Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-13 / 76. szám

Békéscsaba, 1924 április 13 Vasárnap 5t-ik évfolyam, 76-ik szám BEEESME6IEI IOZLORT Politikai napilap Elollietenl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Viharos ülés a nemzetgyűlésen Szociáldemokrata támadások a kormány ellen A nemzetgyűlés mai ülésén foly­tatták a szanálási javaslatok tár­gyalását. Első szónok Esztergályos János. Azzal kezdi beszédét, hogy a nemzetgyűlésnek nincs joga nemzetmentő kérdésben dön­teni, mert törvénytelen alapon összehozott nemzetgyűlésnek tart­Jf ja. A miniszterelnök azt mondotta, hogy a javaslatnak nagypéntekig lető alá kell kerülnie, mert külön­ben a ránk zuduló katasztrófáért azok lesznek felelősek, akik tör­vényerőre való emelését megaka­dályozták. Kijelenti, hogy ők, a szociáldemokraták nem félnek a felelősségtől, mert az esetleges katasztrófáért az a politika felelős, mely a nép nagy tömegét gonosz indulattal kizárta az alkotmányból. Követeli az általános, titkos vá­lasztójogot és példákat hoz fel a választójogi küzdelemből. Az elnök figyelmezteti, hogy maradjon ö. tárgynál. Esztergályos az elnöki figyelmeztetés dacára a választójogról beszél. Másodszori figyelmeztetés után az elnök meg­vonja tőle a szót. A szélső bal­oldalon nagy zaj. Szilágyi Lajos a házszabály ok­•í hoz kér szót. Kijelenti, hogy ak­kor, amikor olyan töivén}iavasla­tot tárgyalnak, amely erősen be­folyásolja az ország bel- és kül­politikáját, előttünk ismeretlen, de szerinte gyanús kezek ímegszün­tették a törvényhozás nyilvános­ságát, hogy előidézzék a ny<omda­tulajdonosok sztrájkját. A ^lnök figyelmezteti a képviselőt, hogjty a ogjy házszabályokhoz szóljon, a nyom­dászsztrájknak semmi köze nincs a házszabályokhoz. Állandó zaj­ban Szilágyi csak néha jut szóhoz. Ezután Propper szólal fel. A javaslat 4 évre szóló felhatalma­zást jelent, tehát súlyosabb termé­szetű a költségvetési felhatalmazás­nál. Házszabályellenesnek tartja, hogv a javaslatot két nappal ki­nyomatásukjulán tárgyalni kezdték. Kabók Lajos : Módot kell adni az ellenzéknek a vitára. Majd fenyegető hangon kijelenti, hogy ha a túloldal meg akarja ay ellen­zéket a vitában akadályozni, hát csinálja meg. Azt állitja, hogy ez ország dolgozó népét a javasla­tokkal le akarják vetkőztetni. (Az elnök figyelmezteti, hogy ha még egyszer eltér a tárgytól, megvonja tőle a szót) Ha igy kezelik a ház­szabályokat, akkor felvetődik a kérdés, érdemes-e felszólalni. A kormánypárt nem akar kritikát, hanem csak szavazni akar, egy­szerű szavazógéppé alakul ót. Ezután Várnai Dániel szólal fel, támadva a miniszterelnököt, majd Frühwirth Mátyás mondott hosz­szabb, nagv tetszéssel fogadott beszédet. Támadta a szocialis­tákat, akik védelmükbe veszik az elmenekült kommunistákat és be­bizonyította, hogy a Bethlen-kor­mánynál egyetlen kormány sem tudta volna jobban szolgálni az ország megmentését. Beszédét a szociáldemokraták állandóan köz­bekiáltásokkal zavarták meg. Lapunk zártakor az ülés tart. ­Negyvenezer svájci]fánk kölcsönt kap a város A kölcsönből megépivk f a városháza tervesett épületszárnyait Hosszúlejáratú, kedvezményes less a kölcsön A városi székház kibővítésének és átalakításának ügye hosszas túr gyalások után végre a legszebb sikerhez érkezett el. Dr. Berthóty István polgármester hosszas fára­dozása és nehéz küzdelme meg­hozta a sikert: a város megkapja ezt a nagyösszegü kölcsönt, amely a városháza kibővítéséhez szük­séges. Berthóty polgármester legutóbb csütörtökön délelőtt utazott fel Budapestre, hogy a kölcsön meg­szerzésének ügyét előbbre vigye. A polgármester, aki betegágyébői kelt fel, hogy a város érdekeit szolgálja, az ügynél hatásos támo­gatással találkozott. Az előzetes tárgyalásoknál Bohnert József, a Békésmegyei Általános Takarék­pénztár vezérigazgatója vetette latba befolyását magas pénzügyi összeköttetéseinél, most pedig Roth József, a Békéscsabai Takarék­pénztár vezérigazgatója fáradozott a kölcsön megszerzése körül. A legutóbbi tárgyalások ered­ménnyel jártak: a Magyar Általá­nos Hitelbankkal érdekközösség­ben álló Société Financiére Danu­bienne cimü genfi pénzintézet haj­landónak mutatkozik a szükséges kölcsönt a város rendelkezésére bocsátani. A svájci bank 40 ezer svájci frankot hajlandó kölcsönül a város rendelkezésére bocsátani, amely összeg esetleg 60 ezer frankig felemelhető. A kölcsön feltételei a mai vi­szonyokhoz képest meglehetősen kedvezők. Mig ugyanis a város azelőtt csak rövidlejáratú és ma­gas kamatlábú kölcsönt tudott volna kapni, a svájciak most oly módon fogják adni a kölcsönt, hogy a mindenkori folyósított ősz­szeg után 8 százalékos kamatot kell fizetni. Ehhez még 1 száza­lékos jutalék is járul. A törlesztés csak 1927 január 1-től kezdve esedékes, még pedig oly képen, hogy négy éven keresztül 8 féléves részletben kell a kölcsört* összegét visszafizetni. A svájciak által nyújtott kölcsön a mai viszonyok közölt minden­képen kedvező és méltányos és hogy ilyenhez juthat a város, az a kölcsön megszerzőinek minden elismerést és dicséretet megérdemlő fáradozásainak érdeme. A kölcsön felvételéhez most már csak a városi közgyűlés által hozott elfo­gadó határozat és az ezt jóvá­hagyó vármegyei törvényhatósági szankcionálás szükséges. Ezek­nek megtörténte után a város átveszi a kölcsönt, amelyet a genfi bank bármely pillanatban kész rendelkesésre bocsátani és azután azonnal megindulhatnak a nagyszabású építkezések. Nincs változás a nyomdászkizárásban A Stádium-lapvállalat lapjai megjelentek Budapest, április 12. Nagy meglepetést keltett tegnap a fővárosban a fajvédők délutáni szócsövének, „A Nép"-nek meg­jelenése. A Stádium-lapvállalat tu­lajdonában levő lap a „Népszava" mellett az egyetlen volt, amely megjelenhetett és természetesen óriási kelendőséget ért el. A la­pot azok is mohón vásárolták az uccákon, akiket egy egész világ választ el ,,A Nép" által képviselt irányzattól s a főváros újságokat nélkülöző népe valósággal szét­kapkodta a rikkancsok kezéből a lapot. „A Nép" a lap vezércikke he­lyén óriási betűkkel megmagya­rázta a megjelenésének okát. El­sősorban egy levelet közölt, ame­lyet a vállalat a lapkiadók szindi­kátusához intézett. A levél igy hangzik: „Nem tűrhetjük a ma­gyarság lelkiismereti szavának el­némitását. Nem tűrhetjük az ,,A Nép"-nek a magyar munkássággal való szembeállítását. A budapesti napilapok szindikátusának tagjai sorából kilépünk. 'Teljes tisztelet­tel : „A Nép" lapkiadó rt., Bénárd Ágoston dr. főszerkesztő. Ez a bejelentés megmagyarázza a lap megjelenését is. Mivel „A Nép" most már nem tartozik a szövetséget kötött lapkiadó szindi­kátusba, szüneteltetésének semmi oka és akadálya nem volt. A lap ezután rendesen meg fog jelenni, úgyszintén testvérlapja, a reggeli „Szózat" is. „A Nép" első számában vehe­mens támadást intéz a kormány ellen. „Minden jel arra vall — irja, — hogy a kormánynak se.nmikép­pen sem kellemes a „Szózat" és „A Nép" megjelenése, mert titok­ban teljes megelégedéssel szem­lélte, hogy az ország sajtó nélkül nem értesülhet a mai sorsdöntő órákban történő politikai esemé­nyekről, amelyeknek nyilvános­ságrajutása bizonyára még hatal­masabban növeli azoknak töme­gét, akik kétségbevonhatatlanul látják a szanálás utján elkövet­kezendő katasztrófát." Budapest, április 12. (Népszava) Pénteken a déli órákban az egész fővárosban elterjedt a nyomdai munkások kizárásának hire. A kö­zönség a munkások iránt való ro­konszenvének számtalan esetben adta tanújelét. A nyomdai mun­kások vezetői péntek délutáni ülé­sének előadója példás fegyelemre és nyugalomra intette a kizárt munkásokat, akik ezt tudomásul véve, a gyűlésről azzal távoztak, hogy ez a harc, amelyet rájuk kényszeritettek, csak sikeresen fe­jezhető be. Budapest, április 12. (MTI) Nincs megegyezés a lapvállalatok és a nyomdászmunkások között. A tanács megengedte Fehér Flóris pékmesternek, hogy a vá­rosi szegénykenyér sütésdiját száz százalékkal fölemelje. A Fischer és Fischer varrógépkereskedő-cég kérelmét, hogy a Szent István­téren árubódét építtessenek, el­utasították. Ugyancsak elutasítot­ták Hugyec János kőműves ké­relmét is, aki ács- és kőfaragóipar üzésére kért engedélyt. Végül tárgyalta a tanács Délin István rendőrfelügyelő kérelmét. Délin, aki a lebontásra kerülő vá­rosi javadalmi hivatali épület belső szárnyáben lakik, arra kérte a tanácsot, hogy egyelőre a házban maradhasson. A tanács a kérel­met nem teljesítette, mivel a ház lebontásának elhalasztását semmi­féle érdek nem kívánja. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város tanácsa pénteken délután ülést tartott, amelyen a polgár­mester távollétében Medovarszky Mátyás dr. főjegyző elnökölt. A tanácsülésen iparengedélyt adtak Gazsó Mátyásnak sertéske­reskedésre, építkezési engedélyt pedig a következőknek: Varga Mihálynak Thurzó-u. 1/3. sz. la­kóházra, Lamper Pálnak Ferenc József-tér 11. sz. gazdasági épü­letre, Antovszky Pál és Mihálynak Bocskay-u. 10. sz. gazdasági épü­letre, özv. Drienyovszky Mátyás­nénak Trefort-u. 4/1. sz. lakó­házra, Mázán Mihálynak Kazincy­ucca 32. sz. lakóházra, Tóth Elek­nek Bessenyei-u. 32/1. sz. lakó­házra, Kraszkó Mihálynak a kis­gerendási állomás mellett kocsma­épületre, Zsiros Pálnak Baross-u. 10. sz. melléképületre és Zahorán Áda.nnak Szabolcs-u. 11/2. sz. lakóházra. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 115 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 77-5-el jegyezték. 20 koronás arany 330000 papirkorona.

Next

/
Thumbnails
Contents