Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-19 / 203. szám

EGYES AMA Békéscsaba, 1924 szeptember 19 Péntek KOROM 51-ik évfolyam, 203-ik szám Politikai napiiafs Elöflzeteai díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona, t'éldányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Piroska társai is tagadják részvételüket a merényletben A csongrádi bünper tárgyalásának második napja Szolnok, szept. 18. A csongrádi bombamerénylet ügyében ma folytatták a főtárgyalást. Piroska János átmeneti viszonyban levő főhadnagy kihallgatása következik. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, kijelenti, hogy ő nem érzi magát bűnösnek. Piroska : December 9-ike az az időpont, amikor először szóbakerültem a Sági Jánoséknál történt gyülekezéssel kapcsolatban. Ezen nem vettem részt, mert a hevesmegyei Sirokkón tartózkodtam. A második időpont, amikor szerepeltettek, december 25-ike volt. Ekkor egész délelőtt a képkiállitáson és a Király-kávéházban voltam. Másnap, 26-án délelőtt öcsémmel voltam a kavél^ázban, hazamenetelem után azonnal lementem a kisépüleíbe és ott maradtam. Kijelentem, hogy semmiféle megbeszélésen, sem pedig a bűncselekményben nem vettem részt, amit elejétől kezdve hangsúlyoztam. A 26-iki eseményeket nagyjában ugy adja elő, mint ahogy azt a többi vádlottak is előadták. Elmondja, hogy a Tokaiéknál történt összejövetelen nagyon keveset ivott és teljesen józan volt. Tokaiéknál a társaság legnagyobb része már teljesen részeg volt, csak ő volt józan. Tokaiéktól háromnegyed 11 óra tájban indultak el, a kávéház felé mentek, a társaság egy része be is tért a kávéházba, Csáki egyenesen hazament, ő pedig öcscsével és Bölönyivel együtt szintén hazaindult. Bölönyi az ő uccájánál vált el tőlük, ő pedig öccsével hazament és lefeküdt. Egy óra tájban ért haza István öccse és attól értesült a merényletről. Tudomása van arról, hogy a zsidó családok hangoztatták, hogy ők voltak a kezdeményezők. Elmondja, hogy kérték, hogy jelenjen meg másnap a csendőrségen, mivel ő tényleges tiszt volt, csak magasabbrangu tiszt vezethette volna elő, ő azonban szívesen állt rendelkezésükre. December 31-én éjfél után 3 órakor letartóztatták. Ekkor nem vette komolyan a dolgot. Január 6-án Szegedre kisérték, ahol a vizsgálóbíró hallgatta ki. Senkivel sem szembesítették. Március 26-án, szabadlábrahelyezése előtti napon, hallgatta ki újból a vizsgálóbíró. Elnök ezután elébe tárja előbbi vallomását. Fülöp azt mondotta, hogy 25-én Piroskával és öccsével tárgyalt a merényletről. Vallomása szerint öccse azt mondotta : „nem baj, ha megdöglik akár 20 zsidó !" Mi az észrevétele erre ? Zürichben a magyar koronát 68-5-el jegyezték. Vádlott: Aznap nem is voltam a kávéházban, mert kiállításon voltam. Én 26-án voltam a kávéházban. í Elnök : Fülöp is, Bölönyi is azt vallották, hogy megbeszélték, hogy bedobják a bombát, amit Piroskáéknál szereltek fel. A bomba ekkor náluk volt. Vádlott: Semmilyen bombát nem láttam. Elnök : Énekeltek-e zsidó nótákat ? Vádlott : Irredenta nótákat énekeltünk. Elnök : Ezek között volt az Erger-Berger is ? Vádlott: Ez szigorúan összetartozik vele. (Derültség) Elnök azután felteszi a kérdést, tagja-e az ÉME-nek, mire Piroska azzal válaszol, hogy nem volt tagja, mert mint tényleges tiszt nem lehetett, azonban érzésben velük volt és velük van. Utána Sági Jánost hallgatják ki, aki azzal kezdi, hogy nagyon kevés a mondanivalója. Elmondotta, hogy másnap értesült a merényletről, akkor elfogták. Borgulya rendőtanácsoshoz vitték. Azf akarták, hogy Héjjast keverje bele az ügybe. Amikor visszakísérték a csendőrségre, ott megverték és az orrát is beütötték. Egy jegyzőkönyvet adtak elébe és azt Ígérték, hogy ha aláírja, szabadlábra helyezik. Végül aláirta, mire szabadlábra helyezték. Arra a kérdésre, hogy tagja-e az ÉME-nek, azt válaszolja hogy igen, mert minden magyar ember az. Ezután Sági Rókust hallgatják ki. A vádlott nem érzi magát bűnösnek. Nem vett részt a megbeszélésen és a kérdéses napon este 11 órakor ment haza a kávéházból, reggel pedig elfogták. Kihallgatásakor ütlegelték, ugy hogy kénytelen volt azt vallani, amit akartak. Ezután az elnök Barna Piroskát rendeli be, aki mint sértett tesz tanúvallomást. Előadja, hogy a bálon éppen négyeshez álltak fel éjfél tájban, amikor hallotta, hogy mögötte az ablak betört és azt kiabálták, hogy bomba. Erre szüleivel a hátulsó kijáraton kiszaladt a kávéházba, ahol a kassza előtt Piroska Györgyöt látta. Idegeneket nem látott. Hat helyen sérült meg. (A tárgyalás folyik ) Bolsevista támadás román falvak ellen Bukarest, szept. 18. Egy bolsevista banda, amely orosz oldalról motorbárkán érkezett, megtámadta Besszarábia déli részén Tatarbunar és Nikolesca falvakat. A román halóság hamarosan rendet teremtett, mert munkájában teljes erejéből támogatta a lakosság. Felelős szerkesztő i P .-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Tulmagas a csabai földek adókulcsa A Békésmegyei Gazdasági Egyesület uj adókulcs-alap megállapítását kivánja (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Gazdasági Egyesület beadványt intézett a városi tanácshoz. A beadványban az egyesület panaszkodik a békéscsabai és általában a békésmegyei földeknek tulmagasan megállapított kataszteri tiszta jövedel- 1 me miatt és arra kéri a tanácsot, hogy a városi közgyűlés a vármegyei törvényhatóság utján szorgalmazza ezeknek a bejegyzéseknek megváltoztatását, illetőleg mérséklését. A beadvány mindenekelőtt kijelenti, hogy a kataszteri tiszta jövedelem mérséklése feltétlenül szükséges, mert az ma tulmagas és igy a birtokososztályra nagy és elviselhetetlen terheket ró, mert az képezi mind az állami egyenesadó, mind a jövedelmi és vagyonadó kulcsának megállapítását. A beadvány szerint oly magas fokozatban vetették ki a békésmegyei földek kataszteri tiszta jövedelmét, amilyen nincs sehol másutt az egész ország területén. Példákat sorol fel ennek az állításának bebizonyítására és a példák között felemlíti, hogy a dunántuli vármegyékben az elsőosztályu földek jövedelmét 13—17 koronára vették fel, mig nálunk ugyanilyen földeknél 27 koronában állapították meg. Bizonyos pedig, hogy bár Békésmegyében jó vegyületü földek vannak, az éghajlati és ezzel kapcsolatosan a csapadékviszonyok itt a legszertelenebbek. Épen éjért az igazságosság elve azt követeli, hogy a nálunk aránytalanul megszabott kataszteri jövedelmet az illetékesek megfelelően, mindenesetre a méltányosságnak és a való tényeknek megfelelően mérsékeljék. Épen ezért kivánja a gazdasági egyesület, hogy a termelést csökkentő és az adóalanyokat összeroppantó adóztatás aránytalanságainak megszüntetése végett a képviselőtestület felirattal forduljon a kormányhoz, hogy a kataszteri tiszta jövedelem megállapítására használt fokozatokat a vidékeinkhez hasonló mértékben leszállítsák. A beadvánnyal a legközelebbi városi tanácsülés fog foglalkozni és — mint értesülünk — a tanács is és az állandó választmány is javasolni fogják a gazdasági egyesület kérelmének elfogadását. Az októberi közgyűlés és a vármegyei költségvetések A törvényhatóság őszi közgyűlése, amely rendszerint október közepén szokott megtartatni, az idén már október 3-án lesz meg azért, mert az 1925. évre szóló vármegyei háztartási költségvetés letárgyalása sürgős. A háztartási költségelőirányzat összeállítását a vármegye alispánja most csinálja a vármegyei számvevőséggel. A költségvetési egész szükséglet hozzávetőlegesen 150.000 aranykorona lesz. Ebbe a szükségletbe elő van irányozva a jövő évben szükséges tiszti és községjegyzői nyugdijak összege is, illetőleg ezekből a vármegyét terhelő első félévi 50 és a második félévi 75%. (Az 50%-ot illetően a második félévben 25%-ot átmenetileg az államkincstár viseli még) A fenti szükségletben tekintélyes összeggel szerepel és pedig 200 millió koronával, az újonnan szervezett vármegyei számvevőség dologi szükséglete (irodaberendezések, szekrények, asztalok stb.), szintén nagyobb tétel a vármegyei testnevelési alapra beállított 50 millió korona. Rövid ismertetésünk szerint is megállapítható, hogy bár a költségvetést ezidőszerint olyan kiadások is terhelik, amelyek a békében — mint az államkincstár vagy a községek által viseltek — abban nem szerepeltek (pl. tiszti-, községjegyzői nyugdíj tetemes része, vármegyei számvevőség állandó jellegű dologi kiadásai, testnevelési alapja, 400 millió K-t kitevő portó és telefondíj stb.), ennek dacára nem lesz nagyobb percent a vármegyei pótadó a békebelinél még abban a — jövőbeni — esetben sem, ha a tiszti és közjegyzői nyugdijakat teljes egészében a vármegyének kell majd viselnie. A vármegyei közúti költségvetést az 1925. évre még erre az októberi közgyűlésre nem készítette el az alispán azért, mert az 1924. évre összeállított aranykoronád költségvetés csak most érkezett le a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával. A jóváhagyó rendeletből megemlítjük. hogy a törvényhatóság által elfogadott költségvetést nagyjában észrevétel nélkül jóváhagyta, annak megjegyzésével, hogy bizonyos előirányzott tételek ideiglenesek mindaddig, mig azok pontos összege, az alapjukat képező állami adó kivetésének megtörtéute után tényleg meg lesz állapitható. A költségvetés mérlege a következő : bevétel 1,033.172, kiadás 1,001.879, egyenleg 31.293 K. A közmunka váltságárát a miniszter 1924. január 1-től, aranykoronaértékben leendő kivetés kötelezettségével, kézi napszám után 2 korona, egyes lófogatu igásnapszám után 6 koronában állapította meg. Az utadókivetés alapja az 1924. évet illetően az ezen év második