Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-17 / 201. szám

F.CSYES Békéscsaba, 1924 szeptember 17 ARA KOBOKA Szerda 51-ik évfolyam, 201-ik szám Politikai napilap Előfizetési 611ak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Clyöng-yÖBi János. Felelős szerkesztő i P .-Horváth Rezs5. Veér Imre Pozsonyban tartózkodik Prága, szeptember 16. A pozsonyi Magyar Újság jelentése szerint Veér Imre dr., a magyar köztársasági mozgalom vezetője Váradi rendőrtisztviselő kíséretében Pozsonyba érkezett. Veér Pozsonyban Csánki Aladár dr. ügyvédi irodájában kap alkalmazást, ahonnan egészségének helyreállása után Párisba fog utazni. Hun Béta áttitótag Budapesten tartózkodott Budapest, szeptember 16. A saitó utján elterjedt az a hir, hogy Kun Béla Moszkvából repülőgépen Belgrádba utazott. Hir szerint Magyarországon repült át szeptember 12-én s Budapesten töltött 24 órát. A főkapitányság ezt a hirt hivatalosan megcáfolja. Megállapítja, hogy a kérdéses napon a Francia— román Légiforgalmi Társaság fel-, illetve leszálló gépein senki sem jött, illetve távozott, akinek személyazonosságát össze lehetett volna egyeztetni Kun Béláéval. Az AeróExpress Légiforgalmi vállalat repülőgépén mindössze 5 egyén érkezett Bécsből, akik még mindég Budapesten tartózkodnak. Ugyanezen vállalat gépén 7 egyén utazott el, nagyrészt Konstantinápolyba. Ezeknek pontos személyazonossági adatait ismeri a rendőrség és ezek életkora kizárja, hogy Kun Béla lehetett volna. Ugyanis ezek mind vagy 21 éven aluliak voltak, vagy pedig 60 éven felüliek. A főkapitányságnak biztos tudomása van arról is, hogy az az egyén, aki ezt a hirt Belgrádból közli, egy kommunista újságíró. Egy csavargó 600 milliónyi ékszert lopott Cegléd, szeptember 16. A ceglédi rendőrség értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Szalczky ceglédi kereskedőlől egy Valecz László nevü munkanélküli csavargó 600 millió korona értékű ékszert és ruhaneműt lopott el. A ceglédi rendőrség jelentése szerint valószínű, hogy a tolvaj a fővárosba menekült. Olasz készülődések Északafrikában London, szept. 16. A Daily Telegraph jelenti Kairóból, hogy az olaszok csapatokat és repülőgépeket vonnak össze az olasz határ közelében, ez annak bizonyítéka, hogy az olaszok erőszakos eszközökkel szándékoznak fellépni abban az esetben, hogy ha Bollum és Jerabub kiürítésére vonatkozó követeléseiket nem teljesitik. Az egyiptomi sajtó jelentékeny izgalmat és idegességet tanusit, azt a gyanúját hangsúlyozza, hogy az olasz kormány az angol kormánynyal egyetértésben jár el. Az El Arab cimü újság azt irja, miért mer Olaszország ilyen akcióba lépni akkor, amikor Nagybritannia Szudánt akarja elnyerni. Magyarországnak 600.000 aranykoronijáha kerül a katonai ellenőrzés London, szept. 16. A Daily Telegraph hosszabb cikkben foglalkozik az Ausztria, Magyarország és Bulgária felett gyakorolt katonai ellenőrzés kérdésével. Ebben a kérdésben Angliának az a véleménye, hogy most már itt van az az idő, amikor a háború légköre végleges eloszlatása érdekében az állandó ellenőrző katonai bizottságokat meg kell szüntetni. Eme bizottság helyett a Nemzetek Szövetségének kell ajövőben az ellenőrzést a békeszerződés szellemében gyakorolni, ami könynyitést jelentene a kérdéses államokra. Eddig Ausztria, Magyarország és Bulgária, noha tagjai voltak a Nemzetek Szövetségének, mégis el voltak zárva attól a jogtól, hogy a véleményüket nyilváníthassák a katonai ellenőrző bizottság előfeltételei tekintetében. Az osztrák, magyar és bolgár delegátusok azt kérik, hogy a Nemzetek Szövetsége közgyűlése vegye le az ellenőrző bizottság felesleges terhét róluk. A lap kiemeli, hogy Magyarország például 600.000 aranykoronát kénytelen fizetni az ellenőrző bizottságnak, amelynek ma már nincsen semmiféle jogosultsága. A kérdéses országok súlyt vetnek arra, hogy ujabb bizottságot létesítsenek, amelyek 2—3 semlegesből és a nagyhatalmak valamelyikének képviselőjéből álljon, de ebben ne foglaljanak helyet a szomszéd államok képviselői. A bizottság elnöke mindenesetre semleges állampolgár legyen. Magyarország a trianoni békeszerződésre hivatkozik akkor is, amikor tiltakoznia kellene, hogy a bizottságba felvegyék a nemrégiben alakult becsvágyó kis nemzetek képviselőit. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdotéi díjszabás szerint. MMMMMMMMMMMM^^ Hogyan akarja a kormány szanálni Békéscsabát ? Aranyköltségvetés — A városi üzemek fokozottabb kihasználása A bevételek emelése és csökkentése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnapi számunkban megemlékeztünk arról, hogy a békéscsabai polgármesteri hivatalhoz megérkezett az a belügyminiszteri rendelet, amely a városok szanálása érdekében tervbevett ujabb tisztviselői létszámcsökkentésről intézkedik. Ma alkalmunk volt a rendeletet minden részletében megismerni. A belügyminiszter legelsősorban is megállapítja, hogy a város és az állam háztartása közötti viszonyosságnál fogva, az állam gazdasági és pénzügyi rendezése a városok teljes gazdasági újjáépítése nélkül el sem képzelhető. Az aranyköltségvetést tartja a belügyminiszter a rendelés kiinduló pontjának, ezért elrendeli, hogy aranykoronában készítse el a város a háztartási és az üzemi költségvetést. Az 1924. évi költségvetést szeptember hó végéig az alispán elé kell terjeszteni. A költségvetésbe fel kell venni a vármegyei kiadások fedezésére szükséges hozzájárulási dijat is. Gondoskodni kell arról, hogy az összes bevételek tényleg aranykoronaalapon folyjanak be és a vagyontárgyak meghozzák a megfelelő jövedelmet. Pótadók, keresetiadók, stb. A város kiadásainak fedezésére szolgál elsősorban a városi pótadó, amely a rendelet értelmében 50 százaléknál magasabb nem lehet, másodsorban az 5 százalékos kereseti adó, harmadsorban a közvagyon jövedelme, negyedszer a különféle adók és végül ötödször az illetékek és dijak. Abban az esetben, ha az itt felsorolt bevételek kevésnek bizonyulnának a költségvetésben felsorolt kiadások fedezésére, ugy kérheti a város a keresetiadónak 5 ről 10%-ra való felemelését és csak legvégső esetben kérheti a pótadó felemelését. A költségvetési hitelek A költségvetésben felvett összegek csak a megjelölt célra fordíthatók. A költségvetés pontos betartásáért a polgármester, a tanács és a főszámvevő felelősek. Azokat a békebeli alapokat, amelyek a korona elértéktelenedése következtében jelentéktelen összegekké zsugorodtak össze, vagy meg kell semmisíteni vagy pedig több alapot eggyé kell összevonni. Üzemek, vállalatok. A városi üzemek (pl. téglagyár, temetkezési intézet, kertészet, strandfürdő) kezelésénél gondoskodni ketl arról, hogy azoknak meglegyen a jövedelmezőségük, ha valamely üzemben hiány mutatkozik, annak okát azonnal ki kell deríteni és ha ez a hiány az okszerű gazdálkodás mellett sem tűnnék el, ugy az üzemet haladéktalanul be kell szüntetni, de nyomban be kell szüntetni az olyan üzemet is, amely a helyi kisiparosok érdekeit sérti és a fenntartása a közre nézve nem feltétlenül kívánatos. A rendezett tanácsú városok ilyen üzemeit az alispán is beszüntetheti. A leltárt is aranykorona értékben kell elkészíteni az 1924. évre. A költségvetéseket és zárszámadásokat azonban ezután nem kell 15 napi közszemlére kitenni és a költségvetést többé nem a törvényhatóság, hanem az alispán hagyja jóvá s a felebbezés határideje nyolc nap. A városok pénz8gyi egyensúlyának helyreállítása. Erre a célra szolgálnak a városok részére átengedett különféle adók (keresetiadó, forgalmiadó egyrésze, különféle közvetett adók) és a városi pótadó, de igen nagy szerepet játszik e tekintetben a kiadások csökkentése is, ami legfőképpen a fokozott takarékosság, az ügyvitel egyszerűsítése, az okszerű gazdálkodás, a nyugdijterhek fokozatos csökkentése és a létszámcsökkentés utján remélhető. A közigazgatás egyszerűsítése / E tekintetben a városnak követnie kell az állam példáját és a saját hatáskörében meg kell tennie mindazt, ami célravezetőnek látszik. Mint különösen célravezető intézkedést ajánlja a rendelet az ügyosztályok összevonását, a kezelés egyszerűsítését, a szóbeli elintézést, a telefon fokozottabb használatát és a polgármester hatáskörének kibővítését. Az árvaszéki elnököt, ülnököt, ügyészt, levéltárnokot és közgyámot egyéb teendőkkel is meg lehet bízni, nemkülönben a főjegyzőt a tanácsnoki teendőkkel. Rendezett tanácsú városokban a főügyészi állás teljesen meg is szüntethető és ez esetben a főispán tiszteletbeli főügyészt nevezne ki. Zürichben a magyar koronái 68V

2-aI jegyezték. Uj alapokon az iparosképzés As uj'itás folytán magasabb színvonalra kerülnek a jövő iharosai Az iparosképzés színvonalának emeléseért már régóta küzdött az iparostársadalom. A tanonciskolák uj szervezetét most készítette el a kultuszminisztérium. Az iparostanonciskolákat, amelyek eddig inkább csak általános irányú tanítást nyújtottak, szakirányú tanonciskolákká kell kiépíteni és ennek megfelelően kell a tanonciskolák tantervét megváltoztatni. Lényeges újítás, hogy a községek kötelesek már negyven szerződésben lévő tanonc esetén is iparostanonciskolát szervezni, mig eddig erre csak 50 tanonc esetén voltak kötelesek. Az uj szervezet egészen uj iskolatípust állit fel a V