Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-06 / 92. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 május 11 193 fogíijof elbocsátottak az internálótáborból Budapest, máj. 5. A mult héten a zalaegerszegi internálótáborból elbocsátották a kommunisták közül mindazokat, akik megbánták korábbi viselkedésüket és. letettek felforgató eszméjükről. Összesen 193 embert bocsátottak ki. Ezek közül 14 politikai internált volt. Elbocsátották ezen kivül Jelei Mihályt is, aki tüdőbeteg. A revizió után 200 és egynéhány internált maradt a táborban. Politikai ezek közül 8. Az internálótábor, amint a miniszterelnök kijelentette, csak a büntető novellának törvényerőre emelése után szűnhet meg s ez is csak a politikai internálásokra vonatkozik. 77 kisantant agóniában Zágráb, máj. 5. A zábrábi Obzor föltűnést keltő cikkében azt irja, hogy a kisantant ma igen súlyos válságban szenved, sőt a kisantant agóniájáról is lehet beszélni. Románia egészen független politikát követ és Lengyelországra és Franciaországra akar támaszkodni, mig Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia békében óhajtanak élni Oroszországgal. Szeder Ferenc beszámolója Nagy néptömeg előtt folyt le a beszámoló a városháza udvarán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szeder Ferenc szociáldemokrata képviselő, Békéscsaba város nemzetgyűlési képviselője, vasárnap délután tartotta meg beszámolóbeszédét a városháza udvarán, hatezer főre tehető tömeg jelenlétében. A gyűlést Filippinyi János nyitotta meg, majd Szeder Ferenc kezdte meg beszédét. A földreform kérdése — Két kérdés izgatja ma a magyarságot — mondotta, — a földbirtokreform és az ország gazdasági szanálásának kérdése. Akik figyelemmel kisérték a földbirtokreformpolitika tekintetében elfoglalt álláspontunkat, láthatták, hogy mindegyikünk becsületesen képviselte a szegények érdekeit. Az 1920-as íöidbirtoktörvény hiányos és nemcsak a nagy alapvető kérdések elől zárkózik el, de szűkkeblű a végrehajtás tekintetében is. Nem képes a nagy kérdéseket megoldani, amik nélkül pedig nyugodt életet itt nem tudok elképzelni. Maga a kormánypárt is olyan engedményeket tett, amik igazolták, hogyha novellával ki nem egészítik ezt a törvényt, végre sem lehet hajtani. Igy született meg a novella, amitől oly sokat várnak. Én parlamenti fölszólalósaimban már megmondtam, hogy ez a novella sem lesz képes megoldani a feladatait, pláne ha ugyanugy szabotálják majd a végrehajtását, mint a törvényét. Álláspontom igazolásául csak a békéscsabai földigénylők esetére hivatkozom. — Ennek a törvénynek a célja az, hogy szociális békét teremtsen, hogy földhöz juttassa a szegények tön egeit, de mégis azt látjuk, hogy évek során át vajúdik ez a földbirtokreform-hegy, ami kis egereket fog szülni. Egész más politikai rendszernek kell elkövetkeznie, hogy azok, akik 1918-ban önként adták oda földjeiket, újra jobb belátásra jussanak. Ma a reform tyuklépésszerüen halad előre. A szanálás kérdése — A másik izgató kérdés ma a szanálás kérdése. Emlékszenek-e arra, mit mondtam én erről a parlamentben ? Azt mondtam, hogy minden fölösleges kiadást be kell szüntetni, a gazdagoknak pedig ki kell nyitniok az erszényt (nagy taps, éljenzés) és velük kell megfizettetni az ország megmentését. Ma ennek az ellenkezője történik. A legsúlyosabb adót azok fizetik, akiknek teherbiróképessége ezt nem birja el. Mig mi a parlamentben leszünk, verekedni fogunk a becsületes, fokozatos adózási rendszer behozataláért. A körülöttünk levő államokkal békét kell teremteni. Európa közepén nem élhetünk elszigetelten, A fölösleges kardcsörtetés helyett belső megerősödés szükséges. Hiába fenyegetőzünk üres kezekkel, ha közben a nyomorúság fojtogat. Első föltétele az ország talpraállásának a belső megerősödés, aminek előfeltétele politikai téren békét és rendet teremteni. „Vállvetve kell dolgozni" — Emlékszünk még arra az időre, amikor hajszákat rendeztek a bolsevizmus réme cimén, emberekre uszítottak embereket, széttagolták a társadalmat, a gyűlölködés magvát hintették el. Az emberek gyűlölködéssel és gyanakodással tekintenek egymásra még ma is, mert nem tudják, hogy egyes szavaiknak nem Zalaegerszeg lesz-e a következménye. De állitom : a bolsevizmusból örökké élni, politikai rendszert fölépíteni nem lehet. Végét kell szakítani a gyűlölködés rendszerének, ami a mai politika nyomán fölfakadt és együttesen, vállvetve kell dolgozni Magyarország újjáépítése érdekében. — Ezeket mondtam el akkor a parlamentben és mi volt volt rá a válasz ? Az egységes pártból azt felelték : „Tiszteljük a Nyugatot 1 Semmi közünk hozzá 1" Hát ez lehet helyes fölfogás, de furcsa és elképesztő, hogy az ilyen kijelentés után mégis azt kellett látnunk, hogy Bethlen mégis a Nyugathoz fordult, kölcsönért. Mi ícl^ía DUPLATALPAS SANDÁLOK FEHÉR VÁSZONCIPŐK PÉTERFI CIPŐÁRUHÁZBAN tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarország a saját erejéből nem tud talpraállani s igy a külföld segítsége kell, ami csak súlyos föltételekkel lehetséges és fölveti a jóvátételi kérdést. Bethlen ugyan kijelentette Hódmezővásárhelyen, hogy : „Jóvátételt pedig nem fizetünk !", de a tapasztalatok után rájöttünk, hogy nemcsak fizetünk majd, de azon túlmenő kötelezettségeket is kell vállalnunk. Általános kérdések Ezután hosszasan beszélt a kölcsön kérdéséről, majd Apponyi legutóbbi, nagyjelentőségű beszédével foglalkozott, amely — szerinte — nagyon megközelítette a szociáldemokraták álláspontját. Rátért az államháztartás deficitjének okaira, bírálta a pénzügyi gazdálkodást, majd újra Apponyi kijelentéseivel foglalkozott, amiket az a demokráciáról és a legutóbbi választások tisztátalanságáról tett egy angol barátja előtt. Ezután visszatért a kölcsön kérdésére és kijelentette, hogy a 650 millióról 250 millióra leapadt külföldi kölcsön után évi 50 milliót kell majd fizetni, amit majd a kisemberek és a fogyasztók adójóból teremtenek elő. Beszélt Ausztria helyzetéről és az ottani adózási rendszerről, amely erősen progresszív. Ott például egy 900 holdas birtok évi adója 120 millió, de a kisgazdák adója ehhez arányosítva sokkal kevesebb, mert ott a terheket áthárították a nagyvagyonokra. Beszélt a mezőgazdasági munkások anyagi helyzetéről és a dolgozók mai nyomorúságáról, sok tetsző közbekiáltástól megzavarva. Szeder Ferenc ezután a május elsejei munkásünnepségek betiltását tette szóvá. Fel akarta olvasni a kormány egyik lapjának közleményét, amelyben MacDonald a világ munkásságához május 1-ei szózatot intéz, de a hatóság képviselője a felolvasást nem engedte meg. Nagy zaj támadt, a tömeg lármázva követelte a közlemény felolvasását, ugy hogy Filippinyi és Szeder alig tudták lecsillapítani a lármát. — Minket nagy mélység választ el Nyugateurópától — folytatta Szeder a beszédét — minden kölcsön dacára is, mert mig odakinn demokrácia van, itt befogják a sajtó száját és törvényesitik az ellenforradalmi törekvéseket. Most, amikor, mint parlamenti ellenzék, egy vonalba állunk az ébredőkkel, az a vád hangzik ellenünk, hogy szövetségre léptünk egymással. Ezt talán nem is kell megcáfolnom, hiszen mindenki tudja, hogy bennünket egy egész világ választ el egymástól. Ezzel csak a zsidókat akarják ijesztgetni, hogy elriasszák őket a mi táborunból. Nincs bizalmunk a kormány iránt és minden törvényes eszközzel küzdeni fogunk ellene. Ez a parlament nem illetékes a nagy kérdések megoldására, mert törvénytelenül jött létre és ennélfogva követeljük, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog alapján uj nemzetgyűlés jöjjön létre 1 Nagy tetszés mellett fejezte be a képviselő beszámolóját, majd a gyűlés a képviselő viharos éltetésével véget ért. ************************* A KANSz országos közgyűlése Vasárnap délelőtt 10 órakor gyűltek össze az ország minden részéből a közalkalmazottak kiküldöttei Bud ipesten, a Vigadó nagytermében, hogy hangot adjanak annak a mély, gyötrelmes sebnek, mely már-már fásulttá teszi a lelkeket. Békéscsaba közalkalmazottéinak képviseletében mintegy húszan vettek részt a gyűlésen, amelynek egész menete az életküzdelemben kifáradt ember letörtségét mutatta.. A gyűlést Séthy Antal államtitkár, elnök nyitotta meg, majd átadta a szót a pénzügyminiszter képviselőjének, Balázs államtitkárnak, aki a tisztviselők illetményrendezését vezeti. Balázs államtitkár kijelentette, hogy az aranyparitásos fizetésre vonatkozó javaslatok a minisztériumban vannak, de az ily fontos ügy elintézése ma már nemcsak a kormánytól függ, hanem a pénzügyi főbiztostól is, a főbiztos azonban oly rövid ideje van itt, hogy e kérdéssel még nem foglalkozhatott, de rövidesen tárgyalás alá kerüL Szavai elhangzása után, melyek megnyugvást nem keltettek, Javornitzky Jenő dr. főtitkár tette meg jelentését, rámutatva arra a kitartó munkára, melyet a vezetőség az egyetemesség érdekében folytat, majd az egységes párt kiküldötte, Platthy György a párt megbízásából bejelentette, hogy az egységes párt figyelemmel kiséri a közalkalmazottak viszonyait, legközelebb a pártértekezleten is szóváteszik és megtárgyalják azokat a kérdéseket, amelyekért a KANSz vezetősége küzd. Homonnay képviselő, akit osztatlan lelkesedéssel ünnepelt az egész gyűlés, kijelentette, hogy a közalkalmazottak ügye nem pártügy, aziránt a nemzetgyűlés minden pártja érdeklődik és amig a szövetségnek oly kiváló vezetősége lesz, mint a mostani, remélhető, hogy a kitűzött célt el fogják érni. A vidéki kiküldöttek hozzászólása után a gyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, melyet a vezetőség előterjesztett. Ez a javaslat a már ismert tényeket tartalmazza, mely 80% aranyparitásos kezdőfizetést kér julius elsejére. A szegedi küldöttség pótló javaslata alapján határozatba ment, hogy ugyané javaslat megküldessék a kormányzónak is. A gyűlés délután 2 órakor a Himnusz éneklésével ért véget. A gazdaközönség szives figyelmét felhívjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényei előnyös feltételek mellett a „Futnra" rt. kirendeltségénél (Békéscsaba, Kossuth-tér 8 — Telefon 88 vagy 154) jegyezhetők