Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-08 / 120. szám

2 BEKÍSMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 junius 8 v • Telefon : 247. Ellmann Adolf ur Telefon : 247 De ezt az egyre erősödő tö­meghangulatot jó volna számí­tásba vennie. Az első nemzet­gyűlés tele volt fajvédőkkel. De ha a szociális nemtörődömség, sőt antiszociális irányzat tovább tart, aggódunk, hogy a legkö­zelebbi nemzetgyűlés és köz­ségi képviselőtestületek megint csak szélsőséggel, de egészen más extrémmel lesznek telitve. ( d r- zy- j) A tisstv is elökérdés mai állásához Nem múlik el nap, hogy fővá­rosi és vidéki lapokban egyaránt ne olvasnánk hosszabb-rövidebb cikkeket, a pártállásra való tekin­tet nétkül, a legkiadósabb kérdés­ről, a tisztviselők jelenlegi és jö­vendő sorsáról. A jól szituált em­berek talán nem is tudnának kel­lőképen emészteni, ha minden ál­dott nap alkalmat nem adnának nekik arra, hogy az „örökké elé­gedetlen, telhetetlen" társadalmi osztályszakadatlan pa naszai, vagy annak a megláttatása, hogy milyen költségébe kerülnek azok a „fölös­leges semmittevők", szükséges te­vékenységre nem ösztönözné az ellustuló epéjüket. Hát igenis ez a kérdés méltón nagy kérdés és valóban azzá te­szi, hogy minden kulturáltamra nézve számottartó országos szé­gyen, gyalázat a felbecsülhetetlen munkát végző legértékesebb tár­sadalmi osztálynak rabszolgasors­ban való tartása. És, ha volna igazság a földön, minden jómód­ban dőzsölő embernek a torkán kellene hogy akadjon a falatja, valahányszor eszébe jutna, hogy rogyásig dolgozó vérei — a köz­alkalmazottak — lerongyolódva, családjaikkal együtt nyomorultul éheznek, mert a kapzsi szűkkeb­lűség szerzett jogoktól fosztotta meg őket és ugy tetszik neki, hogy készakarva tartsa nyomorúságban! Egyszer valakinek meg kell mon­dani az igazságot és, ha okvetle­nül be kell törni ezért egy fejnek, itt van az enyém, tiz év óta ko­pogtatja azt igaz ok nélkül a bal­sors, ezt az ütést is elviseli a többi utón. íme néhány igazság : A tisztviselőknek kellett adni, mert 16 fillérről 4200 K-ra emel­kedett a kenyér ára. Ez a drágu­lás 26.250-szeres! A 400 aranyko­ronás fizetés 2500 kg. kenyér ára volt és az ennek ma megfelelő 1.600.000 K fizetésért 380 kg. ke­nyeret adnak csupán. A mai fize­tés (amit adtak) épen 1h része a békebelinek kenyérben kifejezve! A fizetésért 888 drb belföldi levél­bélyeget lehet venni, a békebeli 400 korona 4000 ilyen bélyeg óra volt; e szerint postabélyegben 4'5­szerte kevesebb a fizetés. Tojás­ban : 10000-rel szemben ma 1333 áll; tojás paritáson 7'5-szer keve­sebb a fizetés. A békebeli 10 ko­ronás szövetnek ma 400.000 K métere. Ebből 40 méter jutott a 400 K-ra, ma 4 méterre elég az 1.600.000 K. Itt 10-szeres a drá­gulás. 20 pár cipő helyett ma csak 4 párt vehetünk, itt 5-ször kisebb­nek tetszik a fizetés. Ugy gondolom, hogy az „adni kellett" meg van indokolva, de talán az is szemmel látható, hogy nem is annyira adtak, mint inkább elvettek. És tessék elgondolni, hogy ezt a keveset is részletekben adják, mert bár mult év juniusában tör­vényhozásunk állapította meg a sok megalázó segély helyett az egységesített fizetést (addig kilenc féle segély cimén adták) olyan formán, hogy az a drágulással arányosan emelendő minden to­vábbi felhatalmazás nélkül, mégis mindig elkésve utalták a felemelt fizetést és a nyomorult tisztviselő csak 8—10-e táján jutott az addig lényegesen elértéktelenedett gara­saihoz. Junius 1. óta pedig a tör­vényhozás kifejezett akarata elle­nére megint segélyekkel aláznak meg bennünket! Cipőt megint adnak. A pénz­ügyminiszter maga közölte a saj­tóval, hogy „immár negyedszer". Miért kell ezt poentirozni, ha böl­csen elhallgatjuk, hogy hány pár cipőt vettünk el a szegény ember­től, akinek most alamizsnaképen vetünk valamit? És még valamit a cipőről: Itt Csabán 1924március 6-án beszedte az állampénztár a kedvezményes cipő árát tőlünk, de egyetlenegy cipőt ki nem adtak máig. Mit ér a cipőjegy a zse­künkben ? Vagy tessék hozzá hasz­nálati utasítást is adni! A ruhaszövet egy év óta lóg a fejünk felett. A Tisztviselő Szövet­kezet raktáróban 3 hét óta eszi a patkány a felhalmozott szövetet, de még csak jegyet sem kaptunk róla, mint a cipőről! Miért ? Tudja ezt vájjon a pénzügyminiszter ur?l Fa- és szénpénzünket május és junius hóra mult hó 26-án utalta ki a gyulai pénzügyigazgatóság. (Egy mázsa fáért és egy mázsa szénért együtt százhúszezer koro­nát !!) Ma sem kaptuk meg. Ki az oka ? Érdeklődik iránta, aki ilyen fényesen ellát bennünket ? És ezt a végtelenségig lehetne folytatni, de tájékoztatásul elég ennyi; egyébként úgyis falra hányt borsó! A józan itéletü ember belátja már ebből is, hogy az az „elége­detlen" és „telhetetlen elem" a földkerekség legbéketürőbb társa­sága. Tessék ezeket a tréfákat bármely más kategóriába tartozó elemmel merni megpróbálni! Legyen szabad végezetül fel­vetnem egy kérdést: Miért beszél­nek a sajtóban annyit a közalkal­mazottak illetményeiről és miért nem olvasunk soha egyetlen szót a birák és katonák illetményeiről ? A kérdés azért tolakodott a tol­lamra, mert a mai újságban olva­som, hogy az aranyparitásos illet­mények megállapítása azért késik, mert a fentemiitett két kategória illetményeinek megállapításáról tár­gyalnak az igazságügyi és honvé­delmi miniszter urakkal. Hogyan ? Hát az aranyparitás hányadai mellett is megkülönböz­tetik őket a többi dolgozótól? Ha pedig bárki végiggondolja a fentebb elsoroltakat, könnyű­szerrel megértheti azt a nyugtalan izgatottságot, amit a tisztviselők átélnek ma, mikor beláthatatlan hosszú időre eldől a sorsuk. A nyugtalanító hirek a testben-lélek­ben megtört, megnyomorgatott em­berekből természetesen váltják ki e fokozottabb érzékenységet és te­gye a szivére a kezét, aki ennek a gyilkos hangulatnak a megterem­tésében ludasnak érzi magát, aztán ha már segíteni nem tud, legalább ! kímélje meg a szánandó embere­ket azoktól a méltatlan bántalmak­tól, mik az ügyükkel való rossz­akaratú foglalkozásból olyan rom­boló, önérzetet taposó erővel tá­madnak ellene. Dr. Banner Benedek Milyen egy jugoszláviai magyar „kémkedési u bünper Amikor a vádlottakat a föl­mentés után csak óvadék el­lenében bocsájtják szabadon Dobó Szilveszter királyhalmai — pardon, kraljev-breg-i — tanyája pont a trianoni határvonalon fek­szik, az elszakított területen. A tanyaház kerítésén innen van Magyarország, túlnan pedig az Sz. H. Sz. királyság. Dobóék te­hát nemcsak átláthatnak az or­szághatáron, de akár át is dug­hatják az — orrukat. Ez a humo­ros határkijel jlés azonban kevésbé kedélyesnek bizonyult a gyakor­latban, amennyiben az ősszel Dobó Szilvesztert és Imre nevü fiát a jugoszláv csendőrök letar­tóztatták, azzal a váddal terhelten, hogy mivel köztudomásúan jó magyarok és mert a határon lak­nak : Magyarország javára kém­kednek, a királyhalmi tanyájukon a magyar kormány futárjainak éj­jeli szállást adnak és összekötte­tésben állottak a magyarországi kémszervezetekkel. A két Dobó azóta vizsgálati fogságban sínylődött az újvidéki törvényszék fogházában. A „kém­kedési" perben most tartották meg a főtárgyalást, amelyen mindkét vádlott vallomása szerint a sza­badkai titkosrendőrség, amely a vizsgálatot ebben az ügyben ve­zerte, nem riadt vissza a legbor­zalmasabb eszközöktől sem, högy olyan vallomást csikarjon ki a vádlottakból, amilyen a jegyző­könyv összeállításához szükséges. A vallatok azzal fenyegették meg Dobóékat, hogy a rendőrség udvarán már felállították az akasz­tófát és a sirgödröket is megásták a részükre, ha nem akarnak val­lani. A fenyegetésnek meg is volt a hatása és Dobóék félelmükben minden vádat beismertek. A biróság ezután kihallgatta Lungulov Pált, a szabadkai titkos rendőrség főnökét, aki tagadta ugyan, hogy ilyen módon vallat­ták volna Dobóékat, de zavarba esett és dr. Aradszki Mita védő keresztkérdéseire ellentmondások­ba keveredett. Több mentőtanu vallomása után egy távollevő ^ agent provocateur, Radica Ante vallomását olvasták föl. Ebben ez azt állítja, hogy a két Dobót több­ször látta Szegeden Egger száza­dos szobájában. Ennyi „bizonyifék" után a bíró­ság meghallgatta az ügyész vád­beszédét, majd Aradszki védő mon­dott nagy védőbeszédet, amelyben védelmébe vette a magyar kém­gyanus vádlottakat általában és a Dobókat különösen. Szerinte ed­dig a legtöbb esetben pozitív bi­zonyítékok nélkül vittek kémkedés gyanúja alatt ártatlan embereket börtönbe. A jelen esetben sincs konkrét bizonyíték, ezért nehéz a védelemnek pozitív ellenérveket felsorakoztatni. A biróság az Ítéletet este 8 óra­kor hirdette ki. Dobó Szilvesztert és Dobó Imrét a vád és követ­kezményei alól fölmentette. ^ Az ítélet indokolásában kimon­dotta a biróság, hogy a vádlottak ellen vannak ugyan gyanuokok, de bizonyítékaik nincsenek. Az igaz, hogy a vádlottak többször voltak Magyarországban, de ezt jogosan tették, mert rendes uta­zási igazolványuk volt és beiga­zolást nyert, hogy volt magyaror­szági érdekeltségük. Radica felol­vasott vallomását nem lehetett elfogadni, mert. ellentmondások vannak benne. A biróság kimondta végül, hogy a fölmentett vádlottakat egyenként kettőszázezer dinár óvadék elle­nében szabadon bocsátják. nlStatatatotólőiateTSSa^^^^^iS^c^c^B&KíSí 1 ® gl g! 8j sd s ECS Sj & g) S EC( TEVAN REZSŐ oki. épitész TERVEZŐ ÉS VÁLLALKOZÓ IRODÁJA Andrássy-ut 31 Telefon: 10 sí I 1 i 8 1 i i 1 g & M Griffiih film! Egy izgalmas éjszaka kalandortörténet 10 felvonásban, junius hó 11—12-ón Griffith film!

Next

/
Thumbnails
Contents