Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-02 / 66. szám

Békéscsaba 1924 április 2 BÉKÉSMEGTE! KÖZLŐNÍ 3 Mert magyarok .. . Beszélgetés Arany Olga ma­gyar artistanővel, akit ki­utasítottak Romániából (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már opálos lilába dermedt át az éjszaka és a rettentő nagy fekete égiernyő mezőjén sziporkázó hu­nyorgaíással lobbantak meg a csil­lagok. Hideg fönséggel áradt szét a győzelmes sötétség és fölijedve rebbent meg a szem, amikor a kormos színekből egyszerre csak előremeredt két sárga, vízszintesen előrohanó, föl föllobbanó fényko­rong : két lámpaszem. Zihálva, sustorogva, haragos sistergéssel zú­gott be az éjféli vonat az állo­másra és a millió szikraékkövet köhögő iromba lokomotív hangos erőfeszítéssel torpant meg az ál­lomásépület előtt. Mint drága és tragikus gyöngysor sok sok szeme : ugy ragyogott fel egyszerre a per­ron tucatnyi villamoslángja . . . Zűrzavaros, lólófutó idegeskedés, nyugtalankodó utastürelmetlenség zajlott pár pillanatig. Érkező uta­sok indultak kifelé, átbotladozva a fényes, végtelenbefutó acélsínek szalagjain. Sietősen iramodott ki­felé, a sáros utcákra a sok éjféli utas. A néhány tucatnyi fáradt, loholó vándor belehullt, beleolvadt a folyékonyan sürü, döbbenetesen hideg feketeségbe. Az utolsó kocsiban, egy rőtszi­nüre kifakult harmadik osztályú ketrecben, fásultan előremeredő, fázékony leányarcokat övez fakó glóriával a tetőlámpás silány fénye. Gubbaszkodó lányalakok görnyedt sziluettje rí ki a közönséges kupé keretéből és ijedten, idegen kér­dések sorozatával nézdelő lány­szemek merednek a semmibe. A négy lány oda nem illőn, furcsán fest a kopott, harmadosztályú ko­csi fapadjain és finom, pókháló­szerű seiyemharisnyákba bujtatott, formásán iveit, csinos lábaikat át­fektetik a túlsó padra. A sárga lámpafény táncolva villódzik ke­cses kis lakkcipőjük hegyes orrán. Artistanők. Magyarok. Apró, ázó-fázó, űzött kis bogárkák, a milyenekkel Raguzától Zürichig, Montevideótól Üszkübig mindenütt esett mór találkozásom. A finom kis testükkel, az egyszerű kis hangjukkal, táncukkal, alakjukkal dalolva és kacagva rohannak szerte a nagyvilágban, bele az éj­szakai sziporkázó fénybe, a mu­zsika és a gyönyörök szivárvá­nyos szédületébe ... az aranyért... a pénzért. .. A négy lány, a, négy elegáns, jószagu, villogón fehér bőrű ifjú lány ijedten és fázlódva ül a kupé sarkában. A lelkük még reszkető­sen révedez vissza a határvizs­gálatra, kecses kis szájuk — a mely most sápadt-rózsaszin, mert nincsen rajta rouge — borzongva és halk jajokkal emlegeti a kür­tösi román vámtisztek, szőrkucs­más csendőrök durva, röhögős nyerseségét. Ugy érzik, hogy ra­gyogó napfény aranylását — örök­vidám, ujjongó, dalos életüket — vad, fekete felleg árnyéka fogta le s irigyen takarta el a forró, életet sugárzó napot. De most már idehaza vannak, biztonság­ban . .. Puha kis öklük komikus dühhel merevül ütésre hajlamos buzogánnyá... Arany Olga, határon áttett ma­gyar artistanő el-elcsukló, fátyolo­zott hangon — amely mögött én lefogott, omlón patakzó könyzu­hatagot érzek — igy beszél a bé­késcsabai vasútállomáson : — Hónapok óta éltünk román területen ; most legutóbb Bukarest­ben léptünk föl egy előkelő mu­latóban. A játékunk, a tudásunk, a müvészetünk áradatban vonzotta az embereket és dőlt a pénz esténként, mintha sohasem akart volna elapadni. Mi persze boldo­gok voltunk, mert jól kerestünk. Gyüjtöttük a leit, ezt a mérsékelten nemes valutát és izgalomfütötte örömmel raktuk félre a finom, zizegő, vékon/ bankókat. Min­denütt szerettek bennünket és mi szeretettel gondullunk Bukarestre, erre a vidékies nívójú, piszkos és falusias balkáni világvárosra, amelynek meghódítottuk a közön­ségét. A négy kis magyar lány föl­csillanó szemmel nézett össze. Színes, hozsannás emlékek zson­gása lüktetett végig az ereiken. A fűtetlen, alig világított harmadosz­tályú kocsiban visszaálmodták az életükbe hullt bukaresti csodákat: az ünneplés és a siker ezeregy­éjszakai ragyogásait, színeit, illa­tait . . . — De pár nappal ezelőtt — me­sélte tovább Arany Olga — durva rendőrkezek érintették meg a vál­lunkat. A rendőrprefekturára idéz­tek bennünket, magyar artistanő­ket és röviden, minden szépítge­tés nélkül adták tudtunkra, hogy 24 óra alatt el kell hagynunk Bu­karestet. A prefektus ugyanis el­rendelte, hogy a színtársulatoknál, kabaréknál csupán azok a kül­földiek működhetnek, akiknek erre engedélyük van a — szép­művészeti minisztériumtól. Mivel megállapították, hogy a kabaré­müvészek 90 százaléka csupán a Magyar Artista Egyesülettől ka­pott engedély alapján működik, ezektől — akár tőlünk — az en­gedélyt megvonták és az ország­ból kitoloncolták . . . Igy utaztat­tak el minket is, igy kergettek ki bennünket az országból, diadala­ink színhelyéről, egy lei, sőt egy bani nélkül . . . Magyar művészeket, magyar ar­tistanőket löktek ki igy az ország­ból, mint veszedelmes gonoszte­vőket szokás . . . Csak azért, mert magyarok . . . magyarok . . . Arany Olgának elcsuklik a hangja, ahogy ideér. Nem folytatja tovább. Nem tudja folytatni to­vább. Újra átfilmezik agyán az utóbbi napok sok meghurcoltatása, pironkodásos szégyene s pici, gyöngyszemszerü könny ül ki hir­telen a pókláb-pillái szélén. A má­sik három, kiűzött, eltoloncolt ma­gyar artisíalány lecsuklott fejjel, nérrán ül. Szobros merevséggel, összeesetten gubbasztanak. A vonat halkan, puhán meg­indul. (h. r.) Cipészüzlet­áthelyezés !! Tisztelettel értesítem nb. rendelőimet és Békéscsaba n. é közörségét, hogy a Horthy Miklós ucca 14. sz. a. levő cipészüzletemet Andrássy ut 5 ik szám alá (Irányi ucca sarok) helyeztem át. A n. é. közönségtől továbbra is szivgs támogatást kér, kiváló tisztelettel Nyilas András, cipész. , wnay átalakítás végett a „GÓLYA" divatáru házban Andrássy-ut 20. szám lehető elfogadható árakon kerülnek eladásra : Gyapjú női- és fértiszövetek, grenadlnok batisztok, delainek, selymek, mosóáruk, fejtők, zefirek, damasztok, schifonok, vásznak. Menyasszonyi kelengyék nagy választékban kaphatók. Szabók és varrónők figyelmébe ajánlom kellékek dus választékát legolcsóbb árakon, chlottok minden színben, sevrett, nagyvirágos szatinok, ujjabélések, kanavász­nak, vatirvásznak, cérnák. Eladás nagyban és kiosinyben. Nagy maradókvásár! Naponta friss pék­sütemény és kenyér kapható Szalay Jenő Szarvasi­uti péküzletében. Vendéglők és éttermek részére külön rendeléseket is felveszek. Ma szép és jó festékre, firniszre és lakkokra van szüksége, keresse fel Friscb 3óz$ef céget, Luther-ucca 9. szám alatt Suhajda András kocsigyártó telepe Elvállal kovács , bognár-, fényező- és szatlermunkákat. Álllandóan rak­tárt tart különféle kocsikból I Békéscsaba, I /., Ő r - u c c a 10. (A vasútállomás mellett.) KOCZIHA MIHÁLY LAKÁSBERENDEZŐ ÉS KÁRPITOS BÉKÉSCSABA, FERENCZ JÓZ SE F-T ÉR I Telefon 235 Vállal teljes lakásberendezéseket, függönyök és ágyteritők készítését A Békéscsabai Szövőgyár r. t. szőnyeglerakata! a' 1 BÉKÉSCSABAI FAISKOLA és KERTGAZDASÁG RT. I eí gf p( m & 95 ?( K< 5< I m n< ANDRÁSSY-UT 2. SZ. Faiskolai cikkek: gyümölcsfák, bokor- és futórózsa, nemes orgona, pyramis akác, díszcserjék, gömbluxus, közönséges akác 2 m., ribizli, vadszöllő, szamóca- és spárgatövek. Gyümölcsösök, kertek telepítése és alakítása. Magkereskedés: garantált konyhakerti és virágmagvak; oberndorfi és eckendorfi takarmányrépamag, cukorrépamag, angol perje és brohnus fűmag, mák, vetőkendermag. Burgonya, raffia, rézgálic, növényvédelmi szerek. Legolcsóbb, l^ .íegbizhatóbb beszerzési forrós I tó «< i a m s EI< g 6 i & & 8j & g! á S

Next

/
Thumbnails
Contents