Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-31 / 113. szám

EGYES SZAM ARA &00 KORONA Békéscsaba, 1924 május 31 Szombat 51-ik évfolyam, 113-ik szám BEKESME6YEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 05.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő s P.-Horváth Rezső. Telefonasám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetéi díjszabás szerint. „A vámtarifa megszünteti a munkanélküliséget' Budapest, május 30. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a vámtarifajavaslat tárgyalását. Biró Pál eg/ségespárti válaszol Sándor Pál beszédjére s kijelenti, osztatlan az a vélemény, v hogy a védelemre szükség van s csak a gyakorlati szempontokban vannak eltérések. Rámutat arra, iiogy a javaslat nem késett el, mert most alakult ki az a helyzet, hogy Középeurópa gazdasági politikája szakítani kiván a tilalmi rendszerrel. De az sem áll, hogy korán jött ez a javaslat, mert már láthatjuk a világgazdaság vámpolitikájának kivirágzását és eredményeit, teljesen időszerű tehát, ha Magyarország is e vámpolitikát követi. Nem tartja szerencsésnek azt a beállítást, hogy nagy koncessziókat vagyunk kénytelenek tenni egyes államoknak. Ez minden államban igy van. Mert minden állam a neki megfelelő kedvező kereskedelmi viszonyokat igyekszik megteremteni a külállamokkal szemben. Az sem áll, amit Sándor Pál mondott, hogy bőrkivitelünket a csehek megnehezítették. A vámtarifa nemcsak a nagy ipar érdekét, hanem a kisipar és mezőgazdaság érdekeit is szem előtt tartja. A védvámoknak az árakkialakulásánál nem lehet nagy jelentőséget tulajdonítani, befolyásolóbb tényezőit a behozatal korlátozza. Kifejti, hogy a vámtarifa nem fog drágaságot előidézni. Iparunk elsősorban belső fogyasztásra van berendezve. Ezért kell azt a külföldi versenytől megvédeni. Ami azt a vádat illeti, hogy a gyárak külföldön olcsóbban adják iparcikkeiket, mint a belföldön, ez minden exportáló országban igy van és ez szükséges azért, hogy ne növeljék a munkanélküliséget. A javaslatot elfogadja. Peyer Károly az áruforgalom és a vámkérdésben a teljes szabadságot követeli, meg kell szüntetni az áruforgalomra vonatkozó korlátozásokat. Ég egy bukaresti lőszerraktár Ezer vagon muníció fölrobbant — Pusztulás, rombolás mindenfelé — A király is veszedelemben volt a szemle alatt Bukarest, május 30. A cotroceni-i negyedben levő lőszerraktár ma délben mQg eddig ismeretlen okból kigyulladt. A mentés munkálatai azonnal megindultak, a tüzet azonban már nem lehetett eloltani. A robbanások megkezdődtek. Az égboltot teljesen elsötétítik a füstfellegek, melyekből hatalmas lángnyelvek törnek fel. A robbanás méreteit eddig nem lehetett pontosan megállapítani, annyi azonban már kétségtelen, hogy a borzalmas katasztrófának valószínűen sok halottja és sebesültje van. A Calea Viktórián levő üzletek kirakatai bezuzódtak a robbanás következtében. Valószínűnek tartják, hogy a napok óta tartó kánikulaszerü hőség következtében gyulladt meg a raktárban a puskapor és ez okozta a . .robbanást. ^ A pánik leírhatatlan. A városrész és környékének kiürítése megkezdődött. Bukarest, május 30. (MTI) A 105 mm-es Skoda-lövedékek katonai raktárai levegőbe röpültek. Délután négy órakor történt a robbanás, amely két órón ót szakadatlanul tartott óriási detonációkkal. Bukarestben óriási pánik tört ki, mert a katasztrófa színhelye csak egy km.-re fekszik a várostól. A parlament ülését nem lehetett megtartani a detonációk okozta földrengéstől. Rengeteg sok ablak tört be, sok ház beomlott. A király a hadügyminiszter kíséretében a ^ katasztrófa színhelyére ment. A katasztrófa színhelyén veszélyes helyen a miniszter visszarántotta a királyt. Alig néhány pillanat múlva azon a helyen egy gránát csapott le és felrobbant. A lőszerraktárakban 1000 vagon muníció volt felhalmozva. Lángba borult az egész raktár és a hozzá tartozó egyéb katonai épületek. Éjjel 11 órakor a tüz még tartott. A várost füstfelhő borította. A robbanás sok emberéletet pusztított el. Még megközelítőleg sem lehet az emberáldozatok számát megállapítani. Az anyagi kárt 2 milliárd leire becsülik. Belgrád, máj. 30. Ideérkezett jelentések szerint a bukaresti robbanás a kotroceni királyi kastélyban is nagy pusztítást okozott. Általános a feltevés, hogy bolseviszta merényletről van szó. Oroszország tudta, hogy Csehszlovákiából nagy lőszerszállitmány érkezett Bukarestbe. Az 1000 waggon muníció elpusztítása tetemes kárt jelent a román hadsereg felkészültségére. Bukarest, máj. 30. Az elpusztult lőszerraktárban ujabb robbanások történtek. Az eddigi hirek szerint 3 pirotechnikai pavillon esett a tűzvész áldozatául. A tisztek és a tűzoltósági legénység bátorsága nagy mennyiségű lőszert mentett meg. Éjfélkor a robbanások abbamaradtak. A tüzet lokalizálni tudták. A hadügyminiszter jelentést adott ki, melyben jelenti, hogy a tüz okát nem sikerült kideríteni. A lőszerraktárban kiütött tűzvész semmiben sem különbözik azon 100 takarékkorona mai árfolyama 132 papirkorona. szerencsétlenségektől, amelyek más hadseregek fegyverraktáraiban is ugyancsak előfordultak. A kár kétségtelenül nagy, de katasztrofális veszteségekről szó sincs. A tüz átterjedt a közeli hadfelszerelési raktárakra, lőszerraktárakra és szomszédos házakra is. A tűznek eddig 4 halottja és 20 sebesültje van. Tessedik-ünnepétij Szarvason Szarvas, május 30. Áldozócsütörtökön ünnepelték Szarvason a Falu Szövetség kezdeményezésére Tessedik Sámuel halálának 100. évfordulóját, fényes és előkelő fővárosi és vidéki közönség jelenlétében. Délelőtt ünnepi istentisztelet volt, délután 4 órakor pedig leleplezték Tessedik emléktábláját. Az ünnepi beszédeket Schandl Károly földmivelésügyi, Kahn kultuszminisztérium! államtitkár, valamint Mágocsi-Dietz Sándor és Borgulya Pál, a kerület nemzetgyűlési képviselője mondották. Tlagi) szerencsétlenség egu fjarangszentetésnél Budapest, máj. 30. Lajosmizsén harangszentelés alkalmával nagy szerencsétlenség történt. Lajosmizséből és környékéről mintegy 4000 ember gyűlt össze harangszentelésre. A felszentelési szertartás után felvonták a harangot a toronyba. Miután az uj harangról a 200 méter hosszú felvonókötelet leszerelték, figyelmeztették a téren összegyűlt tömeget, hogy vigyázzanak, mert a toronyból ledobják a felvonó kötelet. A súlyos kötél hatalmas robajjal zuhant le és elszakította a villanydrótot- A hatalmas zajra nagy pánik tört ki, mert azt hitték, hogy a harang zuhant le. A tömeg menekülni kezdett a templomból és a lépcsőn olyan tolongás támadt, hogy a kitóduló nép kidöntötte a kijárat márványoszlopát s mintegy 50 ember feküdt a kijáratnál letaposva. Közülük egy halottat szedtek ki. Ezen kivül sokan súlyosan megsérültek, két ember halálosan, 4 ember sérülése életveszélyes és 19 súlyosan sebesült. „ Addig dolgozunk, mig elsöpörjük ezt a bűnös rendszert" A keresztényszociálisták népgyiilése — Kóródi-Katona János a békéscsabai sajtóról — Egy volt csehszlovák képviselő súlyos kiszólásai (A Közlöny eredeti tudósitása.) A keresztényszociálista-párt áldozócsütörlökön délután népgyűlést tartott a városháza udvarán, föltűnően csekély érdeklődés mellett. Negyed négykor még egy lélek sem jelent meg a gyűlés színhelyén, a kirendelt rendőrökön kivül, csak nagysokára, egyenként szállingóztak az érdeklődők. Az érdeklődés hiánya talán nem is a szónokok személyének vagy kvalitásainak szólt, hanem amaz igéret visszavonásának, amslyet a plakátokon olvashattunk, hogy t. i. minden hallgatónak joga lesz válaszolni az elhangzott beszédekre. Ha ez nem is volt szabad, az alig 60—70 főnyi hallgatóságból , mégis gyakran robbant ki viharos ' ellentmondás s a szociáldemokratapárt éltetése akkor, amikor Kóródi-Katona János támadni kezdte ezt a csoportosulást. A népgyülésről szóló tudósításunk a következő : A gyűlést Kóródi-Katona János nyitotta meg, aki azzal kezdte beszédét, hogy amikor a legutóbbi gyülésük lezajlott, megnézték a békéscsabai lapokat, mit irtak a gyűlésről. A helybeli vörösök lapja, a „Békésmegye", amely mögött a szociáldemokrata-párt áll (éljenzés) — Csak éljenezzenek.— mondta a szónok és megvárta, amig a lárma elült. Aztán idézte a lapból azt a részletet, amely beszámolt a múltkori népgyülésről, amelyen „csak néhány mamóka és apóka vett részt." Hirtelen lendülettel a „Bákésmegyei Közlöny"-re csapott át és leszögezve, hogy emögött „nagytőke és zsidóérdekeltsegek állanak", megállapította, hogy a lap nem irt valóságot, atnikor a múltkori gyűlésükről azt irta, hogy az a széthúzás és felekezeti békétlenség magvait thinti el. Ezután szokása szerint áttért az izetlenkedésre : zsidózni kezdett, majd rábukkant arra, hogy nem ők, hanem mások azok, akik a felekezeti békétlenséget hirdetik. — Amikor a múltkor a vörösök képviselője itt beszámolót tartott — folytatta — mindenről beszélt, csak arról nem. hogy mik a végső céljaik. Köntörfalazott, amint mindig is teszik, ha a pártjuk igazi céljairól — a forradalomról és a fölforgatásról — kellene beszélniük. Ezután Adler Frigyesről beszélt, aki — szerinte — gyilkolt, mert nem voltak véle egy véleményen. Rátért Belgiumnak a németek által történt megrohanására, a hadinajóépitési mániára. Beszélt a trianoni békéről, amiben pártja sohasem fog megnyugodni és kijelentette, hogy követelik az elszakított részek lakosságának leszavaztatását arról,-hova akarnak tartozni. Ezután a francia választások eredményére tért rá, támadva Millerand-t, a köztársasági elnököt, következetesen miniszterelnöknek nevezve. Beszélt a készülő büntetőjavaslatról (amelyet rendtörvénynek mondott) és kijeZürichben a magyar koronát 65-el jegyezték.