Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-28 / 111. szám

BÉKÍSMEGYKii KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 május 28 XCova.xi Hitelre uriszabó üzlete Békéscsaba, Andrássy-ut 6 szám M a j olcsó arak é & legjobb munka ! gendőnek látták a képesitésnélküli gazdát is a hivatal élén. A feleb­bezés a vármegyei törvényhatóság elé került, amely kimondotta, hogy a felebbezésnek helyt ad, mert a község a földjeinek túlnyomó ré­szét magánosoknak adta ki ha­szonbérbe és igy a kevés föld­jének kezelésére nincs szüksége diplomás gazdára. A közgyűlés határozatát ugyan­csak felebbezés támadta meg- A vármegyei tisztiügyész a belügymi­niszter döntését kérte ebben az ügyben, ami meg is történt. A bel­ügyminiszter döntése ma érkezett meg a vármegyére és azt az elvi határozatot tartalmazza — a köz­gyűlés határozatának jóváhagyása mellett — hogy okleveles gazda­tisztet csak abban az esetben kö­teles valamely község vagy város a gazdasági intézői állásra meg­hívni, ha a község összes birto­kainak évi kataszteri tiszta jöve­delme eléri a 15 ezer koronát. A belügyminiszter döntését a földmivelésügyi miniszterrel egyet­értően hozta meg és igy a döntés a kellő szakértelem alapján tör­tént meg. Elmúlt idők tanúi Értékes plakátgyüjtemény a városi museumban Chrisztián György városi tisztvi­selő, a Népjóléti Hivatal intézője, mér hosszú évek sora óta gyűjtö­gette a különböző falragaszokat, amelyek hol politikai, hol egyéb tartalommal ellátottan kerültek a hirdetőoszlopokra és a békéscsa­bai uccasarkokra. Mialatt mások érdeklődve vagy fejelcsóválva vet­ték tudomásul a nem normális kor falragasztékát, addig Chrisz­tián egy hatodik érzékkel rájött arra, hogy ezek a különböző fal­ragaszok egy idő múlva, a késő utókor számára érdekes és nem kevésbé értékes történelmi emlé­kek lehetnek s a történetíró is ha­szonnal és érdeklődéssel forgat­hatná egy ilyen speciális gyűjte­mény lapjait. Serényen és kitartóan hozzákez­dett tehát a plakátok gyűjtéséhez. A Nemzeti Tanács,megalakulásá­tól kezdve a Károlyi-forradalmon kérésziül egész a román megszál­lás befejezéséig — tehát beleértve a szomorú emlékű proletárdikta­túra idejét is — minden egyes plakátból eltett egy példányt, ame­lyet akár Budapeslről küldtek le kiragasztásra, akár pedig itt nyo­mattak a vörös hatalmasságok vagy a romén hadsereg sbirrjei. A plakótgyüjteményben —amely mostanáig 350 darabra szapo­rodott föl — röpiratokat is elhe­lyezett az előrelátó * Chrisztián. Röpiratokat, amelyekben hol az egyik, hol a másik pórt ajánlja egyedül üdvözítő maszlagait, olyan hihetetlen bőkezűséggel, mint ahogy nyári eső termi meg a hit­vány bolondgombát. Olt látjuk a Linder-féle országzüllesztők hír­hedi kiszólásaival teletömött pla­kátok mellett Kun Béláék agitá­ciós falragaszait, a „forradalmi kormányzótanács" névre hallga­tott gyülevész társaság komor és fenyegető hátterű „parancs"-ait, a romónok helyben készült plakát­jait és egy egész sereg, tekintélyes számú olyan falragaszt, amely ma már talán sehol sincs meg, se a Nemzeti Muzeumnak, se az elő­állító nyomdának. Felesleges tehát leszögeznünk azt, hogy ez a kiváló érzékkel összegyűjtött plakátkollekció a tekintélyes anyagi értéke mellett történelmi szempontból szinte mér­hetetlen értéket képvisel. A későbbi korok emberének és a történet­irónak értékes dokumentumul kí­nálkozik a mi, zűrzavaros és fél­őrült korunkról s arról a sok szenvedésről és üldöztetésről, amelyet a századelejei magyar kiállt. Chrisztián György ezt a nagy­értékü falragaszgyüjteményt a na­pokban átengedte a békéscsabai városi muzeumnak s a gyűjtemény ezzel közkinccsé vált. A nagyszerű történelmi emlékek megmaradása és megóvása igy biztosított és ezen a réven könnyebben hozzá­férhetővé vált az elmúlt idők buvárlói, kutatói számóra. Békeffy-Botoss kabaréja A vidéki emberek fővárosi tar­tózkodásuk alatt a legtöbb eset­ben nem mulasztják el, hogy meg ne nézzék a Vidám Színpad elő­adásait, ahol a legtréfásab^ és legzamalosabb kabaréelőadások folynak le s hol az előadó mű­vészek kedveit és humoros egyé­nisége járul nagyban hozzá ahhoz a mulatságos szórakozáshoz, mely a nézőtéren ülőket minduntalan hangos kacagásra készteti. A Vidám Színpad kabaré együt­tesének vezérei : Boross Géza és Békeffy László, kik ma mór köz­ismert egyéniségek s kik az ő speciális szerepkörükben mond­hatni utánozhatatlanok. Ki ne hallott volna mór Békeffy elmés konferanszairól, vagy Bo­ross Géza humoros tréfáiról ? Ez alkalommal van módunkban jelezni, hogy e két kiváló kabaré­művész, gárdájuk legkiválóbb és legvonzóbb tagjaival, Kondor Iby­vel, Radó Teri és Szemere Gyu­lával együtt junius hó 4. és 5-én, szerdán és csütörtökön mindkét napon teljesen uj műsorral az Apolló, Mozgó kerthelyiségében előí dóst tart, melynek minden egyes száma azzal a gondos ösz­szeálli'ássei készült, mely Buda­pest közönségét annyira megne­vettette. Tekintve, hogy már hosz­szu idő óta ily nagyszerű kabaré­előadásban nem volt részünk, semmi kétségünk aziránt, hogy a két művész és gárdájának elő­adásai a legnagyobb érdeklődést fogják kiváltani. BIMJEM — Julius l-ig át kell venni a tisztviselői szenet és fát. A pénz­ügyminisztérium figyelmezteti mind­azokat az igényjogosultakat, akik 1924. évi április 30-ig terjedő időre járó kedvezményes áru tűzifa vagy szénjárandóságaikat mind­ezideig nem vették át, hogy ezen járandóságukat legkésőbb 1924. evi junius 30 ig okvetlenül vegyék át, mert e határidőn tul jelentke­zőknek a kedvezményes áru tűzifa, vagy szén nem fog kiadatni és az illetők készpénzmegtéritésben sem fognak részesülni. — A vármegye Ladics László emlékeért. A szombaton hajnal­ban szívszélhűdés következtében elhunyt gyulai bankigazgató : La­dics László tudvalevően 30 évig volt tagja megszakítás nélkül a vármegye közigazgatási bizottsá­gának. Az igazgató temetésekor Daimel Sándor dr. alispán intéz­kedésére diszes koszorút helyez­tek el az elhunyt ravatalán, hogy ezáltal is kifejezésre juttassák azt a becsülést és szereletet, amelyet iránta tápláltak értékes közéleti tevékenysége miatt. A közigazga­tási bizottság legközelebbi ülésén az alispán méltó szavakkal fog áldozni az érdemes közférfiu em­lékének, méltatva az elhunyt ér­demeit, értékes és nagy tudását, amelyet mindig teljes erejéből bo­csátott a köz rendelkezésére. — ötven százaiékos utazási kedvezmény a cserkészcsapatok­nak. A minisztérium körrendeletben közli a tanügyi hatóságokkal, hogy a külföldi államokkal történt meg­állapodás szerint a cserkészcsa­patok és a középiskolai tanulók csoportos kirándulás esetén ugy a belföldi, mint a külföldi állam­vasuton 50 százalékos utazási kedvezményt kaphatnak. Az erre vonatkozó kérelmeket a középis­kolai igazgatóknak kell előterjesz­teniük. w&Ca DUPLATALPAS SANDÁL0K FEHÉR YÁ^ZOíí CIPŐK PÉTERFI CIPŐÁRUHÁZBAN — Röntgen-intézet. Dr. Fisch­mann Mihály orvos Röntgen- és fényintézetében (Békéscsaba, Ka­tona-ucca 1., Korona-kávéházzal szemben) rak, nyakmirigydaga­nat (skrofulozis) bőrbetegségek kezelése. Röntgen vizsgálatok és felvételek készítése. Kékfény és villamos hő (elektromos füidő) kezelések. (Rheuma ischias). Rendelés : (vasárnap kivételével)' d. e. 9—12-ig, d. u. 2—6-ig. — Helyiérdekű vasúti közgyű­lések. Az AEGV. május 29-én tartja évi rendes közgyűlését Békéscsabán. — A Gyulavidéki Vasút május 31-én évi rendes közgyűlést tart Daimel Sándor dr. y elnöklete alatt. — A jövő héten emelik a do­hány árát. Budapesti tudósítónk jelenti: Az a hír terjedt el, hogy 50 százalékos trafikemelés lesz­A dohányjövedék igazgatóságától vett értesülés szerint legfeljebb a jövő hét vége felé lehet szó ár­emelésről. — Az illetékek ujabb megál­lapítása. A hivatalos lap közli a pénzügyminiszter rendeletét az állandó összegű illetékek ujabb megállapításáról. A rendelet sze­rint az okiratdij az első iv után 20000 korona. Vagyonátruházás­nál a dij az első példány után 40.000 K, kereskedelmi könyvek­nél 2000, meghatalmazások után 20.000, a postai szállítóleveleknél 100 K. Az illeték számláknál 100.000 koronás összegig 50, 100.000-500.000 koronáig 100 K. > Az utlevéldij a három kategóriá­ban 200, 2000 és 20.000 K. A bizonyítványok illetéke 10.000,. állampolgársági bizonyítványoké 100.000, iskolai célra és köztiszt­viselőknél 10.000, cselédkönyvek illetéke 1000 K. A törvénykezési illeték beadványoknál 500-2000 K. A játékkártyák bélyegdija 5000 és 10.000. — Tizenkét-tizennyolc éves ifjak kötelező jelentkezése. A városi hatóság a következő hir­detményt teszi közzé : Hirdetmény, A 9000-1924. sz. V. K. M. ren­delet 11. §-a alapján felhívom a szülőket (gyámokat), hogy a 12—18 éves fiaikat a Népjóléti Hivatal 6, számú szobájába jelentkezés vé­gett hozzák el, illetőleg a 18—2L éveseket jelentkezésre utasítsák, A jelentkezés sorrendjét a követ­kezőképen állapítom meg: junius hó 2-án az 1912— 11. évi szüle­tési ifjak, junius hó3-ón az 1910— 1909. évi születési ifjak, junius hó 4-én az 1908—07. évi születési ifjak, junius hó 5-én az 1906—05. ^ évi születési ifjak, junius hó 6-án az 1904—03. évi születési ifjak és junius hó 7-én mindazok, akik a rendes időben való jelentkezést bármely ok miatt elhalasztották. Aki a jelentkezést a fent jelzett határidőben elmulasztja, kihágást követ el és a 9000—1924. V. K. M. rendelet §-a alapjan 100.000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. Békéscsaba, 1924. má­jus hó 24. Dr. Gally Géza. ag: A lis minmto tíszerepeben szombaton, vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents