Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-11 / 146. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 julius 11 Péntek 51-ik évfolyam, 146-ik szám BEKESME6YEI I0ZL0NT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i F-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, n. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. munkanélküliség A népjóléti miniszter tegnap fogadta a szakszervezetek küldöttségét a munkanélküliség megszüntetése ügyében. A javaslatokra a miniszter kifejtette, begy a mai krízis csak másodrendű fontosságú. Elsősorban azokat az okokat kell megszüntetni, amelyek a munkanélküliséget előidézik. Olyan kevés fizetést kap ma — úgymond — a legjobb munkás is, hogy ha egy hétig munkanélkül áll, már a legteljesebb nyomor fenyegeti. Kérte tehát a szakszervezeti tanácsot, hogy olyan tervezetet dolgozzon ki, amely a bekövetkezendő munkanélküliségnek elébevág. Nem tudjuk, mennyire fedi <ez a tudósítás a népjóléti miniszter gondolatmenetét és fejtegetéseit s még kevésbé tudhatjuk, hogy az erősen burkolt kijelentések mögött mit kell érteni. Amit a miniszter a munkások helyzetéről mond, az emberi és szociális, főleg pedig a munkások szempontjából igaz. De ez az igazság nem dönti meg a vállalatok álláspontját, amelyek a munkabérek erőteljesebb kalkulációját — legalább egyelőre — nem bírják meg. Ha a miniszter bizonyos kényszerintézkedésekre céloz, amelyek a gyárvállalatok üzemredukcióját meggátolni lesznek hivatva, akkor miért nem foganatosították ezeket máris az állami ipari üzemeknél. Hiszen a diósgyőri állami vagongyár a minap bocsájtotta el 400 munkását. Vagy talán a munkanélküliség ellen való biztosításra gondol a miniszter ? Eltekintve attól, hogy ennek keresztülvitele csak nagyon kései orvosság lenne a mai válságra, de ki Fogná ezt az ujabb terhet viselni ? A munkásság, amelynek igy is kevés a keresete vagy a vállalatok, amelyeknek igy is tulnagyok a terhei — vagy az illám, amely hivatalos nyilatkozatok szerint eljutott teljesítőképességének végső határáig ? Megint egy olyan kérdés, amelyet nem a resszortminisz;er oldhat meg s amely egész gazdasági politikánk mélyrelató megváltoztatását követeli. Eddig a kormányzat favorizálta azt, hogy az olcsó munkabérek segítségével dumping áron exDortáljunk. A munkabérek ni/ellálódásának ez a lehetősége megszűnt. Kereskedelmünk az aranytartalékolás lehetetlensége folytán árut raktározott' s most nem árura, de pénzre volna szüksége. Közönségünknek vásárlóképessége az idők folyamán teljesen leromlott. Ilyen körülmények között természetesen pang az ipari termelés és ezt nem lehet rendeleti uton szanálni. Ez az egész gazdasági kormányzat problémája s nem a népjóléti miniszteré, aki egyébként — a bajok feltárása mellett — most a szakszervezeti tanácsra hárítja a megoldást. Mondják meg ők, hogy mit kell csinálni. (gy) A nagyhatalmak nem ülnek fel a kisántánt intrikájának Budapest, jul. 10. A kisántánt prágai értekezletével kapcsolatosan beavatott helyről a következő felvilágosítást kaptuk : Az utóbbi időben megváltozott a kisantant politikája, mert a nagyszövetségesek mérséklő hatással vannak rájuk. Csehország és a délszláv állam többizben megkísérelték, hogy jelentéktelen incidensekből nagy affért kovácsoljanak, amelyet Magyarország ellen kihasználhatnak. Ezt a taktikát ma már nem folytathatják, mert a nagyhatalmak átlátnak a szitán, nem ülnek fel a kishatalmak intrikájának. Azonkívül a nagyhatalmak ragaszkodnak Magyarország mai területének megvédéséhez, politikai függetlenségéhez és szuverénitásához, de lefújják a kisántánt áskálódásait azért is, mert ennek az államai aláírták a Magyarország szanálására vonatkozó genfi egyezményt. A nemzetközi helyzet egyébként is teljesen nyugodt. A kisántántnak Prágában hozandó határozatairól semmiféle különösebb esemény sem várható. A cseh sajtó meg is mondta előre, hogy szenzációt senki se várjon a mostani konferenciától. JTlacdonald betjódolt a francia követeléseknek London, jul 10. A sajtó, bár elismeri Macdonald ama fáradozásainak sikerét, hogy a zárt angolfrancia fontot ismét helyreállítja és Herriot álláspontját megszilárdítja, mégis azt állítja, hogy az angol miniszterelnök Párisban lényegesen engedett a francia követelésnek. Kijelenti továbbá, hogy a nehézségeket ezzel még egyáltalában nem győzték le. Széles körben akarják elhelyezni a külföldi kölcsönt Budapest, julius 10. A pénzintézetek és gyáriparosok megbízottai ma memorandumot nyújtottak át a pénzügyminiszterhez, akivel a mai napon tanácskozni is fognak a külföldi kölcsön belföldi elhelyezéséről. A tanácskozások előtt Kresz Károly, a TE BE igazgatója a következőket jelentette ki: — Azok a kívánságok, amelyek a memorandumban foglaltatnak, egy célt szolgálnak, azt, hogy a kölcsöncimletek a közönség minél szélesebb rétegeiben nyerhessenek elhelyezést. A leglényegesebb kívánságaink közé tartozik, hogy a kölcsönt magyar koronában is lehessen jegyezni, továbbá, hogy a jegyzés oly kis címletekben is történhessék, talán 5 dolláros legkisebb címletekben is, amely lehetővé teszi, hogy kisemberek minél szélesebb körben vehessenek részt a jegyzésben. Reméli, hogy egyébként több tanácskozásra nem lesz szükség s gyorsan megindulhatnak a kölcsön elhelyezésére irányuló munkálatok. A Gyáriparosok Országos Szövetsége részéről kijelentették, hogy a gyáriparosok és a bankok álláspontja a kölcsön elhelyezésével összefüggő kérdésekben körülbelül azonos. Csalás tetefonbeszélgetési nyugtákkal Budapest, jul. 10. A Belvárosikávéházban megjelent egy 40 év körüli férfi, aki a telefonközpont kiküldöttjének adta ki magát. Két hivatalos blankettán irt nyugtát mutatott be, amelyen a beszélgetések dija volt nyugtázva. Az üzletvezető az egyik nyugtát, amely 1.600.000 koronáról volt kiállítva, kifizette, a másik nyugta összegét, amelyet sokalt, nem fizette ki. Másnap a reklamálás végett beküldött nyugtákkal a telefonközpontba ment, ahol kiderült, hogy a nyugták hamisítványok. Már több ilyen hamisított nyugta és feljelentés érkezett a telefonközpont igazgatóságához. A nyomozás megindult. 77 szovjet fegytjázzat bünteti Wrangel tjiveit Moszkva, julius 10. A szovjetköztársaság szinferopoli vésztörvényszékén 14 német telepes pőrét tárgyalták. Azzal vádolták a németeket, hogy 1919-ben megtámadták a visszavonuló vörös katonákat. Azonkívül azt is rájuk fogták, hogy résztvettek a Wrangel tábornok ellenforradalmi expedíciójában. A törvényszék a két fővádlottat halálbüntetésre ítélte, a többit pedig fogházbüntetésre. A halálos ítéletet, tekintettel arra, hogy a vádbeli bűncselekményt 5 év előtt követték el, 10 évi fegyházra változtatták. Csak az ősszel tárgyalják az Eskütt-ügyet Budapest, jul. 10. Eskütt Lajos második ügyében, ahol lopás és zsarolás kísérletével van vádolva, a mult héten kézbesítette az ügyészség a vádiratot. Eskütt védője ma délelőtt nyújtotta be a részletes kifogásait a vádirat ellen. Mivel az Eskütt-ügy iratai igy a vádtanácshoz kerülnek a kifogások tárgyalása végett, az Esküttügy főtárgyalása őszre marad. 77z étjesszáju eset) oroszlán Rózsahegy, jul. 10. A rózsahegyi törvényszék kormánygyalázásért 400 korona pénzbüntetésre ítélte Dideczky János revucai plébánost, akit egy légionárius feljelentett, mert egy zárt ülésen a prágai kormányt egy cseh oroszlánhoz hasonlította, amely kitátott szájával elnyeli a Felvidéket. Zürichben a magyar koronát 67-5-el jegyezték. Még mindig nem működhetnek a mentők A helyiséghiány akadályozza a mentőintézmény munkáját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrégiben hirül adíuk, hogy a békéscsabai önkéntes mentőegyesület, mivel működő tagjainak száma immár elérte a negyvenet, julius 1-én megkezdi hivatásszerű működését. A helyzet akkor az volt, hogy a mentők működésének megkezdése előtt semmiféle akadály nem állott, az állandó szolgálat tartására már inspekciós szobát is ígértek az egyesületnek. A mentőszobának szánt helyiséggel azóta azonban az a kis baleset történt, hogy — lebontásra kerül a városháza kibővítésével egyidejűen. Igy ma semmi más helyiség nem áll az egyesület rendelkezésére, mint a tűzoltóság őrszobája, amely azonban csak a legnagyobb szükség esetén felelne meg erre a célra, a túlzsúfoltsága miatt. A mentőegyesület vezetősége mindent elkövet, hogy inspekciós szobául egy bármilyen apró, de mégis önálló és megfelelő helyiséghez jusson a városháza épületében és ebben a törekvésében kitűnő támogatóra talált Berthóty István dr. polgármester személyében. A polgármester állandóan foglalkozik a kérdéssel és azt a közérdeknek megfelelően akarja megoldani. Szó volt arról is, hogy a mai rendőrségi fogda épületében rendezik be a mentőszobát, de ez a terv is kutbaesett, mert a fogda-