Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám
1924-05-25 / 109. szám
EGYES SZÁM ARA 80® KORONA Békéscsaba, 1924 május 25 Vasárnap 51-ik évfolyam, 109-ik szám BEKESME6YEI I0ZLÖNY Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre •65.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Gondfeflegek A májusi nap ragyogó tisztasággal süt le a derűs égről, de a járó-kelő emberek homlokán annál komorabb, borús fellegek sötétlenek. Tavasz van, sőt mar a tavasznál is dúsabb, hirtelen nyár, de a természet duzzadó pompájának, az éltető nap melegének alig tud gondtalan szívvel örülni valaki. A hirtelen nyár tikkasztó meleggel köszöntött ránk, de a nehéz megélhetés harcában amúgy is kiszikkadt lelkünknek inkább a második kényszerkölcsön, az aranyadók és a vámtarifa reformja nyomában várható ujabb drágulás réme füt szörnyűségesen. A gazdasági élet megbénult, a kereset megcsappant, pénz nincs, de a megélhetés még mindig nehezebbé, a drágaság egyre elviselhetetlenebbé válik. Ezen a gondokkal terhes helyzeten csak keveset könnyit az, hogy Smith ur, a Népszövetségnek magyarországi főbiztosa, első emeleti fényes lakosztályából a pesti szálloda negyedik emeletére költözködött. Smith nrtól szép és nemes cselekedet, hogy olyan gondosan takarékoskodik a mi pénzünkkel, de mi már nem tudunk takarékoskodni. Örülünk, hogy élünk. Sőt mennyire örülnénk ! A gazdasági válságra el voltunk készülve, de a szanálást valahogy mégsem igy képzeltük el. Valahogy már is ugy érezzük, hogy a szanálási program bizonyos sematizmus, bizonyos elméleti elvontság, rideg számmüvelet, anélkül, hogy a gyakorlati élet követelményeit pontról-pontra, időről-időre tekintetbe venné. Amikor a szanálás mezőgazdaságunkat aggodalommal tölti el, iparunkat, legalább is annak egy jó részét, válságba sodorja, kereskedelmünket megbénítja, önkéntelenül a keserű humoru pesti kiszólás jut eszünkbe: Ahogy mi szanálva vagyunk! Mert ami a legszomorúbb, ennek a szanálási munkának csak a súlyos nehézségeit, a rendkívüli terheit látjuk és érezzük, de a programnak nincs meg az a határozott távlata, amely bennünket bizalommal 100 takarékkorona mai árfolyama 131 papirkorona. Zürichben a magyar koronát <67 5-el jegyezték. Felelős szerkesztő s P.-Horváth Rezső. minden egészséges vállalkozás, miért kell a keresetnek és a kereseti lehetőségeknek jóval alatta kínlódni a megélhetési nívónak ? Ezer és ezer apró és nagy miért szalajtatja ráncba az emberek homlokát s a ragyogóan derűs, tiszta májusi ég alatt gondfellegekkel terhesen járjuk a tikkadt és egyre élettelenebb uccákat. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeté« díjszabás szerint. tölthetne el. Rég volt a gazdasági életben olyan csüggedtség nálunk, mint éppen most, amikor bizalomtól, uj és friss életerőtől kellene duzzadni. Miért ? Es erre a keserű miértre csak ezer más miérttel lehet válaszolni ? Miért nem segiti egészséges gazdasági politika ezt az uj erőrekapást ? Miért mostoha gyermek ipar és kereskedelem, miért nem nyer támogatást 34 ezer tjoldat visszakaptunk Jugoszláviától Budapest, máj. 24. A magyarjugoszláv határmegállapitó bizottság még az 1922. évben befejezte munkáját. Az ennek során Magyarországhoz visszakerült 34100 katasztrális hold területet még ugyanabban az évben vissza is csatolták. A végleges határ kijelölésére vonatkozó műszaki munkák befejezése után az erről készült pontos műszaki térképeket és a határvonalnak határkőtől határkőig részletes leírását tartalmazó jegyzőkönyek aláírására e hó 26-án, hétfőn Zágrábban kerül a sor. Az okmányokat ott fogják verifikálni és kicserélni. megalakult a TJemzeti Bank Budapest, máj 24. A Nemzeti Bank ma délelőtt tartotta alakuló közgyűlését az Akadémia dísztermében. Ugy a fővárosi, mint a vidéki részvényesek nagyszámban vonultak fel a közgyűlésre, melyet Korányi Frigyes pénzügyminiszter nagy éljenzés után hatalmas beszéddel nyitott meg. , U I,WI ily null IHCg. JWWWWWWWWWmfWWWWWWWWWWWVWWftflAAftrtA Nem less Jőssolgabiróság Békéscsabán Békésvármegye májusi közgyűlése — Csak nagy vita után ejtették meg a tiszti választásokat — Megszűnik a gyomai járás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága szombaton délelőtt tartotta meg május havi rendes közgyűlését, amelyen Brandt Vilmos dr. főispán elnökölt. A közgyűlés iránt rendkívül nagy, szokatlanul élénk éldeklődés nyilvánult meg. Különösen a gyomai és endrődi bizottsági tagok jöttek el teljes számban. Ennek oka az, hogy kiszivárgott, hogy a tervbeveit tisztujitásokat nem akarja a vármegye megejteni, miután a kormány részéről a létszámcsökkentésre való tekintettel intelmet kapott. Nagy izgalmai keltett az ülésen az alispánnak egy bejelentése, amelyet hiteles és hivatalos helyről kapott értesülés alapján tett, az t. i., hogy már csak hetek kérdése, hogy a gyomai járás megszűnik, illetőleg beleolvad vagy a békésibe vagy a szarvasiba. A vármegyei közgyűlésről szóló részletes tudósításunk a következő : Brandt Vilmos dr. főispán pontban kilenc órakor nyitja meg az ülést. Meleg szavakkal üdvözölte a nagy számban megjelent képviselőket, majd fölkérte Konkoly főjegyzőt az alispáni jelentés fölolvasására. Konkoly Tihamér dr. bejelenti, hogy a napirend előtt önálló indítvány érkezeit be a gyulai vámhivatal átszervezéséről. Kéri, hogy ezt a miniszteri leiratok után tárgyalják. Kéri, hogy az alispán jelentését vegyék tudomásul vita nélkül. Vita az alisoáni jelentés körül Almády Géza az első hozzászóló az alispáni jelentéshez. Kifogásolja, hogy az egyes járásokban nem egyformák a mezőgazdasági munkabérek, a-niket a bizottságok állapítottak me*. Baj van a kényszerbérletekkel i», msrt sok helyen olyanok is kaptak bárleteket, akiknek földje van, aratási szerződést is kötöttek és más vagyonuk is van. Kifogásolja, hogy a vármegyei tisztviselők létszámát csökkenteni akarják, holott itt mindig kevés volt a munkaerő. Sőt a közigazgatást nem egyszerűsítik. hanem inkább komplikálják. Példákat sorol fel s a főispáni állást feleslegesnek mondja. Lipták L. Pál (Békéscsaba) a közlekedésügyhöz szól hozzá és szóváteszi a csorvási törvényhatósági közút állapotát, annak járhatatlanságát és kéri, hogy a vízzel borított ut rendbehozását mielőbb intézzék el. Daimel Sándor dr. nyomban válaszol a felszólalásokra és bejelenti, hogy a munkabérmegállapitás jelenleg felebbszés alatt áll. Most mást nem tehet, mint a közgyűlés legfeljebb sürgős feliratot intéz a földmivelésügyi miniszterhez. Ami a kényszerbérleleket illeti, a kívánt vizsgálatot meg fogja indítani. A létszámcsökkentésről majd később óhajt beszélni. Ami a csorvási utat illeti, e tekintetben és általában az utak miatt sok a panasz, de sajnos, keveset lehet tenr.i. Az utak jókarbantartása irtózatos költségeket ró a vármegyére, a rendelkezésre álló pénz pedig nem elegendő erre a célra. Hiba az is, hogy az abnormális időjárás sok kárt tett, de remélhető, hogy a jobb idő most már helyrehozza a hibákat. Kér mindenkit, hogy aki az utak rossz állapotáról tud, az nála szóban jelentse be, hogy intézkedhessék. A közgyűlés ezután az alispáni jelentést egyhangúan tudomásul vette. Konkoly Tihamér dr. főjegyző bejelenti, hogy a gyulai iparosok és kereskedők indítványt adtak ba, hogy a mostani gyulai I. oszt. vámhivatalt minősítsék át II. oszt. fővámhivatallá, hogy a közúton és vasúton érkező külföldi árukat elvámolhassa, nehogy, mint eddig, Budapestre kelljen utazni az elvámolások megejtésére. Az állandó választmány javaslata az, hogy feliratilag kéri a pénzügyminisztert a kérelem teljesítésére. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta. A járások átszervezése Ezután bemutatta a főjegyző a vármegye pótköltségvetését és bejelentette, hogy a rendes költségvetést a belügyminiszter vissza fogja adni, hogy aranykoronában készítsék el Ismertette a DÓtköltségvetés egyes adatait. Majd felolvasta a belügyminiszter leiratát az orosházai főszolgabiróságnál tervezett személyzetszaporitásra vonatkozóan. A leirat kívánja, hogy inkább a járások átszervezését vegyék elő. A békéscsabai járásra vonatkozóan is érkezett egy leirat, am?ly a járás meghagyását nem hagyta jóvá, azzal, hogy Békéscsaba már várossá alakulva, saját közigazgatással bir. mig Csorvást nem célszerű elszakítani eddigi járásától, Gerendás pedig egymagában nem képezhet külön járást. Viszont a küszöbön álló ujabb létszámcsökkentés a járások apasztását fogja végrehajtani. Akkor csak a szeghalmi és az orosházai járás marad majd változatlan, a többit alaposan megnyirbálják és a gyomai járás egy-két héten belül megszűnik. Az állandó választmány ezzel szemben sajnálattal állapítja meg, hogy ez a fontos rendelet az utolsó percben érkezett le, ugy, hogy behatóan tárgyalni s a járások megváltoztatásában határozni nem tud. Erre egy 10 tagu bizottságot küld ki s ennek döntésének megtárgyalására junius 15-ére rendkívüli vármegyei közgyűlést tűz ki. A gyomai főszolgabírói és egy aljegyzői állás betöltését elhalasztani javasolja. Almády Gáza ellenzi az elhalasztást és indítványozza, hogy az eredeti terv szerint hajtsák végre a választást.
