Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-09 / 95. szám

2 B£K£SMEOTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 május 9 Túljegyzés a Tlemzeíi Bank részvényeinél Budapest, május 8- A Pénzinté­zeti Központ illetékes szerveitől az alábbi felvilágosítást kaptuk : — A Nemzeti Bank jegyzési határideje naptárszerüen lezáró­dott, azonban az eredményt szám­szerűen áttekinteni e pillanatban nem lehetséges, annyi azonban most is kétségtelen, hogy az ered­mény minden várakozást felülmúl és túljegyzéssel kell számolni. Az eredmény számszerű adatai előre­láthatóan folyó hó 10-ike körül kerülhetnek nyilvánosságre. Jf csefjek Oroszországhoz akartak csatlakozni Bécs, máj. 8. A cseh legioná­riusok „Národni Osvoboseni" c. lapja egy magándokumentumot közöl a régi orosz cári archívum titkos aktáiból. Ez az emlékirat kifejezi a cseh nép azon kíván­ságát, hogy az orosz csapatok minél előbb szállják meg Csehor­szágot, amely azután beolvadna Oroszországba. A cseh király mindenkor az orosz cár lenne, a cseh tartományok azonban teljes autonomiát élveznének. Prágában külön alkirály székelne és pusz­tán a külpolitika, valamint a had­sereg lenne közös. A memoran­dum szervezője Kramarc Károly dr. volt, aki elég nyíltan bejelen­tette aspirációját a cseh trónra. Igy került ellentétbe Masarykkal is, aki a cárban felszabaditót lá­tott. A prágai lap leleplezése po­litikai >és diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett. Megvalósul a pályaudvar kibővítése Medovarszky főjegyző tárgyalásai a kereskedelmi minisztériumban TJz arany koronaadók befizetési kulcsa Budapest, május 8. A m- kir. adófelügyelő ma hirdetményben közzéteszi az aranykorona érték­ben kiadott adók befizetésének kulcsát. Eszerint az 1924. évet megelőző időkből származó adó­tartozások 1924 junius 30-ig — te­kintetnélkül a befizetés hónap­jára — 6500 koronás alapon egyen­líthetők ki, ugy, hogy aki a hátra­lékait 1924 junius végéig kifizeti, azt az aranykoronára való áttérés­ből kifolyó ujabb teherrel megróni nem fogják. Egy aranykorona értékének számítandó 1924 január hónapban teljesített befizetésnél minden 6500 papírkorona, február havában teljesített befizetésből minden 7000 papírkorona, március hónapban 1300Ö, áprilisban 16000, májusban 16000 papírkorona. Jiáromszázezer bányász sztrájkol Tlémelországban Berlin, máj. 8, A bánya- és fém­áruiparban kitört az óriási méietü sztrájk, amit már hetek óta vár­tak. A westfáliai bányakerületek­ben megszűnt a munka. A moz­galom a Ruhr-területről indult ki, ahol tegnap már 300 ezer bányász lépett sztrájkba. A sztrájk roha­mosan terjed, amire a bányatu­lajdonosok az összes munkásokat kizárták. Ez történt a szászországi bányaterületeknél is. Felsőszilé­ziáben ma reggel történt a mun­kabeszüntetés. A sztrájk mögött kommunista bujtogatás rejtőzik. Az egész német ipar létérdeke forog ez alkalommal kockán. Igen hosszú sztrájkra kell elkészülve lennni. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már több ízben is foglalkoztunk a békéscsabai vasúti állomás ki­bővítésének kérdésével és leg­utóbb Keleti Dénes dr. MÁV elnökigazgató nyilatkozatát is le­közöltük, amelyben kijelentette, hogy Békéscsaba állomásának ki­bővítését az állomásnagyobbitá­sok legsürgősebbjei közé osztották be. A pályaudvar kíbővitésének kérdése igy a megvalósulás kö­zelébe jutott el, amit bizonyít az is, hogy legutóbb a vasutígazga­tóság megbízottai Békéscsabán jártak és a város vezetőségével tárgyalósokat folytattak a kibőví­tésekhez szükséges városi telek átengedése érdekében. A kikül­döttek hazatérése után nemsokára a város meghívást kapott a ke­reskedelmi minisztériumból, a tár­gyalások továbbfolytatása céljából. A tárgyalásokra Medovarszky Mátyás dr. főjegyző utazott föl Budapestre és résztvett a keres­kedelmi és földmivelésügyi mi­nisztérium kiküldötteinek értekez­letén, amely a tavaszi békés­csabai tárgyalásoknak volt a foly­tatása. Az értekezleten, amelyen Kövér dr, miniszteri tanácsos el­nökölt, kifejezésre juttatták azt a tényt, hogy Arad elvesztésével Békéscsaba lett az ország keleti határának legfontosabb és legje­lentősebb állomása. A megnöve­kedett forgalomnak a már régen szűknek megállapított pályaudvar még kevésbé tud megtelelni, mint azelőtt. A sinpárok száma nagyon kevés, a nagyobb, modernebb fűtőház hiányzik, a ma forgalom­ban levő nagy mozdonyok szá­mára való fordító-korong ugyan­csak hiányzik. Emellett maga az állomás fölvételi épülete is alkal­matlan a mai megnövekedett for­galom lebonyolítására. A sinhálózat kibővítéséhez, va­lamint az uj fűtőház és nagyobb fordító-korong megépítéséhez azon­ban telek, nagy telek kell és ezt máshonnan, mint a várostól meg­szerezni nem lehet. A vasút a megfelelő telket már ki is szemelte és ez az, amit ma a földmivesis­kola használ, mint bérletet. Erről DUPLATAIPAS SAISDÁLOK FEHÉR VÁ8Z0NC1PŐK PÉTERFI CIPŐÁRUHÁZBAN a telekről a két minisztérium kö­zött már tárgyalások folytak és ezeknek eredményeképpen végre azt az elvi alapot fogadták el, hogy a földmivelésügyi miniszté­rium hajlandó a földmivesiskola területét a vasútnak átengedni, ha a MÁV bizonyos terménybeli szol­gáltatásokat fog adni megtérítés címén az iskolának, az elmaradt hozadí kokért. • A telekre nézve tehát igy létre­jött a végleges megállapodás és a vasút ímost már elfoglalhatja a földmivesiskola által használt vá­rosi területbőL azt a részt, ami a leghalaszthatatlanabb berendezé­sek megvalósításához :— a fordi­tó-korong megépítéséhez — szük­séges. Ezt a négyszáz négyszög­ölet kitevő területet rövidesen át is veszi a vasút és az építkezé­seket sürgősen megkezdik. A for­ditó-korongnak ugyanis még a nyár folyamán el kell készülnie, hogy a télen már működésbe is helyezhessék. A vasút nem akarja többé eltűrni azt, hogy — mint eddig — a nagytipusu mozdonyo­kat a hideg télen szét kelljen szedni, hogy megfordithatók le­gyenek. A város képviselője megelége­déssel vette tudomásul a minisz­tériumok megegyezését a telek fölött, hiszen a városnak nincsen más szerepe az ügyben, mint tu­domásul venni : ki használja a telkét és milyen mérvű ellenszol­gáltatást kap az átadott területért, A földmivelésügyi minisztérium egyébként most leir majd a város­hoz, amellyel közölni fogja híva talosan is a telek átengedését. A többi vasúti építkezések megkez' désére csak későbbi időpontban kerülhet sor, amikorra a többi telek megszerzésére irányuló tár­gyalásokat befejezték. Százával keresik föl a lakók a járásbíróságot Megindult a pereskedés lavi­nája a háztulajdonosok és lakók között (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most járt le az a terminus, ami­kor a lakóknak tudomásul kellett venniök a májusi negyedre meg­állapított házbérösszeg nagyságát. A rendelet bár gondosan készült, mégis számos kérdést hagy nyitva, olyformán, hogy a háztulajdono­soknak sok helyütt alkalom nyilik a lakásrendelet önkényes értelme­zésére. A lakók nagy része so­kalja a számára megállapított ház­bérösszeget és sokan ugy vélik, hogy a háztulajdonos nem az 1917. évi házbért vette alapul a mostani számításoknál, hanem annál lényegesen nagyobbat. A nézetekben való eltérések a mai napra már oly arányokat öltöttek, hogy csaknem minden vonalon, csaknem minden házban peres­kedés indult meg lakó és háziúr között. A legtöbb panasz arról szól, hogy a házbérek kiszámításánál az 1918. évi lakbért tekintették kiinduló alap gyanánt, de számos sérelemről hillani abban a tekin­tetben is, hogy a háziurak az alapházbért tetemesen felemelték és ezt a felemelt alapösszeget emel­ték a megállapított aranyparitásos százalék magasságára. A járásbíróságon a szerdai pa­nasznapon rendkívül sok lakó je­lent meg, akik mind az önkénye­sen nagyobb összegben megálla­pított aranyparitásos házbér miatt emeltek panaszt. A járásbíróságon nagy türelemmel álltak a pana­szosok rendelkezésére és részle­tesen megadták a szükséges fel­világosításokat. Általában az a panasz, hogy a lakásrendelet egyes szakaszai módot adnak a háztu­lajdonosoknak arra, hogy az 1917. évi novemberi bért emeljék. A 43. szakasz szerint például a ház­tulajdonos felemelheti a házbér alapösszegét abban az esetben, ha a házbér az illető lakásért ak­koriban kisebb volt, mint másutt ugyanilyen lakásoknál. Ilyen pa­naszokat százával adtak be máris a lakásbiróságon és ma az a hely­zet, hogy a sok pereskedés eset­leg azzal a következménnyel fog járni, hogy a háziurak a perek lefolytatásáig, tehát folyó hó 15-ig aligha fogják kézhez kapni minden lakójuktól a májusi házbért. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni a járásbirósági panasz­fölvétel eszközlőjével a lakók pa­naszairól. Megtudtuk, hogy a la­kók nagyrésze perrel támadja meg a lakbéremelést, de a háztulajdo­nosok közül is számosan indíta­nak pert azok ellen a lakóik el­len, akik vonakodnak a nekik magasnak tetsző ház- vagy üzlet­béreket megfizetni. Információnk szerint az ilyen perek száma elő­reláthatóan olyan nagy lesz, hogy a bíróságra egész tekintélyes munkatöbbletet fog jelenteni. Való­ságos perlavina lesz a lakók és háztulajdonosok vitája és a bíró­ságnak bizony nem egyszer súlyos föladat lesz kibogozni a gordiusi csomót. A panaszokról egyébként a következő érdekes felvilágosí­tásokat kaptuk: — Valóban számos panaszt' hallani minden felől és ezek leg­inkább a tulmagasan megállapí­tott lakbérekre vonatkoznak. Van­nak olyanok is, akik sérelmezik,, hogy a lakásukat üzletnek tekin­tik akkor, amikor lakásukhoz kis bolthelyiség is tartozik. A rendelet ezeket tényleg az üzlethelyiségek kategóriájába sorolja, de vannak egyes esetek, amikor a kisbolto­kat is lehet lakásoknak tekinteni. Itt az az irányadó, hogy a kettő közül, az üzlet és a lakás közül melyik fontosabb. Ami a panaszok másik részét illeti, vagyis azt, hogy a háziúr megállapithat-e nagyobb bérösszeget az 1917. évi alapbér­nél, kétségtelenül fennáll az a rendelkezés, amely szerint a ház­tulajdonosnak semmi joga nincs és nem is lehet ahhoz, hogy az aranyparitásos alapbért tetszetőle­Gőzfürdö üzembe helyezés! Tisztelettel értesítem Csaba vá­ros és környéke né. közönségét, hogy Gyulán a Mandorff-féle a mai naptői üzembe helyeztem. Fürdőnapok minden héten szombaton és vasárnap délig. Kérem a t. hölgyközönséget, hogy fürdőinget hozzanak magukkal. Szives pártfogást kér, tisztelettel Lampel Dezső gőzfürdős.

Next

/
Thumbnails
Contents