Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-13 / 98. szám

EtrtTES SZÁM AKA OVW KVKÜIÜ Békéscsaba, Í924 május 13 Kedd őf-ik évfolyam, 98-tk szám BEKESME6YEI KOZLONT Politikai napilap Elöfhtetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre JS5.000 .korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P -Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Bethlen István miniszterelnök hódmezővásárhelyi beszámolója A kormány legközelebbi feladatai A gazdasági megkötöttségek megszüntetése Vasárnap délelőtt tartotta nagy érdeklődéssel várt beszá­molóját Bethlen István gróf mi­niszterelnök Hódmezővásárhe­lyen. A méreteiben hatalmas beszámoló első része védőbe­széd volt a kölcsönakció mel­lett, jóllehet az akció éitékére vonatkozólag elhárít minden túlzott optimizmust. Sem a pesszimizmusnak, sem a optimizmusnak nem vagyok szó­szólója — mondotta a miniszter­elnök. Egy egészséges optimizmus kell, hogy eltöltse a magyar nem­zetet. (Helyeslés.) Nem szabad megfeledkezni arról sohasem, hogy a kormány megteremtheti egy akciónak a kereteit, de csak a kereteket, melyeken belül a nemzet egységes ereje, életösztöne kifejlődhet. Ez akcióval egyebet nem céloztunk, mint azt, hogy a lehetőséget megadjuk a nemzet­nek. Az igazi cselekvés a nem­zetre hárul. Ezután részletesen foglalkozott azokkal a terhekkel, amelyeket a trianoni szerződés rótt reánk. Ezek az ország feldarabolása, az or­szág lefegyverezése és a pénzügyi blokád, amelyet a jóvátételi kér­dés jelent. Idézte Lloyd George találó kitételét, aki ugy jellemezte a jóvátételi politikát, hogy a tehe­net le akarják vágni, de ugyan­akkor meg is akarják fejni. Majd részletesen megindokolta, miért fordult a nagyhatalmakhoz és miért fordult a kisantanthoz. •Védelmébe vette a népszö­vetséget, amelyben ugyan ma is győzők viszik a vezetőszerepet, de ahol jelen vannak az összes európai semleges államok. En te­hát nem félek attól, amitől sokan félnek,hogy a népszövetség, mint a győzők egyik szervezete, az ellen­őrzést kézbe véve politikai befo­lyást akarjon May yar országra gyakorolni. Már maga az a körül­mény, hogy az északamerikai Egyesült Államok egyik polgárát küldték ide, hogy a magyar kor­mánnyal összhangban vigye ke­resztül ez országnak gazdasági és pénzügyi rekonstrukcióját, biztosí­ték a tekintetben arra, hogy sem­miféle kicsinyes politikai befolyás e kérdésben Magyarország rová­sára érvényesülni nem fog• (Él­jenzés). Ezután a reparáció kérdésével foglalkozott, amelyet az akcióval kapcsolatban dűlőre kellett vinni. Elégtétellel állapította meg, hogy a reparáció kérdését az ország javára sikerült elintézni s a jelen­legi helyzetnél rosszabb helyzetbe nem kerülhetünk. De legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a kormányelnök beszámolójának az a része, amelyben a kormány további teendőit sorakoztatta fel. A gaz­dasági rekonstrukció első fel­adatának tekinti a gazdasági megszorítások fokozatos meg­szüntetését. Itt mindenekelőtt a kiviteli tila­lomról kell beszélni, — úgy­mond. — A kormány már a leg­közelebbi napokban intézkedé­seket fog tenni, hogy ezek a kiviteli tilalmak az egész vonalon megszűnjenek. Hasonló intézke­déseket fog tenni a kormány a jelenlegi benyújtott vámtarifa tör­vényerőre emelkedése esetén, amint kereskedelmi szerződést kötünk szomszédainkkal a beviteli tilal­mak tekintetében is. De meg kell szüntetni a többi korlátozásokat is. Meg kell szüntetni az árvizsgáló bizottságokat. (Helyeslés.) Meg kell szüntetni az ármegállapítá­sokat is, azokat a kötőit gazdálko­dási lehetőségeket, amelyek még mindig fenn állanak egy és más áruk tekintetében. Meg kell szün­tetni a szénkormánybiztosságot és a kormánybiztosi hivatalokat. (He­lyeslés ) Könnyítést kell adni abban a mérvben, amikor a Magyar Nemzeti Jegybank működését meg­kezdi a devizaforgalom tekinte­tében. A kontingens rendszert is fel építeni a behozatal tekintetében és ugy folytatólagosan egyik napról a másikra fokozatosan, lehetőleg gyorsan meg kell szüntetni mind­azokat a korlátozásokat, amelyekre az utóbbi években nem saját kedvünkből, de a helyzet kény­szerítő hatása alatt a gazdasági élet szabad mozgása útjában állot­tak. A kormány azt kivánja, hogy az összes gazdasági foglalkozású osztályok vezető férfiaiból egy olyan szervezetet állítsanak össze, mely a kormánnyal összhangban ezen átmeneti nehészségek leküz­dése érdekében megfelelő terve­zetet dolgozzon ki és ezen tervek keresztülvitelénél személyesen is közreműködne. Már a mult nem­zetgyűlésen felmerült az úgyneve­zett közgazdasági tanács eszméje. Erre szüksége van a kormánynak, a nemzetgyűlésnek is. Én azt hiszem — mondotta — az a módja annak is, hogy mi­után tudom, hogy külföldi tőkék elhelyezést keresnek Magyaror­szágon, hogy ezeknek garanciát adjunk, hogy ne szerencse, vagy sors irányítsa az ő vállalkozásuk sikerét, hanem egy programm, amelyet a kormány dolgoz ki, amelynek keretében a külföldi tőke olymódon helyezkedik el, hogy egész biztos lehet a tekin­tetben, hogy a megfelelő kama­toztatás tekintetében a hasznát látni fogja. Ez az egyedüli módja annak, hogy egyfelől az átmeneti nehézségeket kiküszöbölhessük, hogy végleges programmját ad­hassuk annak, hogy miként le­szünk képesek fokozatosan talpra­állitani mezőgazdasági hitelünket, az iparok közül azokat karolni, amelyeknek gyökere az országban van s a kereskedők hóna alá nyúlni, hogy a tranzitó kereske­delemben a megfelelő hasznot ré­szükre biztosithassuk. Végül szól­lott a Nemzeti Jegybankról, amely­nek érdekében való megfelelő propagandát a nyomdászsztrájk akadályozta. Hiszi, hogy utólag pótolni fogja mindenki kötelessé­gét, aki eddig elmulasztotta. Nagy jelentőségűek azok a nyilatkozatok, melyeket Bethlen a politikai feladatokról mondott. Ezek a büntetőreformmal kap­csolatban a zalaegerszegi in­ternálótábor megszüntetése, a gyorsított eljárás alapján hozott ítéletek revíziója, az egyesülési és gyülekezési jog és a szak­szervezeti kérdés rendezése, az emigráció bizonyos fokú likvi­dálása, végül a vármegyei és városi törvényhatóságok reor­ganizálása. Nagyon érdekes, amit az uj fővárosi törvényről mondott. A többség, mely a múltban a fővárosban a többség jogaival birt — úgymond — konjunkturális helyzetnek volt a kifolyása. A for­radalom letörésekor a szociálde­mokraták távol maradtak a vá­lasztástól, a radikálisok pedig el­bújtak és nem mutatkoztak. Igy jött létre a többség, mely a közel­múltban a fővárosban kezében tartotta a hatalmat. Egészen bizo­nyos, hogy a szociáldemokrata­párt és a radikális vezető férfiak akcióba fognak lépni s kétségessé fogják tenni a fővárosban a pol­gári uralmat, ha a polgári elemek egymással kezet fogni nem képe­sek. Megengedem, hogy egyes vezérek szempontjából ez áldo­zatot jelent, elsősorban olyan té­ren, mely a nemzet szempontjá­ból bizonyóra nem áldozat, a gyűlölködés terén, de ha azt akar­ják, hogy a fővárosban a polgári többség biztosittassék, akkor félre kell tenni az ilyen szempontokat, meg kell szüntetni a belső har­cokat, mely arra alkalmas, hogy megmérgezze az egész politikai légkört. A miniszterelnököt beszéde után zajosan megtapsolták. Délben bankett volt, amelyen számos politikai felköszöntő hangzott el. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 128 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 62 5-el jegyezték. Az Aurora hangversenye Vasárnap este 9 órakor tartotta meg az Aurora-kör második in­gyenes hangversenyét, szokatlanul nagyszámú közönség érdeklődése mellett. A pompásan összeállitott, nivós műsor mindenben igazolta a közönség meleg érdeklődését : a hangverseny jóval meghaladta az eddigi koncertek színvonalát. Orsy Attila polgári iskolai tanár felolvasása nyitotta meg a hang­versenyt, Szabó Dezsőről, a mai magyar irodalom robusztus egyé­niségéről. őrsy nagy hozzáértéssel, hatalmas felkészültséggel és im­pozáns irodalmi erővel készült anyagával teljes és hü portrét adott a nagy magyar szépiróról, akinek faji és irodalmi jelentőségét megfelelő aláfestéssel körvona­lazta. Az abszolút irodalmi érté­ket képviselő felolvasást a közön­ség mindvégig nagy figyelemmel kisérte és a nagy iró egyes mun­káiból kiragadott idézetek — ame­lyek Szabó Dezső súlyosan érté­kes, gazdag és utánozhatatlanul egyéni mondatszerkesztését és szókincsét mutatták be — nagy tetszéssel találkoztak. Ezután Kultsár Sándor dr. La­votta- és Bihari-darabokat adott elő cimbalmon. A csodálatos pre­cizitással, finom megérzéssel és nagy művészi erővel megjátszott régi magyar zene nagy tetszést váltott ki a hallgatóságból. Ortner Pál ezután — dr. Südy Ernő zongorakisérete mellett — magyar népdalokat énekelt, Bartók és Kodály gyűjteményéből. Ortner ezúttal is a szokott jó volt, napról­napra fejlődő hangerejével megint teljes sikert ért el. A szünet után Südy Ernő dr. a magyar faji zenéről tartott élve­zetes és nagy zenei tudásra valló előadást. Ismertette a magyar népi zene mibenlétét és annak formáit, majd nagy érdeklődés mellett mondta el, hogyan bukkant rá két nagy zeneszerző —7 Bartók és Kodály — arra, hogy az ősi, igazi magyar zenét kell kutat­niok, ha meg akarják menteni a nemzeti kultura számára. Az élve­zetes előadást a közönség viha­ros tapssal jutalmazta meg. Kultsár Sándor dr. ezután ismét két régi magyar darabot adott elő, újra nagy művészi átérzésről és készségről téve tanúságot. A kö­zönség a játékot szűnni nem akaró tapssal jutalmazta, ugy, hogy ráadásul még egy számot kellett lejátszania. Legutoljára Ortner Pál ismét magyar népdalokat énekelt. A hangverseny szép erkölcsi sikere jóleső elismerés lehet azért a szünet nélküli fáradozásért, amit az Aurora vezetősége kifejt a közönség kulturérdekeinek szol­gálása érdekében. Sajnos, a Békéscsabán annyira elharapózott „elegáns" későnjövés

Next

/
Thumbnails
Contents