Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám
1924-05-21 / 105. szám
Békéscsaba, 1924 május 21 Szerda 51-ik évfolyam, 105-ik szám BEEESHECrTEI IOZLOHY Politikai napilap Eloflzetesl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre ÍÍ5.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gycn?yöii János. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Lanyha ülés a nemzetgyűlésen Budapest, május 20. A nemzetgyűlés mai ülésén a közigazgatási és földmivelésügyi bizottságok egyesitett előadója beterjeszti jelentését a vámtarifajavaslatról. Majd a 33 tagból álló ellenőrző bizottságot választják meg. Ezután mentelmi ügyek tárgyalására térnek át. Vanczák mentelmi jogát két esetben is felfüggesztik sajtó utján elkövetett vétség miatl. Ezután több kisebbjelentőségü törvényjavaslatot ismertetnek az illető előadók, majd Mózer Err.ő ismerteti a török köztársasággal Konstantinápolyban kötött baráti szerződésről szóló törvényjavaslatát és rámutat azokra az előnyökre, melyek a török-magyar baráti szerződés következtében állanak *elő hazánkra nézve. Szombaton alakúi meg a Jegybank Budapest, máj. 20. Papp Elek, a Jegyintézet elnöke a gazdasági élet előterében lévő kérdésekről igy nyilatkozott: A Jegybank szombaton tartja alakuló közgyűlését. A Jegybanknak át kell vennie a Jegyintézet eddigi bankjegyforgalmát. Deflációtól nem kell tartani. Akik a korona romlásával való spekulációban, tőzsdei differenciákban keresték eddigi jövedelemforrásaikat és erre az alapra helyezték existenciájukat, ezek alól ki fog mozdulni a talaj, mert a könnyű konjunkturális lehetőségek helyett végre a munkának, a reális vállalkozásnak kell érvényesülnie. A polgármester budapesti utja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Berthóty István dr. polgármester kedden reggel az aradi gyorsvonattal Budapestre utazott, hogy a város egynémely halasztást nem tűrő fontosabb ügyében az egyes minisztériumokban eljárjon. A polgármester budapesti utazását a városi képviselőtestület hétfői ülésének egyik-másik határozata tette szükségessé. Nevezetesen és elsősorban a vásártéri tisztviselőházak eladása ügyében (kell érintkezést keresni a pénzügyminisztériummal, amelynek engedélyét meg kell szerezni a há;zak eladásához. A közgyűlés tudvalevően beleegyezett a 28 városi ház értékesítésébe, később megállapítandó föltételek mellett, kikötve, hogy előbb a miniszteri engedélyt kell megszerezni az eladáshoz. Ez azérl szükséges, mert a város még harmadfélmillió koronával tartozik az államnak házépítési kölcsön cimén s így a minisztériumnak még vannak némi beleszólásai a ki nem fizetett házak eladásába. Ezenkívül ennek a kölcsönnek visszafizetéséről is tárgyalni fog a polgármester, mert valószínűtlen, hogy az évekkel ezelőtt adott milliókat az állam valorizálatlanul fogadná el a viszszafizetéskor. A polgármester ezenkívül tárgyalásokat fog folytatni a városháza kibővítésére felveendő svájci kölcsön ügyében is. Iit tulajdonképen csak sürgetésről van szó, mert hiszen a szép időjárás állandósulásával most már sürgősen hozzá kell fogni a nagyszabású munkálatokhoz, hogy az ősz beköszöntésével a kibővítés befejeződjék és a különböző házakban elhelyezett városi hivatalok telő alá jussanak. Végül el fog járni a polgármester a kereskedelmi minisztériumban a Horthy-Miklós-ut kikövezte tésének érdekében is. A Jókaiucca, Petőfi tér és Horthy-ucca szakaszain végigvonuló állami útrészt ugyanis az állam hozzájárulásával fogják kiköveztelni és rendbehozni, amikre nézve a gyulai államépitészeti hivatal már elkészítette a részletes terveket. A tartósan szép időjárás ezeket a munkálatokat is lehetővé teszi és épen ezért jár el a polgármester illetékes helyeken, hogy az építkezések azonnali megkezdését kieszközölje. A polgármester ezenkívül még több városi ügyben jár el Budapesten és dolgai végeztével valószínűen csütörtökön este fog hazatérni Békéscsabára. Jovábbfolyik a vizsgálata csabai ébredők ellen A belügyminiszter rendelete ma érkezett meg Békéscsabára (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrégiben részle'esen beszámoltunk arról, hogy a, belügyminiszter a békéscsabai Ébredő Magyarok Egyesületének működését fölfüggesztette. A fölfüggesztés tudvalevően amaz üdvözlő távirat miatt történt, amelyet Saguly_ József főgimnáziumi tanár, az ÉME elnöke intézett Zilahy-Kiss Jenő budapesti alpolgármesterhez, ennek fegyelmi vizsgálata alkalmával és ugy jellemezte a felsőbb hatóságok intézkedéseit, mint alaptalan hajszát. A működés fölfüggesztése óta nem történt ujabb mozzanat a sürgöny-ügyben, mig ma ismét miniszteri leirat érkezett a városhoz a békéscsabai ÉME ügyében. Rakovszky Iván belügyminiszter ugyanis rendeletileg hivta föl a vármegye alispánját, hogy a távirat ügyében a vizsgálatot tovább kell folytatni az ügy teljes és végleges tisztázásáig. A rendelet fölhívja az alispánt, hogy alapos vizsgálattal állapítsa meg : a békéscsabai ébredők csoportjának tagjai közül hányan és kik adtak megbízást Saguly József főgimnáziumi tanárnak, miqJL elnöknek a szóbanforgó távirat feladására. A belügyminiszter ezenkívül annak megállapítását is kéri, hogy a távirat körül szerepet vitt egyének közül kik azok, akik az állam szolgálatában állanak. A belügyminiszter rendelete kilátásba helyezi, hogy az ilyen köztisztviselők ellen ugyancsak fegyelmi vizsgálatot fog elrendelni, a távirat illetéktelenül bíráló hangja és a felsőbb hatóságok tekintélyét lekritizáló állásfoglalásuk miatt. Daimel Sándor dr. alispán a belügyminiszter rendeletét ma küldte át a polgármesteri hivatalnak, amelyet utasított, hogy sürgős vizsgálat lefolytatásával derítse ki a távirat elküldésében hibás állami hivatalnokok kilétét és az erről szóló jegyzőkönyveket és részletes jelentését terjessze föl a vármegyére. Aratásra szerződnek a csabaiak Néhány nap óta szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik a békéscsabai földmunkások iránt. Az érdeklődés a nagyobb uradalmak részéről nyilvánul meg, amelyek az aratás küszöbén egytőlegyig biztosítani akarják a kitűnő munkáskezeket. A békéscsabai aratók jóhirneve általános lett az országban és az aratókat kereső uradalmak sokszor az országnak egy másik részéből jelentkeznek, hogy csabaiakat köthessenek le maguknak munkára. Legutóbb az üllői gazdaság, amely a váci székeskáptalan tulajdona, kötött le 12 pár csabai aratómunkást, akiket úgynevezett sommásoknak vitt el, vagyis öt hónapi időtartamra. A pósteleki gróf Széchényi Antal-féle uradalom viszont most folytat tárgyalásokat aratók szerződtetése tárgyaban. Ez az uradalom mintegy 40—45 pár aratómunkást óhajt elvinni Csabáról. Az élénk kereslet viszont azt eredményezte, hogy a békéscsabai aratómunkások kezdik elhagyogatni a szerénységet és kezdenek lehetetlenül követelőző magatartást tanúsítani. Egyes csoportok a tárgyalások során túlságosan magas és aránytalan követelésekkel lépnek föl és olyan magas igényeket támasztanak, úgyhogy a legtöbbször egyenesen visszariasztják az illető gazdaság kiküldött képviselőjét. Ennek sokszor az a következménye, hogy a tárgyalások megszakadnak és a szerződés a tulkövetelések miatt nem jön létre. Ilyen okok miatt legutóbb öt uradalom képviselője volt kénytelen eredmény nélkül eltávozni Békéscsabáról, mivel az aratók aránytalanul magas béreket igényeltek. Két dunántuli, két borsodi és egy csongrádmegyei volt ezek közül és mindegyiknek kiküldöttje azzal ment el Békéscsabáról, hogy majd más vidé'.:ről szerződtet munkásokat, ahonnan elfogadhatóbb ajánlatokkal jelentkeznek. Ha ez megtörténik, sok száz csabai földmunkás marad aratási szerződés nélkül, amit jó lenne előre megszivlelniök, hiszen tudvalevő, hogy az ország sok vidékén van fölösszámu munkanélküli. A környékbeli és helybeli kisgazdák körében még nem mutatkozik érdeklődés aratók iránt, de ez más években is igy szokott lenni, mert a kisgazdák csak a termés bizonyossá válásakor indulnak aratókat keresni. Ez az időpont junius közepe és a kisgazdák akkor kezdik megkötni az aratási szerződéseket. Románia követeli a jóvátételt Bukarest, május 20. A pénzügyminiszter részletes jelentést tett Románia pénzügyi helyzetéről és kövelelni fogja Magyarország jóvátételi tartozásának megállapítását. Aki önmagát jelentette föl (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gál Zoltán békéscsabai szabósegéd húsvéthétfőn a vasútállomás déli végénél áthaladt a síneken, amit észrevett egy rendőr és igazolásra szólította föl. Gál igazolta is magát, majd Erzsébethely felé eltávozott. Rövid idő múlva hazafelé indult és megint csak a vasúti pályatesten sétált keresztül. Most nem találta az előbbi helyen a rendőrt, mire merész elhatározással bement a pályaudvaron levő rendőri őrszobába, ahol épen akkor Pál Antal rendörfelügyelő-helyettes teljesített szolgálatot. Gál Zoltán itt kissé hangosabban lépett föl, mint ahogy illett volna. Első szava az volt, hogy — följelentette magát a rendőrfelügyelő-helyetlesnél, mivelhogy kétszer is átment a vasúti pályatesten, ami tudvalevően szigorúan tilos. Majd mind élesebbé váló hangon felelősségre vonta a rendőrt, hogy miért nem volt a helyén az a rendőr, aki őt az előbb fölirta és egyáltalában mit sétál el a helyéről az őrszem. Pál Antal figyelmeztette a szabósegédet, hogy kissé tisztességesebb hangot használjon a hivatalos helyiségben, felelősségre pedig ne vonjon hatósági közeget, mert ahoz nincs joga. A vitatkozás folyton erősbödött és amikor Gál Zoltán már túlságosan hangos lett, a rendőrfelügyelő-helyettes egy jólirányzott, csattanós pofonnal terelte vissza a normális viselkedés korlátai közé. Gál a pofon után megkérdezte: 100 takarékkorona mai árfolyama 130 papirkorona. Zürichben a magyar koronái 67 5-el jegyezték.