Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-09 / 171. szám

2 B&KffiSffiEOTlI KÖZLÖK? Békéscsaba, 1924 augusztus 9 gedte, hogy a szerződtetési dija­kat és a segédleveleket aranyko­ronában állapíthassák meg. Az ülés a tanoncszerződés diját egy aranykoronában, a segédlevél diját pedig két aranykoronában szabta meg. Beszámolt ezután a Miskolcon augusztus 14. és 15 én tartandó országos iparosnaggyülésről, ismer­tette annak bőséges tárgysoroza­tát és az eléje kerülő fontosabb ügyeket. Majd bejelentette, hogy a kézmüveskamara felállítását il­letően szükséges a békéscsabai ipartestületnek is állást foglalnia. Az ülés Kovács elnök indítványára egyhangúan kimondotta, hogy kí­vánja a külön kézmüveskamara felállítását és óhajtja azt is, hogy a magyar iparosság érdekeinek védelmére mielőbb külön iparügyi minisztériumot állítsanak fel. Az ülés elhatározta, hogy a miskolci nagygyűlésre Gyucha Jánost küldi ki az Ipartestület képviseletében. A nagygyűlés költségeihez felké­résre 200 ezer koronával járul hozzá. Kovács Mihály elnök ezután a békéscsabai iparkiállitásról mon­dott néhány szót, majd kérésére Martincsek Károly részletesen is­mertette a kiállítás programját. Végül elhatározta az előljárósági ülés, hogy a kiállítási bankett meg­rendezésére szűkebb körű bizott­ságot küldenek ki. Az ülés az elnök éltetésével este 8 órakor ért véget. Vasárnap délelőtt van az iparosság és a keres­kedők nagygyűlése A Kereskedelmi Csarnok és az Ipartestület határozata alapján dr. Gyöngyösi főtitkár ma bejelentette Jánossy rendőrfőtanácsosnál, hogy a sérelmes kereseti adókivetések orvoslása tárgyában az iparosság és a kereskedők vasárnap délelőtt 10 órakor nagygyűlést tartanak a városházán. A bejelentést a rend­őrkapitányság vezetője tudomásul vette és a gyűlést engedélyezte. A gyűlést Csillag Ignác, a Ke­reskedelmi Csarnok elnöke és Ko­vács Mihály, az Ipartestület elnöke fogják vezetni. Előadói lesznek dr. Gyöngyösi János és Martincsek Károly az iparosság részéről. Elő­reláthatólag több felszólalás fog elhangzani, de a gyűlés vezetősé­ge kéri a felszólalókat és a gyű­lésen résztvevőket, hogy a gyűlés komoly és tárgyilagos lefolyását biztosítsák. Ennek a nagygyűlésnek kell dokumentálni azt, hogy az adókivetéseknél Békéscsaba ipa­rosságát és kereskedőit általános­ságban olyan sérelem érte s azokat olyan elviselhetetlen ter­hekkel sújtották, amelyeknek orvos­lása magának a kormánynak is elsőrangú érdeke. A megszerkesztendő közös me­morandumot a tervek ' szerint nagyobb küldöttség fogja fel­vinni Budapestre a pénzügymi­niszterhez s a küldöttség veze­tésére dr. Kovacsics főispánt óhajt­ják felkérni. Hollandiában rejtették el az olasz oltárképet Budapest, aug. 8. Jó helyről szár­mazó információink szerint a Ja­copo di Palma-kép Hollandiában van. A kép nem műkereskedőnél van, hanem magánszemélynél. Ép­pen ezért, mert a kép letéti keze­lőinek a külképviseleti hatóságok­nál való jelentkezése uj helyzetet teremtett, ezt a fordulatot ma a déli órákban közölték Ko­váccsal. A vizsgálóbíró délben maga elé vezettette Kovácsot. A vizsgálóbíró szobájában dr. Gaál Jenő ügyvéd dr. Kovács Béla előtt feltárta a védelem álláspont­ját és felszólította, hogy mondja meg a kép rejtekhelyét. Kovács hosszas gondolkozás után kijelen­tette, hogy a képet a Central Pamy Credit und Handels Aktion Geseií­schaftnál, Amsterdamban helyezte letétbe. A Palma-ügy körüli bonyodal­mak Székesfehérváron is nagy port vertek fel Sípos tábornok ellen, aki 1918. óta a város díszpolgára. A kommün bukása után mozga­lom indult meg a diszpolgárságtól való megfosztása iránt. Ez a moz­galom annakidején Síposnak a kommün alatt betöltött dandárpa­rancsnoki tisztségére való hivat­kozással indult meg, később azon­ban külömböző befolyásokra a mozgalom leszereltetett. Értesülé­sünk szerint most maga Székes­fehérvár polgármestere kezdemé­nyez akciót Síposnak a város dísz­polgárainak sorából való törlése iránt. Tlagij tűzvész Sopronmegyében Sopron, augusztus 8. Nagylőzs községben tegnap a déli órákban tüz ütött ki. Bár az oltáshoz ide­jében hozzáfoglak, mégis 32 ház égett porrá. Hir szerint egy 3 éves kisfiú gyufával játszott, ez okozta a szerencsétlenséget. A kár eddigi becslés szerint meghaladja a 2 milliárd koronát, ami annál súlyosabb, mert a lángok a község legszegényebb negyedében pusz­títottak. — A Kereskedelmi Csarnok ezúton hivja fel az érdekelteket, hogy azok, akik az általános ke­resetiadó kivetését magukra sérel­mesnek tartják, d. u. 3—5 óráig jelentkezzenek adataik beszolgál­tatása végett dr. Gyöngyösi főtit­kárnál a Csarnok helyiségében, (Ferencz József-tér 6. I. em.) ahol egyszersmind ügyükben a szüksé­ges felvilágosítást is megkapják. DEL-KA cipők nyári idémykiárusilása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer '& Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer K Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáraházában Milyen feltételek mellett kapja a mros a kölcsönt 1925 junius 30-ig kell vissza­fizetni a kölcsönt Ismeretes dolog, hogy a kor­mány a szanálási törvényben állami kamatmentes kölcsönt biz­tosit az egyes városoknak. Ugyan­csak ismeretes dolog az is, hogy ennek a kölcsönnek az előlegét julius elsején nem folyósította. Ehelyett kölcsönt ajánlott fel 30 milliárd erejéig 18 százalékos évi kamatláb mellett. Nemsokára az­után, amidőn a főváros igényt jelentett be ezen kölcsön jelentős részére, felemelték azt 30 mil­liárdról 75 milliárdra és a városok kongresszusának közbejárása foly­tán a kamatlábat is 10 száza­lékra szállították le. Most kerül folyósítás alá ez a jelentős kölcsönelőleg, amelyet — értesülésünk szerint — az egyes városoknak — csak a városi alkalmazottak illetményeinek és a nyugdijasok, özvegyek és árvák ellátási dijainak fedezésére szabad fordítani. A kölcsönelőleget három hónapra: julius, augusztus és szeptember hónapokra folyósítják egyenlő havi részletekben. A kölcsön összegszerű felosz­tását a belügyminisztérium álla­pította meg és ebből a felosztás­ból kitűnik, hogy Budapest szé­kesfőváros egymaga 48 milliárdot kap a három hó folyamán. A városok különben a kölcsönelő­leget a három hónap folyamán havonként kapják meg. Békéscsaba 630 millió kölcsönt kap, amelyet — ismételjük — há­rom hónap alatt, egyenlő havi részletekben fog megkapni, vagyis havonként 210 millió koronát. A kölcsönt közvetlen a Pénzin­tézeti Központ folyósítja hónapon­ként a fenti* részletekben. A 10 százalékos évi kamatot pedig há­rom hónaponként utólagosan kö­teles fizetni az adós. Mindaddig, amig az előlegköl­csönt a városok teljes egészében fel nem vehetik, a Pénzintézeti Központ a havi részleteket egysze­rűen ideiglenes elismervény elle­nében is kifizetheti. Ugyanis az egyes városoknak a közgyűléseken szabályosan le kell tárgyalni a kölcsönfelvétel ügyét és a felettes hatóságok hozzájárulása is szük­séges ehez a művelethez. Az igy ideiglenesen egyszerű elismervény ellenében folyósított összegekre később a végleges megállapodást szolgáltatják be. A megszavazott kölcsön első részletét augusztus 5-ig, a második részletét augusztus 15 tői szeptem­ber 5 ig és a harmadik részletet szeptember 15-től október 5-ig be­zárólag vehetik át a városok. A kölcsön iránti igényt ezen termi­nusok lejárta utón nem lehet ér­vényesíteni. A kölcsön visszafizetése akként történik, hogy 1924. novemberben a kölcsönvett összeg 5 százalékát, decemberben ujabb 5 százalékot kell a városoknak visszafizetniök. 1925. január, február és március hónapjaiban havonként 10—10 százalék a visszafizetendő összeg, mig 1925 április, május és junius hónapjaiban 20—20 százalék. Ezek szerint tehát valamennyi köl­csönvett összeget, összes kamatai­val és járulékaival együtt a váro­soknak 1925. junius 30-ig vissza kell fizetniök. Fizetési késedelem esetén a Pénzintézeti Központnak szerződésileg biztosítják a városok az általános kereseti adóbevétele­iket, továbbá az általános forgalmi adóból azt a részt, ami őket illeti. Ezeket az összegeket a pénzügy­minisztérium utján a P. K. kése­delmes fizetés esetén letilthatja. Ezenkívül természetesen minden egyes város teljes vagyonával is felelős az összegekért. Érdekes egyébként megtudni, mennyire rúgnak azok a kölcsön­összegek, amelyeket az egyes vá­rosok kapnak. Módunkban volt ezt a kimutatást megszerezni, me­lyet itt közlünk: Budapest 16000, Baja 185, Debrecen 726, Győr 425, Hódmezővásárhely 420, Keckemét 500, Miskolc 225, Pécs 340, Sop­ron 380, Szeged 590, Székesfehér­vár 270, Balassagyarmat 70, Békés­csaba 210, Cegléd 180, Csongrád 80, Eger 160, Esztergom 115, Gyön­gyös 130, Gyula 160, Hajdúnánás 70, Hajdúszoboszló 65, Jászbe­rény 105, Kalocsa 50, Kaposvár 150, Karcag 90, Kiskunfélegyháza 200, Kiskunhalas 120, Kispest 140, Kisújszállás 90, Komárom 50, Kő­szeg 65, Makó 155. Mezőtúr 135, Nagykanizsa 170, Nagykőrös 135, Nyíregyháza 220, Pápa 115, Pest­erzsébet 100. Rákospalota 120, Salgótarján 55. Sátoraljaújhely 90, Szekszárd, 70, Szentendre 60, Szentes 170, Szolnok 165, Szom­bathely 200, Turkeve 100, Ujoest 280, Vác 95, Veszprém 110, Zala­egerszeg 100 millió korona havon­ként. A konyhakert titka Gerendás nagy szenzációja Gerendás község lakosságát hó­napok óta egy hir tartotta izga­lomban, amely nagy titokban járt szájról-szájra a lakosság körében. A hir arról beszélt, hogy az egyik jobbmódu, a községi életben is szerepet játszó gazdának leánya, aki még csak nemrégiben töltötte be a 18-ik évét, hónapokkal ez­előtt anya volt, mire, hogy korai szégyenétől megszabaduljon, a 'gyermekét bűnös kezek segítsé­gével elpusztította, azután a házuk végében levő konyhakertben elásta. Amikor a titokzatos suttogások és az esti vénasszonytereferék mindjobban kezdtek hallatszani, a különös híresztelésekről tudo­mást szerzett a csendőrség is. A csendőrök nagy titokban kezdtek hozzá a nyomozáshoz, majd ami­kor rövidesen rábukkantak a fiatal gazdaleány közeli múlt­jának titokzatos hátterére, magát a gyanúsítottat vették elő. A gazdaleány a csendőrök ala­posabb érdeklődésére csakhamar megtört és töredelmes vallomást tett. Részletesen elmondotta, mi­ként történt vele a baleset. A fiatal leánynak még 17 éves ko­rában udvarolni kezdett az egyik falujabeli legény s az ártatlan udvarlásnak csakhamar komolyabb következményei lettek. A leány ekkor, a mult év december ha­vában, a falu egyik idősebb asz­szonyához fordult, azzal a ké­réssel, hogy szabadítsa meg a szégyenétől. Az öregasszony szívesen volt a segítségére és műtétet végzett a leányon. A műtét eredményét azután kettesben kicsempészték a lakásból és a konyhakertben egy félreeső zugban elföldelték. A bűnös leány ezután a csend-

Next

/
Thumbnails
Contents