Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-05 / 117. szám

Békéscsaba, 1924 junius 5 Csütörtök 51-ik évfolyam, 117-ik szám BEKESM KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetem dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 05.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Kedvezően áíí a külföldi kölcsön ügye Budapest, jun. 4. Ma jelentések érkeztek külföldről, hogy több pia­con, Rómában, Londonban és Newyorkban igen jól áll a magyar kölcsön ügye. Sikerült elérniök a magyar megbízottaknak az ered­ményt. viszont nem teljesen tisz­tázott a helyzet a francia pénz­piacon. A kedvező londoni ered­} ményt Popovics tárgyalásainak tulajdonítják, őt ugyanis régi ba­rátság fűzi az Angol Bank veze­tőjéhez, még abból az időből, a mikor Popovics az Osztrák Ma­gyar Bank kormányzója volt. Ezek a régi szálak ugy látszik bizonyos fokig megkönnyítették a tárgyalá­sokat. 77 besszarábiai tjáboru pillanata közel van London, jun. 4. A Daily Express különtudósitója Besszarábiából je­lentést küld lapjának, mely szerint az ottani helyzet rendkívül feszült és minden jel arra mutat, hogy belátható időn belül háborúra ke­rül a sor. Fölveti azt a kérdést, hogy nem lesz-e Besszarábia a következő európai háború kiin­duló oka. Átuszik-e a szovjetlo­vasság a Dnyeszteren és átlova­"^golja-e azt a tizenkét mértföldet, ami Románia uj tartományának fővárosát a határtól elválasztja ? Ene a kérdésre csak Moszkva adhat feleletet. Jelenleg csöndes háború folyik a Dnyeszter partján, de közel lehet az a pillanat, ami­kor a vörös hadsereg befejezi ezt a csöndes háborúságot és amikor Besszarábia völgyeiben az ágyuk bömbölése hallatszik majd. Bessza­rábia nem szereplő személy eb­ben a játékban. A román vezér­karnak biztos értesülései vannak arról, hogy a szovjetkormány kül­ügyi politikája egy hajszálnyit sem tér el a cári Oroszország politiká­jától. Tízmillió fontot ad egij tjorvát, t)a Pasics távozik Zágráb, junius 4. Sándor király nemrég táviratot kapott Buenos­Airesből. amelybe valaki arról értesítette, hogy hajlandó 10 millió angol fontot Jugoszláviának köl­csön adni, ha Pasics nem lesz Á löbbé miniszterelnök és hogy a Bécsben tartózkodó Radics horvát •vezér visszatérhet. Aláírás Franjo Petrinovics. Megállapították, hogy Petrinovics 20 évvel ezelőtt ván­dorolt ki Délamerikába, ahol nagy gazdagságra tett szert. A kölcsön elfogadásáról még nem döntöttek. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 133 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 65-el jegyezték. 20 koronás arany 38C000 papírkorona. Főszerkesztő : Dr Gyenge ösi János. Elitéltek egy történetírót a Habsburgok megsértéséért Budapest, junius 4. Az ügyész­ség vádat emelt Kacián Géza nyugalmazott miniszteri tanácsos, történetíró és jogtudós ellen a királyi ház tagjainak megsértése miatt, melyet „Az utolsó Habsburg és a monarchia szétomlása" cimü munkájában követett el. Kacián ügyét ma tárgyalta a büntetőtör­vényszék. Kacián kijelenti, hogy történelmi kritikát irt. földreboruló alázatosság nélkül; amit irt, az igaz és példákkal is tudja iga­zolni. Ferenc József és Ferenc Ferdinánd utálták Magyarországot és a magyarokat. A biróság Ka­ciánt bűnösnek mondta ki a be­csületvédelmi törvény alapján két­rendbeli becsületsértésben, mert Ferenc Józsefről és IV. Károlyról tiszteletlenül és sértő módon emlé­kezett meg és ezért összesen 200 ezer korona pénzbüntetésre Ítélte és elrendelte a röpirat elkobzását. Lesz-e házhelyosztás szénáskertben P a (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk tegnap, hogy a vármegye törvényhatósága a városi közgyű­lésnek a felsővégi szénáskertben levő 21 házhely eladásáról hozott határozatát jóváhagyta. A jóvá­hagyásból most önként következik az a kérdés, meg fog-e kezdődni és mikor ezeknek a házhelyeknek a kiosztása. A közgyűlési határozat ugyanis kimondotta, hogy a szénáskert­ben csak olyan igénylők kaphat­nak házhelyet, akik a földbirtok­reform végrehajtása során nem jelentkeztek állami házhelyekért. Világos volt ugyanis az, hogy amikor a házhelyosztás során mintegy 4000 igénylőnek juttatnak házhelyet, nem szabad a jogától elütni senkit sem azért, mert egyesek két helyen is kapnának házhelyet. A város vezetőségének állás­pontja — a közgyűlés határozata szerint — az volt, hogy ugyan­akkor, amikor 4000 házhely kerül majd kiosztásra, nem föltétlenül szükséges ezt a 21 házhelyet is kiosztani, annál is inkább, mert hiszen a szénáskertre a cséplések idején elengedhetetlen szükség van. A 21 házhely kiosztása nem­csak azt jelentené a városnak, hogy elveszítené kitűnő szérűs­kertjét, de ott uccákat is kellene nyitnia, nagy költséggel járdákat és uttesteket építenie, holott mindez a befektetés legalább is fölösleges, hiszen a 4000 házhely kiosztásával ez a 21 házhely már nem segítene az ínségeseken, mi­Felelős szerkesztő : P-Horváth ítezső. Telefonazám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabin, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. után ilyenek nem is lesznek többé. Ezt az állásponot a vármegye nem tette magáévá és kimondotta a 21 házhely kiosztását, azzal, hogy ezt szociális érdekek köve­telik meg. A város most már mást nem tehet, mint vagy haladéktalanul megkezdi a szénáskerti házhelyek kiosztását, vagy pedig a kérdés­ben tárgyalásokat kezd a várme­gyével. Valószínű, hogy egy-két napon belül összehívják azt a bi­zottságot, amely eme házhelyek igénylőit annak idején megválo­gatta s ez a bizottság kiválogatja azokat, akik az állami házhely­igényléseknél nem jelentkeztek, mert csak ezek kaphatnak telket a szénáskertben. Ez a munka valószínűen meddő lesz, mert az állami házhelyigény­léskor majdnem valamennyien je­lentkeztek azok is, akik a szénás­kerti telkekre is igényt jelentettek be. Magyar gépet szerez be a villanytelep (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi villanytelep igazgatósága szerdán délelőtt 11 órakor ülést tartott, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. Az ülé­sen Nigrinyi János villanytelepi igazgató beszámolt azokról a tár­gyalásokról, amelyeket néhány budapesti gyárral folytatott az uj gép beszerzése érdekében. Az igazgató bejelentelte, hogy eddig két olyan ajánlatról szólhat, mint kedvezőkről, amelyeket nagyobb, világhírű vállalatoktól kapott. Ezek egyike egy bécsi gyár, amely 1000 lóerős gépet szállítana, a másika pedig az egyik budapesti vállalat, amely egy 2000 lóerős áramfej­lesztő gépet kínált megvételre. Mindakét gép teljesen uj és a két ajánlat közül a budapesti annyi­val előnyösebb, hogy maidnem ugyanannyiért hajlandó adni a gépet, mint a bécsi gyár, noha a gépek lóerejében, tehát teljesítő­képességében lényeges a különb­ség. Az igazgató felvilágosításai után az ülés elhatározta, hogy azon­nal érintkezést keres a budapesti gyárral a felajánlott gép vétel­árának méltányosabb megszabása érdekében. A városnak fontos érdeke, hogy a magyar gépet sze­rezze meg, hiszen az uj vámtarifa mellett valószínűen olyan magas illetékeket rónának a külföldi gépre, hogy az ára jóval túl­haladná a város teherbiróképes­ségét. Az ülésen megállapították, hogy az uj gépre negyedévenként 130 millió koronát kellene fizetni tör­lesztésül, amit maga a villanytelep is tudna fizetni a bevételeibbl. Vi­szont az uj gép beállításával szük­séges beruházásokra (kazánház kibővítésére, turbógenerátor stb. beszerzésére) legalább másfélmil­liárd korona kellene, amit csak kölcsön utján lehetne előterem­teni. A telep kibővítése és az uj gép beszerzése azonban olyan elsőrangú városi érdek, hogy a kérdéssel komolyan kell most már foglalkoznia a közgyűlésnek is, mert az uj gép révén az áram­szolgáltatás zavartalanságát 20 évre biztosítanák. Végül tárgyalta az ülés a Fürdő r.-t. kérelmét az áram kedvezmé­nyes szolgáltatása iránt, amit a közegészségügy fontosságára való hivatkozással kért teljesíteni. Az ülés a kérelmet nem teljesítette, mert a vállalat csak kis fogyasztó és mert ezzel nem akart példát mutatni másoknak is hasonló ké­relmek előterjesztésére. Harc a tisztmselö­házak körül (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kevés szélcsönd után — amely a legutóbbi városi közgyűlés óta feküdt a tisztviselőházak kérdésén — ma újból az érdeklődés hom­lokterébe lépett a városi házak eladásának kérdése. Dr. Molnár György ügyvéd ugyanis feleb­bezést adott be a polgármesteri hivatalhoz, a vármegyei törvény­hatósághoz leendő továbbítása végett. A felebbezés a házak eladása tárgyában hozott köz­gyűlési határozattal vitába száll és azt óhajtja, hogy a házak továbbra is maradjanak meg a város tulajdonában. Molnár György dr. felebbezé­sében kifejti, hogy a tisztviselő­házak eladása nem lehet városi érdek, mert a város az arany­értéket képviselő ingatlanokért csak pénzt, vagyis papirost, rom­landó értéket kapna cserébe, ami határozottan rossz üzlet lenne. Tiltakozik az eladás ellen azért is, mert közvagyont csak okosan lehet eladni, elherdálni nem és csakis akkor, ha az eladást fontos, közérdekű szükségesség kívánja. A felebbezés részletesen ki­fejti, hogy az eladásról alkotott határozatnak az a kitétele, hogy a házak eladásával mentesül a város a tetemes és folytonosan növekedő tataroztatási költsé­gektől, nem állja meg a helyét. A város ugyanis ma is annyi ház­bért szed be a lakóktól, hogy ezekből a lakbérekből a tataro^ási költségek bőségesen kikerülnek. Molnár dr. felebbezését a vá­rosi tanács a vármegyéhez fogja felterjeszteni, hogy a kérdés felett a junius 14-ikeí rendkívüli köz­gyűlés dönteni tudjon. A város álláspontja az, hogy a tisztviselő­házak eladásánakkérdésével mind­addig várni kell, mig a pénzügy­miniszter döntése, illetőleg enge­délye a városi ingatlanok eladá­sára vonatkozóan megérkezik. Mindaddig az eladás kérdése sem nem aktuális, sem keresztül nem vihető.

Next

/
Thumbnails
Contents