Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-04 / 68. szám

Békéscsaba 1924 április 4 BfiKfiSMEGYEI KÖZLON'2 3 Riport a tavaszváró Budapestről Ats udvariasságok városa — Mindenki megszokta már a sok nullát és a folytonos drágulásokat — Már nem viccelődnek a bécsieken Budapest, ápr. 2. A budai hegyeken, a rejtett mé­lyedések fenekén, még hatalmas hófoltokkal játszanak kacéran az áprilisi nap aranyport szitáló su­garai, az eldugott ösvényeken, a kis tabáni és vízivárosi uccákban még piszkos hócsomók és ke­ményre fagyott jégkupacok emlé­keztetnek a kései télre : de a nagy folyam vastag jégtáblái már réges­régen elbúcsúztak a pesti kőpar­toktól. Elindullak lefelé a nagy folyam kék hullámain, vagy a nap simogató, meleg tekintete alatt fogyni, olvadozni kezdtek és csak­hamar elolvadtak. Budapest várja a tavaszt Tavaszelői langy lehelet szökell ma a széles pesti uccákon. A pesti polgár lázasan lesi és áhí­tozva várja az igazi tavaszt, a napsugarakat szikráztatót, az ibo­lyakicsalót, türelmetlenül lesi a korzó eleven és szines életének megújhodását. De mé& nincs itt a valódi kikelet, noha már elmúlott a hivatalos tavasz, a budakeszi és vörösvári sváb asszonyok még csak kisebb rajokban jelentek meg kaskáikkal a vállukon a köruta­kon és a Nyugati előtt. Még nem kezdődött meg a tavasz drága virágainak igazi bőséges inváziója a kormos és füstös malterpaloták közé Apropó: drágaság. A pesti em­ber — ez a könnyelmű, szele­burdi és mókásleikü teremtmény — már levetkezte az első döbbe­net álorcáját, amelyet a hirtelen ránkszakadt drágaság rajzolt rá rettenetes grimaszéval. A pesti ember már megszokta a drágasá­got, a töméntelenül sok pénzt, a papirosbankókon az egykét-hat nullái. Megszokták már a számok, az árak folytonos, óráról-órára való ugrálását, változását, ideges és kiszámíthatatlan, szeszélyes szökellését. És megszokták azt is, hogy a nagy áruházak kirakatai­ban az árak szinte minden fél­órában mást mutatnak az árjelző táblácskákon. De azt is megszok­ták már, hogy nem viccelődnek a rosszpénzü osztrákokon és a még rosszabbvalutáju németek fölött. A magyar korona romlásával egyenlő arányban apadtak a bé­csiek és a berliniek ócska pénzén mulató ismeretes élcek és ma mór nincs Pesten ember, aki képes lenne viccelődni a haldokló valu­táju osztrákon, vagy németen. Megcsapta ezeket a léhákat a bünhődtetés enyhe figyelmeztető szellője . . . Ma Pesten a drágaság már nem divat. Az emberek kicsit elfanya­lodottan bár, de azért még tréfá­lódznak a drágasággal, ami ter­mészetes is, hiszen a pesti ember, ez a mókára, bolondozásra, bo­hémkodásra született komolytalan egyén semmit sem tud sokáig ko­molyan venni. Még azt sem, ami a saját húsába váj, a bőrére megy. . . Hanem ez, — bevallom — csak amolyan fölszínes kép. Vannak még férfiak Budapesten, oh van­nak, akiknek eltorzul az arca, megremeg a szájaszéle és elsápad a tekintete, amikor egy-egy milliós számokkal Jelerajzolt kirakatba pislant. Vagy amikor látják, hogy egy-egy árucikk ára egyik napról a másikra nyolc-tizezer koronával emelkedett... Az ilyen emberek­nek — tisztes, sok gyermekkel föl­szerelt családapáknak — önkén­telenül is ökölbe szorul ilyenkor a kezük, a szájukszéle görcsösen rángatódzik — mintha hadarna valami szitkot vagy átkot — és a szemeik tükörét hirtelen homályos nedvesség boritja el. .. Óh, vannak még emberek Bu­dapesten, akiknek piros szivét vércsekarrr.okkal tépdesi a fájda­lom, akiknek agyába pörölycsa­pások zuhogásaként zeng be a fojtogatott milliók sóhajtása — és akik elvéreznek lassan a szörnyű magyar helyzet miatt / És jajos sóhajtással, rémülten és semmit meg nem értve néznek a nagy számokra az öregek is. Akik még a régi forint-számitás­hoz szoktak és még máig sem tudták megszokni a koronarend­szert. Hát még az ezres-tizezres­rendszert I Ezek még ma is félig sirva ejtik ki az árakat : egy vil­lamosjegy ezer forint, egy kiló ke­nyér 2400 forint, egy pár cipő 150.000 forint, egy zsemlye 150 forint, egy kiló zsir 20.000 forint és igy tovább. Forint, mindig csak forint I Hiába, ők már sohasem tanulják meg a koronát és éppen ezért rettenetes látniok a szörnyű­vé meghízott nagy számokat . . . (Befejezése köv.) Ujabb humor a forgalmiadó körül Vigasztaló még ebben a szo­morú világban, hogy a humor nem veszett ki az emberi nemből, legalább is a pénzügyi rendelke­zések s általában a rendeletek nagy része erre mutat. Ugyan van­nak egészen tiszteletreméltó és te­kintélyes egyének, akik kétségbe­vonják, hogy ezeket a rendelke­zéseket gondolkodó emberek, úgy­nevezett homo sapiensek hozzák. A dolognak lehet valami alapja. Varga pénzügyi államtitkár nem­régiben nyilatkozott, hogy a kis­kereskedőket és iparosokat men­tesitik a forgalmiadó könyvveze­tése és a blokkolás alól, ugyan­akkor pedig a pénzügyigazgatóság az adóhatóságokhoz szigorú ren­deletet intéz, hogy a már meglévő átalányokat is negyedévenkint fel kell mondani. Az adóhivatal, munkával agyon­terhelve, még az első negyedet se tudta elintézni és a pénzügyigaz­gatóság már intézkedett, hogy az átalányt csak azoknál szabad el­fogadni, akik az előző negyedhez képest most legalább a dupláját ajánlják fel, rőfösöknél legalább a két és félszeresét. Ilyen alapon ha­ladnak az alkudozások. De meg­akadt a dolog a cigányzenésze­ken, akik sokalják a kivetett for­galmiadót. Purcsi Pepi beutazott Gyulára s valahogy elintézte a dolgot a pénz­ügyigazgatóságnál, a Nádor-kávé­házbeli Tóth Jancsi és bandája kísérlete azonban kudarcot vallott s ha valami megegyezés még az utolsó pillanatban nem sikerül, akkor a pénzügyi hatóság állás­pontja alapján a tányéroző cigány mellett egy másik fog haladni, aki mindjárt leblokkolja a bedobott összeget a bürokrácia legnagyobb megelégedésére. — A munkásbiztositó pénztári dijjárulékok befizetése. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár a hátraléki kimutatások eddigi kéz­besítési és beszedési módját ápr. 1-étől beszüntette és ezentúl a kimutatásokat póstatakarékpénz­tári befizető lapokkal ismét postán küldi meg az érdekelt munka­adóknak. Ezúton hivják fel az ér­dekelt munkaadókat, hogy a hát­raléki kimutatásban feltüntetett összegeket a kimutatás kézhezvé­telétől számított három nap alatt különbeni végrehajtás terhe mel­lett, postatakarékpénztár utján sa­ját érdekükben fizessék be. A ké­sedelmes fizetők havi 10% pót­járulékot fizetnek. — Elmarad a főispán szom­bati fogadónapja. Brandt Vilmos dr. főispán, szombati lakásügyi fo­gadónapja elmarad, mivel a fő­ispán hivatalos ügyek elintézése végett Nógrádmegyébe fog utazni. A fogadónapon Torkos Kálmán főispáni titkár fog a felek rendel­kezésére állani. — Ujitások a postán. A békés csabai postahivatalban eddig sok zavart es kellemetlenséget okozott az, hogy a telefonfülke a nagy­teremben volt, mert a beszélge­tések lármája sokszor megzavarta a tisztviselők munkáját. A posta­hivatal vezetősége a bajokon most ugy segített, hogy a telefonfülkét a telefonbeszélgetéseket és táv­iratfelvételeket eszközlő osztállyal együtt áthelyezte az épület másik szárnyába, a telefonközpont mel­letti üres szobába, ahol a telefo­nálás ezentúl senkit sem fog za­varni munkájában. — Megdrágult a szesz, a rum és a likőr. Megjelent a pénzügy­miniszter legújabb rendelete a kincstári szeszeladási árrészesedés uj szabályozásáról. A rendelet szerint a fogyasztási adó aló eső szesz után hektoliterenként 20000 korona kincstári árrészesedés és 1 korona 60 fillér szeszfogyasztás! adó fizetendő. Ezzel egyidőben a Szeszértékesitő rt. felemelte 20 szá­zalékkal a szeszárakat, ugy, hogy a szesz literje az eddigi 18400 takarékkoronával szemben 22000 takarékkoronára emelkedett adó nélkül. Ehhez járul még IV2 szá­zalék bizományi jutalék takarék­koronákban, 10 papírkorona állami illeték hektoliterenként, a vagon­vételnél 1250 korona fuvarköltség s végül az igy kapott összeg után 3 százalék forgalmi adó. A nyers szeszórak megdrágítása termé­szetszerűleg maga után vonja a rum és likőrárak emelkedését is. A szesz megdrágítása folytán már a legközelebbi napokban körül­belül 15—20 százalékkal fognak emelkedni a rum és likőrárak. _ Kedvezőtlen volt a köz­egészségügy márciusban. A köz­egészség március hónapban ugy általánosságban, mint az előző hónaphoz viszonyítva kedvezőt­lennek mondható, amennyiben az influenza megbetegedések jár­ványszeiüleg jelentkeztek s egyéb­ként is a szülések száma alig 19-el multa felül az elhaltak számát, ami igen gyenge szaporulatnak mondható. A leggyakoribban a tüdőgumőkór és tüdőgyulladás volt a halál oka, a heveny fertőző ba­jok közül azonban csak a vör­heny mutatkozott elszórtan, meg­halt 1 vörheny és 1 torokgyikos beteg. — Italmérési illetékek befize­tése. A városi adóhivatal felhívja az összes italmérési engedéllyel biró italmérőket, hogy a terhökre megállapított italmérési illetékek második negyedévi részletét ápri­lis hó 15-ig a javadalmi hivatal­nál saját érdekükben fizessék be. A késedelmes befizetők április 16­tól kezdve havonként 10% pótlé­kot tartoznak fizetni. — A város népmozgalmi ki­mutatása. Márciusban a békés­csabai népmozgalmi adatok a kö­vetkező érdekességeket mutatják : Született 52 fiu, 63 leány, ezek kö­zött halva született 1, törvénytelen 7, ikrek 2 pár. Házasságot kötött 22 pár. Meghalt összesen 94, fi­nemü 45, nőnemű 49. Nem orvo­soltatott hét éven aluli 1, hét éven felüli 2. Orvosrendőri hullavizsgá­lat 3 esetben fordult elő. Az el­haltak életkora a következő volt; Halvaszületett 1, 0—1 évig 24, 1—5-ig 5, 5—10-ig 3, 10—20-ig 6, 20—30-ig 10, 30—40-ig 2, 40-50-ig 6, 50—60-ig 9, 60—70-ig 13, 70— 80-ig 8, 80—90-ig 7. — A kórne­mekre nézve: Aggkori végelgyen­gülés 12, agyhártyalob 4, agyguta 4, baleset 1, gyermekállgörcs 6^ hashártyagyulladás 2, halvaszüle­tett 1, gyomorrák 4, influenza 3, májrák 2, méhrák 1, májelfajulás 1, szerviszivbaj 5, szívszélhűdés 1, tüdőgyulladás 14, tüdőgumőkór 18, torokgyik 1, veselob 4, veleszü­letett gyengeség 9, vörheny 1. — Országos vásárok. Berettyó­újfalun a tavaszi állat- és kirakodó­vásárt április 17-én tartják meg, mig a kétegyházai országos vásárt április 7-én, hétfőn. — Amerika farsangi éjsza­kájáról olvashat az Apolló Mozgó mai rovatában. — A piaci enyelgés vége. Ez év márciusában az ujkigyósi pi­con Zsótér Gyula ujkigyósi gazda szóváltásba keveredett Varga Kál­mánnal. Zsótér vásárolt valamit Vargától, de az árat sokalta, mire szidalmazni kezdte Vargát és alaposan lehordta a nyílt piacon. Többek között csavargónak és gyanús gazembernek nevezte, aki csalásból él. Varga Kálmán fel­jelentésére a békéscsabai járás­bíróság ma vonta felelősségre a hirtelen szájú Zsótért, akit egy csomó tanú kihallgatása után bű­nösnek mondott ki rágalmazás vétségében és ezért 200 ezer ko­rona pénzbüntetésre ítélte. — Az figyész tiltsa be a hiva talos lapot! A cseh szlovák köz­társaság hivatalos lapja, az „Uredni Listy" azóta, hogy kitűnő főszer­kesztőjét, Svatek miniszteri taná­csost letartóztatták, a fő- és felelős szerkesztő nevének megjelölése nélkül jelenik meg. A „28. Rijen" című lap most fölhívja az állam­ügyészség figyelmét arra, hogy a törvény értelmében a lapot emiatt be kellene szüntetni. Valóban hu­moros eset volna, ha az állam­ügyészség kénytelen volna az ál­lam hivatalos lapját beszüntetni. ^linbáz Heti műsor : Pénteken : Bánk bán. Szombaton: Asszonyok bolondja Operettujdonság. László Imre juta­lomjátéka.

Next

/
Thumbnails
Contents