Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-06 / 193. szám

EdTES SZÁH ARA ÍOO© KORONA Békéscsaba, 1924 szeptember 6 Szombat öl-ik évfolyam, 193-ik szám BEEESHEGTEI I0ZL0NI Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiideté* dijszabás szerint. Bíznak bennünk a németek Kölnben érdekes röpirat jelent meg, amely összefoglalja Oszkár Schmidtnek, a Kölnisché Zeitung szerkesztőjének cikksorozatát az egymással szomszédos Ausztria és Magyarország szanálásáról. A népek közt — irja — amelyek a háborúban és az azt követő időkben a legtöbbet szenvedtek, a magyarok állnak az élen. Az országnak és népének rettenetes szenvedései olyan csorbákat ütöttek, melyeket csak az idő köszörülhet majd ki teljesen. A felépülés alapját abban a pillanatban találták meg, amikor a kormánynak sikerült az újjáépítés müvéhez a nemzetek szövetségét megnyerni. A 250 millió aranykoronányi szanálási kölcsönt az ország bár hálásan fogadja, de általánosságban ez az összeg szűkösen van kimérve. E tény ellenére sem vesztik el bátorságukat a magyar gazdasági élet vezetői, hanem Lizalommal remélik, hogy ami a pénzben hiányzik, az okosság bősége fogja pótolni. A szomszédos államok határainak magas védővámokkal való elrekesztése felébresztette Magyarországot : az ország ipari állammá való fejlesztésének nagyvonalú terve a teljes kivitel utján van. Ezt hathatósan támogatják a relatíve alacsony bérek és a munkásság technikai felkészültsége. . Remélhető hogy az ország mentes marad oly hatásoktól, amelyek nagy buzgósággal folytatott munkáját megszakíthatnák. Emlékezetes, hogy Magyarország a romárt megszállás következtében épen ipari fejlődése tekintetében szenvedett súlyos károkat. A román megbízottak egész gyárakat leszereltek és az alkatrészeket Erdélybe hurcolták, de miután Erdély ben nem volt mód arra, hogy hasonló arányú gyárakat állítsanak fel, a gépeket belepte a rozsda és ma már csak az ócskavasért ékével bírnak. A román kormány miután a maga táborából nem tudott vállalkozó szellemű embereket találni ilyen gyáraknak a behurcolt anyag felhasználásával való felépítésére, a jogos magyar tulajdonosoknak biztosította az anyag feletti rendelkezést, vagyis csábítgatta őket, hogy vándoroljanak ki Erdélybe, ez a mesterkedés azonban eredménytelen maradt. Mindenütt az volt a felfogás, hogy a román igazságügy hihetetlenül korrupt viszonyai nem teszik lehetővé az Erdélyben való hosszabb tartózkodást. Mig régebben Budapest egyike volt a legfontosabb tranzitóállomásoknak, ez a viszony ujabban Bécs javára tolódott el. Magyarországon általában remélik, hogy a rendezett viszonyok bekövetkeztével a régi helyzet visszaáll. Egyelőre az általános üzleti helyzet épenséggel nem kedvező. A magyar kormány — irja Schmidt — mesterien tudja hoszszu időre biztosítani az ország gazdasági életét és előzékenységével felkeltette a külföldiek ipari érdeklődését Magyarország iránt. A szerző végül a német-magyar gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez füz biztató reményeket. Csendes volt a nemzetgyűlés ülése A munkanélküliségről, a földreformról és as Eskütt-ügyről tárgyaltak Budapest, szeptember 5. A mai napra összehívott nemzetgyűlést egynegyed 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után Farkas Tibor a házszabályokhoz kér szót. Megemlíti, hogy Bud János volt közélelmezési minisztert az állásától felmentették és a pénzügyminisztériumba nevezték ki tárcanélküli miniszternek. Kifogásolja, hogy a nemzetgyűlést nem tájékoztatták arról, hogy milyen megbízatása és milyen hatásköre van Búdnak. Az ország tudni akarja azt, hogy az ország pénzügyi vezetéséért ki a felelős. Vass József népjóléti miniszter : Tényleg történt itt mulasztás, de ez reparáltatni fog. Peyer Károly megindokolja a Ház összehívását. Rámutat a munkanélküliségnek a háború előtti és a háború utáni, valamint a legutóbbi esztendőkben történt alakulására. Egyes iparágak szerint foglalkozik a munkanélküliség alakulásával. Ezután rátér a munkanélküli munkások helyzetére és ezzel kapcsolatban a drágaságra. Hosszas összehasonlítást tesz a budapesti és a bécsi élelmiszerárak közt. Hibáztatja a kormányt, amiért megakadályozza, hogy a munkanélküli munkások kivándorolhassanak. Ha az állam gondoskodik a megfelelő munkaalkalmakról, akkor ez a kivándorlási igyekezet magától is meg fog szűnni. Hozzájárul a munkanélküliség növekedéséhez az is, hogy az állam milliárdos megrendeléseket eszközöl a külföldön. A posta IVa milliárd értékű gépeket rendelt külföldön, holott ezeket a gépeket itthon is elkészíthették volna. A belpolitikai helyzet jel lemzéséhez hozzátartozik az Esküttügy is, mely már évek óta izgalomban tartja a közvéleményt. Az ügy birói részét nem kívánja érinteni, tisztán a kisérő jelenségeit akarja szóváteni, amelyek bizonyos politikai színezettel bírnak. Hosszasan beszélt az Eskütt-per birói zűrzavarairól, a vádelejtésekről, a három éves gyanús huzavonáról. Véleménye szerint Nagyatádinak semmi takargatni valóje nincs, tehát érdeke, hogy az Eskütt-ügy mielőbb letárgyaltassék. Javasolja, hogy a Ház holnap tartson ülést és annak napirendjére tűzze ki a munkakérdést, a forgalmiadó beszerzése körül mutatkozó jelenségeket, a vagyonváltságföldek értékesítésének kérdését, végül a miniszterelnöknek az Eskütt-ügyben tett nyilatkozatát. Ezután az elnök megkezdi napirendi javaslatát. Javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését október 7-én tartsa meg. Az elnök napirendi javaslatára nagy zaj tört ki az ellenzéken és számosan azt kiáltják, hogy oszlassák fel a Házat. Majd a zaj lecsillapulása után teszi meg napirendi indítványát. Javasolja, hogy az október 7én megtartandó ülés napirendjére a fővárosi törvényjavaslat további tárgyalását tűzzék ki. Drózdy Győző a napirendhez kér szót. Magáévá teszi Peyer napirendi indítványát. A földreform végrehajtása rendszertelenül folyik és különben is ugy látja, hogy a földreform ellen bizonyos körök hadjáratot indítottak. Végül a novella végrehajtási utasításával kapcsolatosan kiadott pénzügyminiszteri rendeletet bírálja, Arra kéri a földmivelésügyi minisztert, kövessen el mindent, hogy a rendeletet visszavonják. Rubinek: A nemzetgyűlés öszszehivásának egyik indoka a munkanélküliség kérdése. Nagyrészben osztja Peyer Károlynak a munkanélküliség kérdésében kifejtett nézetét. Azonban a munkanélküliséget incidentaliter egyetlenegy kormányintézkedéssel megoldani nem lehet. A földreform végrehajtását illetően tör'éntek hibák. A bíróság csak. az ősszel lesz abban a helyzetben, hogy a novella alapján kezdje meg a végrehajtást. Nincs szükség tehát arra, hogy a földreformot újból tárgyaljuk, még mielőtt látnók az uj gyakorlati beválását. Sándor Pál bizik a kormány szanálási akciójában, azonban mégis meg akarja tenni a maga megjegyzéseit a szanálás első négy hónapja után. A szanálási terv meghatározott összegeket irányzott elő minden hónapban beruházásokra. Ezek azonban nem történtek meg, vagyis az előirányzott összegeket másra volt kénytelen felhasználni. A kormány kimutatja, a kontemplált deficitnél külömböző okok miatt jóval nagyobb deficit mutatkozik az első négy hónap után. Szerinte ez nem jelent veszélyt a szanálási program tekintetében, csak abban a tekintetben, hogy a nemzetgyűlés nem foglalkozik kellőképen a szanálás ellenőrzésével. Azt kívánja, hogy a főbiztos és a kormány hónapról- hónapra^ számoljon be a nemzetgyűlésnek pénzügyi téren való ténykedéseiről. Hibáztatja a szorzószámmal folytatott politikát. Minthogy itt nagy horderejű kérdésekről van szó, szükségesnek tartja, hogy a nemzetgyűlés együttmaradjon és természetesen foglalkozzék a szanálási és gazdasági helyzettel. Ezután a forgalmiadó kérdésével foglalkozik. Élesen támadja a forgalmiadó rendszert és ennek az adónak összeszedése körül mutatkozó visszásságokat. Bizonyítani igyekszik, hogy a kormánynak a forgalmiadóra vonatkozó rendelete törvénytelen. Vass miniszter válaszol az elhangzottakra. (Az ülés lapunk zártakor még tart.) Zürichben a magyar koronát 69'5-el jegyezték. 77 csetjek reszketnek a németektől Prága, szept. 5, Azzal a törvénynyel kapcsolatban, mely a gabonaőrlést és lisztárakat szabályozza, a Národny Listy a következőket irja : A kormány azért határozta el ennek a törvénynek meghozatalát, mert számításba vette a londoni egyezménynek a Németországra, iiletve a német valuta stabilizálására kifejtendő következményeit, a 11 órás munkaidőnek a német birodalomban való végleges behozatalát és Németországnak a világversenybe való belépését. A kormány tudatában van annak, hogy Németország most komoly versenytársa lesz Csehországnak és a kormánynak kötelessége ezzel a jelenséggel lelkiismeretesen számolni. Nem szabad eltitkolni, hogy Csehországra nézve nehéz viszonyok kezdődnek

y mert a legyőzött "német népben roppant nagy energia és erő lakozik. Balkánkonferencia lesz Romániában Bukarest, szept. 5. Szeptember végén lesz Szinajában az első értekezlet, mely azt a célt szolgálja, hogy a Balkán népeit az egyház révén közelebb hozza egymáshoz. Az értekezlet román képviselőin kívül, a szerb, a görög, bolgár, albán és török képviselők vesznek részt. 7f lengyelek kivégezték a batársértő vörösöket Varsó, szept. 5. A bolseviki részről történt határsértés még mindig foglalkoztatja a sajtót és a a hatóságokat. A Stelze elleni támadás elfogott részeseit a bíróság ítélete alapján kivégezték. A tárgyaláson megállapították, hogy a támadások előkészítésében és végrehajtásában a szovjethatóságok részesek. A határ erősebb védelme érdekében a két keleti vajdaság élére vajdai minőségben tábornokokat állítottak.