Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-15 / 77. szám

JtJ^W M. Békéscsaba, 1924 április 15 Kedd 51-ik évfolyam, 77-ik szám EOZLOHT Politikai napilap KíoiiJtelosi dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Szociáldemokrata front a kormány ellen A nemzetgyűlés ma délelőtti ülése Budapest, ápr. 14. A nemzetgyűlés mai ülésén az első szónok Saly Endre. Beszéde elején a kormány pénzügyi és gazdasági politikáját bírálja. Helyes pénzügyi politika mellett javaslatok nélkül is szanálhatta volna a kormány az ország pénzügyeit. Nem elég egyszerűen végrehajtani a létszámcsökkentést, hanem a termelés fokozásával gondoskodni kell arról, hogy az elbocsátandó alkalmazottak megfelelő elhelyezést találjanak. Magyarország helyzetén olyan kormányválság, mely csak személyi változást jelentene, nem sokat ér. Rendszerváltozásra van szükség. Határozati javaslatot nyújt be, melyben a belügyi nyomozó, a vasúti karhatalom, az országos főkapitányság, az udvarnagyi biróság, a parlamenti őrség, a koronaőrség, a vitézi rendtartó szék és a tanfelügyelőségek rendszeres megszüntetését kívánja. Második határozati javaslata az üres laktanyáknak és más állami épületeknek lakásokká való átalakítását követeli. Kéthly Anna is a létszámcsökkentésről beszél. Az állami autók csökkentését is kívánja. Az állami üzemekből a létszámcsökkentésnél nem a tisztviselőket bocsátják el, hanem a munkásokat. Kivánja, hogy az elbocsátandó tisztviselőkről gondoskodás történjék és hogy a magántisztviselők jogviszonyát sürgősen rendezzék. Majd az egyesülési és gyülekezési jogról beszél. A javaslatot nem fogadja el. Bíró Pál (kormánypárti) reflektál az egyes felszólalásokra. — Érthetetlen, hogy vannak egyesek, akik azt hiszik, hogy a szanálási javaslatok elfogadásával Viharos rokkantgyülés Békéscsabán külpolitikai helyzetünk megrendül. Nem megalázkodás az. hogy a szomszédállamokkal tárgyaltunk olyan ügyekben, amelyeket akkor is el kellett volna intézni, ha nem leit volna szó szanálásról. A javaslatot elfogadja. (Leikes és hoszszas éljenzés a kormánypárton.) Ezután Szabó Imre szociáldemokrata szólalt fel. Az indexrendszer bevezetését sürgeti. Magyarországról sokan vándorolnak ki azért, mert nincs meg az indexrendszer és mert külföldön jobbak a kereseti lehetőségek. Mondják, hogy ha megnyitják a határokat s a külföld eláraszthat bennünket árucikkeivel, akkor ez válságot idéz elő több iparágban és sok munkás marad munkanélkül. Hoszszasan birálja a budget kiadásait és bevételeit. A városi lakosság jobban van megterhelve, mint a falusi. A lakbérek felszabadítását nem tartja indokoltnak. A javaslatban említett 50 százalék, hozzászámítva a kincstári haszonrészesedést, a békebeli lakbérnek több, mint 125 százaléké/ teszi ki. Olyan közgazdasági politikát kell folytatni, amely lehetővé teszi a fokozottabb építkezést. A javaslatot nem fogadja el. Bartos Andor (kormánypárti) : Andrássy azt állítja, hogy Ausztria nem fizet jóvátételt, ezzel szemben azonban azon az állásponton van, hogy rögtön kivetik a jóvátételt Ausztriára, mihelyt fizetőképes lesz. Mi mindenesetre tudjuk azt, hogy 20 évig nem fizetünk, illetőleg a megállapított tervezet szerint fizetünk jóvátételt. Az ellenzék csak a bajokra mutat rá, de nem jelöli meg az utat, amely a bajokból kivezet. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20 sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Lemondott az ügyvezető kezetet alapítanak — igazgató — Temetkezési szövetEgyenetlenség a vezetőségben (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Hadröá Nemzeti Szövetség békéscsabai helyicsoportjának vasárnapi rendkívüli közgyűlése teljesen hasonlított a csoport eddigi gyűléseihez. Csupa személyeskedés, veszekedés, tehetetlenség és féltékenykedés volt az, amivel az idő eltelt fél 3-tól 5 óráig, miközben az elnök nemcsak a csengővel volt kénytelen állandóan dolgozni, de számtalanszor fenyegetőzött a gyűlés feloszlatásával is. Kiss János elnök megnyitó beszéde utón Szilágyi Mihály ügyvezető igazgató a kamuti földosztás számszerű adatait ismertette, majd bejelentette, hogy az alispánhoz kérvényt adtak be egy 60 napos gyűjtési akciő engedélyezése iránt. Madarász Mihály, Rechnitzer Ede, Pribócsky Pál felszólalásai után már kitört a vihar, amelyet a feszült hangulat révén úgyis sejteni lehetett. A földosztás körüli féltékenykedések és irigykedések epés közbekiáltásokban és szócsatákban nyilvánultak meg. Kiss elnök ezután bejelentette, hogy a vezetőség egy beszerzési csoport megalapításának tervével foglalkozik. A csopotban a tagok tetszésszerint vennének részt, fejenként 10000 koronás részjegyekkel. Rövid beszéd után az elnök oda lyukadt ki, hogy a beszerzési csoport megalakításával mégis jobb lesz várni, mig a rokkantak saját otthona megépül. Róna Károly helyesli az elnök szayait, mert lehetetlennek tartja, hogy a beszerzési csoport a kevés tőkéjével eredményt tudna felmutatni akkor, amikor még bevásárlót és eladót is kellene alkalmaznia. Emellett iparengedélyre is szükség lenne, ez után pedig nagy adózás jár. Nagy vita és heves szócsata után a közgyűlés elvetette az indítványt. Ézután Fekete alelnök a temetkezési szövetkezet létesítéséről terjesztett be javaslatot. Eszerint szükséges lenne egy ilyen önzetlen alapon működő temetkezési intézmény, amely ma, amikor a temetési költségek igazán horribilisek, segítségére lenne azoknak, akik szegények. A szövetkezetet ugy képzeli el, hogy abba csak az lépne be, aki szükségesnek tartaná és ezek minden egyes haláleset után 1000 Kifizetnének be. Tekintve, hogy 500 tag van, halál esetén begyülne egy számottevő összeg. Ezt buzabetétre elhelyezve, a kamatokból a vezetőség adminisztrációs költségeit fedeznék. A javaslatot a közgyűlés helyesléssel fogadta. Rpna Károly módosító indítványt tett, mely szerint állandó gyűjtéssel kellene a temetkezési alapot gyarapitant s a lapok utján a vállalatok és a nagyközönség figyelmét fel kellene hívni az alap támogatására. Javasolta, hogy temetkezési segélyt ne csak az kapjon, aki a szövetkezet tagja, hanem bármelyik rokkant, aki szegény. Kiss elnök szavazást rendelt el, amelynek eredménye az lett, hogy a többség az alelnök javaslatát fogadta el, Róna módosításaival együtt. Nagy vihart idézett elő ismét az ügyvezető igazgató fizetése körüli kérdés. Szilágyi Mihály bejelentette, hogy a választmány az eddigi 250 ezer koronás gunyfizetése helyeit 600 ezer koronás havi fizetést szavazott meg neki. Ehhez még a közgyűlés és a központ hozzájárulása szükséges. Kiss elnök néhány szóval elfogadásra ajánlotta a választmány javaslatét. Mindenki előtt bizonyos lehet, — mondotta, — hogy szükség van egy tisztviselőre, aki állandóan hivatalt tartson és az ügyes-bejos dolgaik után járó rokkantak rendelkezésére álljon. Rechnitzer Ede kifogásolta, hogy fizetéses tisztviselő legyen, mert ezt az alapszabályok is tiltják. De különben is amikora tisztújító közgyűléskor ő mint kijelölő bizottsági elnök működött, Szilágyi kiment a bizottsághoz és kijelentette, hogy neki kell az igazgatónak lenni, mert ezt az elnök kivánja. Hát ha akkor Jigy ráoktrojálta magát a vezetőségre, most miért kér fizetést? Óriási zaj töri ki erre. Szilágyi Mihály sápadtan állott föl és kijelentette, hogy ezekután, mivel ennyi szükkeblüséget tapasztal azok részéről, akiknek érdekeiért harcolt, lemond a fizetésről és állását is a választmány rendelkezésére fogja bocsátani. Róna Károly ezekután megkérdezte az elnökséget, milyen in100 takarékkorona mai árfolyama 115 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 80-al jegyezték. ditványokkal fog a központi közgyűlés elé menni ? Kérte a közgyűlést, utasítsa az elnökséget, hogy az országos közgyűlésen a központi vezetőséggel szemben a legmesszebbmenő bizalmatlanságnak adjon kifejezést és közölje vele, hogy a vidék a központi vezetőséggel teljesen elégedetlen. Az indítványt egyhangúan elfogadták. Majd hosszas huza-vona után megválasztották az országos közgyűlés kiküldötteit Kiss János elnök, Róna Károly, Molnár András és Rechnitzer Ede személvében. Majd az elnök a gyűlést berekesztette. Tt görög népszavazás a köztársaság mellett Athén, ápr. 14. A népszavazásról éjfélig beérkezett jelentések eddig megközelítőleg 70Vo-os köztársasági többséget lünfetnek fel. A várost kivilágították és az uccákon óriási embertömegek hullámz3nak. Incidens nem történt. A tüntetések során Papanasztasziu több beszédet intézett a tömeghez, amelyben ünnepelte a köztársaság győzelmét és a népet általános kiengesztelődésre szólította fel. A szavazás egész Görögországban nyugodtan folyik le. Ttpadnak a fotijók A földmivelésügyi minisztériumi vízrajzi osztály közlése szerint a Duna végig apadó jellegű. A Tisza felső szakaszán jelentéktelen áradás mutatkozott, mig Tokaj és Szolnok között az apadás mértéke átlag 15 centiméter volt. Csongrádon és Szegeden az apadás mértéke csekélyebb. A Körösön elvonuló árhullám egész Gyomáig éreztette hatását. Békésen 52 cm., mig Gyomanál 80 cm. volt az áradás mértéke. A Gazdasági Egyesület közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Gazdasági Egyesülel vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen a tisztújítás is végbement. A közgyűlésen, amelyet megelőzően a választmány tartott ülést, Beliczey Géza elnökölt. Az elnök 11 óra után nyitotta meg az ülést. Meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd röviden vázolta az ország mai helyzetét, megállapítva, hogy nagy haladást tettünk a konszolidáció felé, amiben a gazdatársadalomnak hatalmas része van. Sajnos, az óriási adózás a gazdákat is súlyosan érinti és a nagy adóterhek ezt a társadalmat is erősen nyomják, ugy hogy nemsokára elmondhatják, hogy milliomos koldusokká váltak. Nagy baj a gazdák mai szervezetlensége, amire igen jó lehet a mai példa. A kellőképpen meghirdetett évi közgyűlésre alig jött el ötven tag, ho-