Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-28 / 185. szám

EGYES SZÁM AHA KORONA Békéscsaba, 1924 augusztus 28 Csütörtök 51-ik évfolyam, í85-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi Jánoa, Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz Jóisef-tér 20. sz. — Hirdetés dijszabás szerlat. A szorzószám Végre megszületett I Habemus papam, akarom mondani : szorzószám 1 Megint elmondhatjuk, hogy adtál uram szorzószámot, de ebben igazán minden van,csak köszönet nincs. A hivatalos lap közli a pénzügyminiszter erre vonatkozó rendeletét, mely azonban indokolás nélkül való, magát a tényt .állapítja meg, t. i. „Az aranykorona •értékben fizetendő adókra, továbbá a közalkalmazottak illetményeire nézve egy aranykoronának papirkoronára való átszámítási értékét további rendelkezésig 17000 papírkoronában állapítom meg." így a rendelkezés. Igen nagy kár, hogy indokolás nincs hozzá fűzve, mert akkor talán meg tudnánk érteni, hogy lehetséges a mai viszonyok között valakinek a fizetését leszállítani, mert ez az a mult havi megállapítással szemben, lévén az aranykorona akkori értéke 17600 papírkorona. így azonban saját fejünkre vagyunk utalva és megpróbáljuk mi a talányt megfejteni. És valóban, nem is kell hozzá gondolkozás ; kitalálhatjuk, hogy ezt a nehezen várt szorzószámot olyan valaki állapította meg, aki állandóan hússal, de csakis hússal él és ez a valaki azt hiszi, hogy mi is idelent a mélység fenekén színién csak azzal élünk. Ezen ugyan nincs sok csodálkozni való, hiszen a megállapító tényező ideális magasságából a mi reális mélysé günkbe, bármily erős fényszóróval is, lehetetlen lelátni. Csakhogy nem így áll ám a dolog 1 Mi a húsról régen leszoktunk és most, mikor egy hónap óta egyedül az lett némileg olcsóbb, már nem tudunk kenyér nélkül hozzászokni. Mi megelég szünk, ha az Úristen teljesiti az imában kifejezett kérésünket és megadja a mi mindennapi kenyerünket. Csakhogy éppen ez fog némi nehézséggel járni szeptemberben, mert hiszen manapság a buza ára majdnem duplája a juliusinak. Hogy lehet a kevesebből magasabb áru portékából annyit vásárolni, erre tán még a megállapító tényező sem tud feleletet adni, ami ugyan még a kisebbik baj volna, a nagyobbik az, hogy mi nem tudunk, mert hiába, kevesebb pénzért kevesebbet kapunk. Volna ugyan erre is lehetőség, de az már kiment a divatból, mert ugyan hol van az az eszeveszett uzsorás, aki ma köztisztviselőnek kölcsönt ad, mikor maga a gazdája, az állam is ugy körülbástyázza a kapható kis kölcsön feltételeit, hogy alig veheti valaki igénybe. Azonban ruházkodni is kell, de azok a szabók, cipészek mind buzaértékben számolnak és az a fránya buza fittyet hány mindenféle megállapító tényezőnek, felfelé megy, mint borban a gyöngy, csakhogy nem jól teszi, sajnos, nagyon nem jól I Van még sok egyéb tesji (mert a lelkiektől már egészen elszoktunk) szükséglet, melynek kielégítése mind a búzát tartja irányadónak ; de mit tegyünk, mikor a buza állandóan felfelé igyekszik, mi pedig nem lassan, henem gyorsan és biztosan rohanunk lefelé a lejtőn. így nem tudunk találkozni I Sok mindenről beszélhetnék, de nem akarom a lapnak amúgy is szűkre szabott terjedelmét túlságosan igénybevenni, csak annvit jegyzek még meg, hogy furcsán mutatkozik annak a kormányigéretnek a beváltása, mely szerint a közalkalmazottak helyzetét a kormány fokozatosan javítani fogja. Ez augusztusra kitűnően sikerült. Ezek után mint rekompenzáció jöhet a hivatalos órák számainak meghosszabbítása, a vasúti kedvezmény, természetben élvezett fűtés és világítás megvonása és egyéb hasonló jók. Vájjon mire fog ez vezetni, tisztelt megállapító tényező, nem méltóztatik tudni ? Én csak sejtem. Kisántánt vádaskodások Magyarország ellen Az interparlamentáris unió tagjainak körében kellemetlen feltűnést keltett, hogy a kisántánt államainak kiküldöttei az idegen uralom alá került nemzeti kisebbségek nyilvánvaló elégedetlenségét az állítólagos magyar irredentizmusnak tüntetik fel. Annál kellemesebb benyomást keltett a ma* gyar kiküldött fölényes, önfudatos és tárgyilagos magatartása. Gjuvara román kiküldött volt az, aki a népek gazdasági szolidáritásának tárgyalása közben váratlanul politikai kérdéseket kevert a vitába és panaszt emelt az erdélyi magyar irredentizmus állítólagos üzelmei ellen, melyeknek bizonyítására fényképfelvételeket és okmányokat szedett elő. Az elnök félbeszakította a szónokot és figyelmeztette, hogy maradjon a tárgynál. Az elnök szigorú pártonkívüli magatartásának volt következménye, hogy Hrusovszky kiküldött a pártpolitikának általánosságban való vázolására szorítkozott. A román kiküldötteknek azonban nem volt békességük és Dragomirescu ismét a „történelmi kérdésről" kezdett beszélni és kijelentette, hogy Jugoszlávia csatlakozott a Magyarország elleni panaszhoz. Megjegyzendő, hogy a vitában egyetlen jugoszláv delegátus sem szólalt fel. Berzeviczy Albert erre erélyes beszédben utasította vissza a román támadást és kijelentette, hogy a vádaskodás politikája nem vezet semmiképen a népek szolidaritására. Szterényi József az állítólagos román bizonyítékokat értelmetlen magánokmányoknak minősítette. A magyar ,' kormány kész arra, hogy korrekt magatartását a nemzetek szövetsége előtt is igazolja. A román, jugoszláv és cseh kiküldöttek terjesszék a kérdést a nemzetek szövetsége elé. békéscsaba—kétegyházi második sinpár felszedése és annak újból való lerakása van számításba A vasúti fővonal áthelyezése Elkészült a nyers költségjegyzék Az a nagy megmozdulás, melynek beláthatatlankövetkezményekkel járó végcélja a vasúti fővonalnak Gyulára való áthelyezése, gondolkodóba ejtette az illetékeseket is. A nagyszabású terv felett illetékes helyen élénk viták folytak és elkészült az első számítás is, mely a vasútvonal hozzávetőleges áthelyezési költségeit mutatta ki aranykoronában. A szegedi üzlet vezetőségen két tervet dolgoztak ki az áthelyezéssel kapcsolatban. Az első terv szerint az összes munkálatok, minden hozzávalóval, a szükséges földterületek kisajátításával együtt 2 millió 240.000 aranykoronába kerülnének. A második terv végösszege már csak 1,670.000 aranykorona, tehát jóval csekélyebb. A két számítás közötti differencia onnan származik, hogy az első tervnél a vasúti sin és talpfák ára is be lett számítva, míg a másodiknál ez elmaradt és ehelyett a veve. Ez a második megoldás volna a kedvezőbb. A mostani szorzószám mellett ez az összeg 26 milliárd 752,000.000 papirkoronát jelent, amelyből azonban körülbelül 150—160 ezer aranykorona elesne, miután földkisajátitásokra csak igen kis összegre lenne szükség, miután a vasutat mindenütt a kétegyházi törvényhatósági uton vezetnék. A nyers számításba az üzletvezetőség 194250 aranykoronát vett fel kisajátítás céljaira, a melyből 25—30 ezer koronára lenne szükség erre a célra. A munkálatokra 2 esztendő volna szükséges. Eltekintve attól, hogy az iparra és kereskedelemre, nemkülönben a mezőgazdaságra óriási előnyt jelentene a vasút megépítése, megoldást vagy legalább is enyhülést nyerne a munkanélküliség ügye is, hiszen igen sok munkáskezet tudnának ott foglalkoztatni. A tervek most már készen vannak és csak az eszköz hiányzik, amellyel a nagy munka megindulhasson, melyért a jövő nemzedék áldani fogja a terv felvetőit. Ujabb adatok Erzberger gyilkosa ellen Budapest, aug. 27. A FörsterSchultz ügyben a német követség azon az eredményen kivül, melyet a német detektívek kihallgatása és Försterrel való szembesítése nyújtott, még ujabb. írásbeli adatokat is készül rendelkezésére bocsátani a vizsgálatnak és Bubich dr. vizsgálóbíró valószínűleg a hét végével készülhet el az üggyel. A szóbeli írásbeli kiadatási kérelmen kivül a német követség Írásbeli kiadatási kérése még nem érkezett meg a bírósághoz. Zürichben a magyar koronát 69 5-el jegyezték. „Ha az olaszok pontosak lettek volna .. " Hogyan ejtették volna fogságba IV. Kát oly t?— Uj könyv a jugoszláv légió árulásáról az olasz fronton Pivko Lajos dr. marburgi középiskolai tanár, volt osztrák-magyar százados már több könyvet irt a délszlávok árulásáról a háború alatt az olasz fronton. Pivko volt a vezére annak a délszláv légiónak, amely a háború alatt az olaszok számára kikémlelte az osztrák -magyar hadsereg terveit, majd később átszökve az olaszokhoz, az ellenség soraiban küzdött. Pivko tavaly megjelent könyvében, amelyet gyónásnak lehet nevezni, megcáfolja azt a mesét, mintha Zita exkirályné árulta volna el az olaszoknak az osztrák-magyar hadállásokat és elmondja, hogy ő maga és a jugoszláv légió többi tagjai szolgáltatták ki a monarchia hadititkait az ellenségnek. Ugyanez a Pivko dr. most uj könyvet adott ki ,,Protiv Austrije" (Ausztria ellen) cimen. Ebben a munkában is kifejti, hogy amig az osztrák-magyar hadsereg kötelékében harcolt, a legfontosabb terveket állandóan átadta az olaszoknak. Összeköttetésben volt azonban a Párisban tartózkodó Benes dr.-ral is, akinek az olasz fronton keresztül öt naponként küldött jelentéseket. Noha igen ügyesen dolgozott, elöljárói 1917 elején gyanakodni kezdtek rá és feljelentették a hadseregparancsnokságnál. Pivkonak, aki akkor még főhadnagy volt, sikerült magát a vádak alól tisztázni, ugy hogy éppen a parancsnokságon időző IV. Károly Conrád vezérkari főnök jelenlétében a következőket mondotta a felmentett főhadnagynak : — Igen sajnálom, hogy Önt a gyanú árnyéka érte. A meghurcoltatás miatt soron kivül századossá nevezték ki Nemsokára elkövetkezik az a nap" amelynek meg kellett volna koro'