Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-20 / 204. szám

EOTES SZAüfi ABA KOBOMA Békéscsaba, 1924 szeptember 20 Szombat öt-ik évfolyam, 204-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. i'eldányonként 1000 korona . Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Piroskáék bántalmazásáról folyt a mai tárgyalás Az elnök szigorúan kivallatta a nyomozás vezetőjét Szolnok, szept. 19. A csongrádi bombamerénylet főtárgyalásának harmadik napján az elnök elrendeli Odry Zuárd ta­nú kihallgatását, aki résztvett a bálon. Odry azt vallja, hogy a pódiumról látta, mikor a bomba berepült. Megelőzőleg nagy villa­nást látott az ablak előtt, ami azt a benyomást keltette benne, mint­ha előzőleg revolverrel lőttek volna be az ablakon. Az a meggyőző­dése, hogy a párkányról dobták be. A vádlottak közül egyiket sem ismerte fel. A tanút megeskették. A következő tanú Kohn Izidor bádogos,. A merényletről nem tud semmit, hanem a merényletet kö­vető napon találkozott az uccán Kókai Jánossal, aki azt mondta : „Büdös zsidó, addig nem nyug­szunk, mig egy is lesz a városban. Ugye nem hitted, de most már el­hiszed". Forgó Pálné, a Sági-fiuk nagy­nénje vallomásában azt mondja, hogy Sági János a merénylet előtt két héttel azt mondotta : „Majd fejbeütjük a zsidókat nemsokára, ugy hogy szaga is legyen". Közben jelentik, hogy megérke­zett dr. Diószeghy János minisz­teri tanácsos. Elnök elrendeli ki­hallgatását. Diószeghy vallomását nagy érdeklődés előzi meg, a kö­zönség minden szavát visszafojtott lélegzettel hallgatta. Diószeghy előadja, hogy ami­kor a bombamerénylet ügyében már napok óta nem volt érdem­leges eredmény, Vass József h. miniszterelnök utasítására vette át a nyomozás irányítását. Lement Csongrádra és már az első napon megállapította, hogy a bombát csak a bálteremmel szemben levő villanyoszloptól dobhatták be. De­cember 30 án jelentették neki, hogy Sági János kihallgatásra je­lentkezett. Sági elmondta neki Bor­gulya és Wéber jelenlétében az egész merénylet történetét. Ö in­tézkedett, hogy a kávéházból két érdektelen polgárt hívjanak fel ha­tósági tanuként. Ez meg is történt és a két tanú ott volt a kihallga­tás alatt. Ezután Simkót hallgatta "ki. Hosszadalmas vallomásban el­mondta, hogyan dobták be a bom­bát. Simkó ekkor teljes beisme­résben volt. Később Sági kérte, hogy négyszem között beszélhes­sen vele. 0 erre egy külön szo­bába vezette, hol Sági előadta, hogy őt szerencsétlenné tették ezek az idegen emberek. Elmondotta, hogy ez nem az első merénylet­terv, egyszer már adtak neki bom­bát, ő azonban azt a kapszlikkal együtt egy hid alá rejtette. A ki­küldött rendőrök meg is találták a 25 patront. Piroska János elejétől fogva tagadott és kijelentette, hogy Felelői szerkesztő i P-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. nincs része a merényletben. Mi­után sok volt a terhelő körülmény, tagadása dacára is letartózfátták. Ami a tettlegességre vonatkozó vallomásokat illeti, kijelenti, hogy eskü alatt hajlandó vallani, hogy jelenlétében nem fordult elő tett­legesség. Hogy az ő jelenlétén kivül nem bántalmazták-e őket, arról nem tud, de nem hiszi. Sá­gitól megkérdezte, hogy van e ki­fogása a rendőrség ellen, mire azt felelte, hogy nincsen. Elnök: Koncedálom, hogy ön előtt nem bántalmazták őket, azonban nem látott-e rajtuk olyan nyomokat, melyekből erre lehet következtetni ? Tanú : Nem vettem észre. Elnök: Tanuk vannak rá, hogy véres lavorokat vittek ki és bika­cseket használtak. Elhangzottak olyan kijelentések, hogy ön azt mondotta, hogy minden eszközzel vallatni kell őket és azzal fenye­getőzött, hogy kiszállítja a tanyára, ahol ordíthatnak. Tanú : Ilyen kijelentést nem tettem. Becsületszavamra nem. Elnök: Sági azt vallja, hogy ön azt mondta, ha vall, szabadlábra­helyezi és erre becsületszavát adta. Sági: Kezet is fogtunk. Ezután az éjjeli kihallgatásokat indokolta hosszasan Diószeghy, majd igy folytatta vallomását: A szegedi rendőrkapitánnyal meg­állapítottuk, hogy az ÉME-ben kell keresni a tetteseket, mert a szegedi kapitány elmondotta, hogy kik mulattak a kávéházban és ezek legnagyobbrészt ébredő magyarok voltak. Ezután Ulain Ferenc dr. adott fel kérdéseket, főleg a vádlottak bántalmazásáról. Elnök ezután á vádlottaktól kér­dezi meg, hogy van-e megjegy­zésük. Simkó feláll és a tanú felé mondja: December 30-án éjjel hallottam Bölönyit jajgatni, amikor bevitték abba a terembe, ahol a tanú volt. Hallotta azt a kijelen­tését tanúnak, hogy „izzadásig kell vallatni a vádlottakat". Később Ságit vitték a vallató terembe. Jajgatása kihallatszott. Hallottam, amikor tanú azt mondotta, hogy ki kell vinni a vádlottakat egy parasztszánon a határba. Hallotta, mikor telefonálta Vass Józsefnek, hogy a tettes vagy Bölönyi, vagy Simkó. Engem — úgymond — guzsbakötöttek. Nem jelenlétében történt-e ez? Tanú : Ez , csak kétségbeesett védekezés. Éjjel csak nem tele­fonálok a miniszterelnökhelyet­tesnek. Elnök: Kizárva nincs. (A tárgyalás folyik.) A békéscsabai iparosok a kézmüveskamaráért Az Ipartestület elöljáróságának ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Ipartestület elöl­járósága csütörtökön este fél 8 órakor tartotta meg szeptember havi rendes ülését Kovács Mihály elnöklete mellett. Az ülésen a ta­gok teljes számmal jelentek meg. Kovács Mihály elnök üdvözölve a megjelenteket, megnyitotta az ülést, mire ifj. Horváth Mihály jegyző előterjesztette jelentését arról a mozgalomról, amelyet az Ipartestület indított a Kereske­delmi Csarnokkal együtt a sérel­mes keresetiadókivetések ellen. Beszámolt ezután a mozgalom egyes nevezetesebb fázisairól, majd a tagok nagy helyeslése mellett részletesen ismertette a mozgalom által elért jelentős ered­ményeket. Bejelentette, hogy a pénzügyminisztérium elrendelte a sérelmes adókivetések revízióját és a mérséklés munkájával a gyulai pénzügyigazgatóságot bizta meg. Ezután néhány szóval a miskolci országos iparoskongresz­szusra tért rá és bejelentette, hogy Békéscsaba iparosai közül — saj­nos — egyetlen ember sem vett részt ezen a nagygyűlésen; még azok. akik megígérték, sem men­tek el. A kiállítás eredménye Csernyik János pénztáros ezután felolvasta a pénztári jelentést, amelyet az elöljáróság egyhangúan elfogadott. Az előterjesztés után az ülés sajnálattal állapította meg, hogy az Ipartestület tagjai közül még mindig számosan vannak olyanok akik lustaságból vagy felületességből nem fizették meg a hátralékos tagdijakat. Az ülés elhatározta, hogy ezeket a helyi sajtó utján felszólítja a hátralé­koknak rövid időn belül való le­fizetésére, ellenesetben a mulasz­tók ellen a végrehajtás foganato­sítását fogják alkalmazni. Ezután az ülés a tagsági dijak buzaalapon megszabott áránál a buza árát ismét 300 ezer koroná­ban állapította meg. A szerződé­sek felbontásának diját 2 arany­koronában, a munkakönyvek ki­állításának diját pedig 5 arany­koronában állapították meg. Martincsek Károly alelnök ez­után az iparkiállitás rendezőbizott­sága részéről beszámolt a kiállí­tás eredményéről, amely a fényes erkölcsi sikerek mellett anyagiak­ban sem maradt el. A kiállítás tiszta jövedelme pontosan 20 mil­lió koronára rúgott, amely összeg­ből a bizottság különböző ember­baráti és jótékonycélokra 8 millió koronát osztott ki. A még fenn­maradó 12 millió koronát az Ipar­testület vette kezelésbe, mint kü­lön kiállítási alapot, amelyet ki­záróan és kimondottan kiállítási célokra lehet csak fordítani. Kovács Mihály elnök ezután be­jelentette, hogy az Iparosok Bankja október 1-én már megkezdi tény­leges működését. Figyelmébe aján­lotta a tagoknak a bank felhívá­sait az alaptőkejegyzések lebonyo­lítására és bejelentette, hogy rész­vényeket még mindig, bármikor lehet jegyezni a bank alaptőkéjére. Ezután Kovács elnök indítvá­nyára az ülés egyhangúan jegyző­könyvi köszönetet szavazott a ki­állítási bizottságnak a kifejtett ne­héz és fáradságos munkáért, amit végeztek az iparkiállitás létreho­zásával. Az ülés tárgyalás alá vette az alapszabálymódositások ügyét is és ugy döntött, hogy ebben az ügyben továbbra is megbízzák a már régebben megalakított bizott­ságot, hogy a következő előljáró­sági ülésre dolgozzék ki egy meg­felelő javaslatot. A kézmüveskamaráért Ifj. Horváth Mihály jegyző is­mertette a szegedi kereskedelmi és iparkamara megkeresését a kéz­müveskamara felállítása tágyában. Többek hozzászólása után az ülés ugy határozott, hogy a kézműves­kamara felállításának eszméjét egyhangúan magáévá teszi, a ka­mara mielőbbi megalakítását kí­vánja és szükségesnek tartja, az ebben a tárgyban már korábban hozott előljárósági határozatokat pedig továbbra is állja. Ezután az Ipartestület tisztvise­lőinek fizetéséről tárgyalt az ülés. Többek hozzászólása után ugy döntöttek, hogy bizottságot külde­nek ki, amelynek feladata lesz megfelelő módozatok keresésével alkalmat találni a tisztviselők el­fogadható díjazására nézve. Az ülés ezután két szegénysorsu ipa­rosnak pénzbeli gyorssegélyt sza­vazott meg, majd Zsíros Pál mon­; dotta el panaszát a hetipiacokon az utóbbi időben feltűnően elsza­porodott kontárok és zugárusok miatt. Az ülés elhatározta, hogy — noha ebben a tárgyban már megkereste a városi tanácsot — újból figyelmeztetni fogja a taná­csot a hetipiacok kontárjaira és zugárusaira, a vásári rendészet és ellenőrzés fokozottabb betartását kérve. Az elöljáróság arra fogja kérni a tanácsot, hogy két iparos­nak, mint vásári ellenőrnek alkal­mazását tegye lehetővé, hogy ezek a gyanúsabb árusok megvizsgálá­sával igyekezzenek kiszorítani a piaci árusok soraiból az oda nem való elemeket. Több apróbb folyó ügy letár­gyalása után az elnök az ülést nyolc óra után berekesztette. Zürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. a

Next

/
Thumbnails
Contents