Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-10 / 145. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖFTf Békéscsaba, 194 juius!2 10 beszűrődő zajt nem engednék eljutni a nézőtérig. A bizottság eleinte a szőnyegek helyett kettős ajtókat akart alkalmaztatni, de a szakértők véleménye szerint az ilyen ajtók nem záródnak teljesen, ezenkívül pedig a zörgésük erősen zavarná az előadást. A szüneti idő alatt végrehajtandó javítások során az erősen megrongálódott előcsarnok kijavíttatására és átfestetésére is sor fog kerülni. Szó van arról is, hogy a színházi épület egyes, mélyebben fekvő részeibe beszivárgó nedvesség eltávolítására is sor kerül s a megfelelő óvintézkedések alkalmazásával veszik elejét majd annak, hogy a talajvíz, általában a nedvesség a színház falaiba jutva, azokat meg ne rongálja. Ugyancsak sor fog kerülni a zenekari helyiség kimélyitésére is, sőt a helyiség megnagyobbitásáról is szó lehet. Az immár elengedhetetlenné vált javításokat a lehetőség szerint minél előbb megkezdik, a munkálatokat pedig olyan tempóban hajtják végre, ahogy a szinügyi alap pénztárának teherbiróképessége megengedi. A bizottság máris érdeklődött néhány szobafestőnél és kárpitosnál a javítások költségei iránt s amennyiben ezek elfogadható árakat mondanak, a javításokat haladéktalanul meg fogják kezdeni. Létszámcsökkentés intéz m ény szaporítással A főispán sikrassáll Békéscsaba érdekeiért m (A Közlöny eredeti tudósítása.) Rövid idővel ezelőtt megírtuk, hogy a belügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében a vásárok és hetipiac ellenőrzése alól az államrendőrség közegeit felmentették és a piacok ellenőrzését a rendezett tanácsú városokban egy uj szervezetre, az úgynevezett piaci ellenőrökre kívánták áthárítani. Ez a változtatás horribilis anyagi terhet jelentett volna a városokra, igy Békéscsabára is, mert mintegy 6—8 piaci ellenőri állást — valóságos oiaci rendőrséget — kellett volna szerveznie, ami hatalmas költségekkel járt volna. A terhes rendelet miatt Berthóty István dr. polgármester alapos érvekkel és indokokkal fordult a főispán utján a belügyminiszterhez, hivatkozva a város vigasztalan anyagi állapotaira, amelyek egy ilyen külön rendőrség fentartását lehetetlenné teszik. A polgármester hatásos felterjesztéséhez most Kovacsics Dezső dr. főispán egy alaposan megindokolt felterjesztéssel csatlakozott, amelyben segítségére siet Békéscsabának. A főispáni irat mindenekelőtt hivatkozik a polgármester érvelésére. Ez abból állott, hogy az általános takarékossági elvek szempontjából kell mérlegelni azt az érvet, hogy a tervbe vett rendőri funkciók áthárítása a rendezett tanácsú városokat — az államrendőrség mellett ujabb, városi rendőrség szervezése — ujabb, eddig nem létező költségek kényszerű viselésére és rendszeresítésére kötelezné. Ezenkívül a városi rendőrség nyilvánvalóan gyakori hatásköri összeütközésbe kerülne az államrendőrséggel, ami a nem kívánatos esetek közé való. A főispáni felterjesztés mindezeknek leszögezése mellett arra kéri a belügyminisztert, hogy tegye bölcs megfontolás tárgyává a polgármester előterjesztését, a kérdést pedig országosan és a rendezett tanácsú városok nehéz anyagi helyzetének gondos mérlegelésével megnyugtató megoldással rendezne, a városok közmegnyugvására. A főispáni felterjesztés sorai közül világosan kiolvasható az a csodálkozás, hogy ugyanakkor, amikor az állam az ő személyzetének létszámát erősen csökkenti, a városokra olyan terhet készül róni, amely jelentékeny létszámszaporitást követel meg. Egy óra a szegedi rádióállomás felvevőkészüléke mellett (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szeged uccáin a mindennapi fáradságos munka után szórakozni vágyó emberek tömege hullámzik, mialatt mi egy kis, kopott helyiségben a rádióállomás készüléke mellett végigkalandozzuk Középeurópa világvárosait. A budapesti Gyermekvédő Egyesület jótékonycélu rádióhangversenyt rendezett és ebből az alkalomból a Közlöny szegedi munkatársa is meghívót kapott a hangversenyre, melyet a Magyar Távirati Iroda szegedi rádiótelepén a sajtó képviselőivel együtt hallgattam végig. Vezetőnk, Hoffer Sándor dr. füleinkre erősiti a készülék hallgatókegylóit, majd a kis asztalkán levő készüléket összekapcsolja a budapesti Operaház rádióállomásával. Tompa zúgás után cigányzene csendül fel a kagylókban : „Csínom Palkó ..." A zenekar végső akkordjai utón a konferanszié harsány hangja hallatszik : — Székely dalok 1 És siri csendben felzokog a szomorú magyar nóta: „Messze, messze Csikorszégban ..A dal végén néhány másodpercnyi csend, utána végnélkülinek tetsző tapsvihar tör ki. Vezetőnk a felvevő készüléket Berlin felé irányítja. A berlini „Staats Oper" előadását hallgatjuk. Faust második felvonásánál tartanak. Egy gyönyörű, tisztacséngésü női hang Siebel árióját énekli. Utána uj orkánja a tetszésnek. Tízezer ember tapsolt a művésznőnek. Az áriát ismételni kellett. A rádó azonban ekkor mér másfelé kalandozott... Valahol, útközben nagy vihar lehetett. A villámlás, mennydörgés és az eső suhogósa fülsiketítő, szinte földöntúli melódiákat zengett vissza a rádióállomás hallgatójába, pedig a helyiség melletti kis uccában csak vidáman fütyörésző fiatalemberek siettek hazafelé a holdfényes házak tövében. Békéscsabai fiuk voltak. Megismertem őket és köszöntem nekik. Csodálkozva néztek reánk: Mit keresnek ezek itt, ilyen későn, éjszaka, ebben az irodahelyiségben ? — gondolhatták. De végül a léghullámzás megszűnt és mi érdekes, gyorspengésü szavakat hallottunk. Breslau. Németnyelvű tudományos felolvasás. A hang után ítélve még egészen fiatal orvos beszél a tuberkulózis újszerű gyógyítási módjáról. A tüdőbetegeket előadása szerint egy nátriumhidrát és klórmeszes vegyületből előállított orvosszer segítségével máris igen eredményesen sikerült gyógyítania . . . Vezetőnk utoljára tartja számunkra a legnagyobb meglepetést: — London. A régi udvari hangversenypalota ... — jelenti be. A rádió néhány másodpercig keresni látszik a kitűzött irányt, majd hirtelen megállapodik. Este 10 óra. Londonban vagyunk. A hatalmas orchester éppen a „Tannháuser Mars"-ot játsza. Legalább százötven főnyi karszemélyzet énekelhette az indulót, majd utána erőteljes férfihang áriózott. Rádión keresztül az egész felvonóst végighallgattuk. Több énekszámot megismételtettek. Erről kritikát irni talán nem is lehet. Minden taktust a legtisztábban, eredetien erőteljesen adott vissza a rádió. Féltizenegy felé járt az idő, mikor elhagytuk a Távirati Iroda helyiségét. Az uccán 20—25 ember ácsorgott. Még ide is kihallatszott a Tannháuser. . . PÉTEEF1 CIPÖiRUHÁZÁBAN a szokásos reklámárusitás — amig a készlet tart — ezúttal 3 sorozatban történik I. SOrOZat: Női lakk, antilop, regatta és körömcipők (szürke, barna, fekete és drapp színekben) P^rja 288 ezer II. sorozat: Női barna sevró és bagaria regatta cipők (svájci és francia formájú) pál'ja 288 ezer III. sorozat: Női fekete sevró és box párja 220 ezer Ma már Magyarországon egymásután állítják fel a rádióóllo- ^ másokat. Egyelőre még csak aszínházak, kultúrpaloták és távirati irodák rendezkedtek be rádióbeszélgetésekre, azonban lassanként az ipari és kereskedelmi vállalatoknál is háttérbe szorul a telefon. A rádió rohamosan hódit országszerte. Vitézek bajtársi összejövetele A főispán is megjelenik a csabai vitézek körében (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai vitézek a bajtársi szellem ápolása céljából elhatározták, hogy ezentúl gyakrabban fognak összejöveteleket rendezni, hogy egymással közelebbről is-^ megismerkedhessenek és a baráti viszonyt elmélyítsék. Az első ilyen, összejövetel szombaton, 12-én délután történik az állami polgári fiúiskolában. A vitézek első összejövetelén a szellemi kultura ápolására való' tekintettel előadásokat fognak tartani. Az első előadást Harsányi Pál gyomai ref. esperes tartja a magyar ember vallásos életéről, majd Gajda Béla, az áll. leánygimnázium igazgatója tart gondosan összeállított anyagú előadást a történelem egyes szakaszairól Végül Tar Gyula, az áll. földmives iskola igazgatója a mezőgazdaság és általában a gazdálkodás módjairól és kérdéseiről tart előadást a vitézek előtt. Az előadások után szavalatok következnek, amelyeket három gyermek fog előadni: vitéz Bácskay kisfia, Ferenc és kisleánya, v valamint vitéz Kővárinak Bandi, nevü fia. Az előadás és szavalatok után fél 9 órakor közvacsora lesz, amelyen Kovacsics Dezső dr. főispán,, aki aznap délután fog Békéscsa^ bóra érkezni, résztvesz a város ésa társadalmi élet kitűnőségeivel, valamint a helybeli tisztikarral együtt. A közvacsora után barátságos poharazgetás következik, amely alatt több felköszöntő fog elhangzani. A békési bőrgyár szeptember elsején kezdi meg működését Örömmel adtunk hirt lapunk vasárnapi számában arról, hogy a Békési Mezőgazdasági Részvénytársaság Békésen bőrgyárat alapitÖrvendetes ez az alakulás főleg most, amikor a szanálással kapcsolatos gyazdasági válságban egyre nő a munkanélküliség, de még örvendetesebb, hogy a mezőgazdasági iparnak egyik elhanyagolt, de nagyfontosságú ágát tűzte ki a vállalat működési teréül, ahol a fejlődésnek még rendkívül "* nagy lehetősége van. A vállalkozás sikerének anyagi és erkölcsi • r A R Z I i Rl h ^lendorrepny & dzsungelek világából II. részben, 14 felvonásban az Apolló Mozgóban