Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám
1924-06-08 / 120. szám
2 BEKÍSMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 junius 8 v • Telefon : 247. Ellmann Adolf ur Telefon : 247 De ezt az egyre erősödő tömeghangulatot jó volna számításba vennie. Az első nemzetgyűlés tele volt fajvédőkkel. De ha a szociális nemtörődömség, sőt antiszociális irányzat tovább tart, aggódunk, hogy a legközelebbi nemzetgyűlés és községi képviselőtestületek megint csak szélsőséggel, de egészen más extrémmel lesznek telitve. ( d r- zy- j) A tisstv is elökérdés mai állásához Nem múlik el nap, hogy fővárosi és vidéki lapokban egyaránt ne olvasnánk hosszabb-rövidebb cikkeket, a pártállásra való tekintet nétkül, a legkiadósabb kérdésről, a tisztviselők jelenlegi és jövendő sorsáról. A jól szituált emberek talán nem is tudnának kellőképen emészteni, ha minden áldott nap alkalmat nem adnának nekik arra, hogy az „örökké elégedetlen, telhetetlen" társadalmi osztályszakadatlan pa naszai, vagy annak a megláttatása, hogy milyen költségébe kerülnek azok a „fölösleges semmittevők", szükséges tevékenységre nem ösztönözné az ellustuló epéjüket. Hát igenis ez a kérdés méltón nagy kérdés és valóban azzá teszi, hogy minden kulturáltamra nézve számottartó országos szégyen, gyalázat a felbecsülhetetlen munkát végző legértékesebb társadalmi osztálynak rabszolgasorsban való tartása. És, ha volna igazság a földön, minden jómódban dőzsölő embernek a torkán kellene hogy akadjon a falatja, valahányszor eszébe jutna, hogy rogyásig dolgozó vérei — a közalkalmazottak — lerongyolódva, családjaikkal együtt nyomorultul éheznek, mert a kapzsi szűkkeblűség szerzett jogoktól fosztotta meg őket és ugy tetszik neki, hogy készakarva tartsa nyomorúságban! Egyszer valakinek meg kell mondani az igazságot és, ha okvetlenül be kell törni ezért egy fejnek, itt van az enyém, tiz év óta kopogtatja azt igaz ok nélkül a balsors, ezt az ütést is elviseli a többi utón. íme néhány igazság : A tisztviselőknek kellett adni, mert 16 fillérről 4200 K-ra emelkedett a kenyér ára. Ez a drágulás 26.250-szeres! A 400 aranykoronás fizetés 2500 kg. kenyér ára volt és az ennek ma megfelelő 1.600.000 K fizetésért 380 kg. kenyeret adnak csupán. A mai fizetés (amit adtak) épen 1h része a békebelinek kenyérben kifejezve! A fizetésért 888 drb belföldi levélbélyeget lehet venni, a békebeli 400 korona 4000 ilyen bélyeg óra volt; e szerint postabélyegben 4'5szerte kevesebb a fizetés. Tojásban : 10000-rel szemben ma 1333 áll; tojás paritáson 7'5-szer kevesebb a fizetés. A békebeli 10 koronás szövetnek ma 400.000 K métere. Ebből 40 méter jutott a 400 K-ra, ma 4 méterre elég az 1.600.000 K. Itt 10-szeres a drágulás. 20 pár cipő helyett ma csak 4 párt vehetünk, itt 5-ször kisebbnek tetszik a fizetés. Ugy gondolom, hogy az „adni kellett" meg van indokolva, de talán az is szemmel látható, hogy nem is annyira adtak, mint inkább elvettek. És tessék elgondolni, hogy ezt a keveset is részletekben adják, mert bár mult év juniusában törvényhozásunk állapította meg a sok megalázó segély helyett az egységesített fizetést (addig kilenc féle segély cimén adták) olyan formán, hogy az a drágulással arányosan emelendő minden további felhatalmazás nélkül, mégis mindig elkésve utalták a felemelt fizetést és a nyomorult tisztviselő csak 8—10-e táján jutott az addig lényegesen elértéktelenedett garasaihoz. Junius 1. óta pedig a törvényhozás kifejezett akarata ellenére megint segélyekkel aláznak meg bennünket! Cipőt megint adnak. A pénzügyminiszter maga közölte a sajtóval, hogy „immár negyedszer". Miért kell ezt poentirozni, ha bölcsen elhallgatjuk, hogy hány pár cipőt vettünk el a szegény embertől, akinek most alamizsnaképen vetünk valamit? És még valamit a cipőről: Itt Csabán 1924március 6-án beszedte az állampénztár a kedvezményes cipő árát tőlünk, de egyetlenegy cipőt ki nem adtak máig. Mit ér a cipőjegy a zsekünkben ? Vagy tessék hozzá használati utasítást is adni! A ruhaszövet egy év óta lóg a fejünk felett. A Tisztviselő Szövetkezet raktáróban 3 hét óta eszi a patkány a felhalmozott szövetet, de még csak jegyet sem kaptunk róla, mint a cipőről! Miért ? Tudja ezt vájjon a pénzügyminiszter ur?l Fa- és szénpénzünket május és junius hóra mult hó 26-án utalta ki a gyulai pénzügyigazgatóság. (Egy mázsa fáért és egy mázsa szénért együtt százhúszezer koronát !!) Ma sem kaptuk meg. Ki az oka ? Érdeklődik iránta, aki ilyen fényesen ellát bennünket ? És ezt a végtelenségig lehetne folytatni, de tájékoztatásul elég ennyi; egyébként úgyis falra hányt borsó! A józan itéletü ember belátja már ebből is, hogy az az „elégedetlen" és „telhetetlen elem" a földkerekség legbéketürőbb társasága. Tessék ezeket a tréfákat bármely más kategóriába tartozó elemmel merni megpróbálni! Legyen szabad végezetül felvetnem egy kérdést: Miért beszélnek a sajtóban annyit a közalkalmazottak illetményeiről és miért nem olvasunk soha egyetlen szót a birák és katonák illetményeiről ? A kérdés azért tolakodott a tollamra, mert a mai újságban olvasom, hogy az aranyparitásos illetmények megállapítása azért késik, mert a fentemiitett két kategória illetményeinek megállapításáról tárgyalnak az igazságügyi és honvédelmi miniszter urakkal. Hogyan ? Hát az aranyparitás hányadai mellett is megkülönböztetik őket a többi dolgozótól? Ha pedig bárki végiggondolja a fentebb elsoroltakat, könnyűszerrel megértheti azt a nyugtalan izgatottságot, amit a tisztviselők átélnek ma, mikor beláthatatlan hosszú időre eldől a sorsuk. A nyugtalanító hirek a testben-lélekben megtört, megnyomorgatott emberekből természetesen váltják ki e fokozottabb érzékenységet és tegye a szivére a kezét, aki ennek a gyilkos hangulatnak a megteremtésében ludasnak érzi magát, aztán ha már segíteni nem tud, legalább ! kímélje meg a szánandó embereket azoktól a méltatlan bántalmaktól, mik az ügyükkel való rosszakaratú foglalkozásból olyan romboló, önérzetet taposó erővel támadnak ellene. Dr. Banner Benedek Milyen egy jugoszláviai magyar „kémkedési u bünper Amikor a vádlottakat a fölmentés után csak óvadék ellenében bocsájtják szabadon Dobó Szilveszter királyhalmai — pardon, kraljev-breg-i — tanyája pont a trianoni határvonalon fekszik, az elszakított területen. A tanyaház kerítésén innen van Magyarország, túlnan pedig az Sz. H. Sz. királyság. Dobóék tehát nemcsak átláthatnak az országhatáron, de akár át is dughatják az — orrukat. Ez a humoros határkijel jlés azonban kevésbé kedélyesnek bizonyult a gyakorlatban, amennyiben az ősszel Dobó Szilvesztert és Imre nevü fiát a jugoszláv csendőrök letartóztatták, azzal a váddal terhelten, hogy mivel köztudomásúan jó magyarok és mert a határon laknak : Magyarország javára kémkednek, a királyhalmi tanyájukon a magyar kormány futárjainak éjjeli szállást adnak és összeköttetésben állottak a magyarországi kémszervezetekkel. A két Dobó azóta vizsgálati fogságban sínylődött az újvidéki törvényszék fogházában. A „kémkedési" perben most tartották meg a főtárgyalást, amelyen mindkét vádlott vallomása szerint a szabadkai titkosrendőrség, amely a vizsgálatot ebben az ügyben vezerte, nem riadt vissza a legborzalmasabb eszközöktől sem, högy olyan vallomást csikarjon ki a vádlottakból, amilyen a jegyzőkönyv összeállításához szükséges. A vallatok azzal fenyegették meg Dobóékat, hogy a rendőrség udvarán már felállították az akasztófát és a sirgödröket is megásták a részükre, ha nem akarnak vallani. A fenyegetésnek meg is volt a hatása és Dobóék félelmükben minden vádat beismertek. A biróság ezután kihallgatta Lungulov Pált, a szabadkai titkos rendőrség főnökét, aki tagadta ugyan, hogy ilyen módon vallatták volna Dobóékat, de zavarba esett és dr. Aradszki Mita védő keresztkérdéseire ellentmondásokba keveredett. Több mentőtanu vallomása után egy távollevő ^ agent provocateur, Radica Ante vallomását olvasták föl. Ebben ez azt állítja, hogy a két Dobót többször látta Szegeden Egger százados szobájában. Ennyi „bizonyifék" után a bíróság meghallgatta az ügyész vádbeszédét, majd Aradszki védő mondott nagy védőbeszédet, amelyben védelmébe vette a magyar kémgyanus vádlottakat általában és a Dobókat különösen. Szerinte eddig a legtöbb esetben pozitív bizonyítékok nélkül vittek kémkedés gyanúja alatt ártatlan embereket börtönbe. A jelen esetben sincs konkrét bizonyíték, ezért nehéz a védelemnek pozitív ellenérveket felsorakoztatni. A biróság az Ítéletet este 8 órakor hirdette ki. Dobó Szilvesztert és Dobó Imrét a vád és következményei alól fölmentette. ^ Az ítélet indokolásában kimondotta a biróság, hogy a vádlottak ellen vannak ugyan gyanuokok, de bizonyítékaik nincsenek. Az igaz, hogy a vádlottak többször voltak Magyarországban, de ezt jogosan tették, mert rendes utazási igazolványuk volt és beigazolást nyert, hogy volt magyarországi érdekeltségük. Radica felolvasott vallomását nem lehetett elfogadni, mert. ellentmondások vannak benne. A biróság kimondta végül, hogy a fölmentett vádlottakat egyenként kettőszázezer dinár óvadék ellenében szabadon bocsátják. nlStatatatotólőiateTSSa^^^^^iS^c^c^B&KíSí 1 ® gl g! 8j sd s ECS Sj & g) S EC( TEVAN REZSŐ oki. épitész TERVEZŐ ÉS VÁLLALKOZÓ IRODÁJA Andrássy-ut 31 Telefon: 10 sí I 1 i 8 1 i i 1 g & M Griffiih film! Egy izgalmas éjszaka kalandortörténet 10 felvonásban, junius hó 11—12-ón Griffith film!
