Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-04 / 68. szám

EGYES SZÁM ARA 800 KOROKI Békéscsaba, 1924 ápriíis 4 Péntek 51-ik évfolyam, 68-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Elöflsetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 35.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.-Horráth Rezső. Cserebere A különféle csereakcióknak mindig óriási, szinte beláthatatlanul nagyvonalú jelentősége van a sok élvezetes és szines szépségen kivül, amit nyújt. Nemzedékekre szolgáló tanulság-halmazt plántál át olyan emberekbe, akik a megszokott hazai keretek között élnek, dolgoznak, Iélekzenek, mert a cserebere tanulságainak és szépségeinek nem csupán az látja hasznát egész életen át, aki benne közvetve résztvett, hanem ennek néhány lefelé-, sőt fölfelé menő ivadéka is. A külföldről megtért tanulmányutazó tapasztalatain, elbeszélésein, okulásain tanulni és okulni szokott mindenki, aki a külföldet járt ember benyomásait és értékes tanulságait meghallgatja, megszívleli. A csereakciók tehát mindenképpen hasznosak, praktikusak, helyesek és okosak. Kétszeresen helyes azonban az olyan csereakció, amilyen most készül magyarok és németek között. Magyar gazdaifjakat küldenek majd egy éves tanulmányútra Németországba, német gazdákhoz, német gazdacsemetéket viszont hozzánk hoznak el, a magyar mezőgazdákhoz. A cél az, hogy a magyar ifjakkal megismertessék a belterjesen gazdálkodó német •gazda mesterségbeli fogásait, a híres német földmivelés, állattenyésztés, háziipar és más egyéb falusi gazdálkodás módjait és formáit, amikből az okosat és tanulságosat leszűrve, hasznosan vezetnék be mindazt a magyar mezőgazdaságba is. A gondolat valóban elsőrangú •és nemesen nagyszerű. Ha valahol szükséges a tanulás, a tapasztalatgyűjtés, a gazdaságosabb és hasznosabb termelési módok meghonosítása, az bizony a magyar gazdálkodás. Minálunk a földmi-velő még mindig ugyanazok mellett a módszerek mellett gazdálkodik, mint Kupa vezér idejében, ősiség és maradiság sehol ugy meg nem csökönyösödött, mint a mezőgazdaságban. Amit a gazda nagyapja végzett, azt és ugyanugy végzi el az unoka, a dédunoka, a szépunoka. A föld zsiTOS rögeiből ma is csak annyi termést hoznak ki, mint ezredévvel ezelőtt. A csereakciós gazdaifjak viszont, akik majd elkerülnek a német földre, közelről fognak megismerkedni a világ legalaposabb fajtájának nagyszerű földmivelési módszereivel, amely a lehető leggazdaságosabb térkihasználás mellett a szinte tökélyig nemesitett, dustermésig fölfokozott erejű magvakkal dolgozik. Elképzelhetetlenül óriási haszna lesz ebből a magyar mezőgazdaságnak, de leginkább a kisgazdáknak. A magyar csereifjak látni fogják, hogy a mi földmivelésünk alaposan elmaradott (nem lehet más az, ami egy holdból tud csak kihozni annyit, amennyit a németek egy negyedholdból !), látni fogják a teutonok nagyszerű, géprendszerű gazdálkodását, haszonállattenyésztését, a növényi és állati termékek takarékos földolgozását és fölhasználását. Látni "fogják, hogy odakünn már sehol sem szegi az utak szélét akác-, nyár- vagy szederfa ; de pompás nemes gyümölcsfák százezrei integetnek barátságosan a tovarobogó utas után. Látni fogják a nagyszerű német falvakat, a villaszerű, erkélyes, emeletes, Ízléses parasztházakat — és szégyelni fogják falvaink izlés nélkül lesorjázott, gyufaskatulya-egyformaságu, esetlen házait, a szalmatetős, arasznyi ablakú sablonházakat ... Es látni fognak sok mindent és okos szemük csodálkozva tágul majd kerekre és tucatnyi kérdőjel görbül majd eléjük : miért nincs nálunk is ennyi és ilyen izlés, ennyi és ilyen szépség és haladottság, mint a németeknél . . . ? Sok minden nem u?y lesz majd aztán — hisszük — ha a csereifjak megtérnek őseik földjére. A külföldet járt, kitágult látókörű, tapasztalatokkal megrakodott gazdaifjak sok mindenen megérzik és észreveszik majd az elavultság, az elmaradottság dohát és ujitó kézzel, vágyódva a jobb és okosabb után, "ejtik majd meg a változtatásokat. Örömmel üdvözöljük a csereakciót, mert ez is egy lépéssel visz közelebb kulturáltságunk teljéhez, talpraállásunk és nemzeti értékeink beteljesedéséhez. (h. r.) Budapest kereskedői a szanálási javaslatok ellen Budapest, április 3. A budapesti kereskedelmi kamara ma délutánra értekezletre hivta össze a kereskedelmi és ipari érdekellségeket, hogy állást foglaljanak a szanálási javaslatoknak a kereskedelmet és ipart érintő rendelkezéseivel kapcsolatban. Az értekezlet pro?ramjáról a következő felvilágosítást kaptuk : — Rá fogunk mutatni a kilátásba helyezett adók egyenlőtlenségére, azokra az aránytalanságokra. amelyek az adózás és a termelési ágak tekintetében fennKétezer százharminchét millió korona kényszerkölcsön folyt be Csabán Lohad a fizetési kedv — Sokan az első határidőkor a teljes összeget befizették állanak és a kívánságunkat megfelelő javaslatokkal fogjuk kifejezésre juttatni. Szóvá tesszük a felhatalmazási javaslatnak a lakások felszabadítására s a bérek emelésére vonatkozó rendelkezéseit is. Különösen a kincstári haszonrészesedés arányainak kidomboritásával óhajtjuk dokumentálni azokat a rendkívüli terheket, amelyeket az egyes érdekképviseletekre hárítanak. Foglalkozni fogunk a vagyonváltságnak a kereskedelmet és ipart érintő rendelkezéseivel is. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Március harmincegyedikével leperpett a belső kényszerkölcsön befizetésének második határideje is. Most már csak a részletfizetés utolsó határnapja, a harmadik részlet befizetésének terminusa van hátra, amely április hónap utolsó napja. Megállapítható, hogy mig március 8 tói március 13-ig a békéscsabai postahivatalban több hivatalnok birkózott állandóan a kényszerkölcsön-csekkek átvételével, most, a második részletkor a postának ez az osztálya alig dolgozott annyit összesen, mint akkor egyetlen napon. A fizetők csak gyéren, elvétve jelentkeztek és egyáltalában nem volt szükség most olyan nagymérvű személyzetszaporitásra, mint a múltkor. Ezt a megállapításunkat legvilágosabban a számadatok igazolhatják. Békéscsabán a mai napig kényszerkölcsönelőleg cimén befizettek a postán összesen 2.137,987.804 koronát, amit 2982 tételben fizettek be, ugyanannyi adózótól. Ebből 2309 adózó esik az első fizetési részletre, 1.760,232.028 koronával, a második részletre pedig 673 adózó, 377,695.776 koronával. Mivel az összes békéscsabai kényszerkölcsönfizetésre kötelezetitek száma majdnem ötezret tesz ki, a kölcsönösszegből a város adózóira eső rész pedig ötödfél milliárd koronára rug, nyilvánvaló, hogy „az adózók közül még mindig ezernél több azoknak a száma, akik nem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek. Ezeknek hibájából a Csabára kivetett ötödfél milliárdnak még csak a fele sem folyt be Békéscsabán. Viszont meg kell állapítani, hogy nem minden késlelkedő a saját hibájából nem fizetett. Nagyon sokan vannak, akik azért nem fizettek, mert az ügyük éppen föllebbezés alatt áll, de akadnak olyanok is, akiknek egy bizonyos minimumon alul elengedték a reá kivetett kölcsönelőleg befizetését. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20.. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A tekintélyes külömbözet innen származik valószínűen. A kényszerkölcsön befizetésénél akadtak olyan derék Rolgárok is, akik mindjárt az első részlet esedékessége napján kifizették a reájuk kirótt teljes összeget. Ezek mindenképpen jól jártak. Papirkoronában fizettek, ezenkívül joguk volt a főösszegből 5 százalékot levonni, kedvezmény cimén. A legutolsó fizetési határnapon minden bizonnyal valamennyi állampolgár, aki a kényszerkölcsön fizetésére köteles, eleget fog tenni az állammal szemben fönálló kötelezettségének, anélkül, hogy bevárná azokat a szigorú megtorló intézkedéseket, amelyeket az engedetlenekkel szemben alkalmazni fognak. TJz ipartestületek küldöttsége a miniszterelnöknél Budapest, ápr. 3. Bethlen miniszterelnök ma délben fogadta az ország ipartestületeinek nagy küldöttségét, melyet Vitner János, kereskedelmi és iparkamarai elnök vezetett. A küldöttség a szanálási javaslatok adórendezései enyhítését kéri a miniszterelnöktől. JTlagán-takarékkorona Borsodban Miskolc, ápr. 3. Mezőcsát községben két szélhámos sok embert csapott be takarékkoronával. A rendőrség megállapította, hogy két ember járt a községben, akik 100 koronás papírpénzeket váltottak be hivatalos áron és ugyancsak 100 koronás bankjegyeket adtak az illetőknek, melyekre apró cédulák voltak ragasztva ezzel a felírással : takarékkorona-betét. A rendőrség megindította a nyomozást, de nem sikerült kézrekeriteni a szélhámosokat. fegyverek a görög király podgyászában Athén, ápr. 3. A királyi palotában tegnap egy ládában, amely véletlen folytán összetört, több fegyvert és lövedéket találtak. A ládát a palota kezelősége a Romániába szállítandó bútorok közé vette fel, mint ruhát. A kormány elrendelte, hogy az összes ládákat bontsák fel, mert felmerült az a gyanú, hogy György király híveinek segítségével erőszakos ellenállást teivezett, de az utolsó pillanatban jónak látta az ellenállást feladni. A köztársaságiaknak feltett szándékuk, hogy a jelenlegi uralmat fentartják még akkor is, ha a népszavazás rossz eredménnyel járna a köztársasági államformára. 100 takarékkorona mai árfolyama 112 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 77'5-el jegyezték. 20 koronás arany 350900 papirkorona.