy a pénztár folyton emeli a tagdijakat és járulékokat, de utólag, ugy hogy a legtöbbször már csak akkor tudják meg a munkaadók, mennyit kell egy-egy segédjüknek fizetni heti járulékként, amikor a segéd már eltávozott és nem lehet tőle a többletet beszedni. Az ülés felkérte az elnökséget, keresse meg a pénztárt, hogy a jövőben jó előre tudassanak minden emelést, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak többé elő. Végül bejelentették, hogy Kován Endre szabót, Sajben Pál lakatost, Lázár Pál kovácsot és Lédig Károly cukrászt, akik mint régi mesterek immár negyven esztendeje működnek Békéscsabán, az Ipartestület előterjesztésére a szegedi kamara oklevéllel tüntette ki Az okleveleket ünnepélyes keretek között az iparkiéllitéson fogják átadni az érdemes iparosoknak. Az ülés ezután megbízta Lipták János építőt, tegyen javaslatot és előterjesztést az építőiparosoknál felállítandó tanoncvizsgáló bizottság megalakítására és a tagok személyére. Martincsek elnök ezután többféle felvilágosítást adott az előljárósági tagoknak az iparosbank ügyében, majd este 8 órakor az ülést berekesztette. A vasárnapi ejtőernyős repülés Megérkezett Békéscsabára a belügyi és kereskedelmi minisztérium együttes engedélye az ejtőernyős mutatványra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután fél 5 órakor a lóversenytéren a CsAK—Előre serlegmérkőzésén fogjók az ejtőernyő működését a közönségnek bemutatni. Ez a mutatvány akként fog megtörténni, hogy a földhöz olyan közel fog leereszkedni, hogy az ejtőernyő csaknem egészen a föld színéig zuhanni fog s csak az utolsó pillanatban fog kinyílni. Igy a közönség közvetlen közelről lesz tanuja az ejtőernyős mutatványnak. Ez alkalommal az ejtőernyővel valószínűleg egy homokzsákot vagy egy kisorsolandó állatot fognak a repülőgépből leereszteni. Az igy leereszkedett ejtőernyőt Korányi L Zoltán, a hires budapesti ejtőernyőugró fogja összeszedni s a közönségnek bemutatni, majd hivatalos személyek előtt összerakja s a közönségtől távoleső helyen hivatalos személyek részére személyesen fog egy bravurugrást a repülőgépről bemutatni, a repülőgépnek Békéscsabáról való eltávozásakor. A repülőgép a Magyar Légiforgalmi r. t. Fokker-rendszerü gépe, amely Budapest és Bécs közölt közlekedik s a „Hadröá"-nak erre az ünnepélyére vasárnap a kora délutáni órákban Belgrádból fog Békéscsaba fölött megjelenni- A lóversenytéren a leszállás helyét kifeszített T alakú ponyvával és sürü szalmafüsttel fogják a pilótának jelezni. A „Hadröá" által a győző csapat részére felajánlott serleg Karátsonyi József kirakatában már látható. A kettős szenzációs sportesemény irónt igen nagy az érdeklődés s ezért ajánlatos a jegyeket előre beszerezni s a labdarugó mérkőzés színhelyén már négy órakor megjelenni. Börtönnel büntetik a munkakeresőt A (Közlöny eredeti tudósítása.) Nótás, parkos, ózonoslevegőjü, jódlis, stájerkalapos Klagenfurt városából elindult vala Schellander Georg osztrák nyomdász, hogy idegen országokat lásson és idegen földeken bocsássa áruba a friss, ifjú és lázadozó erejű izmait. Elindult és a magyar föld vendégszerető rögein töltött pár heti idő után szűknek érezte maga körül a horizont és tovább állt, amerre a sorsa kijelölte számára az utat: egy mocskos, bűzös, férges oláh börtönig . . . Schellander György klagenfurti nyomdász, aki ma mezítláb, kalap nélkül, fehérnemű híján és szörnyen elnyűtt ruhákban jelentkezett nálunk, börtönök bus lakója volt Románia földjén. Börtönök mélyén fetrengett három hónapig, a fogház penészét, dohát és lélekzetfojtó bűzét lélekzette be ifjú tüdeje és állati bántalmazásokat, rettenetes durvaságokat, éheztetéseket és ütlegeléseket kellett elszenvednie fiatal testének, amelynek csak egyetlen bűne volt: dolgozni, alkotni, termelni akart. A bus utas, akit a szomorúságig megtépázva löktek át a magyar határon, rövid pár szóban mesélte el a felhóboritó igazságtalanságot, ami vele történt. Színes szavak helyett kurtán és nagyon is prózaian irta le szenvedéseit és mindazokat a méltatlanságokat, amikben idegen állampolgár létére részesült a hóhérlelkü rabtartók részéről. Pár hónappal ezelőtt Veszprémben dolgozott az egyik nyomdában. De a napról-napra leromló magyar gazdasági viszonyok megapasztotlák a nyomtatómühely munkáját s a klagenfurti nyomdásznak megint vándorbotot nyomott a kezébe a munkásember örök sorsa, örök szomorúsága, a bizony»alanság. Néhány magyar városon vergődött át ekkor, megpróbált munkához jutni, de amikor nem sikerült az igyekvése, hirtelen elhatározással Romániába utazott. Temesvár ipari centrumában egy-kettőre munkához tudott jutni. Dolgozni kezdett és emberséges életet kezdett élni. Rakta félre a ropogós, szines cédulákat, a lejeket. Ámde valakinek szemet szúrt a rózsósarcu, hangos beszédű, németesen kedélyes osztrák munkás. Egy napon beidézték a szigurancára — amely a moszkvai Cseka apróbb kiadása — és aztán, dacára, hogy szabályszerű útlevele volt, rövid vallatás után letartóztatták, mint kémgyanus idegent. Ettől kezdve a szenvedések ugy hullottak le rá, mint hirtelen támadt nyári zápor súlyos, nehéz Coeppjei. A temesvári várbörtön pincehelyiségeibe került, ahol jó néhány tucat „kém"-társsal került össze. Iparosok, hivatalnokok és kereskedők voltak ezek a szörnyen veszedelmes, kémkedési bűnben találtatott emberek, akiknek a kémmestersége ellen csak egyetlenegy „bizonyíték" volt, az, hogy — külföldiek voltak, akik munkát keresni mentek Romániába. Brutalitások, verések, bántalmazások napirenden voltak és Schellanda György is akárhányszor kapott kiadós verést,* amikor húzódozott attól a munkától, amit a jószívű románok reábíztak. Mert amellett hogy foglyok, sőt rabok voltak minden bűn nélkül, még dolgozniok is kellett, még pedig nem kisebb munkát, mint favágást, zsákolást és földmunkát. Aki kimerült a szokatlan munkában,, vagy pedig többet pihent, mint a rabtartók gondolták, azt megverték,, még pedig alaposan és bőségesen^ sőt az ilyennek még enni sem adtak. Ezt a pokoli életet három hónapig kellett elszenvednie Schellanda Györgynek, mig végre valahogy megelégelték a fogvatartását és: egy utolsó, de kiadós verés után kiengedték a várbörtönből. Egyenesen a magyar határra szállították és itt átadták a mi hatóságainknak. Itt természetesen szabadon bocsátották Schellandát, akinek szabályszerű útlevele volt, mire a derék klagenfurti fiatalember megindult hazafelé, ugy, ahogy a román kultura képviselői kiebrudalták : mezitláb, fehérnemüek nélküL egy ócska, elnyűtt ruhában, amit majdnem lerolhasztott róla a hóromhónapos fogház. A határról még egyszer visszanézett a román földre s ökölbeszorult izmos, kemény tenyere^ Hogy mit gondolt magában azokról, akik börtönbe csukják a munkát kereső embereket és hogy mit jelentett az az ökölbe szorult tenyér : azt nem tudjuk, a románoknak pedig jó nem tudni . . . II1REK — Felemelték a büntetőtörvénykönyv értékhatárát. Az igazságügyminiszter a büntetőtörvénykönyvben megállapított értékhatárokat átlagosan 2500-szorosra, a nagyobb értékhatárokat 1000-szeresre, a kiseb^ értékhatárokat: 5000-szeresre emelte fel. Ugyancsak felemelte a pénzbüntetés és; a pénzbírság mértékét átlagosan 5000-szeresre, legkisebb mértékét, pedig 2500-szorosra. — Öcsödnek vásártartást engedélyeztek. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Öcsöd községben évenként 2 országos vásárt tartsanak. A vásárok napjául március 10-ét és szeptember 22-ét állapította meg a miniszter. A vásárok kirakó- és állatvásárok. — Vásár Mezőtúron. A mezőtúri országos vásárt julius 26. és27-én tartják meg. Az első napon az állatvásár, a másodikon a kirakodóvásár bonyolódik le. — A fedeztetés forgalmiadómentes. A pénzügyminisztérium rendeletet bocsátott ki arról, hogy a fedeztetési dij általános forgalmiadó alá nem esik, még abban az esetben sem, ha a fedező mén tulajdonosának egyéb jövedelemforrása nem volna. DEL-KA cipők n y a r i i I á s idénykiárus Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer !€ Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában Hétfőn? kedden ndevu a halállal a főszerepben a japán Sessue Hayakawa dráma 6 felv.