Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-08 / 170. szám

2 J-MSOEÖTEI KÖM/0111 Békéscsaba, 1924 augusztus 8 özv. Csanádi Jánosné és társai­nak a Vigadói bérházban lévő üzlethelyiség bérletének átruhá­zása iránti kérelme ügyében. Békéscsaba város határozata az ottani fürdő részvénytársaság ré­szére átengedett terület tulajdon­jogának az emiitett r.-t.-ra leendő átruházása tárgyában. Gerendás községben postaügy­nökség felállítása. Békésvármegye 1921. évi gyám­pénztári számadósa. Stb. stb. egyik városi kislakásnak Horváth István városi tanácsnok részére történt eladása tárgyéban és az ellene beadóit felebbezés. Békéscsaba város határozata a Prónay-ucca szabályozásával kap­csolatban kisajátítási jog engedé­lyezése iránt előterjesztendő kére­lemről és az ezen határozat ellen beadott felebbezés. Békéscsaba város határozata a járlatátiróháznak a Békéscsabai Atl. Klub részére átengedéséről. Békéscsaba város határozata Az uj amerikai bevándorlási törvény A kvötabeli és a kvótánkiviili kivándorlók As uj törvény bonyodalmai Az uj amerikai bevándorlási •örvény különbséget tesz az olyan bevándorlók között, akik állandó tartózkodásra utaznak az amerikai Egyesült-Államokba és az idege­nek között, akik ideiglenes tartóz­kodás céljából mennek ki, mint „nem bevándorló idegenek" és akiket látogatóknak lehet nevezni. Ilyenek elsősorban a kormányhi­vatalnokok, ezek családtagjai, cse­lédjei és alkalmazottjai. Azután olyanok, akik akár mint turisták, akár üzleti célból vagy szórakozás céljából ideiglenes látogatásra mennek az Unióba. A bevándorlókat a törvény két osztályba sorozza. Vannak kvóta­bevándorlók, akiknek száma kor­látolt és nem kvótabevándorlók, akiknek számát a törvény nem korlátozza. A nem kvótabeván­dorlők, vagyis akiket szülőhazá­juk kvótájába nem számítanak be, az Egyesült Államok valamely polgárának felesége és 18 éven aluli nőtlen, illetve hajadon gyer­meke. A „gyermek" kifejezés ki­terjed az örökbefogadottakra is, ha az örökbefogadás 191.4 január elseje előtt történt. Nem törvényes feleséget nem bocsátanak be mint kvótónkivüli bevándorlót. A nem kvótabevóndorlók má­sik csoportjába tartoznak azok a kivándorlók, akiket megelőzően törvényesen bebocsátottak az Egyesült-Államokba és akik ideig­lenes külföldi látogatásról térnek vissza. Ide tartoznak továbbá a diákok, akik legalább is tizenöt évesek és akik kizárólag tanulás céljából igyekeznek az Egyesült­Államokba, valamely engedélye­zett iskolába, főiskolába, akadé­miára, szemináriumba vagy egye­temre, melyet a munkaügyi mi­niszter elismer. A régi kvótatörvény bebocsátott minden tudományos pályán mű­ködő személyt, az uj kvótatörvény csak a tanárokat és a papokat engedi be a kvótán kivül, de eze­ket is csak abban az esetben, ha az Egyesült Államokba való be­bocsátási kérését megelőzően egy­folytában legalább két évig papi, vagy tanári működést folytatott s kizárólag abból a célból igyekszik az Egyesült Államokba bejutni, hogy valamely vallásfelekezetbeli papi hivatását folytassa vagy va­lamely főiskola, akadémia, szemi­nárium vagy egyetem tanára. Minden más bevándorló a kvó­tába tartozik s annyit bocsátanak be, amennyit a szülőhazájuk kvó­tája előir. Mégis egyes csoportok a kvóta ötven százalékának ere­jéig előnyben részesülnek. Ilyenek a huszonegy éven alul levő nőt­len, illetve hajadon egyének, va­lamely amerikai polgárnak apja, anyja, férje, felesége és az olyan kvótába eső bevándorlók, akik tanult földmivelők és ezek felesé­gei és eltartott gyermekei. Az amerikai polgáiok feleségei tehát bejuthatnak az Egyesült­Államokba .nint kvótába nem eső bevándorlók és mint előnyben ré­szesülő kvótabevóndorlók is. A törvényhozásnak ezzel az intéz­kedéssel az volt a célja, hogy mindenképen módot nyújtsanak az amerikai polgár feleségének arra, hogy az Egyesült-Államokba be­juthasson a férjéhez. Az uj bevándorlási törvény ren­delkezéseinek szigorú betartására hivták fel az amerikai konzulátu­sokat s megtiltották, hogy a kon­zulátusok, mint a múltban, méltá­nyosságból vagy jószívűségből en­gedményeket tegyenek. Az uj kvótatörvény végrehajtása olyan bonyodalmakat fog elő­idézni, melyeket e percben belátni is alig lehet. Magyarországból több­ezer ember él Amerikában, akik már kiváltották a „first papei"-t és most a feleséget és a gyerme­keiket szeretnék kivitetni. Ezek a reménységek most az uj kvóta­törvénnyel összeomlottak és csa­ládi életüket nem állithatják újból helyre. Áz első hirek arról szóltak, hogy ezek számára lesznek bizonyos könnyítések, most kiderült, hogy erről szó se lehet. Aki nincs ame­rikai polgárjogainak teljes birtoká­ban, az családját ki nem vitetheti a kvótán kivül. DEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezes* Ét Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 129 ezer K Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában A kvóta persze már régesrég betelt. Az uj kvótatörvény alapjón most kezdik kiadni a vízumokat s valószínűleg néhány nap alatt vég­zenek is ezzel a munkával. Az uj bevándorlási törvény szo­morú furcsaságaiból csak egy pél­dát mondok el. Egy magyar csa­lád boldogan élt künt Amerikában. A békekötés után az asszony öt gyermekével hazajött szülőinek A foglyok megérkezése Brassóba ^Domnule Csúcsa /« — Őr, aki leszedi a bakkancsokat a foglyok lábáról meglátogatására. Az a hat hónap, ami a látogatásra meg volt szabva, elmuit s a szerencsétlen asszony két év óta hiába próbálkozik, nem tud kijutni ottmaradt férjéhez. Min­den reménye az uj kvótatörvény volt s most már reménye se lehet arra, hogy kikerülhessen gyerme­keivel Amerikába, a férjéhez, a régi otthonába. (Egy volt krajovai „prizonir" jegyzetei.) (3) A déli órákban olyan vidékre értünk, ahol még friss nyomai lát­szottak a vörös és oláh hadse­regek viaskodásainak. Nagyon sok gránáttölcsér, lövészárkok, ki­rabolt házak, eldobott katona fel­szerelési tárgyak mutatták, hogy itt még nemrégen háború volt. Délután egy piszkos kis faluba érkeztünk : Csúcsára. Néhány szép­ségét vesztett fáta perc alatt körül állotta a csupa férfi vonatot és kíváncsian bámultak ránk. Egy­szerre egyik tömzsi kis társunk odakiált nekik néhány szót oláhul, mire, mint a csirkék a kotlóhoz, ugy rohantak hozzá. Az egyik, aki ugy látszik, elfelejtette hirtelenében régi ismerősének nevét, hangos örömkiáltással üdvözölte : — Domnule Csúcsa / Domnule Csúcsa ilyen néven azóta népszerű alakja Csabának. Este fél 7 órakor megérkeztünk Kolozsvárra. A váróterem minden ajtaját szuronyos katonák elálltak és ekkor szigorú kísérettel bevittek bennünket az étterembe, hogy kiki a saját pénzén ehessen valamit. Itt volt szerencsénk először a polentához, amelyből későbben ugyancsak kijutott a részünk. Este 10 órakor tovább indultunk, azzal a gyötrő bizonytalan érzéssel, hogy nem Nagyszebenbe visznek ben­nünket. Pisónak egyik állításáról tehát bebizonyosodott, hogy ha­zugság. Amint nem igaz Szeben, bizonyára igy nem igaz az sem, hogy három-négy nap múlva ott­hon leszünk. (Bizony csak szü­retre értünk haza.) Kolozsvár után a légionárius őrök még az eddiginél is durváb­ban bántak velünk. Ekkor történt, hogy még vonatunk valahol vesz­tegelt, egyik társunk, Weisz Feienc, aki főhadnagyi uniformisban uta­zott velünk, Dár lépésnyire elka­landozott. Egyszer csak látjuk, amint cipő nélkül, harisnyában, sápadtan tér vissza a vagonba. Kiiünt, hogy amikor magára ma­radt, az egyik őr ráfogta a szu­ronyát és ugy kény szeritette, hogy a lábán levő kifogástalan bakkan­csokat adja át neki. A rabolt bakkancsokat az őr azonnal fel is húzta. Az eset képzelhető, milyen riadalmat okozott közöttünk. A legközelebbi nagyobb állomáson panaszt emeltünk az ott levő szá­zadosnál. A százados azonnal vizsgálatot rendelt el. Sorba állí­totta az őröket, akik között Weisz csakhamar rámutatott a tettesre. Persze, a bakkancsot rögtön visz­sza kellett szolgáltatnia. Az ítélet is mindjárt megvolt. A százados, aki regátbeli volt, csunyául lehordta a légionáriusokat, a bakkancs­rabíót lefegyverezte és a balkáni reglama szerint ott helyben hu­szonötöt veretett rá. Amikor ennek a visszataszító büntetésmódnak a megakadályoztatása végett közbe­léptünk, a lehető legdurvábban visszautasított bennünket s vala­mennyiünket bekergetett a va­gonba. Elutazásunk negyedik napján, május 10-én délelőtt 8 órakor végre megérkeztünk Brassóba. Tizenegy órakor még mindig a vagonban ves?.iegeiiünk, aminek érdekes oka van. A brassói ka­tonai hatóságok ugyanis nem akar­ták átvenni a szállítmányt a kisérő altisztektől azzal az indokolással, hogy erről a küldeményről nem kaptak hivatalos értesítést. Végre is ugy oldották meg a dolgot, hogy mindnyájunkat elhelyeznek ugyan a Fehér kaszárnyában, de nem vesznek át hivatalosan és igy élelmezést sem adnak. A bennünket lekísért altisztek pedig könnyű szívvel beleegyeztek a mi koplaitatásunkba. Szerencsére min­denkinek volt „hazaija", ugy, hogy senki sem szenvedett hiányt. Csak másnap délután kaptunk fejenként egy konzervet és két ember egy kenyeret. (Folytatjuk.) Tanoncmunkák az iparkiállitáson Minél több tanonc állítson ki a készítményeiből (A Közlöny eredeti tudósítása). Még csak pár nap választ el ben­nünket a békéscsabai iparkiállitás és árumintavásár megnyitásától s ezt az időt még sürgősen fel kell használni addig, hogy az egyes függő ügyek elintéződjenek. Ezek között tagadhatatlanul legelsőren­dü fontosságú az iparostanoncok részvétele az iparkiállitáson, mert a tanoncok munkaképességének, ízlésének és kézügyességének kéz­zelfogható tanújele beszédes bizo­nyítéka lenne a békéscsabai ipar haladottságának s fejlődöttségének. Nagyon sok önálló iparos hatá­rozottan nagy fontosságot tulajdo­nit annak, hogy a műhelyében alkalmazott tanonc a saját keze által készített valamely érdeme­sebb munkával vegyen részt az iparkiállitáson. Ezek mellett a ha­ladott szellemű iparosok mellett azonban még felette sokat talál­hatunk olyant, aki vagy egyálta­lában nem érdeklődik a kiállítás iránt, vagy ha érdeklődéssel van is a vásárral szemben, felesleges­nek tartja, hogy a tanoncai ott ta­núságot tegyenek mesterségbeli előhaladottságukról. Ezek a derék emberek minden­esetre elfelejtik, hogy minden ki­állított tanoncmunka, még ha nem

Next

/
Thumbnails
Contents