Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-17 / 79. szám

EGYES SZÁM ARA 9W KOROM Békéscsaba,, 1924 ápriíis 17 Csütörtök 51-ik évfolyam, 79-ik szám BEIESME6YEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dil&k . Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.-Horváth Reaső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Tovább birálják a szanálási javaslatokat Szilágyi Lajos uj választásokat és más kormányt sürget Budapest, ápr. 16. A nemzetgyűlés mai ülésén elsőnek Szeder Ferenc (szoc. dem.) szólal fel. Reflektál Erdélyi Aladár fejtegetésére, majd a következő határozati javaslatot terjeszti be : Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy terjesszen elő törvényjavaslatot a betegség és balogét esetére kötelező biztositásról, a mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottságról és a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodásról. Továbbá utasítsa a kormányt, hogy a munkanélküliség meggátlása céljából sürgősen kezdje meg a vasutak, utak, csatornahálózatok kiépítését. A hadirokkantak ügyeinek végleges rendezésére szintén terjesszen elő törvényjavaslatot. Végül utasítsa a belügyminisztert, hogy az egyesülési és gyülekezési jog biztosítására nyújtson be törvényjavaslatot. Szilágyi Lajos : Megemlíti, hogy azt tartaná az általános béke érdlekében jónak, ha visszaadnák határainkat és betartanák a Millerand-féle kísérőleveleket. A miniszterelnöknek zártkörű konferenciát kellett volna összehívni és a kölcsönkérdések komplexumát az elé terjeszteni. Kifogásolja, hogy a kormány az interpellációkra nem válaszol. Körülbelül 296 interpelpelláció maradt válasz nélkül. Azt állítja, hogy a kormány korábbi kardcsörtető politikája hozta létre a kisántántot, ez okozta külpolitikai kudarcunkat. Magyarország világpolitikai tekintélyét egyedül helyes belpolitika adhatja meg. Az ellenzéknek a javaslatok bírálatánál csak az a célja, hogy felvilágosítsa a közvéleményt. Az ellenzéknek egyöntetűen az az álláspontja, hogy nem a külföld segítségére, hanem a nemzeti akarat megnyilvánuláséra van szükség. A külföldi segítség nagy nemzeti elhatározás és szilárd akarat nélkül semmit sem ér. A nemzet nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt a nemzetgyűlés feloszlatására és uj választások kiírására a Friedrich-féle választójog alapján. Nincs más ut, mint uj választás vagy uj kormány. A javaslatot nem fogadja el. Ulain Ferenc (fajvédő). Bethlen mult évi beszédében azt mondotta, hogy jóvátételt nem fizetünk. A jóvátétel nem zárja ki azt, hogy 20 éven belül ne állapítsák meg a jóvátétel terjedelmét. Eí a megállapodás igy nem maradhat, mert különben mindig fejünk felett lebeg a jóvátétel Damokles-kardja. A kölcsönnel kapcsolatban kijelenti, hogy az államháztartásra kölcsönt felvenni nem szabad. Kölcsönt csak befektetésekre szabad felvenni. Kérdi: miből és milyen bevételekből fizetik meg azt a kölcsönt, amikor mérlegünk passzív. Részletesen ismerteti a német rentenmárka rendszerét. Nálunk is meg lehetne honosítani ezt a rendszert bizonyos módosításokkal és az országot ki lehetne vezetni gazdasági válságából. Nálunk is meg kellene terhelni 300 millió erejéig a mezőgazdasági és ipari üzemekét. Ez a 300 millió képezné alapját a nálunk felállítandó Járadék- vagy Földbanknak. Ebből a 300 millióból 50 milliót kapna a Jegyintézet, amely ezt az 50 milliót forgalomba hozná és további 250 milliót az állam kapna a pénzügyek szanálására. A Jegyintézet fennmaradna 1925. juniusáig. Ez alatt az idő alatt be kellene vonni a papírpénzt, ettől az időponttól kezdődőleg csak földkorona volna forgalomban. 1926tól kezdődőleg áttérnénk az aranyvalutára. Ezután áttér a Jegybank kérdésére. Czetler Jenő (Wolff-párli) elfogadja ugyan a javaslatot, de mégis bizonyos aggodalmai vannak a javaslatokkal szemben. JTlüncbenben is... München, ápr. 16. A müncheni napilapok és folyóiratok ma nem jelentek meg, mivel a nyomdászok bérdifferenciák miatt abbahagyták a munkát. A nyomdászok 35 járadékmárka heti fizetést követelnek. A sztrájk valószínűleg ki fog terjedni egész Bajorországra. A müncheni kiadók egy szükségujságot akarnak kiadni, ami azonban eddig nem sikerült. 100 takarékkorona mai árfolyama 116 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 5-el jegyezték. Földrengés Svájcban és Chilében Berlin, ápr. 16. A konstantini, hamburgi és más szeizmográfok tegnap délután erős földrengést jeleztek, amelynek távolságát 10.000 km-re becsülték. Zürichből és Genfből jelentik, hogy Wallis kantonban tegnap délután erős földrengés kezdődött, amely különösen Zermatt, Brieg és Wisp községekben okozott nagy károkat. Wallisban már többsz'jr voltak földrengések. 1845-ben egy földrengés teljesen elpusztította Wisp községet. Rendkimili közgyűlés a vármegyén A törvényhatósági bizottság táviratilag kérte meg a kormányt és nemzetgyűlést a szanálás i javaslatok sürgős letárgyalására Békésvármegye törvényhatósági bizottsága szerdán délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyet fél 10 órakor nyitott meg Brandt Vilmos dr. főispán. A főispán üdvözölte a megjelenteket és bejelentette, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívását a két első tárgysorozati pont tette szükségessé. Napirend előtt Török Gábor kiván felszólalni. Török Gábor : Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek az ország mai helyzetében vannak. Most folynak a szanálási tárgyalások, hogy az országot megmentsük. Bizonyos kisebbségi csoportok ádáz dühhel küzdenek a javaslat ellen, noha ez a káoszból kivezetne. Én ugy gondolom, hogy a törvényhatóság köteles a kormányt támogatni és indítványozom, hogy adjon kifejezést a kormány iránti bizalmának és annak, hogy szükségesnek találja a szanálási javaslatok mielőbbi törvényerőre való emelkedését és ugyanilyen táviratot kívánok a nemzetgyűléshez is küldeni. Fölolvasta a sürgöny szövegét, amely kifejti, hogy bizalommal kéri a kormány elnökét, hogy a szanálási javaslatot a közérdek figyelembevételével hozza tető alá. K. Mészáros Dániel (Nagyszénás) : Fontosabbnak tartom, hogy ahelyett, hogy ötletszerűen tárgyaljuk, talán a legközelebbi közgyűlés napirendjére kellene tűznünk. Török Gábor az aktualitással indokolja javaslatát. A közgyűlés az indítványt egyhangúan elfogadta, mire a táviratot azonnal továbbították. A távirat teljes szövegében igy hangzik: „Békésvármegye törvényhatósági bizottsága Brandt Vilmos dr. főispán elnöklete alatt mai napon tartott közgyűlésén egyhangúan elfogadott határozatában az ország talpraállitásáért folyó harc során aggodalommal látja az ország egyetemes érdekének nagy kárára a közérdekű bírálat kereteit túlhaladó ama vitát, amelynek elhúzódása a nemzet jövő sorsát teheti kockára. A törvényhatóság együttérzéssel tekint a kormánynak a nemzet .javáért folytatott nehéz küzdelmére és bizalommal kéri Nagyméltóságodat, hogy az ország pénzügyi, közgazdasági és kereskedelmi szanálását célzó javaslatát az országos közérdeknek méltányos figyelembevételével és megóvásával megvalósítani méltóztassék, mely hazafias törekvésében a legbensőbb érzéssel támogatjuk. Brandt Vilmos elnök, főispán." Daimel Sándor dr. alispán az első ponthoz szólva bejelenti, hogy mivel addig, mig a békéscsabai két központi választmányi tag megválasztva nincs, ez a választmány nem működhetik. "Addig, mig a csabai önálló központi választmány meg nem alakul, a vármegyei intézi a teendőit. A békéscsabai polgármester által javaslatba hozott 4 jelölt közül kéri szavazással kijelölni azt a kettőt, akit megválasztani kívánnak. A szavazás megkezdődik és pár perc múlva a főispán kihirdeti az eredményt, amely szerint Szalay Gyulát és Macák Györgyöt választották meg a választmányba. A közgyűlés ezután a vármegyei testnevelési bizottságba 6 tagot választott Berthóty Károly dr. (Orosháza), Vidovszky Kálmán (Békéscsaba), Csurgay János (Békés) és három gyulai lako3 személyében. A közgyűlésen ezután ismertették a belügyminiszter leiratát, amely a főszolgabirák utiátalányainak uj megállapításával kapcsolatosan kifejti, hogy a főszolgabirák gyakrabban látogassák a községeiket, ugy hogy havonta legalább 10 napot töltsenek künn a községeikben, amelyekben legalább egyszer havonként kell tárgyalási napot tartaniok A közgyűlésnek fölolvasták ezután az uj utiátalánytervezetet. Az 1924. évre 6 főszolgabíró számára összesen 62 millió koronát irányoztak elő, amely járásonkint igy oszlik meg: Orosháza (17 község, 70 ezer lakos) 15 millió koronának megfelelő 50 q buza ; Gyula (8 község 20 ezer lakos) 12 millió K (40 q buza) ; Békés (5 község, 40 ezer lakos) 10 millió K (30 és fél q buza) ; Szarvas (7 község 47 ezer lakos) 10 millió K (30 és fél q buza) ; Szeghalom (7 község 37 ezer lakos) 10 millió K (30

l/j q buza) és Gyoma (3 község, 26 ezer lakos) 5 millió K (15 q buza). Az alispán utiátalányául a legmagasabb főbírói átalány fog járni. A közgyűlés ezután a békéscsabai Petőfiligeti vendéglő bérbeadásáról hozott városi közgyűlés elleni föllebezést tárgyalta. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a városi határozatot el kell utasítani, mert az árverési hirdetmény szabálytalan volt és különben is a tanács nem volt jogosult 10 év tartamára bérbeadni a vendéglőt. Berthóty István dr. polgármester kérte, hogy a közgyűlés az állandó választmány javaslatával szemben a város határozatát hagyja jóvá, mert ha most ujabb eljárásra utaOlcsó harisnya, keztyü, kötöttáru ^^ Tescher Imrénél, Andrássy-ut 2 5 ^^