Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-17 / 102. szám

2 jS£li£8Mi,tÍ*ifci KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 május 17 pitsák meg : arényos-e az adójuk a másik iparos adózásához mér­ten, vagy sem. Horváth jegyző előterjesztésére elhatározták, hogy Rell Lajos dr. főgimnáziumi igazgató jubileumán az ipartestület vezetősége részt fog venni. Végül elhangzott az a kívánság is, hogy az ipartestület tagjai, akik a tagsági dijaikkal hátralékban vannak, a hátralékokat idejében szolgáltassák be a pénztárnál, a végrehajtás utján való behajtás elkerülése céljából. Az ipartestü­letnek most, amikor a bank meg­alapítása küszöbön áll, sürgősen szüksége van minden anyagi esz­közének biitoklására. A vármegye háztartási pótköltségvetése A vármegyei háztartási alap költségvetését a törvényhatósági bizottság 1923. decemberi közgyű­lésén már letárgyalta és azt jóvá­hagyás végett a belügyminiszter­hez annak idején felterjesztette. Minthogy azonban a folyton fo­kozódó drágaság nagy méretei folytán az előirányzott költségek minden realitásukat elvesztették, ugy hogy az ott megállapított ösz­szegekben már a legszükségesebb beszerzések sem nyernek fedeze­tet, ezért a többszükséglet biztosí­tásáról a folyó évre már most pót­költségvetésileg kell a vármegyé­nek gondoskodnia, hogy a köz­igazgatás ügyvitelének zavartalan­sága biztosittassék. A pótköltségvetést a vármegye alispanja most összeállította. Hogy a drágulás milyen mérté­ket öltött, azt az egyes költségve­tési rovatok mutatják. így pl. iro­dai költségekre az eredeti költ­ségvetésben felvett 25 millió K-án felül a pótköltségvetésbe még 25 millió K-át kellett felvenni, bár az alispán a nyomtatványok és Író­szerek nagy részét oly időben biz­tosította, amikor ezek árai teteme­sen olcsóbbak voltak. A hivatali helyiségek bérére az eredetileg fel­vett kb. 500.000 koronán felül ezidőszerint még 2 és fél millió koronát kellett beállítani, tekintet­tel az ujabb lakásrendelettel meg­állapított emelkedő házbérekre. Az utiátalányok, napidijak és úti­költségek cimén az eredeti 11 mil­lió 800.000, illetőleg 3 millió koro­nán felül még 86 millió illetőleg 16 millió korona előirányzása vált szükségessé, tekintettel arra, hogy ezeket a napidijakat és költsége­ket a kormányrendeletek időköz­ben a drágulások folytán felemel­ték. Különösen tetemes összeget kép­visel az épületek fenntartása cimü pótköltségvetési rovat, mert a vár­megyei épületek a háború óta csak kisebb tatarozást nyertek, miért is azoK gyökeresebb helyre­hozása már tovább el nem odáz­ható anélkül, hogy azok tönkre ne menjenek. E címen az eredeti­leg költségvetésbe felvett 8 millió korona helyett legalább 100 millió korona lesz a szükséglet. Különféle kiadásokra a költség­vetésbe felvett 3 millió koronán felül még 36 millió koronát kellett beállítani. A reprezenlacionális költségek cimén a legutóbbi időkig egyálta­lában nem vétetett fel a költség­vetésbe semmi. A nehéz viszonyok következményeként a folyó évi költségvetésbe beállított összege­ket szintén át kellett értékelni a pótköltségvetés keretében olyan összegekre, hogy céljukat szolgál­hassák. Megemlítjük, hogy a szükségleti összegek emeléséről a folyó évre vonatkozóan természetszerűen még újból gondoskodni kell, mert a folyó évnek még a fele sem telt el s a drágaság emelkedése kizárt­nak egyáltalában nem tekinthető. A fent nagy vonásokban rész­letezett szükségletek biztosítására az eredeti költségvetés fedezetére szükséges 329 % vármegyei pót­adónak még további 900 %-kal való emelése válik szükségessé, ha a pótköltségvetés az abban megállapított összegekkel minisz­teri jóváhagyást fog nyerni. Ter­mészetesen, ha a vármegyei pót­adó alapjót képező állami adó aranykorona értékben fizettetik, akkor a vármegyei pótadó száza­léka is számszerűleg megfelelően kevesebb lesz. A vármegyei közgyűlés tárgysorozata A vármegye május 24-én tar­tandó közgyűlésének rendes tárgy­sorozatát most adta ki Daimel Sándor dr. alispán. A tárgysoro­zat 123 különféle tárgyat ölel föl és az alispántól nyert értesülésünk szerint számítani lehet arra is, hogy a póttárgysorozat a közgyű­lés napjáig ugyanannyi tárggyal fog gyarapodni, mint ahány tár­gya a rendes tárgysorozatnak van. A tárgysorozat érdekesebb és fontosabb ügyei a következők : Az orosházi főszolgabírói, egy szolgabírói, egy vármegyei árva­széki ülnöki, valamint az ezek be­töltésével megüresedő vármegyei tiszti állásoknak választás utján való betöltése. Komárom és Esztergom egyesi­tett vármegyék felirata a nemzet­ellenes mozgalmak és ezek veze­tőinek büntetőjogi üldözése iránt. A vármegye alispánjának elő­terjesztése a szeghalmi gőzmalmi hid épitési költségeihez való hoz­zájárulás tárgyában. Rosenthal Adolf és neje békés­csabai lakosok által tett ujabb alapítvány. Békés község kérelme, az ős­termelői igazolványokat rendsze­resítő pénzügyminiszteri rendelet hatálytalanításának kérelmezése iránt. Békéscsaba város határozata a felsővégi szénáskert területeinek házhelyek céljaira való kiosztása tárgyában. Gyulavári község határozata a földbirtokreform során kapott in­gatlanából kapott 42 és fél kat. hold területnek földbirtokpolitikai célokra leendő átengedéséről. Békéscsaba város határozata a Fürdő Rt. újonnan kibocsájtandó részvényeiből való jegyzés ügyé­ben. A hatalmas tárgysorozatra való tekintetlel egyébként komolyan számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a közgyűlés nemcsak át fog nyúlni a délutánba, de eset­leg a következő napokra is. A bútoripar és a vámtarifa Néhány nappal ezelőtt hosszabb cikkben foglalkoztunk a magyar­országi bútorgyártás mai helyze­tével és rámutattunk azokra az okokra, amelyek miatt ez a szép fejlődésnek indult magyar ipar pangáshoz jutott el. Az okok kö­zül többek között megemlitettük a középosztály általános elszegé­nyedését, amely miatt legjobb bu­torvásárló közönségét vesztette el a bútoripar, de megemlitettük azt is, hogy a vámta/ifatervezel olyan nagyarányú vámtételekkel szán­dékozik sújtani a magyar bútort külföldi kivitel esetére, hogy a hazai gyártmányok aligha tudnak majd versenyezni odakünn a kül­föld olcsóbb termékeivel. A vámtarifatervezet vonatkozó részének ismeretében azonban most megállapíthatjuk, hogy az aranyvámok nem fogják annyira terhelni a magyar bútort, hogy ez­által elveszítené versenyképessé­gét. Sőt épen ellenkezőleg : a vám­tarifa igen helyesen erőteljes vé­delemben fogja részesíteni a ma­gyar bútort az exportlehetőségek szempontjából, ugy, hogy a ma­gyar bútorgyártás termékei jóval olcsóbban lesznek majd kapha­tók egyes országokban, mint an­nak az országnak belföldi hasonló termékei. Ebből tehát világosan követke­zik az, hogy hazai bútoriparunk­nak a bekövetkező szabad forga­£>cl<7úi DUPLATALPAS SANDÁLOK FEHÉR VÁ8Z0NC1PŐK PÉTERFI CIPŐÁRUHÁZBAN lomtól, belátható ideig, nincs mit: tartania. Az állam szép fejlődés­nek indult bútoriparunkat minden körülmények között védelemben részesiti, már csak a nagytömegü r szakképzett munkások foglalkoz­tatása miatt is. Az uj vámtarifa XXII. tarifaosztálya a faipar ter­mékeit foglalja magában és a kü­lönböző árukat céljuk, értékük és kidolgozásuk szerint, lépcsőzete­sen szerkesztett arany vámokkal terheli. A vámvédelemtől eltekintve,­egy bútorasztalosnak sem kell a szabadforgalom miatt a szerszá­mot letennie. A bennünket övező államok közül konkurrensként bútoripari és valutáris szempontból csupán Ausztria jöhet tekintetbe, a többiek — részint ezen ipar fejletlensége és kezdetleges állapota, tovább nyugatra pedig a nagy távolság és a jó valuta miatt — szóba sem jöhetnek. Példával illusztrálva ^ egy úgynevezett „tele hálószoba", mely a jobbmódu középosztály bútora, Bécsben ismét eladó részére 18 millió osztrák korona,, mig Magyarországban ugyanilyen kivitelben a fogyasztó 14 millióért beszerezheti, gyengébb minőség­ben természetesen olcsóbban. Ha­sonló az arány a többi típusoknál is: hol vannak ehhez a szállítás,, a csomagolás, a vámkezelés költ­ségei ? ez utóbbit a vámmentes árunál is fizetni kell. M1KJEM — Vasárnap alakul meg az iparosok bankja. Vasárnap dél­után 3 órakor tartja meg alakuló közgyűlését a békéscsabai iparo­sok bankja, amelynek életrevaló terve Kovács Mihály, az ipartes­tület uj elnökének gondolatából pattant ki és érett valósággá. Az. alakuló közgyűlést a csütörtökesti ipartestületi ülésen készítették elő, amelyen megállapították, hogy a gyűjtés eddig ismert eredménye körülbelül 25 vagon búzának fe­lel meg, de valószínű, hogy már elérte a 30 vagont is. Még na­gyon sok aláírási iv künn van és az alaptőkejegyzés egész szombat délutánig folyik. Az aláírási ive­ket szombat délután 3 órakor kell leadni az ipartestület irodájában és erre a megjelenésre az elöljá­róság ezúton is felhívja mindazo­kat, akiknél még vannak aláírási ivek. — Közforgalmú gazdasági vo­natra előmunkálati engedély. A Zsoldos Gőzmalom, Ipartelep és Kereskedelmi R.-T.-nak és a Me­zőgazdasági és Kisvasúti R. T.-nak Szentes állomástól Derekegyháza,, Lászlótelek,Tompahát és Orosháza község érintésével Orosháza állo­másig ; Szentes állomástól Kettős­halmi tanyák érintésével Békés­szentandrás községig keskeny nyomtávú gőz-, esetleg motoros-­üzemű közforgalmú gazdasági vas­utvonalakra a már kiadott elő­munkálati engedély érvényét to­vábbi 1 év tartamára a keresk. miniszter meghosszabbította. Május 17- 18-án Páris csodája filmregény 8 felvonásban Főszereplő : Mac Murray Május 21—22-én Madame Dubarry (A Kegyencnő) Pola Negri, Harry Liedtke, Emil Jammings, Reinhold Schünzel

Next

/
Thumbnails
Contents