Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-01 / 89. szám

Békéscsaba, 1924 május 10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 — A földmivelésügyi miniszter a mezőrendőri szolgálatért. A földmivelésügyi miniszter rende­letet intézett az alispánhoz a mező­rendőri szolgálat alaposabb ellá­tása érdekében. A miniszter min­denekelőtt sajnálattal állapítja meg, hogy a mezőőri szolgálatot többnyire 50 éven felüli egyének látják el, néha félig rokkantak, akik aztán nem is tudják rende­sen és megfelelően ellátni terhes szolgálatukat. A fiatalabb egyének ezt a pályát kerülik, mert kevés javadalmazással jár és nála még az egyszerű napszámosfoglalkozás is jövedelmezőbb. A miniszter ki­fogásolja azt is, hogy sok mező­őrnek — főleg az uradalmaknál — sem fegyvere, sem szolgálati jel­vénye nincsen és igy nem lép­hetnek fel tekintéllyel. Baj az is, hogy sok az Írástudatlan a mező­őrök sorában. Végül utasítja az alispánt, hogy az elsőfokú ható­ságoknak tegye kötelességévé a mezőrendőri szolgálat helyesebb alapokra fektetését, az anomáliák megszüntetését, különbeni felelős­ségrevonás terhe mellett. — Becsületsértés egy kilakol­tatás miatt. Rádi Mihályné kis­kunfélegyházai lakos a mult év­ben Békéscsabán lakott a katonai barakok egyikében. Mivel a bara­kokra a katonaságnak szüksége lett, elhatározták a lakók eltávo­lítását. Fölszólítást küldtek nekik a barakok elhagyáséra, záros ha­táridőn belül. A fölszólitáson Rá­diné annyira feldühödött, hogy erősen sértő kijelentéseket tett az állomásparancsnok, Rátvay ezre­des személyére. Az ezredes följe­lentésére kedden tárgyalta az ügyet a csabai járásbíróság, amely bű­nösnek mondotta ki Rádi Mihály­nét —aki a szabályszerű idézésre nem jelent meg — és 200 ezer korona pénzbüntetésre itélte. — Tolvajok, akik a lopott hol­mikat visszatéritlk. Gajdács Mi­hály és Seben András fiatal bé­késcsabai legények hosszabb időn keresztül foglalkoztak azzal, hogy a tanyákon apróbb betöréseket követtek el és a lopott holmik árából jó mulatságokat csaptak maguknak. Többek között Timkó György fényesi szőlőkbeli tanító­tól két ludat és Szlancsik Pálné­tól három tyúkot loptak el és a jószágokat a gyulai hetivásáron értékesítették. Tegnap vonta fele­lősségre őket bűneikért a járásbí­róság, amely az enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével és tekin­tettel fiatal korukra, 50—50 ezer korona pénzbüntetéssel sújtotta a két tanyei betörőt. Gajdács és Seben erősen megígérték, hogy négy héten belül minden kárét megtérítik annak, akitől bármit is loptak. — Munkabérmegállapitás az orosházai járásban. A földmive­lésügyi minisztérium utasította a vármegye alispánját, hogy ren­delje el az orosházai járásban a mezőgazdasági munkabérek meg­állapításét. A többi járásokban, ahol a mezőgazdasági napszám­bérek alacsonyabbak voltak, a hivatalos napszámbérmegállapitás mór megtörtént, csupán az oros­házai járás van még hátra a me­gyében ebben a tekintetben. A munkabéreket az erre a célra alakult bizottság fogja megállapí­tani, az alispán utasításának kéz­hezvétele után. — Kondorosi hirek. Dezső Antalt, a kondorosi hasonnevű községi orvos derék, jeles fiát az a kitüntetés érte, hogy az Orszá­gos Gazdasági Egyetemen gya­kornokká nevezték ki. — Bohus István kondorosi bádogosmester szabadalmat nyert az általa fel­talált kantavédőnek, mint most már törvényesen védett eszköznek alkal­mazáséra. — Első emeletes ház készül Kondoroson. Egy fiatal — jövő évre 50 éves — község fejlődésében ez megörökítésre méltó esemény. E házban helyezi el a mozi berendezésre jogosított társaság a mozi nagytermét. A házat Bohus István bádogosmester és társai építik meg még a nyár folyamán. — Tenger terül el a román határ mentén. Daimel Sándor dr. alispán hétfőn délután kiszállt a Gyulavári mellett elterülő ország­határra, Ondrus uradalmi fel­ügyelő és Bálint műszaki taná­csos kíséretében, hogy a kiönté­sek állását és azok pusztításait megszemlélje. Az alispán meg­állapította, hogy a magyar terü­leten jelentékeny nagyságú szántó­földek vannak viz alatt, a román részen azonban valóságos hatal­mas tenger terül el a határ men­tén. A nagy vizek a Körös gát­szakadásai révén jutottak a szántó­földekre, vagy pedig a szivattyúk működésének teljes szüneteltése miatt, mert a románok egyálta­lában nem törődnek a szivattyú­zással és a nagy víztömegeket kárörömmel engedik át a határon túlra. A látottak és tapasztaltakról az alispán táviratilag tett jelentést a belügyminisztériumnak, kérve a diplomáciai beavatkozást az árvi­zek miatt — Koszorumegváltás. Néhai Fuchs Gyula ur elhalálozásakor a békéscsabai Szentegyletnek ko­szorumegváltásul adományoztak: özv. Fuchs Gyuláné és fia, Deutsch Vilmos és neje, Deutsch Iván 100—100 ezer koronát, mely nemeslelkü adományokat hálásan köszöni az elnökség. — Egy uccai inzultus követ­kezményei. Március 7-én nagy csődület támadt a Nádor-szálló előtt és a sietve odaérkező rendőr megállapította, hogy Sós Zsuzsánna egy üres szódásüveggel megdobta Walentinyi Endre békéscsabai ma­gánzót. A támadásra egy levél adott okot, amelyet a férfi a leány szüleihez intezett, lebecsmérelve a leány becsületét, majd pedig a szálló előtti találkozásukkor ismét trágár szavakkal, hangosan sér­tegette a leányt, volt barátnőjét. A rendőri beavatkozás után Wa­lentinyi eltávozott, mire Sós Zsu­zsánna utána lópodzott és a Damjanich-uccában ismét tettle­gesen bántalmazta, ugy, hogy megint a járókelőknek kellett őket szétválasztani. Ezekután köl­csönösen feljelentették egymást a járásbíróságon, amely tegnap tárgyalta az ügyet. A biróság Sós Zsuzsannát a súlyos testisértés vétsége alól felmentette, ellenben durva becsületsértés miatt bű­nösnek mondotta ki és ezért egy hónapi fogházra és 100 ezer ko­rona pénzbüntetésre itélte, Wa­lentinyit pedig rágalmazás vétsége miatt egy hónapi fogházzal és 500 ezer korona pénzbirsággal büntette meg. — A közjótékonysági mozga­lom pénzei. A vármegyei törvény­hatóság most érkezett rendeleté­vel jóváhagyta a városi közjóté­konysági mozgalom pénzbeli ma­radványára és annak további ke­zelésére vonatkozó közgyűlési határozatot. Egyúttal — ezzel kap­csolatosan — jóváhagyta az egy­szeri, egyszersmindenkorra kive­tendő városi inségadót is. — A községekben nyolc hó­nap lesz a tanév. Az olyan köz­ségekben, ahol a lakosság több­sége földmiveléssel foglalkozik, különösen a nyári hónapokban tömeges iskolamulasztások fordul­tak elő, mivel a serdültebb gyer­mekeket már felhasználják a me­zei munkánál és visszatartják az iskolától. Ezen a helyzeten több­féleképen próbálkoztak már segí­teni, de egyik mód sem vezetett célhoz. A kultuszminiszter a na­pokban kiadott rendeletében uta­sította a tanfelügyelőségeket, hogy ahol a tanulók többsége földmi­ves szülők gyermeke, az iskolai évet májusban kell befejezni és október 1-én kell megnyitni.jA ta­nítási idő az ilyen iskolákban nyolc hónap lesz. _ A kiütéses tifusz elleni vé­dekezés. A kormány rendeletet intézett az összes rendőri és köz­igazgatási hatóságokhoz a kiüté­ses tifusz elleni védekezés tárgyá­ban. A rendelet szerint a rendőr­ségi és községi fogdákat gyakran kell fertőtlen iteni, az esetleg őri­zetben levő foglyokat tetütleniteni és összes ruháikat gőzben kifőzni kell. A kiütéses tífuszt tudvalevő­en túlnyomó részben a ruhatet­vek terjesztik és a rendelet éppen ezért hirdet irtóhadjáratot ezek ellen a veszedelmes élősdiek ellen. — Állattenyésztési értekezlet a Hortobágyon. A Tiszántúli Me­zőgazdasági Kamaia értesítette a vármegye alispánját, hogy május 25-én Debrecenben, május 26-án pedig a Hortobágyon állattenyész­tési értekezletet tartanak, az érde­keltek és a legkiválóbb szakértők bevonásával. Az értekezleten az okszerű legelőjavitás módjait is megbeszélik. Kívánatos volna, hogy ezeken az értekezleteden a gazdák minél nagyobb számban vegyenek részt, mert ott sokat ta­nulhatnak és tapasztalhatnak. Az értekezlet megnyitása 25-én, va­sárnap délelőtt lesz a debreceni vármegyeházán. — A békéscsabai színház ál­lamsegélye. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter a békéscsabai városi színház számára az 1924. évre egy millió korona állam­segélyt utalványozott ki rendes évi támogatás fejében. Hirdetmény A Biharszilágyi Olajipar r. t. a MÁV vasútvonal és a Szerda­helyi-ut sarkán fekvő területen petróleum, benzin, olaj stb. tárolása céljából raktárt óhajt létesíteni, miért is az iparhatósági telepen­gedélyezési eljárás tárgyalásának határnapjául 1924- május 15-ének d. e. 10 óráját, helyéül a város­háza kisebb tanácstermét tűzöm ki. Az 1884. : XVII. t.-c. 27. §-a alapján felhívom mindazon szom­szédokat, illetőleg érdekelteket, akik a vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak tenni, hogy kifogásukat tartoznak szóval, vagy írásban a kitűzött napon előadni, külömben a telep, ha csak köz­tekintetek nem szolgálnak akadá­lyul, engedélyeztetni fog. A terv­rajz és műszaki leirás addig is a városi kiadóhivatalban meg­tekinthető. Az iparhatóság képviseletével dr. Gally Géza városi tanácsost, továbbá szakközegekül Ádám Gusztáv műszaki tanácsost, dr. Vas Vilmos rendőrorvost, Filipinyi Sámuel tűzoltóparancsnokot bí­zom meg. Békéscsaba, 1924. ápr. 26. Dr. Berthóty István, polgármester. Bálint és Brhlik építési irodája Békéscsaba, Andrássy-ut 18. Telefon 229 Tervez és Tállal mindenféle magas­építést és vasbeton munkákat. ÜÜQÜUÜUÜÜÜÜÜÜÜQÜUÜU A mai napon újra megnyílik Dr. Gyöngyösi és Gruber könyv- és papirkereskedése Szt. István-tér 6 sz. alatt (Gally és Wénich drogéria mellett) S 8 C c C Divatkosztüm, köpeny és uccai ruha a legszebb kivitelben készül Rosenberg Izidor angol és francia női és férfiszabónál Andrássy-ut 22. Szövetetben állandóan nagy választék.

Next

/
Thumbnails
Contents