Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-03 / 115. szám

4 ISEBJESMEFÖYM KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 junius 19 kelgetett, már akkor megérlelődött a szörnyű ^cselekedet gondolata és csak a kivitelre várt. Ez is ha­marosan bekövetkezett. Estefeléhét óra tájban a nagyobb gyermekek elbúcsúztak a szüleik­től, mert mindegyiküknek indulnia kellett a szolgálati helyére, hogy másnap kora hajnalban mér mun­kába állhassanak. Amikor a gyermekek eltávoztak, a házban lakó Salamon András megkérdezte Stefányikot, szintén elmegy-e az uradalomba, vagy csak hajnalban indul útnak. Ste­fányik nyugodt hangon csak any­nyit válaszolt, hogy majd hajnal­ban indul el Újkígyósra. Ekkor a két legkisebb gyerme­ket, egy 8 éves leánykát és egy 6 éves fiut kiküldte Stefányik az udvarból, hogy menjenek tovább is játszani. Az öreg Salamon And­rás szintén a gyermekek után bal­lagott. Amikor az udvarból kiér­tek, még hallották a lakás aj­tajának éles csattanását, aztán csend lett. Alig egy negyedóra múlva a két gyermek, aki az uton mór nem találta meg a társait, visszaszaladt az udvarra. Mivel nem találták ott a szülőiket, utánuk mentek a szobába. A gyermek felfedezi a gyilkosságot Amint a kis János nevü fiu a konyhából be akart lépni a szo­bába, hirtelen elvágódott és arcá­val és két kezével valami meleg tócsába zuhant. Megbotlott egy heverő testben. A kisgyerek ré­mülten kezdett el kiabálni, föltá­pászkodott a földről és kiszaladva, megdöbbenve látta, hogy a két keze merő vér. A kisgyerek ré­mületes sikoltozására ijedten ro­hant elő az öreg Salamon András és a nyomában néhány tucat szomszéd. Az emberek néhány bátrabbja bemerészkedett a szo­bába is, ahol Stefányikné épen akkor rúgta az utolsókat és még gyengén vergődött az ágya tetején. A szomszédok szemei elé vizió­szerüen borzalmas látvány tárult: Stefányik János a szoba földjén terjengő vastag és sürü vértócsa közepén holtan feküdt, hátával fölfelé. A torkából, amelyet egy borotvával csaknem teljesen átvá­gott, csakúgy ömlött elő a sürü, fekete vér. A véres, megcsorbult borotva a test alatt hevert a vér­től ázott, sáros földön, félig a test alatt. Az asszony az ablak tövében, a félig nyitott ajtónál álló ágyon feküdt hanyatt, félig mezítelenül. A szemei rettenetes haláltusa torz­ságát megőrizve, meredtek a mes­tergerendára. Nyitott blúzából elő­tűnt két viaszsárga melle, amelyek között fekete vércsikok fagytak meg. Kinyújtott két keze az ágy szélén nyugodott, egy nyitott, vér­rel telefröcskölt imakönyvön. A borzalmas lelet láttán meg­rémült szomszédok csak pillanatok múlva tértek magukhoz. Néhányan azonnal a városba siettek és jelen­tést tettek a véres tettről a csend­őrségnek, mig mások a szeren­csétlenül árván maradt apróságo­kat vették gondjaikba. Hogyan történt a gyilkosság ? A békéscsabai csendőrség nyomban megindította a vizsgála­tot a véres családi tragédia ügyé­ben. A nyomozás az élő szemta­nuk hiánya miatt csupán a fölte­vésekre és a következtetésekre szorítkozhatott, de a szörnyű bűn­tett igy is csakhamar teljes vilá­gossággal bontakozott ki a ható­ság előtt. Megállapították, hogy Stefányik János a véres tettet kevéssel 7 óra után követte el, akkoi, amikor a gyermekeket az útra küldték ki játszani. A gyermekek hallottak egy ajtócsapást, amely akkor han­gozhatott el, amikor Stefányik és felesége a szobába vonultak. A gazda valószínűen elvált felesé­génél akarta tölteni az estét, vagy talán az éjszakát is. Az utóbbi föltevést megerősíti az a körülmény, hogy az asszony már félig levet­kőzve feküdt az ágyon, amikor Stefányik a gyilkosságot elkövette. A gyilkos férj a konyhából be­hozta a legnagyobb konyakést, amely borotvaélességü. A késsel aztán az ágyon csendesen imád­kozó feleségébe szúrt, még pedig hóromszor. Az egyik szúrós a vóllkulcscsontot érte, a másik a jobboldali 3. bordánál, a harma­dik pedig a jobb emlő alatt, a gyomortájon. Mind a három szú­rás mély volt és a hosszú kés markolatig szaladt az asszony testébe. Stefányikné az első szú­rás után még valószínűen erőre kaphatott és védekezni próbált, mert a szobában a legnagyobb rendetlenség vallott a gyilkos és áldozata közötti elkeseredett élet­halálharcra. De a két másik szú­rás azután végzett a szerencsét­len asszonnyal. Stefányik ezután kihúzta a seb­ből a véres kést, megtörölte egy vánkosba, mert alighanem azzal akarta elvágni a nyakát. De aztán meggondolta a dolgot, az egyik tulipános ládára dobta a kést, ő maga pedig kikereste a borotváját és egyetlen, hatalmas vágással keresztülmetszette a torkát. A vá­gás a gégét az ádámcsutka alatt teljesen elmetszette és a nyakcsi­golyát is megsértette. Ott aztán megállt a borotva, megakadt a csontokban, amelyek az élét ki­csorbitotlák . . . Aztán Stefányik belezuhant a saját és a felesége vértócsójába . .. Magyar és tót búcsúlevél A nyomozás során Stefányik János kabátjában egy iv papirosra irt búcsúlevelet találtak, amelyet iromba betűkkel, tintaceruzával irt a gyilkos és öngyilkos férj. A levél, amelynek egyik oldalán ma­gyar, a másikon pedig tótnyelvü a szöveg, körülbelül ig/ hangzik : „Ne boncoljanak fel, mert azért tettem, hogy mindenki óvakodjék ilyesmitől. Tanuljon ebtől minden asszony, ki az ura. Én 26 évet töltöttem el vele, ebből 17 év volt a jó, 4 évig a szeretőm volt, a többi pedig pokol. Tovább már nem birom tűrni, hogy összevissza 30 év óta nyuz engem. Most már csak azt kivánom, hogy ha már megette a véremet és nem bírtunk együtt élni, temessenek el közös sírba, rothadjunk el együtt. Amen. Pá, pá, pá 1" A levél egy másik része Stefá­nyik ^ végrendeletét tartalmazza. Egy 500 ezer koronás követelését legfiatalabb fiának hagyományozta, a többi ingóságot pedig az összes gyermekeknek, „mennél öregebbek, annái kevesebbet", a legöregebb­nek pedig semmit. A hatóság részéről Reisz Miksa dr. városi ügyvezető orvos hétfőn délelőtt megejtette a hullaszemlét és intézkedett, hogy a holttesteket — a boncolás mellőzésével — ki­adják a családnak. A borzalmak hajlékában A kis pirostetejü, kecses tanya­ház keletre néző szobájában, mindjárt a tárt ajtó mellett, a hátára fordítva fekszik Stefányik János hullája. A szoba földjén nincs egy talpalattnyi hely, ame­lyen ne terülne el az áldozatok sűrűvé fagyott, fekete vére. A férfi rettenetes torzulásu arca, a viaszos, fehér-sárga húsból nyi­tottan bámuló megtört fényű két kék szemmel a menyezet felé mered. A két kezét görcsös moz­dulattal szorítja a torkához, ame­lyen akkora lyuk piroslik elő, mint egy férfiököl ... A hulla ruhája, arca, haja, inge, kezeszára csupa piros vér, A lábai mintegy ugrásra készen görbülnek meg és úsznak az alattuk terjengő vérben. A vér széles, félmétenyi folyama végigkaJandozta a szobát és meg­állt a szüzfehér fal tövében, egy művészies faragású láda alatt. A vérben egy zöld posztókalap úsz­kál, szomorúan, mint árbocot­vitorlát vesztett bárka. A niamóka szelid arckifejezéssel, hanyatt fekszik az ágyon, amely csupa vér. A szoknyáját térden felülig húzta fel a haláltusa és a gyilkossal való rettentő viaskodás. Kitárt mellén vércsikok és a jobb meil fölötti mély szúrás sebéből pirosas viz szivárog. A ferdén fekvő hulla két kitárt keze mint­egy áldóan tárul az imakönyv lapjai felé, amelyek borzalmasak a rájuk ömlött sok vértől. Az arc viaszsápadt, vércsepekkel tarkított. A szobában émelyítően nehéz, fojtó a levegő Künn a virágos udvaron a család egyik legidő­sebb tagja, a 16 éves leány szivet­tépően, éneklő gajdolással zokog fel, a szobába pedig egy pirinkó, édes kis cirmos cica surran be, hogy nyalakodjék a friss vérből.. . A csendőrök puskatussal legyin­tenek feléje, mire rémülten és nagy szökkenésekkel iramodik el, be a rengő búzatáblába. Miért gyilkolt Stefányik ? Alkalmunk volt beszélgetést foly­tatni a Murányi-tanya körül fekvő házak lakóival. Stefányik végzetes tettének okául mást-mást mon­danak a szomszédok és igy volta­képen nem lehet tudni, mi miatt kapta a gyilkos kést a kezébe a csendes es nyugodtvérü ember. Egyesek szerint a felesége hűtlen­ségén keseredett el (a búcsúlevél is emellett bizonyít), mig mások ugy gondolják, hogy a nyomorú­ság vitte rá a szörnyű csele­kedetre. Az igazi okot Stefányik János örökre magával vitte a sírba: két nyitott, torzán néző szeméből csak egy nagy kérdőjel görbült azok agyába, akik ezekbe a megfagyott tavakba belenéztek. Egyenlőséget, szabadságot és a testvéri munkás békét hirdeti a Békésmegyei Közlöny. Kommunista merénylet az osztrák kancellár elten Bécs, junius 2. Seipel dr. szö­vetségi kancellár ellen, amikor vasárnap este a balatoni expresz­szel Bécsbe érkezett, egy Jovorek Károly nevü 29 eves bécsi segéd­munkás merényletet követett el. Jovorek revolveréből több lövést adott le a kancellárra, akit egy golyó el is talált: a tüdejébe fúró­dott. A merénylő ezután maga ellen fordította a fegyvert és több­ször mellbelőtte magát- Sem Seipel,. sem a merénylő sebesülései nem halálosak, Jovorek a kihallgatá­sakor a merénylet okául azt hozta fel, hogy meggyőződéses kom­munista, aki gyűlöli a kampós­kereszteseket és ezeknek főkép­viselőjét Seipelben látta. Iskolák versenye Békéscsabán Gyönyörű, impozáns és valóban 5 lélekemelő látványban volt része vasárnap annak a nagyszámú kö­zönségnek, amely a CsAK-pályai tribünjét és állóhelyeit zsúfolásig-, megtöltötte. A csabai, gyulai, bé­kési, szarvasi és mezőtúri gimná­ziumok és a csabai polgári fiú­iskola ifjúsága mérte össze nemes versenyben fizikai erejét és a> szemlélő örömmel láthatta, hogy a szomorú és nehéz időkben fel­nőtt ifjúság testi erőben nem ma­rad a régiek mögött és egészséges­fizikumuk, felkészültségük, lelkese­sportszervezetük a legszebb remé­nyekre jogosit. Amikor ezt teljes örömmel álla­pítjuk meg, nem szabad megfeled­keznünk ennek az ifjúságnak fá­radhatatlan és , lelkes vezetőiről, mindenekelőtt Áchim Károly ta­nárról, aki ezen a téren hosszú évtizedek szakadatlan munkája után a legszebb eredményekre tekinthet, továbbá a fiatal, de munkájában serény, szakavatott és ideáloktól hevített vitéz Marék Endréről, a csabai polgári iskola tanáráról. A vidékiek közül Csur­gay János (Békés), Oláh Miklós­(Szarvas) és Pályi István (Mező tur) tornatanárok neveit kell teljes dicsérettel megemlítenünk. A precízen, egybevágóan, szi­nes változatokban bemutatott sza­badgyakorlatok méltán arattak nagy tetszést. Élénk feltűnést kel­tettek a szarvasi leány-vivócsapat szép gyakorlatai. Mig az atlétikai versenyek közül nem is egy szám­ban olyan eredményt értek ef ifjaink, amelyeken még senior ver­senyeken is megállhatnák helyöket_ A részletes eredmények a követ­kezők : 100 m-es síkfutás. 2 előfutam után döntőben 1. Viski (csabai gimn.) 12 mp. 2. Forschner (csabai gimn.) 121 mp. 3. Jankovich (gyulai gimn.) Gerelyvetésben 1. Kován (csabai gimn.) 39 m. 2. Tóth (mturi gimn.)­£>el<7Ca DIJPLÁ TALPAS SANDÁLOK FEHÉR VÁSZ0NC1PŐK PÉTERFI CIPŐ ÁRUHÁZBAN

Next

/
Thumbnails
Contents