Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám
1924-09-13 / 198. szám
EGTE8 SZÁM ARA ÍOOO KOROKA Békéscsaba 1924 szeptember 13 Szombat 51-ik évfolyam, 198-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő t P.-Horváth Besső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Tlémelország nem lép a népszövetségbe London, szept. 12. A Daily Mail berlini tudósítója táviratozza : Streseman német külügyminiszter nyilt levelet irt, amelyben kijelenti, hogy Németország nem léphet be a Nemzetek Szövetségébe, miután ez uj elismerését jelentené a versaillesi békeszerződésnek. TI kisantant frontváltozása Prága, szept. 12. A nemzeti demokrata „Moravsky Sl. Dennik" a legmegbízhatóbb forrásra való hivatkozva közli, hogy a kisantant külügyminiszterei a legrövidebb időn belül legkésőbb egy hónap múlva értekezletre ülnek össze. Ez az értekezlet szükségessé vált, mert Benesnek és ezzel legalább a kisantant egy részének eddigi politikája a Nemzetek Szövetsége mostani ülésezése alatt, különösen pedig MacDonald kijelentése következtében érezhető vereséget szenvedett. Nincs kizárva, hogy az értekezlet a kisantant frontváltozásával fog végződni. Georgia szabadságharca a szovjet ellen London, szept. 12. A Daily Maiinak jelentik Konstantinápolyból: A georgiai ellenforradalmároknak, akik Tiflisz és Szkutari elfoglalása után most Batum ellen támadnak, az a céljuk, hogy a bolsevisták elnyomásénak véget vessenek és most vissza akarják szerezni a függetlenséget, amelyet 1921-ben vesztett el. Horogkeresztes szervezetet akartak létesíteni Budapesten Budapest, szept. 12. A főkapitányság három heti megfigyelés után Budáról előállított három német fiatalembert, akik a német konzul-szervezetnek tagjai és külömböző titkos megbízatással érkeztek ide. A vizsgálat során egyikük, Abel Werner volt német tiszt elmondotta, hogy egy hónappal ezelőtt a müncheni konzulszervezet vezetőjétől azt a megbízást kapta, hogy két társával, Bartl Arnolddal és Türmann Károllyal utazzék Magyarországba és lépjen érintkezésbe az Ébredő Magyarok Egyesületével, valamint azokkal az alakulatokkal, amelyeknek céljai teljesen egyeznek a német hororgkeresztesek céljaival. Először egy vidéki városban töltöttek néhány napot, majd a fővárosban felkerestek több szélső jobboldali politikust, akikkel tárgyaltak az úgynevezett magyar-német horogkeresztes szervezet megalakítása ügyében. Werner a legnagyobb őszinteséggel tárta fel a horogkeresztesek céljait és azt mondja, hogy a szervezetnek az a célja, hogy a régi Németországot ismét visszaállítsa. A nyomozás folyik. Zürichben a magyar koronái 69-el jegyezték. A Népszövetség munkája mindnyájunknak szolgál, mert a világbékét célozza Bethlen István nagy beszéde a genfi konferencián Genf, szeptember 12. A Nemzetek Szövetsége közgyűlésének ma délelőtti ülését a magyarországi pénzügyi szanálás müvének szentelték. Gavazzoni (Olaszország) után élénk tetszés mellett gróf Bethlen István magyar miniszterelnök lépett az emelvényre és a következőket mondotta : — Mint a napirenden levő tárgyban közvetlenül érdekelt állam képviselője, becses figyelmüket néhány pillanatra rá akarom irányítani arra, hogy a Nemzetek Szövetségének magyar akciója az ország gazdasági . újjáépítésének szempontján túlmenően milyen nagy jelentőségű egész KözépEurópa konszolidációjára és békéjére. Azt hiszem, hogy ha e kérdést elemzem, ezzel jobban szolgólom a szövetség nemes és nagy céljait, de egyúttal méltóbban is rovom le Magyarország háláját e testülettel szemben, mintha kizárólag ama köszönet és hála tolmácsolására szorítkoznám, amelyet a magyar nemzet a szövetség iránt érez. — Magyarország pénzügyi újjáépítése — és ezt gyakran vagy nem tudják, vagy elfelejtik — többet jelent egy legyőzött kis ország megsegítésénél. Magyarország gazdasági talpraállitása nemcsak humánus cselekedet volt a nyomor és a szenvedés enyhítése érdekében, hanem az első komoly lépés azon az uton, amely KözépEurópa politikai konszolidációja és békéjének biztosítása felé vezet. Annál jelentőségteljesebb ez az akció, mert hiszen ennek keresztülvitelénél elsősorban sikerült a háború óta a középeurópai politikában érdekelt nemzetek együttműködését biztosítani és mert tanulságai ma már kétségtelen tanúbizonyságot tesznek ama módszer helyességéről, amelyet a Nemzetek Szövetsége a maga békepolitikájával követ és amellyel egyedül leszünk képesek a feldúlt lelkeknek újból megnyugvást, a népeknek igazi békét adni. — A kis nemzetek a Nemzetek Szövetségétől az igazság,. a méltányosság szellemének érvényrejutását várják, tekintet nélkül arra, hogy milyen politikai vagy katonai erőket tudnak igazságuk érdekében felvonultatni. A legyőzött nemzetek ezenfelül a nemzetek szabadságának és egyenlőségének, tehát azoknak a nagy alapelveknek érvényrejutását várják a nemzetközi életben a Nemzetek Szövetségétől, amelyek az államok belső életében is minden polgári demokráciának alapját alkotják. E várakozásukban csak akkor nem fognak a kisnépek csalatkozni, ha sikerül a Nemzetek Szövetségének a háborús gondolkodás helyett a népek összetartásának érzetét, az egymás megsegítésére való készség szellemét újból felébreszteni ; ha sikerül ama politika helyében, amely az elkeseredés parancsszóval való elhallgattatásában keresi a megoldást, olyan politikát ismertetni el általánosan, amely az elkeseredés okainak eltávolításán fáradozik; ha ezentúl is bátran azon lesz, hogy ne hagyja tovább gennyedni, hanem kihúzza a népek testéből a töviseket, amelyeket a háború és a háborús szellem döftek belé. Ez az egyedüli helyes békepolitika, amely egyúttal a legtöbb biztonságot nyújtja valamennyiünknek. — Önök bizonyára alig ismerik azt a végtelen nyomort és szenvedést, amelybe a monarchia összeomlása után Középeurópa legyőzött országainak társadalma jutott. E súlyos szenvedések még ott is, ahol a háború folyamán sohasem volt tapasztalható, még ama társadalmi rétegeknél is, amelyek a háború alatt ezt a hangulatot inkább enyhiteni törekedtek, gyűlöletet és bosszúálló vágyat fakasztottak és a háborús szellemnek örökössé tételéhez nagymértékben hozzájárultak. A szövetségnek fellépése Magyarország érdekében az első gyógyító balzsam volt ezekre a sebekre. A szövetségnek akciója volt az első komoly tett a lelkek megnyugtatása irányában, amely bizonyságul szolgál egy szenvedésektől sújtott nemzet fiainak, hogy nincs teljesen elhagyatva mindenkitől. A szövetségnek ez a kezdeményezése kiragadta a magyar nemzet fiait a végső kétségbeesésből. — Ezzel a felismeréssel, a lelkek megnyugvásának e lassú viszszatérésével, az ország belső megerősödésével, az üzleti élet fellendülésével, a más országokkal való érintkezés sürübbéválásával párhuzamos és attól el nem választható a háborus szellemnek kölcsönös lelohadása. Párhuzamosan ezzel erősödött napról-napra a bizalom aziránt, hogy a legyőzött nemzetek is következetes békemunkával érhetik el legjobban egyenlőségre való joguk elismerését, valamint jogos érdekeik érvényesítését. Gazdasági erősödésünkkel és nemzetközi állásunk javulásával pari passu természetszerűleg csak erősödhetik az az akarat, hogy békés uton jussanak elintézésre mindazok az ellentétek, amelyek Középeurópában még fennállanak. — Merem állítani, hogy a Nemzetek Szövetségének akciója nemcsak nem ad jogos alapot az emiitett félelemre, hanem ellenkezőleg, egyenesen a Nemzetek Szövetségének magyarországi akciója indította meg Középeurópában mind-, egyik részen az erkölcsi leszerelést, a lelkeknek azt a leszerelését, amely előfeltétele a fizikai leszerelés sikeres végrehajtásának. A Szövetség akciója óta kezd Középeurópában a nemzetközi forgalom és a kereskedelmi politika terén is a rideg elzárkózás szelleme enyhülni. — Nincs kétség aziránt, hogy a Szövetség a pénzügyi újjáépítésünk érdekében kifejtett munkájával nemcsak Középeurópának gazdasági talpraállitását vitte előbbre. Cselekvése egyúttal politikai tett, sőt több ennél : béketett volt, amelyért hálával hajtom meg e percben Magyarország zászlaját én is és kérem önöket, hogy fejezzék ki elismerésüket ezért önök is mindnyájan, még ha egyénileg nem is látszanak érdekelve lenni, mert a Nemzetek Szövetsége e munkájával mindnyájunknak egyformán tett szolgálatot, amikor a világbékét szolgálta. — Én a Nemzetek Szövetségétől csak azt kérhetem, hogy haladjon bátran tovább ezen az uton, tekintet nélkül a gáncsia vagy kritikára és hogy részesül-e érte elismerésben vagy sem. Hiszen még igen sok a tennivaló. A világ mindenütt tele gyujtóanyaggal. A kérdéseknek egész tömege rendezetlen még Középeurópában is. Amig látható tettek nem bizonyítják és amig ezek világánál a népeket valóban át nem hatja annak biztos tudata, hogy a szabadság és az egyenlőjoguság elve a nemzetközi életben is újból uralomra juthat, addig a bizalom a népek között nem lesz kielégítő módon helyreállítható és addig a béke véglegesen biztosítottnak nem mondható. Hatalmas lépést teltünk előre Középeurópában a lelkek erkölcsi leszerelése felé ; másfelől a Nemzetek Szövetsége a maga akciójának sikerével döntő bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az általa követett módszer a békepolitika terén helyes és hogy ezen az uton további következetes munkával célhoz juthatunk. — Lényeges bizonyíték lehet ez azoknak is, akiknek további elhatározásaitól függ Európa jövője, annyival inkább, mert azok az áldozatok, amelyeket a béke helyreállítása érdekében hozniok kell, csak látszólagosak; hiszen mindnyájunk biztonságának — a leghatalmasabbakénak épugy, mint a legkisebbekének is — végeredményben csak egy igazi garanciája van és ez a népeket izgató, súlyos függő problémáknak a méltányosság szellemében való megoldása. — A Nemzetek Szövetsége egy ilyen problémának megoldására sikerrel adott példát. Üdvözlöm ezért a Szövetséget szivem egész melegével. Kérem, hogy férfiasan és bátran haladjon tovább ezen az uton és felajánlom cserében a béke ilyen szolgálatára hazám tettrekész közreműködését a jövőben is.