Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-13 / 148. szám

Békéscsaba, 1924 julius 13 BÉKÉSHEGYEI KÖZLÖNY 3 a nyári szezonról visszamaradt burberry és angol szövetekaől 15 %-al olcsóbban készít öltönyöket a legdivatosabb fazon szerint A minisztérium mesterségesen termel lakáshiányt Nem a hajléktalanokat védik, hanem a háztulajdonosokat. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ennek a lapnak hasábjain már nagyon sok lakásnyomoruságról és lakásügyi kálváriáról festettünk szines képet. Már számtalanszor irtunk meg fojtogatóan, rémesen, embertelenül keserves lakásbajokat, amelyek dolgozó emberek idegeit tépték-szaggatták, anélkül, hogy ezzel bármit is segítettek volna magukon. Es bár nagyon sokszor irtunk lakásbajokról, azt egyszer sem gondoltuk, hogy a lakáshiánynak, illetőleg a lakások humánus és szükségszerű elosztásának a pangó építkezésen kivül egyéb oka is volna. Nem hittük, hogy akadjon hatóság, amely a mai tébolyultan leromlott lakáshiányon segíteni nem, de rontani akarjon és intézményesen növeljék a hajléktalanok számát. Egy legutóbb megjelent népjóléti miniszteri rendelet azonban meggyőzött bennünket arról: menynyire nem az adottságok okozói a lakáshiánynak, hanem inkább egynémely elsietett, kellően meg nem fontolt rendelet. Mert minek nevezzük másnak azt a legújabb, csodabogárszerü rendelkezést, a mely megtiltja, hogy az egy szobakonyhás lakások, amennyiben a konyha használata más lakással közös, a lakáshivatalok által igénybevehetők legyenek. Egy uj rendelet ugyanis szószerint ezt mondja ki. A való élettől nagyon távol élő ember lehetett az, aki ezt a rendeletet megalkotta. Különösen Békéscsabán alig találhatunk más tipusu házat, mint olyant, amelyben ha 4—5, sőt ennél is több szoba van, konyha csak egy fordul elő. Valamikor, amikor egyegy család részére egész, külön házat lehetett épiteni, készültek az ilyen házak, amelyeknek nagyobbik részét sohasem lakta senki. A lakáshiány növekedésével azonban mind gyakrabban kezdtek egyesek szemet vetni a nagygazdaházak lakatlan részében üresen álló, sohasem használt szobákra s inkább viselték a közösen használt konyha kényelmetlenségeit, csakhogy a saját lakásukban húzódhassanak meg a nyomorúságos hónaposszoba-élet helyett. A lakók jól megvoltak igy s a háztulajdonosok is, noha itt-ott történtek néha csetepaték is, amelyeket a férhetetlenebb természetű asszonyok rendeztek egymás között. Ugy látszik, ezek az elenyésző csekély mennyiségben történő zenebonákeljutottaka minisztérium fülébe, mire siettek nyomban rendelettel lecsapni az ilyen lakásokra, kimondva, hogy: a közös konyhával összekötött szoba-konyhás lakásokat lakrészeknek kell tekinteni és mint ilyeneket, a lakáshivataloknak tilos rekvirálniok. Ez a fura és az élettel, annak szükségleteivel homlokegyenest ólló intézkedés érthető izgalmat és megdöbbenést keltett az ilyen lakósokkal is beérők körében. Különösen óriási jelentősége van ennek a rendelkezésnek Békéscsabán, ahol a házak 90 százaléka ilyen tipusu s eddig egy-egy szobát igénybevettek belőlük; ezeket pedig most már kivonták a lakáshivatal rendelkezései alól. Kísérletképpen a lakáshivatal kiutalt az igénylőknek néhány esetben ilyen szoba-konyhás lakást, a lakásügyi biztosság azonban minden egyes ilyen intézkedést megsemmisített. Körülbelül 10—15 ilyen eset volt eddig Békéscsabán s a hajléktalanok, akik ha kényelmet nem is, de lakást mégis csak kaptak volna, most ismét lakás nélkül állanak, — a közös konyha miatt. Ilyen jóléti intézkedésekkel boldogítják nálunk a népet. Intézkedésekkel, amelyek nem vesznek tudomást az életről és annak lehetőségeiről és amelyek ahelyett, hogy — ami a hivatásuk volna — letörnék és kiküszöbölnék a kinos és katasztrofális lakáshiányt, még inkább elmélyítik azt, szaporítva azok számát, akiknek gondoktól ezüstös feje fölé nem borul más fedél, mint az Úristen azurszin, végtelen boltja. Látogatás a csepeli rádióállomáson A csepeli csak leadóállomás — Teljesen fejlett nemzetközi rádiószolgálatot lát el a magyar posta Budapest, julius 11. A világon talán egyetlen találmány se hatott akkora szenzációval, mint Marconi dróttalan távirójóból a mai stádiumig fejlődött és nap-nap után továbbfejlődő rádió. Amerikában valóságos rádióőrület van már, hiszen nemcsak hangversenyeznek, agitálnak rádió utján, hanem berendezkedtek ujabban arra, hogy a római pápa legközelebbi szentbeszédét leközvetitik rádióval az uj kontinens távoli kis farmjain épült templomocskáig is. Olyan esemény ez, amihez hasonlót nem élt a világ 1 Európa keleti felén a rádió még úgynevezett „ügy", amely felett illetékes hatóságok őrködnek — valamiért. Állami postaszolgálatra használják legfeljebb, bár Bulgáriában ez év elejétől a teljes rádiószabadságot hirdették ki — rövid | áramkörű felvevőállomások használatára és igy a bolgár tehetősek ma hallgatnak már koncerteket és állami jelentéseket politikáról, világhírekről stb., ahogy nálunk Budapesten például telefonhírmondón, ami szintén a hivatalos Távirati Iroda kezelésében van. Az azonban, amit valóságban neveznek egész nyugaton rádiónak, Magyarországon ma mindössze 4 van, még pedig Csepelen és Székesfehérvárott adó- és Tárnokon, meg a budapesti Gyáli-uton felvevőállomás. Ezek közül a legelsőnek épült, legnagyobb energiára berendezett és legmodernebben felszerelt a csepeli rádióállomás, amelyet meglátogattam és ott szerzett impreszszióimról a lehető leghűbb beszámolót nyújtom az alábbiakban : Az állomás a Csepel-sziget északi fokán épült, egész a Duna közelében. AH a telep egy 120 méteres csöves antennából, körülötte százméteres sugárban hat drótfeszitőoszlopból és két egymással szemben levő ideiglenes kis faházból egy hatalmas szántóföld közepén, amelyen a juniusi melegben érlő gabonakalászokat lenget a dunai örökszél. Olyan elhagyatott ez a fészek és bizony senkit sem hat meg a körül mindenféle gyárakban dolgozó munkások között, akik a környék lakosságát képezik. Az állomás titkai is hasonlóan egyszerűek. Az egyik teremben sokat látható kapcsoló tábla, előtte asztal, amelyen az úgynevezett lámpaadó áll, egy furcsa, telefonkagylószerü instrumentum, de drótok nélkül való, amit terminustechnikus szerint dedektornak neveznek. Ez szolgáltatja a belföldi híradást Magyarországon a Távirati Irodán át Debrecen—Miskolc, délen Szeged—Pécs és nyugaton Szombathely felé. Ez egyébként az a sokat emlegetett hullámkereső, amellyel az áramkörbe irányítanak. Egy másik asztalon a rádiógramhoz szolgáló egykilowattos lámpaadóberendezés áll. Ez látszatra üvegben égő két elektromos-lámpa, amely összeköttetésben van a kiegyenlítő transformátorral és innen transformálják fel az antennára a távolság és szómennyiség szerint szükséges áramfeszültséget. A „régi" teremben, amely tudvalevőn még 1914. évben épült rádióberendezés céljára, áll a tizenkét lámpás szekrény, a Telefunken-rendszerü lámpaadóberendezés. Ezek mindegyike 500 wattos. Nem messze onnan pedig az anodfejlesztő és antennahosszabbitó tekercsek szekrénye. Ez az egyetlen olyan aparátus, ami komplikált és szemlélete gondolkodásra késztet. Az áramot ide kapcsolótáblákon irányított motordinamók fejlesztik amelyek egyébként a katódok izzitásóhoz szükséges áramot is szolgáltatják. A szemben levő egyik kapcsoló pedig a váltakozó áramot alakítja át egyenárammá. Ez minden berendezés. És érdekes, hogy a felsorolt apparátusok úgyszólván mind a lámpaadót táplálják, amely aztán az előállított magas frekvenciájú áramot az antennára vezeti fel, hogy onnan huszonnégy légdróton ót szétsugárzódjék a levegőég minden tója felé. A csepeli egyébként hat kilowattos teljesítményű állomás, 4750 méteres hullámhosszal dolgozik és hatálya Barcelona-London-Krisztiánia-Moszkva-Konstantinápoly körben terjed. Ebben a körben a legfokozottabb rádiópostai magánszolgálatot látja el, de nem Csepelről közvetlenül, hanem részint a budapesti főposta bekapcsolt vezetéke utján, részint a Magyar Távirati Iroda rádióállomása utján. — A csabai telefonelőfizetők hiteles névsorának közlését, amelyet mult vasárnap kezdettünk meg, helyszűke miatt legközelebb folytatjuk. A solymosi és farkasmályi terméskőbányák vezérképviselete s SÍPOS IGNÁC épületfakereskedőnél Békéscsabán Épület, útalap, járda, udvarkövező és zúzott terméskő, épüfetfa és asztalosáru a legolcsóbb napi árban ÁSVÁNYVIZEK! Karlsbadi, Salvator, Csizi jódDróm, Selters, Levico, Mira, Málnási, Giéshübl stb. újra kaphatók Gally és Wénich drogériájában Békéscsaba, Szent István-tér 16. Házárverés Békéscsabán a csirkepiacon levő Irányi-ucca 5. szám alatti három uccára nyiló, vendéglő és más üzleti célokra alkalmas helyiségekből, lakásokból és pékmühelyekből álló házunkat 1924. évi julius hó 20. napján délelőtt 10 órakor az üzleti ház hivatalos helyiségében magánárverésen eladjuk. A venni szándékozók zárt ajánlatai az árverés napjáig dr. Vértes Andor békéscsabai ügyvédhez adandók be, hol az összes feltételek megtudhatók. Kikiáltási ár 40 vagon buza. Békéscsabai Általános Népegylet Részvénytársaság igazgatósága Németh Árpád noi ás fárfi divatszalonja Andrássy-ut 49 a nyári saisonról visszamaradt divat és angol szövetekből öltönyöket rendkívül jutányos árban készítek 1