Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-08 / 170. szám

2 J-MSOEÖTEI KÖM/0111 Békéscsaba, 1924 augusztus 8 özv. Csanádi Jánosné és társainak a Vigadói bérházban lévő üzlethelyiség bérletének átruházása iránti kérelme ügyében. Békéscsaba város határozata az ottani fürdő részvénytársaság részére átengedett terület tulajdonjogának az emiitett r.-t.-ra leendő átruházása tárgyában. Gerendás községben postaügynökség felállítása. Békésvármegye 1921. évi gyámpénztári számadósa. Stb. stb. egyik városi kislakásnak Horváth István városi tanácsnok részére történt eladása tárgyéban és az ellene beadóit felebbezés. Békéscsaba város határozata a Prónay-ucca szabályozásával kapcsolatban kisajátítási jog engedélyezése iránt előterjesztendő kérelemről és az ezen határozat ellen beadott felebbezés. Békéscsaba város határozata a járlatátiróháznak a Békéscsabai Atl. Klub részére átengedéséről. Békéscsaba város határozata Az uj amerikai bevándorlási törvény A kvötabeli és a kvótánkiviili kivándorlók As uj törvény bonyodalmai Az uj amerikai bevándorlási •örvény különbséget tesz az olyan bevándorlók között, akik állandó tartózkodásra utaznak az amerikai Egyesült-Államokba és az idegenek között, akik ideiglenes tartózkodás céljából mennek ki, mint „nem bevándorló idegenek" és akiket látogatóknak lehet nevezni. Ilyenek elsősorban a kormányhivatalnokok, ezek családtagjai, cselédjei és alkalmazottjai. Azután olyanok, akik akár mint turisták, akár üzleti célból vagy szórakozás céljából ideiglenes látogatásra mennek az Unióba. A bevándorlókat a törvény két osztályba sorozza. Vannak kvótabevándorlók, akiknek száma korlátolt és nem kvótabevándorlók, akiknek számát a törvény nem korlátozza. A nem kvótabevándorlők, vagyis akiket szülőhazájuk kvótájába nem számítanak be, az Egyesült Államok valamely polgárának felesége és 18 éven aluli nőtlen, illetve hajadon gyermeke. A „gyermek" kifejezés kiterjed az örökbefogadottakra is, ha az örökbefogadás 191.4 január elseje előtt történt. Nem törvényes feleséget nem bocsátanak be mint kvótónkivüli bevándorlót. A nem kvótabevóndorlók másik csoportjába tartoznak azok a kivándorlók, akiket megelőzően törvényesen bebocsátottak az Egyesült-Államokba és akik ideiglenes külföldi látogatásról térnek vissza. Ide tartoznak továbbá a diákok, akik legalább is tizenöt évesek és akik kizárólag tanulás céljából igyekeznek az EgyesültÁllamokba, valamely engedélyezett iskolába, főiskolába, akadémiára, szemináriumba vagy egyetemre, melyet a munkaügyi miniszter elismer. A régi kvótatörvény bebocsátott minden tudományos pályán működő személyt, az uj kvótatörvény csak a tanárokat és a papokat engedi be a kvótán kivül, de ezeket is csak abban az esetben, ha az Egyesült Államokba való bebocsátási kérését megelőzően egyfolytában legalább két évig papi, vagy tanári működést folytatott s kizárólag abból a célból igyekszik az Egyesült Államokba bejutni, hogy valamely vallásfelekezetbeli papi hivatását folytassa vagy valamely főiskola, akadémia, szeminárium vagy egyetem tanára. Minden más bevándorló a kvótába tartozik s annyit bocsátanak be, amennyit a szülőhazájuk kvótája előir. Mégis egyes csoportok a kvóta ötven százalékának erejéig előnyben részesülnek. Ilyenek a huszonegy éven alul levő nőtlen, illetve hajadon egyének, valamely amerikai polgárnak apja, anyja, férje, felesége és az olyan kvótába eső bevándorlók, akik tanult földmivelők és ezek feleségei és eltartott gyermekei. Az amerikai polgáiok feleségei tehát bejuthatnak az EgyesültÁllamokba .nint kvótába nem eső bevándorlók és mint előnyben részesülő kvótabevóndorlók is. A törvényhozásnak ezzel az intézkedéssel az volt a célja, hogy mindenképen módot nyújtsanak az amerikai polgár feleségének arra, hogy az Egyesült-Államokba bejuthasson a férjéhez. Az uj bevándorlási törvény rendelkezéseinek szigorú betartására hivták fel az amerikai konzulátusokat s megtiltották, hogy a konzulátusok, mint a múltban, méltányosságból vagy jószívűségből engedményeket tegyenek. Az uj kvótatörvény végrehajtása olyan bonyodalmakat fog előidézni, melyeket e percben belátni is alig lehet. Magyarországból többezer ember él Amerikában, akik már kiváltották a „first papei"-t és most a feleséget és a gyermekeiket szeretnék kivitetni. Ezek a reménységek most az uj kvótatörvénnyel összeomlottak és családi életüket nem állithatják újból helyre. Áz első hirek arról szóltak, hogy ezek számára lesznek bizonyos könnyítések, most kiderült, hogy erről szó se lehet. Aki nincs amerikai polgárjogainak teljes birtokában, az családját ki nem vitetheti a kvótán kivül. DEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezes* Ét Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 129 ezer K Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában A kvóta persze már régesrég betelt. Az uj kvótatörvény alapjón most kezdik kiadni a vízumokat s valószínűleg néhány nap alatt végzenek is ezzel a munkával. Az uj bevándorlási törvény szomorú furcsaságaiból csak egy példát mondok el. Egy magyar család boldogan élt künt Amerikában. A békekötés után az asszony öt gyermekével hazajött szülőinek A foglyok megérkezése Brassóba ^Domnule Csúcsa /« — Őr, aki leszedi a bakkancsokat a foglyok lábáról meglátogatására. Az a hat hónap, ami a látogatásra meg volt szabva, elmuit s a szerencsétlen asszony két év óta hiába próbálkozik, nem tud kijutni ottmaradt férjéhez. Minden reménye az uj kvótatörvény volt s most már reménye se lehet arra, hogy kikerülhessen gyermekeivel Amerikába, a férjéhez, a régi otthonába. (Egy volt krajovai „prizonir" jegyzetei.) (3) A déli órákban olyan vidékre értünk, ahol még friss nyomai látszottak a vörös és oláh hadseregek viaskodásainak. Nagyon sok gránáttölcsér, lövészárkok, kirabolt házak, eldobott katona felszerelési tárgyak mutatták, hogy itt még nemrégen háború volt. Délután egy piszkos kis faluba érkeztünk : Csúcsára. Néhány szépségét vesztett fáta perc alatt körül állotta a csupa férfi vonatot és kíváncsian bámultak ránk. Egyszerre egyik tömzsi kis társunk odakiált nekik néhány szót oláhul, mire, mint a csirkék a kotlóhoz, ugy rohantak hozzá. Az egyik, aki ugy látszik, elfelejtette hirtelenében régi ismerősének nevét, hangos örömkiáltással üdvözölte : — Domnule Csúcsa / Domnule Csúcsa ilyen néven azóta népszerű alakja Csabának. Este fél 7 órakor megérkeztünk Kolozsvárra. A váróterem minden ajtaját szuronyos katonák elálltak és ekkor szigorú kísérettel bevittek bennünket az étterembe, hogy kiki a saját pénzén ehessen valamit. Itt volt szerencsénk először a polentához, amelyből későbben ugyancsak kijutott a részünk. Este 10 órakor tovább indultunk, azzal a gyötrő bizonytalan érzéssel, hogy nem Nagyszebenbe visznek bennünket. Pisónak egyik állításáról tehát bebizonyosodott, hogy hazugság. Amint nem igaz Szeben, bizonyára igy nem igaz az sem, hogy három-négy nap múlva otthon leszünk. (Bizony csak szüretre értünk haza.) Kolozsvár után a légionárius őrök még az eddiginél is durvábban bántak velünk. Ekkor történt, hogy még vonatunk valahol vesztegelt, egyik társunk, Weisz Feienc, aki főhadnagyi uniformisban utazott velünk, Dár lépésnyire elkalandozott. Egyszer csak látjuk, amint cipő nélkül, harisnyában, sápadtan tér vissza a vagonba. Kiiünt, hogy amikor magára maradt, az egyik őr ráfogta a szuronyát és ugy kény szeritette, hogy a lábán levő kifogástalan bakkancsokat adja át neki. A rabolt bakkancsokat az őr azonnal fel is húzta. Az eset képzelhető, milyen riadalmat okozott közöttünk. A legközelebbi nagyobb állomáson panaszt emeltünk az ott levő századosnál. A százados azonnal vizsgálatot rendelt el. Sorba állította az őröket, akik között Weisz csakhamar rámutatott a tettesre. Persze, a bakkancsot rögtön viszsza kellett szolgáltatnia. Az ítélet is mindjárt megvolt. A százados, aki regátbeli volt, csunyául lehordta a légionáriusokat, a bakkancsrabíót lefegyverezte és a balkáni reglama szerint ott helyben huszonötöt veretett rá. Amikor ennek a visszataszító büntetésmódnak a megakadályoztatása végett közbeléptünk, a lehető legdurvábban visszautasított bennünket s valamennyiünket bekergetett a vagonba. Elutazásunk negyedik napján, május 10-én délelőtt 8 órakor végre megérkeztünk Brassóba. Tizenegy órakor még mindig a vagonban ves?.iegeiiünk, aminek érdekes oka van. A brassói katonai hatóságok ugyanis nem akarták átvenni a szállítmányt a kisérő altisztektől azzal az indokolással, hogy erről a küldeményről nem kaptak hivatalos értesítést. Végre is ugy oldották meg a dolgot, hogy mindnyájunkat elhelyeznek ugyan a Fehér kaszárnyában, de nem vesznek át hivatalosan és igy élelmezést sem adnak. A bennünket lekísért altisztek pedig könnyű szívvel beleegyeztek a mi koplaitatásunkba. Szerencsére mindenkinek volt „hazaija", ugy, hogy senki sem szenvedett hiányt. Csak másnap délután kaptunk fejenként egy konzervet és két ember egy kenyeret. (Folytatjuk.) Tanoncmunkák az iparkiállitáson Minél több tanonc állítson ki a készítményeiből (A Közlöny eredeti tudósítása). Még csak pár nap választ el bennünket a békéscsabai iparkiállitás és árumintavásár megnyitásától s ezt az időt még sürgősen fel kell használni addig, hogy az egyes függő ügyek elintéződjenek. Ezek között tagadhatatlanul legelsőrendü fontosságú az iparostanoncok részvétele az iparkiállitáson, mert a tanoncok munkaképességének, ízlésének és kézügyességének kézzelfogható tanújele beszédes bizonyítéka lenne a békéscsabai ipar haladottságának s fejlődöttségének. Nagyon sok önálló iparos határozottan nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a műhelyében alkalmazott tanonc a saját keze által készített valamely érdemesebb munkával vegyen részt az iparkiállitáson. Ezek mellett a haladott szellemű iparosok mellett azonban még felette sokat találhatunk olyant, aki vagy egyáltalában nem érdeklődik a kiállítás iránt, vagy ha érdeklődéssel van is a vásárral szemben, feleslegesnek tartja, hogy a tanoncai ott tanúságot tegyenek mesterségbeli előhaladottságukról. Ezek a derék emberek mindenesetre elfelejtik, hogy minden kiállított tanoncmunka, még ha nem