Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám
1924-05-28 / 111. szám
BÉKÍSMEGYKii KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 május 28 XCova.xi Hitelre uriszabó üzlete Békéscsaba, Andrássy-ut 6 szám M a j olcsó arak é & legjobb munka ! gendőnek látták a képesitésnélküli gazdát is a hivatal élén. A felebbezés a vármegyei törvényhatóság elé került, amely kimondotta, hogy a felebbezésnek helyt ad, mert a község a földjeinek túlnyomó részét magánosoknak adta ki haszonbérbe és igy a kevés földjének kezelésére nincs szüksége diplomás gazdára. A közgyűlés határozatát ugyancsak felebbezés támadta meg- A vármegyei tisztiügyész a belügyminiszter döntését kérte ebben az ügyben, ami meg is történt. A belügyminiszter döntése ma érkezett meg a vármegyére és azt az elvi határozatot tartalmazza — a közgyűlés határozatának jóváhagyása mellett — hogy okleveles gazdatisztet csak abban az esetben köteles valamely község vagy város a gazdasági intézői állásra meghívni, ha a község összes birtokainak évi kataszteri tiszta jövedelme eléri a 15 ezer koronát. A belügyminiszter döntését a földmivelésügyi miniszterrel egyetértően hozta meg és igy a döntés a kellő szakértelem alapján történt meg. Elmúlt idők tanúi Értékes plakátgyüjtemény a városi museumban Chrisztián György városi tisztviselő, a Népjóléti Hivatal intézője, mér hosszú évek sora óta gyűjtögette a különböző falragaszokat, amelyek hol politikai, hol egyéb tartalommal ellátottan kerültek a hirdetőoszlopokra és a békéscsabai uccasarkokra. Mialatt mások érdeklődve vagy fejelcsóválva vették tudomásul a nem normális kor falragasztékát, addig Chrisztián egy hatodik érzékkel rájött arra, hogy ezek a különböző falragaszok egy idő múlva, a késő utókor számára érdekes és nem kevésbé értékes történelmi emlékek lehetnek s a történetíró is haszonnal és érdeklődéssel forgathatná egy ilyen speciális gyűjtemény lapjait. Serényen és kitartóan hozzákezdett tehát a plakátok gyűjtéséhez. A Nemzeti Tanács,megalakulásától kezdve a Károlyi-forradalmon kérésziül egész a román megszállás befejezéséig — tehát beleértve a szomorú emlékű proletárdiktatúra idejét is — minden egyes plakátból eltett egy példányt, amelyet akár Budapeslről küldtek le kiragasztásra, akár pedig itt nyomattak a vörös hatalmasságok vagy a romén hadsereg sbirrjei. A plakótgyüjteményben —amely mostanáig 350 darabra szaporodott föl — röpiratokat is elhelyezett az előrelátó * Chrisztián. Röpiratokat, amelyekben hol az egyik, hol a másik pórt ajánlja egyedül üdvözítő maszlagait, olyan hihetetlen bőkezűséggel, mint ahogy nyári eső termi meg a hitvány bolondgombát. Olt látjuk a Linder-féle országzüllesztők hírhedi kiszólásaival teletömött plakátok mellett Kun Béláék agitációs falragaszait, a „forradalmi kormányzótanács" névre hallgatott gyülevész társaság komor és fenyegető hátterű „parancs"-ait, a romónok helyben készült plakátjait és egy egész sereg, tekintélyes számú olyan falragaszt, amely ma már talán sehol sincs meg, se a Nemzeti Muzeumnak, se az előállító nyomdának. Felesleges tehát leszögeznünk azt, hogy ez a kiváló érzékkel összegyűjtött plakátkollekció a tekintélyes anyagi értéke mellett történelmi szempontból szinte mérhetetlen értéket képvisel. A későbbi korok emberének és a történetirónak értékes dokumentumul kínálkozik a mi, zűrzavaros és félőrült korunkról s arról a sok szenvedésről és üldöztetésről, amelyet a századelejei magyar kiállt. Chrisztián György ezt a nagyértékü falragaszgyüjteményt a napokban átengedte a békéscsabai városi muzeumnak s a gyűjtemény ezzel közkinccsé vált. A nagyszerű történelmi emlékek megmaradása és megóvása igy biztosított és ezen a réven könnyebben hozzáférhetővé vált az elmúlt idők buvárlói, kutatói számóra. Békeffy-Botoss kabaréja A vidéki emberek fővárosi tartózkodásuk alatt a legtöbb esetben nem mulasztják el, hogy meg ne nézzék a Vidám Színpad előadásait, ahol a legtréfásab^ és legzamalosabb kabaréelőadások folynak le s hol az előadó művészek kedveit és humoros egyénisége járul nagyban hozzá ahhoz a mulatságos szórakozáshoz, mely a nézőtéren ülőket minduntalan hangos kacagásra készteti. A Vidám Színpad kabaré együttesének vezérei : Boross Géza és Békeffy László, kik ma mór közismert egyéniségek s kik az ő speciális szerepkörükben mondhatni utánozhatatlanok. Ki ne hallott volna mór Békeffy elmés konferanszairól, vagy Boross Géza humoros tréfáiról ? Ez alkalommal van módunkban jelezni, hogy e két kiváló kabaréművész, gárdájuk legkiválóbb és legvonzóbb tagjaival, Kondor Ibyvel, Radó Teri és Szemere Gyulával együtt junius hó 4. és 5-én, szerdán és csütörtökön mindkét napon teljesen uj műsorral az Apolló, Mozgó kerthelyiségében előí dóst tart, melynek minden egyes száma azzal a gondos öszszeálli'ássei készült, mely Budapest közönségét annyira megnevettette. Tekintve, hogy már hoszszu idő óta ily nagyszerű kabaréelőadásban nem volt részünk, semmi kétségünk aziránt, hogy a két művész és gárdájának előadásai a legnagyobb érdeklődést fogják kiváltani. BIMJEM — Julius l-ig át kell venni a tisztviselői szenet és fát. A pénzügyminisztérium figyelmezteti mindazokat az igényjogosultakat, akik 1924. évi április 30-ig terjedő időre járó kedvezményes áru tűzifa vagy szénjárandóságaikat mindezideig nem vették át, hogy ezen járandóságukat legkésőbb 1924. evi junius 30 ig okvetlenül vegyék át, mert e határidőn tul jelentkezőknek a kedvezményes áru tűzifa, vagy szén nem fog kiadatni és az illetők készpénzmegtéritésben sem fognak részesülni. — A vármegye Ladics László emlékeért. A szombaton hajnalban szívszélhűdés következtében elhunyt gyulai bankigazgató : Ladics László tudvalevően 30 évig volt tagja megszakítás nélkül a vármegye közigazgatási bizottságának. Az igazgató temetésekor Daimel Sándor dr. alispán intézkedésére diszes koszorút helyeztek el az elhunyt ravatalán, hogy ezáltal is kifejezésre juttassák azt a becsülést és szereletet, amelyet iránta tápláltak értékes közéleti tevékenysége miatt. A közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén az alispán méltó szavakkal fog áldozni az érdemes közférfiu emlékének, méltatva az elhunyt érdemeit, értékes és nagy tudását, amelyet mindig teljes erejéből bocsátott a köz rendelkezésére. — ötven százaiékos utazási kedvezmény a cserkészcsapatoknak. A minisztérium körrendeletben közli a tanügyi hatóságokkal, hogy a külföldi államokkal történt megállapodás szerint a cserkészcsapatok és a középiskolai tanulók csoportos kirándulás esetén ugy a belföldi, mint a külföldi államvasuton 50 százalékos utazási kedvezményt kaphatnak. Az erre vonatkozó kérelmeket a középiskolai igazgatóknak kell előterjeszteniük. w&Ca DUPLATALPAS SANDÁL0K FEHÉR YÁ^ZOíí CIPŐK PÉTERFI CIPŐÁRUHÁZBAN — Röntgen-intézet. Dr. Fischmann Mihály orvos Röntgen- és fényintézetében (Békéscsaba, Katona-ucca 1., Korona-kávéházzal szemben) rak, nyakmirigydaganat (skrofulozis) bőrbetegségek kezelése. Röntgen vizsgálatok és felvételek készítése. Kékfény és villamos hő (elektromos füidő) kezelések. (Rheuma ischias). Rendelés : (vasárnap kivételével)' d. e. 9—12-ig, d. u. 2—6-ig. — Helyiérdekű vasúti közgyűlések. Az AEGV. május 29-én tartja évi rendes közgyűlését Békéscsabán. — A Gyulavidéki Vasút május 31-én évi rendes közgyűlést tart Daimel Sándor dr. y elnöklete alatt. — A jövő héten emelik a dohány árát. Budapesti tudósítónk jelenti: Az a hír terjedt el, hogy 50 százalékos trafikemelés leszA dohányjövedék igazgatóságától vett értesülés szerint legfeljebb a jövő hét vége felé lehet szó áremelésről. — Az illetékek ujabb megállapítása. A hivatalos lap közli a pénzügyminiszter rendeletét az állandó összegű illetékek ujabb megállapításáról. A rendelet szerint az okiratdij az első iv után 20000 korona. Vagyonátruházásnál a dij az első példány után 40.000 K, kereskedelmi könyveknél 2000, meghatalmazások után 20.000, a postai szállítóleveleknél 100 K. Az illeték számláknál 100.000 koronás összegig 50, 100.000-500.000 koronáig 100 K. > Az utlevéldij a három kategóriában 200, 2000 és 20.000 K. A bizonyítványok illetéke 10.000,. állampolgársági bizonyítványoké 100.000, iskolai célra és köztisztviselőknél 10.000, cselédkönyvek illetéke 1000 K. A törvénykezési illeték beadványoknál 500-2000 K. A játékkártyák bélyegdija 5000 és 10.000. — Tizenkét-tizennyolc éves ifjak kötelező jelentkezése. A városi hatóság a következő hirdetményt teszi közzé : Hirdetmény, A 9000-1924. sz. V. K. M. rendelet 11. §-a alapján felhívom a szülőket (gyámokat), hogy a 12—18 éves fiaikat a Népjóléti Hivatal 6, számú szobájába jelentkezés végett hozzák el, illetőleg a 18—2L éveseket jelentkezésre utasítsák, A jelentkezés sorrendjét a következőképen állapítom meg: junius hó 2-án az 1912— 11. évi születési ifjak, junius hó3-ón az 1910— 1909. évi születési ifjak, junius hó 4-én az 1908—07. évi születési ifjak, junius hó 5-én az 1906—05. ^ évi születési ifjak, junius hó 6-án az 1904—03. évi születési ifjak és junius hó 7-én mindazok, akik a rendes időben való jelentkezést bármely ok miatt elhalasztották. Aki a jelentkezést a fent jelzett határidőben elmulasztja, kihágást követ el és a 9000—1924. V. K. M. rendelet §-a alapjan 100.000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. Békéscsaba, 1924. május hó 24. Dr. Gally Géza. ag: A lis minmto tíszerepeben szombaton, vasárnap.