Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-09 / 72. szám

EGYES SZÁM ARA 80® KORONA Békéscsaba, Í924 április 9 Szerda ől-ik évfolyam, 72-ik szám BEKESME6YEI I0ZL0NT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős s/erkesztő : P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A nemzetgyűlés a konjunkturális vagyonok ellen Marsall Ferenc nagy beszédben védelmezte meg a kormányt Budapest, ápr. 8. A nemzetgyűlés mai ülésén elfogadták azt az indítványt, hogy a szanálási javaslatok tárgyalásának idejére 10 órás üléseket vezessenek be. Ezután áttérnek a szanálási törvényjavaslatok tárgyalására. Marsall Ferenc (kormánypárti) reflektál Nagy Emil beszédére. Nagy azt kivánta, hogy a régi és uj háztulajdonosokat ne vegyük egy megítélés alá. Az uj háztulajdonosok házaikat rendszerint konjunkturális uton szerezték. Ez a gondolat nem uj, mert a 12-es bizottságban ő maga is terj sztett be javaslatot. A kormány hajlandó is e téren valamit tenni, de nem olyan egyszerű a kérdés. Sok olyan uj háztulajdonos van, akik megszállott területen levő házaikat -adták el és itt vásároltak ujat helyébe. Ezeket nem lehet egy kalap alá venni a konjukturális háztulajdonosokkal. Bizonyos az, hogy a konjukturális vagyonokat nagyobb teherrel kell sújtani s inkább vegyék le a terhet olyanokTÓI, akik azt nem tudják elviselni. Nagy Emil másik gondolata az volt, hogy inflációval csináljunk termelési politikát. Ezzel szemben az az álláspontja, hogy papírból lehet ugyan sárkányokat csinálni, kártyavárakat építeni, de aranyat nem lehet belőle csinálni. — Rámutat arra, hogy a győztes államok sem tudják államháztartásukat tisztán az állami bevételekből kielégíteni. Bizonyság erre .a francia frank rohamos zuhanása. A kormánynak igen nagy érdeme, hogy a gazdasági harcban, amikor a népek ép ugy törnek egymásra, mint a háború 5 esztendejében, ki tudta vivni a megegyezést Magyarország talpraállitásának érdekében. Igaz, hogy súlyos feltételeket kötöttek ki, mégis adtak 250 millió aranykorona kölcsönt 20 évre. Azok, akik mindent a pártpolitika szemüvegén át néznek, semmi érdemet nem akarnak megadni a miniszterelnöknek. Pedig ezt az éidemet nem lehet megtagadnia annak, aki egy kis tárgyilagossággal nézi a dolgot. Ha a pártpolitikai emberek lennének kormányon, ők sem tehetnének mást, mint azt, hogy külföldi kölcsönakcióba kezdjenek. A kölcsön ellenzőinek másik tábora azokból kerül ki, akik konjunkturális vagyonukat féltik a szanálás tényétől. Ezután Hegymegi-Kiss Pál. majd Andrássy Gyula gróf beszéltek, mindkellen támadva a kormányt. Andrássy szerint Magyarország szerencsétlensége jórészt annak tulajdonítható, hogy nem voltak tiszta választások. Hosszasan fejtegeti. miért nem hiszi, hogy a külföldi kölcsön összege elég lesz a szanáláshoz. A következő határozati javaslatot terjeszti be : Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az állami kiadások lényeges csökkentése céljából az állami igazgatás keretében további egyszerűsítéseket vigyen keresztül, a népjóléti minisztériumot, a testőrséget, a parlamenti őrséget, az államvasút karhatalmát, a főispáni állásokat, a szolgabírói hivatalokat és az összes állami autókat töröljék el, illetve szüntessék meg. A nemzetgyűlési képviselők számát pedig az uj választásoktól kezdve a Friedrich-féle választójogi rendelet szerint állapítsák meg. A kormány iránt bizalmatlansággal viseltetik, a javaslatot nem - fogadja el. Az ülés vége 8A3 órakor. tipusu, úgynevezett humánus gimnázium mellett foglaltak állást, a túlnyomó többség azonban ezt elavultnak nyilvánította és a reálgimnázium tipusa melle't foglalt állást. Többen azt is kifejtették, hogy abban az esetben, ha az iskola átszervezése valóban megtörténnék, a mai görög nyelvtanítás helyett egy élő és praktikus nyelv, az angolnak oktatását vezessék be az iskolában. Czinkótzky Jenő dr. tanár tartott ezután alapos előadást, amelynek megszívlelésre érdemes célja az volt, hogy a német nyelv tanítását propagálja és annak tanítását az iskolában szélesebb alapokra helyezze. Az értekezletet Rell igazgató szavai zárták be, amellyel kérte a szülőket, hogy a tanári kart segítsék és támogassák a nevelés nehéz munkájában. Reálgimnáziumot kívánnak Békéscsabán A békéscsabai ág. hitv. ev. Rudolf-főgimnáziumban hétfőn délután szülői és tanári értekezlet volt, amelyen nagyszámú érdeklődő jelent meg. Az értekezlet célja volt dönteni afölött, hogy a középiskolák most készülő reformtörvényével szemben milyen álláspontot foglaljanak el az érdekelt szülők, helyesnek tartják-e a mai gimnáziumtipust, vagy pedig a háromféle iskolatípus közül akarnak választani. Az értekezletet Rell Lajos dr. főgimnáziumi igazgató nyitottameg, aki részletesen ismertette a középiskolai reformra vonatkozó törvényt, valamint azt a három iskolatípust, amelyet a közoktatásügyi kormány be akar vezetni az országban. Ezután nyilatkozatot kért a szülőktől kívánságaikat illetően. A szülők közül ketten a régi Budapesten ma nem jelentek meg a lapok Változatlanul tart a nyomdászok sztrájkja 100 takarékkorona mai árfolyama 114 papirkorona. Budapest, április 8. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciójában, valamint a szakszervezetek vezetőségében kínos megdöbbenést keltett a tegnapi nappal kitört nyomdászsztrájk, amely a szakszervezetek intenciója ellenére, sőt egyenes tilalma dacára tört ki. A tegnap déli órákban a parlamenti frakció még biztosra vette, hogy a bérkonfliktust sikerül az Athenaeum nyomdaüzemével lokalizálni és a szakszervezetek, valamint Rotenstein Mór nemzetgyűlési képviselő haladéktalanul felhívták az üzemeket az azonnali munkábaállásra. Az Athenaeum szedői már a kora délutáni órákban megtagadták az engedelmességet a szakszervezeteknek, azonban sem a pártvezetőség, sem a parlamenti frakció nem hitték, hogy ez komolyabb jelentőséggel bir. A sztrájkoló szedők azonban érintkezésbe léptek a többi üzemekkel, mire Budapesten az összes ujságszedők szimpatiasztrájkba léptek és még a délután folyamán leállottak. A szociáldemokrata párt vezetősége most már hatalmi kérdést látott a sztrájkban és legalább a „Népszava" megjelenését akarta biztosítani. A legnagyobb csodálkozásra azonban a „Népszava" szedői megtagadták az engedelmességet a szakszervezet vezetőségének és szolidaritást vállalták a többiekkel. Ma délelőtt folyamán tárgyalások indultak meg a munka felvétele céljából és minden remény megvan arra, hogy a szedők felveszik a munkát, annál is inkább, mert hiszen a konfliktus látszólag nem is annyira a munkál'atók és a szedők között áll fenn, mint inkább a szociáldemokrata pártszervezet és a szedőmunkások között. Hivatalosan természetesen cáfolja ezt a szakszervezeti titkárság, a beavatottak azonban tudni vélik, hogy a szedőknek a szervezettel szemben való állásfoglalása tulajdonképen csak egy további látható tünete annak a bomlásnak, amelynek bizonyos jelét már a mult hetekben megtartott országos szakszervezeti kongresszuson is látni lehetett (?). A budapesti napilapok közül csak két kurzuslap — az „Uj Nemzedék" és „A Nép" — tudott megjelenni, mert ezek még addig készültek el, amig az általános szedősztrájk ki nem tört A többi délutáni lapok, valamint az öszszes reggeli napilapok nem jelentek meg. Az egyes vállalatoknak az a törekvése, hogy sztrájktörő egyetemi hallgatókkal szedessék ki a lapokat, nem sikerült, mert az egyetemi hallgatók a két év előtti kudarcokon okulva, nem vállalkoztak ilyen munkára. lasztmány, hogy a tervet mini alapot elfogadja és egy négytagú bizottságot alakítanak, ujabb terv kidolgozására. A választmány ezután tárgyalta a vezetőség egyes tagjainak azt a tervét, hogy Szilágyi Mihály ügyvezető igazgatónak havifizetésül 600 ezer koronát adjanak. Heves vita után — amelyben hivatkozás történt az alapszabályokra, hogy csak díjtalan tisztviselői lehetnek a csoportnak — a választmány ugy határozott, hogy egyelőre 250 ezer korona havifizetést ad Szilágyinak, amire nézve az elnök személyes felelősséget is vállalt. Ezután Fekete József alelnök indítványát tárgyalták. Fekete egy rokkant temetkezési szövetkezetet javasolt alapítani, olyképen, hogy a Hadröá-tagok kötelesek lennének abba belépni és fejenként 1000 korona tagdijat fizetni. A tervvel szemben Róna Károly elleninditványt tett, amely ugy hangzott, hogy a csoport létesítsen temetkezési alapot, amelynek célja az legyen, hogy minden egyes halálesetnél a tagok közötti gyűjtéssel járulnának a hátramaradottak segítségére. Több kisebb ügy letárgyalása után az ülés véget ért. Itt említjük meg, hogy a Hadröá rendkívüli közgyűlését április 13-án, vasárnap délután 2 órakor tartják meg a városháza nagy tanácstermében. Beszerzési szövetkezetet akarnak a hadirokkantak (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Hadröá békéscsabai helyicsoportjának választmányá hétfőn este 7 órakor ülést tartott a Próféta-vendéglő kis éttermében Kiss János elnöklete alatt. Az ülésen, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, fölolvasták és tudomásul vették a pénztáros, az igazgató, az ellenőr és a titkár jelen tését, majd rátértek a beszerzési csoport ügyének tárgyalására, a mely nagy vihart idézett elő. A terv szerint a helyicsoport 500 tagja 10.000 koronás fejenkénti részjegy befizetésével megalakítaná a békéscsabai hadirokkantak beszerzési csoportját, amely piaci terményeket hozna forgalomba egy, a Hunyadi-téren fölállítandó bódéban. A 10.000 korona befizetése minden egyes Hadröá-tagra nézve kötelező lenne. Azok, akik időközben kilépnének a beszerző csoportból, tagsági dijukat elveszítenék és az mint adomány a Hadröának jutna. Hosszas vita után Róna Károly indítványára ugy határozott a váZürichben a magyar koronát 80-al jegyezték.