Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám
1924-06-15 / 125. szám
EGYES SZil ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1924 junius 15 Vasárnap 51-ik évfolyam, 125-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre •55.000 korons. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiideté« díjszabás szerint. A demokrata Csaba A demokrata Csaba : nagyon is politikai hangzása van, holott itt nem gondoljuk politikai értelemben. Értjük alatta a csabai tr lakosság lelki habitusának azt az irányító alkotó elemét, amelyet ennek a lakosságnak a története és ennek a városnak a fejlődése termelt ki és tes^ megérthetővé. Tudjuk, hogy Csaba fennállása mindössze 200 éves s igy két évszázadra visszatekintve e város minden lakosa, advena, jövevény. A települő, törzsökös lakosság a Felvidékről magával hozta egy kemény, küzdelmes, robotos élet emlékét s amellett emberi jogaiban, főleg vallásának szabad gyakorlásában szenvedett nehéz sérelmeit. A megélhetés ösztöne és a sérelmektől kihívott szabadságvágy hajtotta az uj lakóhelyt kereső * vándorokat délre, ide az Alföld szögletébe. Ebben is. de hozzávetőleg időben is, Csaba történetében amerikai analógiát találunk, ahol tudvalevőleg a Stuartok vallási türelmetlensége elől menekülő protestánsok alapítottak uj hazát. Ez az immár 200 éves történet kétségkívül hosszan maradandó nyomot hagyott a csabai törzsökös lakosság lelkében és ne felejtsük el, hogy két évszázad mindössze 3—4 generáció életét jelenti. Az elnyomatás a szabadságot, a küzdelmes napok az egyenlőséget, a közös nehéz sors a testvériséget, a demokrata gondolatnak ezt a három alappillérjét, ledönthetetlenül állította a csabai törzsökös lakosság lelkébe, aminthogy ugyanezen okokból a demokratikus gondolat Kossuth nevével összeforrva kiolthatatlanul él az alföldi parasztság szivében is. Mindent, amit ma ebből a •több mint félszázezer lakosú, életerős városból látunk, ennek a lakosságnak nagy szorgalma, munkaereje és takarékossága alkotta. Ebből alakult ki a csabai pszichének másik tulajdon. .sága: hogy ebben a városban mincsen semmi más tekintély, sraint a munka által szerzett vagyon és az egyéni képessé* gek. Semmi sem áll távolabb, de nem is ellenszenvesebb a £sabai nép előtt, mint az arisztokratikus hajlandóság. Sem rang, sem kitüntetés, sem pozíció nem imponál itt, hacsak vagyon, ész, munkabírás, egyéni képességek nem támasztják alá. És ez természetes is olyan városban, ahol mindenkinek a genealógiáját az egész város ismeri és ahol a nagybirtokos családot ismerik még kis bérlő, a gyárost kezdő iparos, a nagy* kereskedőt krájzleroskorából. Ilyen értelemben demokrata Békéscsaba s ilyenformán demokratikus érzelmű a csabai lakosság. Hogy ez persze politikailag sem marad hatástalanul, az egész természetes. AB idén nem szűnik meg a gyomai járás Békésvármegye rendkívüli közgyűlése - Súlyos helyzetet teremt a közigazgatásban a szanálás — A vármegye ujabb terhei (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága szombaton délelőtt rendkívül közgyűlést tartott, hogy állást foglaljon a befügyi kormányzatnak ama terve ellen, amellyel a gyomai járást teljesen megszüntetni, egyes járásokat pedig átszervezni szándékozik. A közgyűlésen a bizottsági tagok kevés számban jelentek meg és főleg a gyomaiak köréből volt némi érdeklődés tapasztalható. A közgyűlésen Daimel Sándor dr. alispán elnökölt, aki pontban 9 órakor nyitotta meg a tanács- | kozást. Az alispán megnyitva a közgyűlést bejelentette, hogy tekintettel arra, mivel a főispán lemondott és az uj főispán még beiktatva nincs, a törvény értelmében ő foglalja el az elnöki széket. Ezután fölhívta a főjegyzőt, hogy a gyomai járás megszüntetése tárgyában kiküldött bizottság jelentését olvassa föl. A javaslat Konkoly Tihamér dr. főjegyző teljes szövegében ismertette azt a javaslatot, amelyet a járások átszervezésének dolgát tanulmányozó bizottság készített. A javaslat szerint a gyomai járás megszüntetéséről komolyan beszélni nem lehet, legfeljebb csak arról — ha már mindenáron redukálni akarnak — hogy a békéscsabai járás megszűntével Ujkigyós község a gyulai járáshoz csatoltassék. Ami a gyomai járás kérdését illeti, a javaslat részletesen megindokolja, hogy a megszüntetés ellen szól a járás magas lélekszáma, a székhely földrajzi fekvése és fontossága mint vasúti gócpontnak, a közigazgatási élet fejlődöttsége, a székhelynek a megye szélén való fekvése és egy csomó más hasonló fontos ok. A járás megszüntetésével az elosztott területrészek olyan többletet jelentenének a más járásokban, hogy az igy megnövekedett járások nem tudnának dolgozni, vagy pedig csak személyzetszaporitással, ami pedig megcsúfolná a Iétszámapasztási szándékot, amely miatt a járást éppen föl akarják oszlatni. A javaslat megállapítja,. hogy noha a létszámcsökkentésről na100 takarékkorona mai árfolyama 132 papírkorona. pönta érkeznek hirek, valójában semmi sem történik ezen a téren. A közigazgatás föladatai egyre szaporodnak, a végrehajtandó rendeletek folyton gyarapodnak, ugy hogy inkább növelni kellene a közigazgatási tisztviselők létszámát, nem apasztani, ha azt akarják, hogy rendes és megbízható legyen a közigazgatás. A helyzet ezen a téren annál furcsább, mert ugyanakkor, amikor a községi tisztviselők létszámát 20 %-kal szaporították, a központban levők szaporításáról hallani sem akarnak. A javaslat ezután hosszasan ismerteti az ügyek szaporodását, amivel jóval több munka háramlik a központra, mint a békeévekben. Ezután leszögezi a javaslat azt is, hogy a járási közbiztonság fölötti éber őrködés miatt sem oszlatható föl a gyomai járás, mert ha a mai gazdasági helyzet következtében megismétlődnének az egykori zavargások, ezt a járási főszolgabiróság őrködése nélkül nem lehetne megelőzni. Ha majd a mai nagyobb lélekszámú községek rendezett tanácsú városokká alakulnak, akkor, — de csakis akkor — lehet szó a járások összevonásáról és a számuk apasztásáról. A javaslat végül azt indítványozza, hogy szükséges, hogy a javaslatot a főispán és alispán vezetése alatt egy küldöttség vigye el a belügyminiszterhez, megmagyarázva, hogy a gyomai járás megszüntetése egyelőre kivihetetlen. H. Kiss Ferenc (Szeghalom) szükségesnek tartja illetékes helyeken kifejezésre juttatni azl, hogy a közigazgati állások fönntartása a vármegye közönségének létérdeke. Harsányt Pál (Gyoma) a járás nevében hálás köszönetét fejezi ki az alispánnak azért a fáradozásért, amelyet a gyomai járás fönntartása érdekében eddig kifejtett. A vármegye nehéz sorsa Daimel Sándor dr. alispán azonnal válaszolt a felszólalásokra. Fordított világot élünk ma — mondotta — mert ma először a munkást bocsátják el és csak azután, nagysokára kezdenek beszélni a Zürichben a magyar koronát 65-el jegyezték. munka csökkentéséről. Évek óta hangoztatják, hogy a közigazgatást egyszerűsíteni kell, azonban erről komolyan szó sincs, sőt inkább komplikálttá teszik a közigazgatást, hogy alig győzi a központ a munkát. A szeghalmi főszolgabírói állás betöltéséről eddig a békéscsabai járás fennállása miatt nem lehetett szó, d& ennek megszűntével most-majd sor kerül arra is. Ez az októberi közgyűlésen fog megtörténni, a szabályrendelet értelmében. Ezután az alispán bejelentette, hogy a napokban résztvett a belügyminisztériumban egy értekezleten, amelyet a vármegyei alispánok részére rendeztek. Ha mindazokat a terveket, amikről ott hallott, valóra fogják váltani, akkor nagyon súlyos helyzetbe kerülnek a vármegyék és a közigazgatást a szó teljes értelmében lehetetlen lesz végrehajtani. Példákat sorol fel, amelyekből csak egyet emiitünk meg: nemcsak a vármegyei, de a városi nyugdíjasok illetményeit is a vármegyei pénztárból kell majd fizetni, ami havonta 97 millió korona terhet jelent a vármegyére. A közgyűlés ezután a javaslat által jelzett bizottság megválasztására tért át. A bizottság elnöke a főispán lett, tagjai pedig az alispán, Harsányi Pál (Gyoma), Csernus Mihály (Endrőd), Petermann József, Kner Izidor és Kovács István Gyoma, valamint Zeöke Antal dr., a kerület nemzetgyűlési képviselője. A választást a közgyűlést egyhangúan elfogadta a bizottság javaslataival együtt. Halasztás a gyomai járásnak Daimel Sándor dr. alispán ezután bejelentette, hogy a belügyminisztériumi értekezleten tudomására adták, hogy a gyomai járás megszüntetésére nézve ez év végéig a kormány halasztást adott. Újévig tehát nyugpontra jutott a járás ügye, de hogy azután mi lesz, még csak sejteni sem lehet semmit. Maczák György békéscsabai lakos lemondása folytán a vármegye központi választmányában megüresedett helyre — Berthóty István dr. polgármester javaslatára — Kraszkó Mihályt választották meg. A közgyűlés ezután rövidesen letárgyalta a tárgysorozat összes pontjait. 77 Dunánfuíon nagy károkat okozott a vitjar Budapest, junius 14. A prágai, berlini, bécsi és zágrábi telefonvonalakat annyira megrongálta a tegnapi országos vihar, amelynek Budapesten volt úgyszólván a központja, hogy a beszélgetés ezeken a vonalakon még ma is teljesen lehetetlen. A viharral kapcsolatban nagy károkat jelentenek Kaposvárról, Szombathelyről, Zalaegerszegről és Szekszárdról.