Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-20 / 204. szám

EOTES SZAüfi ABA KOBOMA Békéscsaba, 1924 szeptember 20 Szombat öt-ik évfolyam, 204-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. i'eldányonként 1000 korona

. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Piroskáék bántalmazásáról folyt a mai tárgyalás Az elnök szigorúan kivallatta a nyomozás vezetőjét Szolnok, szept. 19. A csongrádi bombamerénylet főtárgyalásának harmadik napján az elnök elrendeli Odry Zuárd tanú kihallgatását, aki résztvett a bálon. Odry azt vallja, hogy a pódiumról látta, mikor a bomba berepült. Megelőzőleg nagy villanást látott az ablak előtt, ami azt a benyomást keltette benne, mintha előzőleg revolverrel lőttek volna be az ablakon. Az a meggyőződése, hogy a párkányról dobták be. A vádlottak közül egyiket sem ismerte fel. A tanút megeskették. A következő tanú Kohn Izidor bádogos,. A merényletről nem tud semmit, hanem a merényletet követő napon találkozott az uccán Kókai Jánossal, aki azt mondta : „Büdös zsidó, addig nem nyugszunk, mig egy is lesz a városban. Ugye nem hitted, de most már elhiszed". Forgó Pálné, a Sági-fiuk nagynénje vallomásában azt mondja, hogy Sági János a merénylet előtt két héttel azt mondotta : „Majd fejbeütjük a zsidókat nemsokára, ugy hogy szaga is legyen". Közben jelentik, hogy megérkezett dr. Diószeghy János miniszteri tanácsos. Elnök elrendeli kihallgatását. Diószeghy vallomását nagy érdeklődés előzi meg, a közönség minden szavát visszafojtott lélegzettel hallgatta. Diószeghy előadja, hogy amikor a bombamerénylet ügyében már napok óta nem volt érdemleges eredmény, Vass József h. miniszterelnök utasítására vette át a nyomozás irányítását. Lement Csongrádra és már az első napon megállapította, hogy a bombát csak a bálteremmel szemben levő villanyoszloptól dobhatták be. December 30 án jelentették neki, hogy Sági János kihallgatásra jelentkezett. Sági elmondta neki Borgulya és Wéber jelenlétében az egész merénylet történetét. Ö intézkedett, hogy a kávéházból két érdektelen polgárt hívjanak fel hatósági tanuként. Ez meg is történt és a két tanú ott volt a kihallgatás alatt. Ezután Simkót hallgatta "ki. Hosszadalmas vallomásban elmondta, hogyan dobták be a bombát. Simkó ekkor teljes beismerésben volt. Később Sági kérte, hogy négyszem között beszélhessen vele. 0 erre egy külön szobába vezette, hol Sági előadta, hogy őt szerencsétlenné tették ezek az idegen emberek. Elmondotta, hogy ez nem az első merényletterv, egyszer már adtak neki bombát, ő azonban azt a kapszlikkal együtt egy hid alá rejtette. A kiküldött rendőrök meg is találták a 25 patront. Piroska János elejétől fogva tagadott és kijelentette, hogy Felelői szerkesztő i P-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. nincs része a merényletben. Miután sok volt a terhelő körülmény, tagadása dacára is letartózfátták. Ami a tettlegességre vonatkozó vallomásokat illeti, kijelenti, hogy eskü alatt hajlandó vallani, hogy jelenlétében nem fordult elő tettlegesség. Hogy az ő jelenlétén kivül nem bántalmazták-e őket, arról nem tud, de nem hiszi. Ságitól megkérdezte, hogy van e kifogása a rendőrség ellen, mire azt felelte, hogy nincsen. Elnök: Koncedálom, hogy ön előtt nem bántalmazták őket, azonban nem látott-e rajtuk olyan nyomokat, melyekből erre lehet következtetni ? Tanú : Nem vettem észre. Elnök: Tanuk vannak rá, hogy véres lavorokat vittek ki és bikacseket használtak. Elhangzottak olyan kijelentések, hogy ön azt mondotta, hogy minden eszközzel vallatni kell őket és azzal fenyegetőzött, hogy kiszállítja a tanyára, ahol ordíthatnak. Tanú : Ilyen kijelentést nem tettem. Becsületszavamra nem. Elnök: Sági azt vallja, hogy ön azt mondta, ha vall, szabadlábrahelyezi és erre becsületszavát adta. Sági: Kezet is fogtunk. Ezután az éjjeli kihallgatásokat indokolta hosszasan Diószeghy, majd igy folytatta vallomását: A szegedi rendőrkapitánnyal megállapítottuk, hogy az ÉME-ben kell keresni a tetteseket, mert a szegedi kapitány elmondotta, hogy kik mulattak a kávéházban és ezek legnagyobbrészt ébredő magyarok voltak. Ezután Ulain Ferenc dr. adott fel kérdéseket, főleg a vádlottak bántalmazásáról. Elnök ezután á vádlottaktól kérdezi meg, hogy van-e megjegyzésük. Simkó feláll és a tanú felé mondja: December 30-án éjjel hallottam Bölönyit jajgatni, amikor bevitték abba a terembe, ahol a tanú volt. Hallotta azt a kijelentését tanúnak, hogy „izzadásig kell vallatni a vádlottakat". Később Ságit vitték a vallató terembe. Jajgatása kihallatszott. Hallottam, amikor tanú azt mondotta, hogy ki kell vinni a vádlottakat egy parasztszánon a határba. Hallotta, mikor telefonálta Vass Józsefnek, hogy a tettes vagy Bölönyi, vagy Simkó. Engem — úgymond — guzsbakötöttek. Nem jelenlétében történt-e ez? Tanú : Ez , csak kétségbeesett védekezés. Éjjel csak nem telefonálok a miniszterelnökhelyettesnek. Elnök: Kizárva nincs. (A tárgyalás folyik.) A békéscsabai iparosok a kézmüveskamaráért Az Ipartestület elöljáróságának ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Ipartestület elöljárósága csütörtökön este fél 8 órakor tartotta meg szeptember havi rendes ülését Kovács Mihály elnöklete mellett. Az ülésen a tagok teljes számmal jelentek meg. Kovács Mihály elnök üdvözölve a megjelenteket, megnyitotta az ülést, mire ifj. Horváth Mihály jegyző előterjesztette jelentését arról a mozgalomról, amelyet az Ipartestület indított a Kereskedelmi Csarnokkal együtt a sérelmes keresetiadókivetések ellen. Beszámolt ezután a mozgalom egyes nevezetesebb fázisairól, majd a tagok nagy helyeslése mellett részletesen ismertette a mozgalom által elért jelentős eredményeket. Bejelentette, hogy a pénzügyminisztérium elrendelte a sérelmes adókivetések revízióját és a mérséklés munkájával a gyulai pénzügyigazgatóságot bizta meg. Ezután néhány szóval a miskolci országos iparoskongreszszusra tért rá és bejelentette, hogy Békéscsaba iparosai közül — sajnos — egyetlen ember sem vett részt ezen a nagygyűlésen; még azok. akik megígérték, sem mentek el. A kiállítás eredménye Csernyik János pénztáros ezután felolvasta a pénztári jelentést, amelyet az elöljáróság egyhangúan elfogadott. Az előterjesztés után az ülés sajnálattal állapította meg, hogy az Ipartestület tagjai közül még mindig számosan vannak olyanok akik lustaságból vagy felületességből nem fizették meg a hátralékos tagdijakat. Az ülés elhatározta, hogy ezeket a helyi sajtó utján felszólítja a hátralékoknak rövid időn belül való lefizetésére, ellenesetben a mulasztók ellen a végrehajtás foganatosítását fogják alkalmazni. Ezután az ülés a tagsági dijak buzaalapon megszabott áránál a buza árát ismét 300 ezer koronában állapította meg. A szerződések felbontásának diját 2 aranykoronában, a munkakönyvek kiállításának diját pedig 5 aranykoronában állapították meg. Martincsek Károly alelnök ezután az iparkiállitás rendezőbizottsága részéről beszámolt a kiállítás eredményéről, amely a fényes erkölcsi sikerek mellett anyagiakban sem maradt el. A kiállítás tiszta jövedelme pontosan 20 millió koronára rúgott, amely összegből a bizottság különböző emberbaráti és jótékonycélokra 8 millió koronát osztott ki. A még fennmaradó 12 millió koronát az Ipartestület vette kezelésbe, mint külön kiállítási alapot, amelyet kizáróan és kimondottan kiállítási célokra lehet csak fordítani. Kovács Mihály elnök ezután bejelentette, hogy az Iparosok Bankja október 1-én már megkezdi tényleges működését. Figyelmébe ajánlotta a tagoknak a bank felhívásait az alaptőkejegyzések lebonyolítására és bejelentette, hogy részvényeket még mindig, bármikor lehet jegyezni a bank alaptőkéjére. Ezután Kovács elnök indítványára az ülés egyhangúan jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a kiállítási bizottságnak a kifejtett nehéz és fáradságos munkáért, amit végeztek az iparkiállitás létrehozásával. Az ülés tárgyalás alá vette az alapszabálymódositások ügyét is és ugy döntött, hogy ebben az ügyben továbbra is megbízzák a már régebben megalakított bizottságot, hogy a következő előljárósági ülésre dolgozzék ki egy megfelelő javaslatot. A kézmüveskamaráért Ifj. Horváth Mihály jegyző ismertette a szegedi kereskedelmi és iparkamara megkeresését a kézmüveskamara felállítása tágyában. Többek hozzászólása után az ülés ugy határozott, hogy a kézműveskamara felállításának eszméjét egyhangúan magáévá teszi, a kamara mielőbbi megalakítását kívánja és szükségesnek tartja, az ebben a tárgyban már korábban hozott előljárósági határozatokat pedig továbbra is állja. Ezután az Ipartestület tisztviselőinek fizetéséről tárgyalt az ülés. Többek hozzászólása után ugy döntöttek, hogy bizottságot küldenek ki, amelynek feladata lesz megfelelő módozatok keresésével alkalmat találni a tisztviselők elfogadható díjazására nézve. Az ülés ezután két szegénysorsu iparosnak pénzbeli gyorssegélyt szavazott meg, majd Zsíros Pál mon; dotta el panaszát a hetipiacokon az utóbbi időben feltűnően elszaporodott kontárok és zugárusok miatt. Az ülés elhatározta, hogy — noha ebben a tárgyban már megkereste a városi tanácsot — újból figyelmeztetni fogja a tanácsot a hetipiacok kontárjaira és zugárusaira, a vásári rendészet és ellenőrzés fokozottabb betartását kérve. Az elöljáróság arra fogja kérni a tanácsot, hogy két iparosnak, mint vásári ellenőrnek alkalmazását tegye lehetővé, hogy ezek a gyanúsabb árusok megvizsgálásával igyekezzenek kiszorítani a piaci árusok soraiból az oda nem való elemeket. Több apróbb folyó ügy letárgyalása után az elnök az ülést nyolc óra után berekesztette. Zürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. a