Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-15 / 149. szám

2 BÉKÉ8MEOTSU KÖKLOlfY Békéscsaba, 1924 julius 15 — Méltóságod idefáradt — mondotta — hogy ezt az életet megismerje és gazdagítsa. Belőlünk szeretet fakad Ön iránt és a gaz kezek által szétdarabolt haza iránt, amelynek ősi határairól nem fogunk lemondani soha. (Ugy van 1) Szeretet van bennünk a kormányzó iránt és ön iránt, akinek kezét nem fogjuk elbocsátani. Bízunk az igazságérzetében, jóindu. latában és a szeretetében a város iránt. A városnak szüksége volt gyors fejlődése miatt a kiterjeszkedésre és ma is helyet kér magának, de most a törvényhatósági városok között. Erre nézve kérjük a támogatását. Felajánljuk minden haladnivágyásunkat és kulturerőnket, hogy szolgálatokat tehessünk a hazának. A felkínált jó mellett azonban kérjük, irtsa ki belőlünk a gazt, a torzsalkodást, a széthúzást, hogy hibátlanok lehessünk, ugyanakkor azonban mutasson rá az erényeinkre is. Maradjon azon a piedesztálon, amelyre érdemei és a kormány elismerése emelték s jusson eszébe, hogy Tiianon nem semmisitheti meg a magyarságot, a Balkán három pokla nem vehet rajtunk diadalt 1 Adjon a Mindenható erőt a munkájához s ahhoz, hogy — ha agg Simeonként is — megélhessük Magyarország újjáépítése iránti munkájának eredményét 1 A lelkes éljenzéssel és nagy tapssal fogadott beszéd után Kovacsics Dezső dr. válaszolt az üdvözlésekre. A főispán beszéde Kovacsics Dezső főispán beszéde elején hosszasan kitért arra, miért vállalta a főispánság nehéz terhét, majd kitért a városokkal való érintkezésének és egyéb terveinek magyarázatára. — Hazánkat — mondotta — elejétől végéig ismerem. Láttam minden vidékét, fejlődöttet éppúgy, mint fejletlent. Hallottam régen egy 42 ezer lakóju községről, Békéscsabáról, mint az ország legnagyobb nagyközségéről. Csodálkoztam ezen, mert hiszen jóval kisebb helyek is törekedtek a várossá alakulás felé, de aztán beláttam és megértettem, mi a csabai várakozásnak az oka. Az Alföld levegője volt az oka, azé az Alföldé, ahol a szabad természet lehetőségei és parancsai kötik meg az embert és az életet, amelyet meglassítanak. A történelmi múltból visszamaradt alakulatok az idők folyamán olyan helyzetbe jutottak, hogy nem tudták kielégíteni az igényeket. Békéscsabát is elérte egyszer ez a sors, bár nagyon lassan és fokozatosan fejlődött ki itt az események feszítőereje. Itt mindig a józan belátás és a megfontoltság győzött, ami az alföldi forróságnak tulajdonitható. Ezután a városfejlesztésről beszélt a főispán, hosszasan fejtegetve a kérdést, amelynek külső keresztülvitelét ecsetelte. Majd kijelentette, hogy munkájában nem fogja lekötni magát semmiféle klikk vagy kör kívánságának s ezt másnál sem fogja megengedni, ha ez a város fejlődését akadályozná. Ha ilyesmi bekövetkeznék, a barátságos keze ökölként fog lesújtani. Nem a személy, de az alkotás a fontos — Nem a személyek fontosak, — mondotta — hanem az alkotás, amely miatt a késő unokák áldjanak bennünket. A feladatunknem lehet más, mint ezt a polgárságot, amely évszázadok óta dolgozik, azoknak a vezetésére bizzuk, akik tetterőtől duzzadnak és igy naggyá tehetik a várost. A városok ma bizonyos mélyebb, belsőbb tartalmat fejeznek ki autonómiájukkal, viszont nagyobb és szebb lesz az eredmény, ha amit teszünk, a saját erőnkből tesszük, a saját alkotásunkat adjuk ót örököseinknek. A mai korszakban a városnak a hivatása az, hogy nagy embereket neveljen, mert olyan korszak következik, amikor mindenki naggyá válhat az egyéni munkájával. Boldog vagyok, ..hogy ilyen korban vezethetem Önöket (lelkes éljenzés) és ezért dolgozni fogok a városért, de nem mint ünnepelt. Ha ünnepelnek, keveset jövök majd ide, mig ha munkát adnak, gyakran látjuk egymást. Ha mind dolgozni fogunk, akkor kialakíthatunk itt egy alföldi empóriumot, amely mintája lehet a városoknak s ekkor életté vélik az a szállóige, ami nem frázis : „Hiszek Magyarország feltámadásában" . . . A főispán beszédét percekig tartó lelkes éljenzés és taps fogadta. Az éljenzés lecsillapultával Berthóty polgármester mondott ismét néhány meleg köszönőszót a főispánnak, majd a közgyűlést berekesztette. A főispán fogadja a küldöttségeket A közgyűlés befejezése után a főispán a polgármester szobájába vonult, ahol egyenként járultak eléje azok a küldöttségek, amelyek a főispánnál tisztelegni óhajtottak. Elsőnek az ev. egyház vezetősége járult a főispán elé Szeberényi Zs. Lajos esperes, Sailer Vilmos dr. ügyvéd és Korossy László vezetésével. Ezután a róm. kath. egyház képviseletében Bartoss Ferenc plébános és Szalay Lajos tisztelegtek, majd az izr. hitközség küldöttsége dr. Tardos Dezső vezetésével. Ezután a következő küldöttségek tisztelegtek a főispán előtt: a postahivatal, Lénárt János felügyelő ; az Ipartestület Kovács Mihály elnök és Martincsek Károly alelnök ; az áll. földmivesiskola Tar Gyula igazgató ; a kisgazdák egyesülete Macák György ; a kisgazdák szövetkezete Zsilák András ; a Népegylet Kraszkó Mihály ; a Kereskedelmi Csarnok Csillag Ignác és az Előre MTE Féli Mihály vezetésével. A főispán közvetlen barátsággal fogadta a küldöttségeket és kedvesen elbeszélgetett velük. Közebéd a főispán tiszteletére Közgyűlés után a Fiume éttermében közebéd volt a főispán tiszteletére, amelyen több mint százan vettek részt. Az első felköszöntőt dr. Kovacsics Dezső főispán mondotta a kormányzó ur őfőméltóságára, akit az emelkedett szavak nyomán viharosan ünnepeltek. Fábry Károly a főispánt köszöntötte fel, akit mint a megye és a város jegyesét és a bankettet, mint eljegyzési lakomát aposztrofált. Bartoss Ferenc plébános a főispán nejére ürítette poharát. Élénk derültséget keltett dr. Sailer Vilmos felköszöntője. Nagy taps jutalmazta Szeberényi Zs. Lajos dr. lelkész szavait, aki békétlennek mondotta a vármegyét és ezt a várost, mert lakói szakadatlan munkában, folytonos életharcban, soha nem nyugvó tevékenységben dolgoznak e város, a megye és a haza javára. Felköszöntőt mondottak még Gajda Béla, Beliczey Géza. A társaság kitűnő hangulatban sokáig volt együtt. Vitézek bajtársi összejövetele A békéscsabai vitézi szakasz julius 12-én rendkívül nagy sikerű bajtársi összejövetelt rendezett az állami polgári fiúiskola helyiségében. Az összejövetelen a csabai szakasz vitézein kivül megjelent Siménfalvy Tihamér ezredes, székkapitány, Szabó Ernő százados, békésvármegyei vitézi kapitány, Kovacsics Dezső dr., vármegyénk uj főispánja, Berthóty István dr. polgármester, továbbá háziezredünk törzstisztei vitéz Rátvay ezredessel az élükön s végül a helybeli közélet egyes vezetőemberei. Családiassá tette az összejövetelt, hogy részt vettek rajta a vitézek feleségei és gyermekei is. Az összejövetel egy értékes, gazdag programú közművelődési előadással kezdődött. Vitéz Marék Endre járási hadnagy keresetlen, szives szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd Harsányi Pál gyomai £ref. lelkész, Dékésbánsági esperes tartott magasan szárnyaló, dus tartalmú vallásos előadást. Magával ragadó benső tűzzel és gyönyörű szónoki készséggel fejtegette a vitézi rend vallásos, erkölcsös és hazafias hivatását, mint Magyarország megváltásénak egyik hathatós tényezőjét. Aztán vitéz Akosfy Barnáné polgári iskolai tanárnő a vitéz asszonyok hivatásáról beszélt rendkívül kedves közvetlenséggel, minden mondatéban megszívlelésre méltóan. Gajda Béla állami leánygimnáziumi igazgató nagy hatást keltett, lendületes előadásban történelmünk nagy katasztrófáival foglalkozott, összevetve azokat a magyar glóbus trianoni-földrengésével, rámutatott jellemző vonásaikra s kereste az eszközöket, melyek ebből a pusztulásból a multakhoz hasonlóan kivezetnek. Végül Tarr Gyula földmivesiskolai igazgató mondott igen értékes tanácsokat a többtermelésről, a vitézi telkek okszerű műveléséről. Közben a vitézek kis fiai, leányai kedves szavalatokkal üdítették a műsort. Előadás után az intézet tornatermében családias vacsorára gyűltek össze a jelenvoltak. A régi jó idők kedves, szines, igaz magyar vendégszeretete fogadta itt a vendégeket. Az Ízletes, dus vacsora, a példátlanul szives és gyors kiszolgálás a fáradhatatlan háziasszonynak, vitéz Marék Endréné nemzetes asszonynak és hűséges segítőtársának, Péter Jenőnének, a. polgári iskolai igazgató lekötelező szivességü feleségének az érdeme. Hangulatban, vidám jó érzésben nem is volt hiány az ily vendéglátás mellett. Vitéz Rátvay ezredes, ez az ép oly kitűnő szónok, mint jeles katona, a kormányzót köszöntötte fel, majd Siménfalvy ezredes Szabó Ernő békésmegyei székkapitányt, mint bajtársainak mintaképét és a Vitézi Rend egyik legkiválóbb szervezőjét üdvözölte.. Szabó Ernő lelkes, hazafias felköszöntője után vitéz Horváth Pál köszönte meg az előadók fáradozását, kiknek nevében Gajda Béla mondott köszönetet s éltette a vitézi rendet. Berthóty István dr. a háziasszonyokat, Harsányi esperes költői szavakkal a vitézeket éltette. Vacsora után vidám po: harazás és tánc mellett a reggeli órákig együtt maradt a társaság. Bajnoki úszóverseny Az „Orosházai T. K.", mint a Körös uszókerület irányító egyesülete a M. U. Sz. megbízásából Békéscsabán 1924. julius 20-án» rendezi a strandfürdő medencéjében az ezévi bajnoki úszóversenyeket a következő programmal : 1. 50 m. uszós. Kezdők, iparosok, gazdák sz. 2. 100 m. mellúszás. Bajnoki szám. 3. 50 m. mellúszás. Gyermek sz.. 4. 100 m. mellúszás. Hölgy sz. 5. 50 m. gyorsúszás. Gyermek sz.. 6. 100 m. hátúszás. Bajnoki sz*. 7. 100 m. úszás. Tényleges tisztek sz. 8. 50 m. hátúszás. Gyermek sz. 9. 100 m. mellúszás. Ifjúsági sz.. 10. 100 m. gyorsúszás. Bajnoki szám. 11. 50 m. hátúszás. Hölgy sz. 12. 100 m. gyorsúszás. Ifjúsági sz. 13. 400 m. gyorsúszás. Bajnoki szám. 14. 200 m. mellúszás. Országosnyilt. sz. 15. 50 m. úszás. Tényleges katIeg. sz. 16. 100 m. hátúszás. Ifjúsági sz.. 17. 3-szor 50 m. vegy. staféta^ Gyermek sz. 18. 3-szor 50 m. vegyes stafétaIfjúsági sz. 19. 3-szor 100 m. vegyes staféta. Bajnoki szám. 20. Műugrás. 21. Vizipoló. Bajnoki szám. A rendezőség ugy intézkedett, hogy a versenyek este 8 órakor fognak kezdődni fényes világítás mellett. Ez az igen célszerű ujitás először is megmenti a közönséget a délutáni forró napsugártól, másodszor magukra az úszókra lesz kellemes hatással a hűvösebb levegő s harmadszor lehetővé teszi,, hogy a közönség egész nap, este 7 óráig használhatja a fürdőt zavartalanul. DEL-KA cipők iyÁ PÍ idénykiárusitása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer R Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipöáruházábs n