Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-21 / 205. szám

EGYES SZÁM ARA lOOO KORONA Békéscsaba, 1924 szeptember 21 Vasárnap 51-ik évfolyam, 205-ik szám BEIESME6TEI Politikai napilap Elöfi*eté«l dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 10C0 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetéí díjszabás szerint. Bántalmazták-e a bombamerénylőket ? A biróság egész nap a nyomozókat vallatta Szolnok, szept. 20. A csongrádi per főtárgyalásénak mai, negyedik napján az érdeklődés fokozódott. Mára 24 tanút idézett be a biróság. Posztós Mihály detektivesoportvezető az első tanú, aki a nyomozás lefolyását ismerteti. Elnök elébe tárja a védlo'taknak az ütlegelésekre vonatkozó panaszait. Tanú: ók december 27-én vették át a nyomozást és 28-án kezdték meg a kihallgatásokat. 30-án éjjel Sági önként jelentkezett vallomástételre. ö ekkor egy másik szobában Bölönyivel foglalkozott. Elnök: ön ismeri a törvényt és ludja, hogy éjjel nem lehet kihallgatásokat tartani. Tanú: Mi éjjel-nappal dolgoztunk. Elnök: A vádlottak azt mondják, hogy fenyegetésekkel vették őket rá a vallomásra. Tanú : Erre nem volt szükség, önként vallottak. Sági mindent elmondott. Elnök: Mivel valószínű, hogy ön nem foglalkozott az összes vádlottakkal, nem látta-e azt, hogy azokon, akikkel társai foglalkoztak, a bántalmazás nyomai voltak észlelhetők ? Tanú : Nem láttam. Ezután Ulain Ferenc dr. védő hosszasan faggatta a tanút, hogy Félév múlva veszik elő Békéscsaba átalakulását Rakovszky belügyminiszter a város törvényhatósági jogúvá való átalakulásáról kivegye belőle, történtek-e és kik által bántalmazások. A tanú határozottan tagadta, hogy a vádlottakat a rendőrségi kihallgatások alkalmával bántalmazták volna. A következő tanú Deák Ferenc detektív. Elnök ismerteti előtte a vádlottak bántalmazására vonatkozó panaszokat. Tanú kijelenti, hogy bántalmazások nem történtek, Ulain: A szoba padlója véres volt. Tanú: Nem láttam. A következő tanú dr. Borgulya rendőrtanácsos. Elnök ismerteti előtte a vádlottak panaszát, mely szerint ő is bántalmazta őket és a bántalmazásra utasítást adott. Tanú: Nem felel meg a valóságnak. Elnök: Feltűnő, hogy a beismerő vallomás éjjel történt. Tanú: Szükség volt rá, hogy éjjel is történjenek kihallgatások, mert ellenesetben a perrendtartásnak egy másik szakaszába ütköztünk volna, mely szerint előzetes letartóztatásban csak 48 óráig szabad tartani a vádlottakat. Ügyész: Ha Ön látta volna, hogy a vádlottakat bántalmazzák, eltiltotta volna ? Tanú: Igen. Semmit sem tagadok. Fülöp : A tanú jelen volt, amikor ütőitek. Kértem, hogy ne engedje. Tanú: Nem emlékszem. (A tárgyalás folyik.) (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mi irtuk meg elsőnek, hogy a nyíregyházai jubiláris ünnepségek kapcsán tartott városok kongresszusa alkalmával Rakovszky Iván belügyminiszter jelentős és nagyfontosságú nyilatkozatot tett Békéscsabáról. A minisztert a kongreszszuson résztvevő polgármesterek és magasabb városi tisztviselők küldöttségileg keresték fel, mire a miniszter kijelentette, hogy a kormánynak értékes tervei vannak a városokkal, hogy azokat fejlessze és emelje. A jelentősebb városok közül néhányat rendezett tanácsúból a törvényhatósági joggal felruházottak közé szándékoznak emelni. A miniszter meg is nevezte azokat a városokat, amelyek elsősorban jöhetnek itt tekintetbe és ezek között első helyen emiitette meg Békéscsabát — Szombathely, Nyíregyháza, Eger és Szolnok mellett — mint „Békésvármegye virágzó városát". A belügyminisztérium és a kormány terveiről Rakovszky Iván nem nyilatkozott ugyan bővebben a polgármesterek küldöttsége előtt, de ahogy a kérdést érintette, abból kiderül, hogy a kormány tervei szerint rövidesen sor fog kerülni a fejlődőképesebb városok gyökeres átalakulására, közigazgatásuk szempontjából. Erről a kérdésről alkalmunk volt beszélgetést folytatni dr. Berthóty István polgármesterrel, aki szintén résztvett a nyíregyházai polgármesteri küldöttségben. A polgármester Rakovszky belügymini&zter kijelentéseiről a következőket mondotta : — A belügyminiszter kijelentette, hogy a fejlődőképesebb városoknak törvényhatósági joggal felruházott városokká való átalakulása kérdésével állandóan és behatóan foglalkozik. Sajnos, a közbejött szanálási akció egyelőre minden hasonló tervet pihentetni kényszerit s igy mindaddig, mig Magyarország és a városok pénzügyi helyreállításának nagy munkája csak részben is be nem fejeződik, ilyen átalakításról nem lehet beszélni. Ennek befejeződése után azonnal megtörténhetik az átalakulás, addig azonban mintegy félesztendőnek kell elmúlni. Félév kell ugyanis ahhoz, hogy a városok ugy-ahogy rendbehozzák anyagi helyzetüket, hogy eztán lehetővé váljék számukra a nagyobb közigazgatási egységgé való átalakulásnak elbírása. Rakovszky Iván ezután elmondotta, hogy a félév alatt adatokat fog gyűjteni az egyes városok anyagi helyzetéről, ezenkívül tanulmányozni fogja, melyik érett meg közülök a nagyszabású átalakulásra. Eddig 14 rendezett tanácsú város kérelmezte a belügyminisztériumban az átalakulást és ezek közül elsősorban Békéscsaba, Szombathely, Eger, Nyíregyháza és Szolnok jöhetnek számba, a legrohamosabban fejlődő, erősen előretörő városok. A döntés azonban még nem történt meg ebben a kérdésben és igy lehet, hogy a felsorolt öt város átalakulását megelőzően más városoknak fogják megengedni, hogy törvényhasági joggal biró vámosokká alakuljanak. A miniszter előbb látni akarja a szanálás és az uj adótörvények hatását s ha bebizonyul, hogy ezeknek érvényesülése mellett a városok elbírják az átalakulással járó horribilis terheket, fogja elkészíttetni az átalakuláshoz szükséges törvényjavaslatot. Az adatgyűjtéshez és a tanulmányozáshoz azonban legalább hat hónapi idő kell és igy hat hónapnál előbb nem lehet szó Békéscsaba átalakulásáról sem. A belügyminiszter egyébként erősen bizakodó véleménnyel volt a küldöttség előtt a városok fejlődéséről, amely meg fogja hozni azt, hogy hat hónap múlva biztosan elbírják majd az átalakulás folytán előálló fokozottabb terheket. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács pénteken délután tartotta rendes heti ülését, amelyen dr. Berthóty István polgármester elnökölt. A tanácsülésen a következő fontosabb ügyek nyertek elintézést : Iparigazolványt kaptak : Gyebrovszky Mária nőiszabó, Farkas János kárpitos, Lerner Lajos asztalos, özv. Belanka Györgyné fehérnemüvarró, Kerekes Sándor baromfikereskedő, Madarász József és Eitel János asztalos, Petrik Katalin cukorkakereskedő és Gebei István rövidárus iparra. A protestáns egyetemi hallgatók segélyezésére félmillió koronát utalt ki a tanács. Települési engedélyt kapott: Schwartz Sándor és Debreceni István. Építési engedélyt adott a tanács Farkas János (Prónai-u. 11.) lakóházra, Mertz Gyula (Békési u. 23.) műhelyre, Kővári és Szelner cégnek (Szent István-tér) raktárra és Tóth János (fényesi szőlők) emeletes lakóházra. Házlebontásra Michnay Pál Ujkigyósi-u. 9. szám alatti lakos kapott engedélyt. Elintézett ezenkívül a tanács több közgyűlés elé kerülő ügyet is. Zürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. Háztulajdonosok is kértek házhelyet A földbirtokrendező biróság csak szegényeknek adházhelyet (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai házhelyigénylések során természetesen sokan jelentkeztek olyanok is belajstromoztatásuk végett, akik egyébként nincsenek rászorulva az ingyenes házhelyre, mert már rendelkeznek házhellyel, vagy esetleg saját házzal. Az Országos Földbirtokrendezési Biróság békésvármegyei megbízottja : Lánczy Lajos dr. gyulai törvényszéki biró ezt valahogy megtudta, mire alapos és minden irányba kiterjedő nyomozás foganatosítását rendelte el a kérvényezők között előforduló néhány ismertebb név viselője ellen. A vizsgálat hamarosan eredménnyel is járt, amennyiben kiderült, hogy a házhelyigénylők soraiba olyanok is jelentkeztek, akik nem teljesen szegények, hanem kisebb-nagyobb ingatlanbirtok tulajdonosai. Vannak olyanok köztük, akiknek saját házuk van Békéscsabán ; vannak, akiknek már van háztelkük, amelyet a város adományozott nekik ; sőt olyanok is vannak, akiknek saját tanyásbirtokuk van házzal és melléképületekkel együtt. Természetes, hogy az ilyenek egyáltalában nem kaphatnak házhelyet, hiszen világos, hogy a házhelyakciót nem a birtoktulajdonosok földállományának ingyenes gyarapítására találták ki, hanem arra, hogy a szegényebbek olcsón a saját otthonuk megalapítását érhessék el. Csodálkozni lehet egyébként azon a mohóságon, amellyel egyesek — egyébként házak és földek tulajdonosai — az ingyenes házhelyakció során mint igényjogosultak léptek fel, igénylésükkel elütve a sokkal jobban rászorultakat a házhelyhezjutás lehetőségétől. Az OFB. békésvármegyei megbízottja megállapította, hogy a következők rendelkeznek házzal vagy telekkel : Vas Vilmos dr., Franciszky Lajos dr., Rélay Lajos, Babinszky János, Diószegi Dániel, Varga K. Pál, Zvaratko Pál dr., Köriig Péter, Mészáros Gyula, Birkenhauser Mihály, Kirschbaum Manó, Üjfaludi Lajos, Szebedinszky János, Paulik István és özvegy Jantyik Istvánné (utóbbinak saját tanyabirtoka lakóházzal együtt.) Mindezek megállapítása után Lánczy biró ma átiratot intézett ebben az ügyben a polgármesteri hivatalhoz, azzal a felhívással, hogy a megnevezettek három napon belül írásban jelentsék be nála : meglevő birtokuk mellett is igényt tartanak-e házhelyekre, valamint hogy a birtokukról beszerzett adatok megfelelnek-e a valóságnak, mert hallgatásuk esetén házhelyigénylésükről lemondottaknak fogják őket tekinteni.