Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-21 / 105. szám

Békéscsaba, 1924 május 21 Szerda 51-ik évfolyam, 105-ik szám BEEESHECrTEI IOZLOHY Politikai napilap Eloflzetesl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre ÍÍ5.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gycn?yöii János. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Lanyha ülés a nemzetgyűlésen Budapest, május 20. A nemzet­gyűlés mai ülésén a közigazgatási és földmivelésügyi bizottságok egyesitett előadója beterjeszti jelen­tését a vámtarifajavaslatról. Majd a 33 tagból álló ellenőrző bizott­ságot választják meg. Ezután mentelmi ügyek tárgyalására tér­nek át. Vanczák mentelmi jogát két esetben is felfüggesztik sajtó utján elkövetett vétség miatl. Ez­után több kisebbjelentőségü tör­vényjavaslatot ismertetnek az illető előadók, majd Mózer Err.ő ismerteti a török köztársasággal Konstantinápolyban kötött baráti szerződésről szóló törvényjavasla­tát és rámutat azokra az előnyök­re, melyek a török-magyar baráti szerződés következtében állanak *elő hazánkra nézve. Szombaton alakúi meg a Jegybank Budapest, máj. 20. Papp Elek, a Jegyintézet elnöke a gazdasági élet előterében lévő kérdésekről igy nyilatkozott: A Jegybank szom­baton tartja alakuló közgyűlését. A Jegybanknak át kell vennie a Jegyintézet eddigi bankjegyforgal­mát. Deflációtól nem kell tartani. Akik a korona romlásával való spekulációban, tőzsdei differen­ciákban keresték eddigi jövedelem­forrásaikat és erre az alapra he­lyezték existenciájukat, ezek alól ki fog mozdulni a talaj, mert a könnyű konjunkturális lehetőségek helyett végre a munkának, a re­ális vállalkozásnak kell érvénye­sülnie. A polgármester budapesti utja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Berthóty István dr. polgármester kedden reggel az aradi gyorsvo­nattal Budapestre utazott, hogy a város egynémely halasztást nem tűrő fontosabb ügyében az egyes minisztériumokban eljárjon. A polgármester budapesti uta­zását a városi képviselőtestület hétfői ülésének egyik-másik hatá­rozata tette szükségessé. Neveze­tesen és elsősorban a vásártéri tisztviselőházak eladása ügyében (kell érintkezést keresni a pénz­ügyminisztériummal, amelynek en­gedélyét meg kell szerezni a há­;zak eladásához. A közgyűlés tud­valevően beleegyezett a 28 városi ház értékesítésébe, később meg­állapítandó föltételek mellett, ki­kötve, hogy előbb a miniszteri engedélyt kell megszerezni az el­adáshoz. Ez azérl szükséges, mert a város még harmadfélmillió ko­ronával tartozik az államnak ház­építési kölcsön cimén s így a mi­nisztériumnak még vannak némi beleszólásai a ki nem fizetett há­zak eladásába. Ezenkívül ennek a kölcsönnek visszafizetéséről is tárgyalni fog a polgármester, mert valószínűtlen, hogy az évekkel ezelőtt adott milliókat az állam valorizálatlanul fogadná el a visz­szafizetéskor. A polgármester ezenkívül tár­gyalásokat fog folytatni a város­háza kibővítésére felveendő svájci kölcsön ügyében is. Iit tulajdon­képen csak sürgetésről van szó, mert hiszen a szép időjárás állan­dósulásával most már sürgősen hozzá kell fogni a nagyszabású munkálatokhoz, hogy az ősz be­köszöntésével a kibővítés befeje­ződjék és a különböző házakban elhelyezett városi hivatalok telő alá jussanak. Végül el fog járni a polgármes­ter a kereskedelmi minisztérium­ban a Horthy-Miklós-ut kikövezte tésének érdekében is. A Jókai­ucca, Petőfi tér és Horthy-ucca szakaszain végigvonuló állami út­részt ugyanis az állam hozzájáru­lásával fogják kiköveztelni és rendbehozni, amikre nézve a gyu­lai államépitészeti hivatal már el­készítette a részletes terveket. A tartósan szép időjárás ezeket a munkálatokat is lehetővé teszi és épen ezért jár el a polgármester illetékes helyeken, hogy az épít­kezések azonnali megkezdését ki­eszközölje. A polgármester ezenkívül még több városi ügyben jár el Buda­pesten és dolgai végeztével való­színűen csütörtökön este fog ha­zatérni Békéscsabára. Jovábbfolyik a vizsgálata csabai ébredők ellen A belügyminiszter rendelete ma érkezett meg Békéscsabára (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrégiben részle'esen beszámol­tunk arról, hogy a, belügyminisz­ter a békéscsabai Ébredő Magya­rok Egyesületének működését föl­függesztette. A fölfüggesztés tud­valevően amaz üdvözlő távirat miatt történt, amelyet Saguly_ Jó­zsef főgimnáziumi tanár, az ÉME elnöke intézett Zilahy-Kiss Jenő budapesti alpolgármesterhez, en­nek fegyelmi vizsgálata alkalmá­val és ugy jellemezte a felsőbb hatóságok intézkedéseit, mint alap­talan hajszát. A működés fölfüggesztése óta nem történt ujabb mozzanat a sürgöny-ügyben, mig ma ismét miniszteri leirat érkezett a város­hoz a békéscsabai ÉME ügyében. Rakovszky Iván belügyminiszter ugyanis rendeletileg hivta föl a vármegye alispánját, hogy a táv­irat ügyében a vizsgálatot tovább kell folytatni az ügy teljes és vég­leges tisztázásáig. A rendelet föl­hívja az alispánt, hogy alapos vizsgálattal állapítsa meg : a bé­késcsabai ébredők csoportjának tagjai közül hányan és kik adtak megbízást Saguly József főgimná­ziumi tanárnak, miqJL elnöknek a szóbanforgó távirat feladására. A belügyminiszter ezenkívül annak megállapítását is kéri, hogy a táv­irat körül szerepet vitt egyének közül kik azok, akik az állam szolgálatában állanak. A belügyminiszter rendelete ki­látásba helyezi, hogy az ilyen köztisztviselők ellen ugyancsak fegyelmi vizsgálatot fog elrendelni, a távirat illetéktelenül bíráló hangja és a felsőbb hatóságok tekintélyét lekritizáló állásfoglalásuk miatt. Daimel Sándor dr. alispán a bel­ügyminiszter rendeletét ma küldte át a polgármesteri hivatalnak, ame­lyet utasított, hogy sürgős vizsgá­lat lefolytatásával derítse ki a táv­irat elküldésében hibás állami hi­vatalnokok kilétét és az erről szóló jegyzőkönyveket és részletes jelen­tését terjessze föl a vármegyére. Aratásra szerződnek a csabaiak Néhány nap óta szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik a békéscsabai földmunkások iránt. Az érdeklődés a nagyobb uradal­mak részéről nyilvánul meg, ame­lyek az aratás küszöbén egytől­egyig biztosítani akarják a kitűnő munkáskezeket. A békéscsabai aratók jóhirneve általános lett az országban és az aratókat kereső uradalmak sokszor az országnak egy másik részéből jelentkeznek, hogy csabaiakat köthessenek le maguknak munkára. Legutóbb az üllői gazdaság, amely a váci székeskáptalan tu­lajdona, kötött le 12 pár csabai aratómunkást, akiket úgynevezett sommásoknak vitt el, vagyis öt hónapi időtartamra. A pósteleki gróf Széchényi Antal-féle urada­lom viszont most folytat tárgyalá­sokat aratók szerződtetése tárgya­ban. Ez az uradalom mintegy 40—45 pár aratómunkást óhajt elvinni Csabáról. Az élénk kereslet viszont azt eredményezte, hogy a békéscsabai aratómunkások kezdik elhagyo­gatni a szerénységet és kezdenek lehetetlenül követelőző magatartást tanúsítani. Egyes csoportok a tár­gyalások során túlságosan magas és aránytalan követelésekkel lép­nek föl és olyan magas igényeket támasztanak, úgyhogy a legtöbb­ször egyenesen visszariasztják az illető gazdaság kiküldött képvise­lőjét. Ennek sokszor az a követ­kezménye, hogy a tárgyalások megszakadnak és a szerződés a tulkövetelések miatt nem jön létre. Ilyen okok miatt legutóbb öt uradalom képviselője volt kény­telen eredmény nélkül eltávozni Békéscsabáról, mivel az aratók aránytalanul magas béreket igé­nyeltek. Két dunántuli, két bor­sodi és egy csongrádmegyei volt ezek közül és mindegyiknek ki­küldöttje azzal ment el Békéscsa­báról, hogy majd más vidé'.:ről szerződtet munkásokat, ahonnan elfogadhatóbb ajánlatokkal jelent­keznek. Ha ez megtörténik, sok száz csabai földmunkás marad aratási szerződés nélkül, amit jó lenne előre megszivlelniök, hiszen tudvalevő, hogy az ország sok vidékén van fölösszámu munka­nélküli. A környékbeli és helybeli kis­gazdák körében még nem mutat­kozik érdeklődés aratók iránt, de ez más években is igy szokott lenni, mert a kisgazdák csak a termés bizonyossá válásakor in­dulnak aratókat keresni. Ez az időpont junius közepe és a kis­gazdák akkor kezdik megkötni az aratási szerződéseket. Románia követeli a jóvátételt Bukarest, május 20. A pénzügy­miniszter részletes jelentést tett Románia pénzügyi helyzetéről és kövelelni fogja Magyarország jóvá­tételi tartozásának megállapítását. Aki önmagát jelentette föl (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gál Zoltán békéscsabai szabó­segéd húsvéthétfőn a vasútállomás déli végénél áthaladt a síneken, amit észrevett egy rendőr és iga­zolásra szólította föl. Gál igazolta is magát, majd Erzsébethely felé eltávozott. Rövid idő múlva haza­felé indult és megint csak a vasúti pályatesten sétált keresztül. Most nem találta az előbbi helyen a rendőrt, mire merész elhatározás­sal bement a pályaudvaron levő rendőri őrszobába, ahol épen ak­kor Pál Antal rendörfelügyelő-he­lyettes teljesített szolgálatot. Gál Zoltán itt kissé hangosab­ban lépett föl, mint ahogy illett volna. Első szava az volt, hogy — följelentette magát a rendőr­felügyelő-helyetlesnél, mivelhogy kétszer is átment a vasúti pálya­testen, ami tudvalevően szigorúan tilos. Majd mind élesebbé váló hangon felelősségre vonta a rend­őrt, hogy miért nem volt a helyén az a rendőr, aki őt az előbb föl­irta és egyáltalában mit sétál el a helyéről az őrszem. Pál Antal figyelmeztette a szabósegédet, hogy kissé tisztességesebb hangot hasz­náljon a hivatalos helyiségben, felelősségre pedig ne vonjon ha­tósági közeget, mert ahoz nincs joga. A vitatkozás folyton erősbödött és amikor Gál Zoltán már túlsá­gosan hangos lett, a rendőrfel­ügyelő-helyettes egy jólirányzott, csattanós pofonnal terelte vissza a normális viselkedés korlátai közé. Gál a pofon után megkérdezte: 100 takarékkorona mai árfo­lyama 130 papirkorona. Zürichben a magyar koronái 67 5-el jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents