Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám
1924-04-03 / 67. szám
2 BRKRSMEOVFÍ WFLZI/IWV Békéscsaba, 1924 április 8 Kiosztják a kamuti földeket (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a kamuti puszta 218 holdját igénylő békéscsabaiak küldöttséget menesztettek Berthóty István dr. polgármesterhez. A földigénylők arra kérték a polgármestert, járjon közbe Hoyos Miksa grófnál, a puszta tulajdonosánál, hogy a parcellákat az igénylők még az idei gazdasági évben elfoglalhassák. Berthóty polgármester irásos megkeresésére Hoyos Miksa gróf szerdán reggel ugyancsak Írásban válaszolt. A nagybirtokos értesítette a polgármestert, hogy a maga részéről nem látja akadályát annak, hogy a kamuti puszta 188 holdat kitevő földparcelláit, valamint a békésföldvári határban fekvő 30 holdnyi birtokát ismét azok közt a hadiözvegyek és hadirokkantak között osszák ki, akik azokat a mult évben is bírták. Hoyos Miksa gróf levelében hivatkozik az Országos Földbirtokrendező Bizottság legutóbb hozott ítéletére, amely pontosan megnevezi ezokat a személyeket, akiknek a kamuti földparcellákat kiosztani kell és kijelenti, hogy mindenben az OFB ítéletéhez kíván alkalmazkodni. Berthóty polgármester a gróf válaszát tudomásul vette és nyomban intézkedett, hogy az érdekelt föidigénylők Hoyos Miksa elhatározásáról tudomást nyerjenek, hogy aztán megkezdhessék a földek kiosztását. Dr. Silberjeld Jakab emlékbeszédei Dr. Silberfeld Jakab békéscsabai főrabbi emlékbeszédeinek IV. kötete most hagyta el a satjót. Gyászbeszédek ezek, melyeket a jónevü egyházi iró és szónok temetések alkalmával mondott el. Nyomtatásban megörökített tormájuk papoknak hasznos tanulmányt, az érdeklődőközönségnek esztétikai élvezetet, de amellett az elhunytak hozzátartozóinak és ismerőseinek eleven és örök portrét nyújt a kedves halottról. Ezért nevezi őket a szerző joggal emlékbeszédeknek. Silberfeldnek sikerült azt a célt elérni, melyet előszavában maga elé tűzött: a lét és nemlét közötti határon a koporsónál elmélyedésre bírni az emberi szivet az élet öszszes problémái felett. Gondolatai valóban mindenkor mélyen szántók, hasonlatai és képei találók, meggyőzőek és világosak. Két stílusbeli sajátságát megemlítjük: az egyik a külsőre, másik a belsőre vonatkozik. Külsőleg, a nyelvben valami sajátságos keveréke az egyházi, patetikus stílnek és a realizmusra törekvő, modern beszédstílusnak, belsőleg pedig a középkori sirató és bucsuénekek önsanyargatásaira emlékeztető iránya, amely hatásban talán könnyebb, de amely nem annyira vigasztal, mint megríkat. Ez természetesen egyéni dolog s a mü esztétikai értékét nem érinti. A sürün szedett, öt íves munkát, amely 26 gyászbeszédet tartalmaz, szerző Iritz Aladárnénak ajánlja. A könyv éra 20.000 K és kapható a szerzőnél. (gy) Milliós sikkasztót jogott a rendőrség Pesti gonosztevők tanyája Erzsébethelyen — Ötödfél milliót költöttek el Békéscsabán Pompás fogást csinált ma a békéscsabai államrendőrség, amely ez utóbbi időben feltűnő sikereket ért el a gonosz útra tévedt emberek lefülelése és ártalmatlanná tétele terén. A rendőrség bravúros nyomozással fölkutatott egy budapesti sikkasztót, aki egy, a mai viszonyok között is elég tekintélyes összeggel szökött Békéscsabára és itt a legnagyobb titokban éldegélt a becstelen uton szerzett tőkéből. A szenzációs fogás részletei egyébként a következők : A rendőrséggel bizalmas uton közölték, hogy Erzsébethelyen, a Mikszáth-ucca 18 számú ház egyik lakásában napok óta két gyanús idegen tartózkodik. Az idegenek napközben nem mozdulnak ki, még az udvarra se lépnek, esténként azonban ki-kisétálnak, de csak a félreeső utcákban járkálnak. Ilyenkor a sapkájukat mélyen a szemükre húzzák, a kabátjuk gallérját pedig fölhajtják, hogy mennél kevesebbet kelljen mutatniok az arcukból. A rendőrség megfigyelte a gyanús idegeneket és amikor meggyőződött arról, hogy a bizalmas közlés teljesen igazat mondott, rajtaütött a ház vendégein. A két idegent vallatóra fogták és ekkor meglepő dolgok derültek ki. Fialkovics Lajos, az egyik idegen, bevallotta, hogy budapesti gyári munkás. A 27 éves fiatalember, aki már huzamosabb idő óta foglalkozás nélkül lézengett, elmondotta, hogy rbvott muitu és már négy ízben volt büntetve lopás és betörés miatt. Legutóbb négy évi fegyházbüntetést szenvedett el a váci fegyházban, amelyből 1923. december 10-én szabadult ki. Társa Bogla János budapesti gyári munkás volt, aki szintén a munkakerülés nemes és épen nem jövedelmezőtlen mesterségéből tartotta fönn magát. Ezidőszerint csendes társa volt Fialkovics Lajosnak. Fialkovics ezután a rendőrség embereinek*keresztkérdéseire részletes vallomást tett. Elmondotta, hogy a fegyházból való kiszabadulása után egy darabig munkát próbált keresni, de amikor nem talált, elhatározta, hogy a régi mesterségét fogja folytatni. Egy budapesti gyárnál, — amelynek nevét állítólag elfelejtette, — pénzbeszedői állást vállalt és mint ilyen, nehogy gyanút keltsen, néhány napig rendesen végezte a dolgait. Pontosan beszedte a pénzeket és azokkal az utolsó koronáig elszámolt. Igy nemsokára teljesen megbíztak benne és a nagyobb követelések behajtását is rábízták. Fialkovics csak erre várt. Március 22-én ötödfél millió korona hivatalos pénzt szedett össze Fialkovics. A pénzzel azonban nem ment el a gyárba, mert eszeágában sem volt a milliókkal elszámolni. Értesítette a barátját, Bogla Jánost a jó fogásról, aztán elhatározták, hogy a pénzzel vidékre jönnek és itt, távol a fővárostól és annak légió rendőrétől, vígan és uriasan fognak élni a milliókból. A két jóbarát igy is cselekedett, Kiválasztották Békéscsabát és a súlyos pénzekkel leutaztak. Az erzsébethelyi házban aztán gondtalanul éldegéltek mindaddig, mig a gonosztevők végzete : a^markos, energikus rendőrtenyér utói nem érte őket. Fialkovics Lajost és Bogla Jánost a rendőrség letartóztatta és erős fedezet mellett átkísérte a budapesti rendőrség fogházába. Azt a vállalatot, amelytől Fialkovics az öiödtél millió koronát elsikkasztotta, most nyomozza a rendőrség. Az ötödfél millióból azt a csekely összeget, ami még megmaredt, visszaadják jogos tulajdonosának. Változatlanul tart a téglagyári sztrájk Meghiúsultak az egyezkedési tárgyalások (A Közlöny eredeti tudósítása.) A két békéscsabai téglagyárban már több, mint egy hét óta tart a napszámosok és napszámosnők sztrájkja, illetőleg a Suk-gyárban, ahol még a tavaszi üzembehelyezes előtt a munka megkez dése ellen határoztak a napszámosok, még meg se kezdődhetett a munka. A bérmozgalomban, amely jelentékeny kárt okoz a munkásoknak csakúgy, mint a gyáraknak, ujabban ismét történtek közvetítési kísérletek. Ezúttal Berthóty István polgármester és Galli Géza dr. városi népjóléti tanácsnok vállalkoztak a békilő szerepére és megjelenve az erzsébethelyi községházán, összehivatták a gyárak és a munkások képviselőit. A megindult tárgyalások, sajnos, ezúttal sem vezettek eredményhez. A munkások két kiló buza árát kívánják órabérül, a nőknél pedig ennek 75 százalékát. A gyárak viszont a férfiaknak egy kilót, a nőknek pedig 50 dekát ajánlottak fel órabérül, kijelentve, hogy magasabb napszámbéreket nem tudnak fizetni, mert ebben az esetben képtelenek lennének más gyárak alacsonyabb áraival versenyezni. A munkások később leszállították követeléseiket másfél kiló búzára, de a gyárak képviselői nem engedtek álláspontjukból, különösen mert Császár igazgató, a Bohngyár képviselője kijelentette, hogy ezúttal nincs teljhatalmú megbízatása a tárgyalásokat illetően. Ezzel szemben a képviselői kijelentették, hogy ha a gyárak nem is adhatnak bérjavitást, Tisztelettel értesítjük igen hogy cipészmühelyünket t. vevőinket, egybevontuk ÉRTESÍTÉS ! és igy folytatjuk mindkét üzem vezetését. — Szabászat és mértékosztály ezután csakis a Péterfi Cipöáruházban lesz, ahol nagy súlyt helyezünk a leg- . finomabb izleseket kielégítő lukszuscipők mérték utáni készítésére. Tisztelettel : Péterfi Imre Kurilla András szívesen lehetővé teszik |a napszámosoknak, hogy többet keressenek, még pedig ugy, hogy ha többet termelnek a darabszámú gyártásnál. 20°/o-os bérjavitást adnak a többlet után. (Pl. 5000 cserép termelési minimum után a cserép ezréért bizonyos, jelentékenyebb összeget.) A gyárak képviselőinek ezt az ajánlatát a munkások nem fogadták el és igy az egyezkedési tárgyalás eredménytelenül végződött. A bérharc változatlanul tart tovább és egyelőre nem lehet tudni, kinek a győzelmével ér véget. Inán hazamegy Útra kerekednek a békéscsabai oroszok, haza, Szent-Oroszország felé (A Közlöny eredeti tudósítása.) Évekkel ezelőtt, száz vagy kétszáz évvel ezelőtt — emlékszel-e még rá, testvérem — még szuronyos puskával, őrjöngő ordítással, fergeteges rohamozással zudult felénk Iván. Tébolyodottan porzotta magát előre és befelé való jajongással figyelte, mikor kezd ugatni a háta mögött a kerekes géppuska, sárszinruhás muzsikok kegyetlen előrekorbácsolója. Aztán eldobta a puskát Iván. A barnaagyu, zord katonafegyver zörögve, csörömpölve hullott a földre. Iván meg fölkapta, égnek lendítette a két szőrös kezét, mint eleven, tökéletes feszületnek két, rémületbe dermedt karját. Megadta magáL És fölujjongó lélekkel, hozsannás szívvel, fölharsonázó himnuszokkal a koponyájában, haladt a hadifogoly golgotás sorsa, boldog békéje felé. Azóta sok idő suhant el, talán száz, talán kétszáz esztendő is. Ésma újra láttam Ivánt. A zord és bamba orosz közkatona helyett ma egy szöszke, azurszinü szemű óriást láttam, aki férfiteljében is üde gyermek formájában állott. elémbe. Ma polgári ruhában ácsorgott Iván, sok-sok társával ott szorongott a rendőrség egyik szobájában. Áhítattal és megható tisztelettel figyelmezett a leányképü rendőrtiszt szavaira és magyarul, színtiszta magyarsággal ejtette le ajka bíboráról a válaszokat. Iván ma a rendőrségen járt é» kijelentette, tollba mondta, hogy hazamegy. Hazamegy Iván és hazamegy mind a harminc vagy még több Iván, akit a Véreskezű atyuska gigászi birodalmából közénk fujt a teremtés legszédületesebb, legfölforgatóbb orkánja. Az Iván és többi békéscsabai társának szemeiben szelíden és finoman ivelő kontúrokkal rémlett föl a nagy orosz síkság, amelyen lomha fo- ^ lyamok cammognak. A lelkük emDivatitosziiim, köpeny és uccai ruha a legszebb kiwiteiben * készül Rosenlberg Izidor angol és francia női és férflszabónál Andrássy-ut 22. Szövetekben állandóan nagy választék.