Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-14 / 99. szám

EGYES S2EÁ5I AHA KOKOX1 Békéscsaba, 1924 május Í4 Szerda öí-ik évfolyam, 99-ik szám Politikai napilap ElÖfizetöel dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 65.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. F6szerkesztő|: Dr Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P-Horváth Rezső. Szerdán ülést tart a nemzetgyűlés Budapest, máj. 13. Több, mint két hetes szünet után holnap, szerdán ül össze a nemzetgyűlés. Az ülés napirendjén a további teendők megbeszélése szerepel és tekintettel arra, hogy szerdán in­terpellációs nap van, sor kerül az interpellációk elmondására is. A további teendő a kormány tervei szerint a vámtarifajavaslat tárgya­lása lesz, amelyről most tanács­koznak a bizottságok. A holnapi ülés semmi különös szenzációt nem igér, napirend előtti felszóla­lásra vagy sürgős interpellációra senki sem készül. Bettjlen polgári frontot tjirdet A politikai közvéleményt a mi­niszterelnök hódmezővásárhelyi beszéde foglalkoztatja. Beszédé­nek különösen az a része foglalkoz­tatja a politikai közvéleményt, a melyben rámutatott arra, hogy a mult községi választásoknál tulaj­donképen konjunktura volt az, hogy a szocialisták passzive vi­selkedvén, a választási harcban a polgárság úgyszólván ellenfél nélkül vett részt. A legközelebbi választásoknál azonban más lesz a helyzet, mert a szociáldemokra­ták és a radikálisok is igen erős választási harcot fognak indí­tani, tehát a konjunktúrának ilyen­formán vége lévén, előrelátható, hogy a szociáldemokraták, ha a polgárság nem fog össze, esetleg olyan túlsúlyt nyerhetnek, amely erősen veszélyeztetné a főváros polgári jellegét. Ez volt az oka annak, hogy a miniszterelnök be­szédében felszólította a polgársá­got a tömörülésre és arra, hogy fogjanak össze a nemzeti alapon álló és a radikális, továbbá az internacionális csoportoktól távol álló csoportokkal, hogy ilyen mó­don a polgári frontot meg lehessen menteni. Ez volt a miniszterelnök beszédének lényege. Ezzel szem­ben ugy akarják az egyik oldalon beállítani a dolgot, mintha a mi­niszterelnök szembefordult volna a keresztény polgársággal és poli­tikájának megváltoztatáséval tel­jesen liberális irányba térne. Rá­mutatnak arra, hogy ha Német­országban a nemzeti veszedelem idején a centrumpárt együtt tudott működni a szociáldemokratákkal, akkor nálunk is lehetséges a nemzeti alapon álló polgárok­nak együttműködniük, hiszen kö­zöttük legfeljebb csak ott van a külömbség, hogy az egyik intranzigens keresztény irányú, a másik pedig liberálisabb felfogású. Az együttműködés csak abban az esetben volna lehetetlen, ha a gyűlölködés kapna erőre. 77 választások megbuktatták Poincarét Páris, május 13. A választások eredménye itt óriási feltűnést kel­tett. Az ujabban beérkezett válasz­tási eredmények még inkább ki­domborították a francia nemzet balfelé való elhajlását. Azt mond­ják, hogy nem csupán kormány­válságról, hanem elnökválságról is lehet szó. Mindenki tudja, hogy Millerand köztársasági elnök kife­jezetten Poincaré politikája mellett állott. A helyzet e pillanatban egyáltalában nem tisztázódott. Ugy látszik, hogy a kormány átvé­telére Briandnak van a legtöbb esélye. A szocialistáknak a kor­mányban való részvételét nem tartják kizártnak és igy nem lehe­tetlen, hogy Briand a szocialistákra fog támaszkodni. Ami Poincarét illeti, akik őt is­merik, jól tudják, hogy számolni fog a választások eredményével és azt kivánja, hogy azok vegyék át a felelősséget az ország veze­téséért, akiknek a választási küz­delem győzelmet adott. A kor­mányválság előreláthatóan meg­oldásra fog találni junius 2-ig, amikor az uj kamara összeül. Egy aktivpolitikus ugy vélekedik, hogy Poincaré utódja nem lehet más, mint Herriot. löm egeselbocsátások az asztalosiparban Megállt a bútorgyártás — A kereslet megcsappant, a gyártás redukált üzemmel folyik 100 takarékkorona mai árfo­lyama 128 papirkorona. • Zurichber a magyar koronát á)2 5-el jegyeiték. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az az- általános depresszió, amely az ország kereskedelmét és iparát rettentő súlyával fojtogatja, Békés­csabán is erősen érezteti hatását­A csonka, kifosztott ország terme­lésében zökkenések következtek be és a gazdasági pangás sok életerős, szép jövőjű iparágat állí­tott az ingadozás, a kételkedés, a bizonytalanság érzése elé. Békéscsabán a kereskedelem fogalmának ellanyhulásán kívül talár, senkisem érzi ugy a jelen idők súlyos, válságos helyzetét, mint a butorgyártóipar, amelyik az utóbbi esztendőkben olyan lendü­letet vett, hogy a bútoraink előtt nemcsak a fő/árosi piac állott nyitva, hanem a finnyás és kényes külföldi is. A Békéscsabán készült mübutorok, luxjstárgyak és .nü vészies kivitelű lakásberendezési cikkek bármelyik nagyváros ha­sonló készítményeivel bátran fel­vehették a versenyt; szépség, mű­vészi izlés és a szolid, becsületes kivitel következtében a legelső világcégek gyártmányai melleit is megállták helyüket. Kétszeresen fájdalmas tehát, hogy ez a szinte tökéletességig fejlődött ipar ma súlyos zavarok­kal küzd. A bútorgyártás ma vál­ságos időket él és ha vigasztaló a szomorúságban a mások bajé, hát legyen az, ha ideírjuk, hogy a buloripar válsága ma Európaszerte duló jelenség. Nincsen ma olyan ország Európában, amelyben a bútorgyártás ne szenvedné a leg­nehezebb válságot és még a ne­mes valutáju államokban is napi­renden vannak a nagy összerop­panások. A válság okai sokfélék. Első­sorban ok az általános elszegé­nyedés azok részéről, akik a mű­vészi, drágább bútorok megszo­kott vevői voltak. Az elszegénye­dett, pénztelen uriosztály ma nem vesz, mert nem tud venni bútort, azok pedig, akik pénzzel rendel­keznek — a gazdaközönség — csak egyszerűbb bútort vásárol­nak. A művészibb kivitelű, finom anyagból készült bútoroknak igy alig van keletjük s a sok drága holmi a raktárak mélyén hever, minden haszon nélkül, a belefek­tetett költségek kamatját sem hozva meg. Nagy baj az is, hogy az ipa­rosság nagyrésze híján van a szükséges nagyobb tőkének, amely nélkül sem nagyobb bevásárláso­kat, sem befektetéseket eszközölni nem bir. Kölcsönt kapni iparos­embernek ma egyenlő a lehetet­lenséggel és az állami Jegyintézet sem bocsát kölcsönt az iparosok rendelkezésére, hogy ezáltal a ha­zai iparfejlesztés érdekeit előmoz­dítaná. De nem kisebb baj az sem, ami most fenyegeti a magyar bú­torgyártást. A külföldi kölcsön fo­lyósítása után tudvalevően szabad forgalom áll helyre az egyes kül­földi államokkal, ami azt jelenti, hogy nagymennyiségű készáru és nyersanyag özönlik majd az or­szágba, bizonyára jóval olcsóbb árban, mint az itthon termelt áruk és nyersanyagok. Ez a külföldi invázió az. ami már most előre­veti árnyékát, ipari pangást idéz elő és kiüti a szerszámot a ma­gyar asztalos és kisiparos kezéből. Hogy ez nem hatásvadászó szí­nes kifejezés, azt bizonyíthatják a tények. A békéscsabai virágzó bútorgyártás pangása következté­ben a Reisz-butorgyár, az ország legnagyobb ilynsmü üzemeinek egyike, legutóbb kénytelen volt 48 munkást elbocsátani, a munka megcsappanása következtében. A bútorgyártás ma nincs arányban a fogyasztással s az üzemek már akkora raktári készletre tettek szert, hogy időbe telik, amig a készle­leteken túladnak. Igy természetes, hogy nem folytathatják a terme­lést, a millióknak minden gyümöl­csöztetés nélküli folytonos befek­tetését. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. —- Hirdetés díjszabás szerint. Hasonló a helyzet más butor­gyártó-üzemben is és igy rövide­sen másutt is várható az üzemek redukciója, ha nem is akkora mértékben, mint a Reisz cégnél. A nehéz helyzeten csak a vi­szonyok javulása segíthet, a gaz­dasági helyzet gyökeres megvál­tozása, amely megadja majd a kellő anyagi lehetőségeket az ál­lamnak a kisipar támogatására, a középosztálynak pedig a szépmivü bútorok vásárlására- Addig ki kell tartania a bútoriparnak is, le nem dőlve és meg nem rendülve, mint az előretolt, magárahagyatott elő­őrsnek, aki fontos ponton áll. JWWWVWWVWWWWWWWW Harminchat ajánlat a kislakásokra Még nem biztos, eladja-e a város a tisztviselőházakat (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi képviselőtestület hétfői közgyűlésének tárgyai közül érde­kességével kimagaslik a vásártéri tisztviselőházak ügye, amely kö­rül előreláthatóan hatalmas vihar, hosszú és izgalmas vita fog le­folyni. Az eladásnak ugyanis kö­rülbelül egyenlő számban vannak ellenzői és pártolói és nagyon ne­héz lesz ezek között a középutat megtalálni és az egyedül helyes megoldás vágányára terelni a kér­dést. Az eladás ellenzői nemcsak az­zal érvelnek, hogy a város csak tíz év alatt kapja meg a teljes vé­telárat, nemcsak attól tartanak, hogy az uj tulajdonosok egvik­másika jó áron rövidesen túladhat a kedvezményesen vett házon, de azzal is védekeznek, hogy nem lehet a házakban lakók feje fölül eladni a házakat, mert a tisztvi­selőtelep építésekor az elv az volt, hogy hajlékot kell adni a lakás­nélkülieknek. Kö^tudomásu, hogy a házak lakói közül egy tekinté­lyes szám egyáltalában nem tudja megvenni a házat, mert kiszámí­tott tisztviselői fizetése nem tud megbirkózni a milliós évi törlesz­tésekkel. A 23 vásártéri és az 5 erzsé­bethelyi tisztviselőházra eddig nem kevesebb, mint 36 vételi aján­lat érkezett be a városi tanácshoz. Az igénylők egyelőre csak a vá­sártéri házakra pályáznak, mert ugy tudják, hogy az erzsébeth^lyi házait nem adja el a város. Ille­tékes forrásból azonban azt ez értesülést szereztük, hogy még nem bizonyos a vásártéri tisztvi­selőházak eladása sem s abban az esetben, ha a város nem tud rábukkanni a legmegfelelőbb meg­oldásra, szó van arról is, hogy a házeladási ügyet egyszerűen leve­szik a napirendről. A városnak ugyanis még csak gondolatában sincs áruba bocsátani a házakat, az ötlet egy már megtörtént el­adás kapcsán a házra igényt tartók köréből merült fel és ez nem je-

Next

/
Thumbnails
Contents