Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-03 / 67. szám

2 BRKRSMEOVFÍ WFLZI/IWV Békéscsaba, 1924 április 8 Kiosztják a kamuti földeket (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a kamuti puszta 218 holdját igénylő békéscsabaiak küldöttsé­get menesztettek Berthóty István dr. polgármesterhez. A földigény­lők arra kérték a polgármestert, járjon közbe Hoyos Miksa gróf­nál, a puszta tulajdonosánál, hogy a parcellákat az igénylők még az idei gazdasági évben elfoglalhassák. Berthóty polgármester irásos megkeresésére Hoyos Miksa gróf szerdán reggel ugyancsak Írásban válaszolt. A nagybirtokos értesí­tette a polgármestert, hogy a maga részéről nem látja akadályát an­nak, hogy a kamuti puszta 188 holdat kitevő földparcelláit, vala­mint a békésföldvári határban fekvő 30 holdnyi birtokát ismét azok közt a hadiözvegyek és hadi­rokkantak között osszák ki, akik azokat a mult évben is bírták. Hoyos Miksa gróf levelében hi­vatkozik az Országos Földbirtok­rendező Bizottság legutóbb hozott ítéletére, amely pontosan megne­vezi ezokat a személyeket, akik­nek a kamuti földparcellákat ki­osztani kell és kijelenti, hogy min­denben az OFB ítéletéhez kíván alkalmazkodni. Berthóty polgármester a gróf válaszát tudomásul vette és nyom­ban intézkedett, hogy az érdekelt föidigénylők Hoyos Miksa elhatá­rozásáról tudomást nyerjenek, hogy aztán megkezdhessék a föl­dek kiosztását. Dr. Silberjeld Jakab emlékbeszédei Dr. Silberfeld Jakab békéscsabai főrabbi emlékbeszédeinek IV. kö­tete most hagyta el a satjót. Gyász­beszédek ezek, melyeket a jónevü egyházi iró és szónok temetések alkalmával mondott el. Nyomtatás­ban megörökített tormájuk papok­nak hasznos tanulmányt, az ér­deklődőközönségnek esztétikai él­vezetet, de amellett az elhunytak hozzátartozóinak és ismerőseinek eleven és örök portrét nyújt a ked­ves halottról. Ezért nevezi őket a szerző joggal emlékbeszédeknek. Silberfeldnek sikerült azt a célt elérni, melyet előszavában maga elé tűzött: a lét és nemlét közötti határon a koporsónál elmélyedésre bírni az emberi szivet az élet ösz­szes problémái felett. Gondolatai valóban mindenkor mélyen szán­tók, hasonlatai és képei találók, meggyőzőek és világosak. Két stí­lusbeli sajátságát megemlítjük: az egyik a külsőre, másik a belsőre vonatkozik. Külsőleg, a nyelvben valami sajátságos keveréke az egyházi, patetikus stílnek és a re­alizmusra törekvő, modern be­szédstílusnak, belsőleg pedig a középkori sirató és bucsuénekek önsanyargatásaira emlékeztető iránya, amely hatásban talán könnyebb, de amely nem annyira vigasztal, mint megríkat. Ez ter­mészetesen egyéni dolog s a mü esztétikai értékét nem érinti. A sürün szedett, öt íves mun­kát, amely 26 gyászbeszédet tar­talmaz, szerző Iritz Aladárnénak ajánlja. A könyv éra 20.000 K és kapható a szerzőnél. (gy) Milliós sikkasztót jogott a rendőrség Pesti gonosztevők tanyája Erzsébethelyen — Ötödfél milliót költöttek el Békéscsabán Pompás fogást csinált ma a bé­késcsabai államrendőrség, amely ez utóbbi időben feltűnő sikereket ért el a gonosz útra tévedt embe­rek lefülelése és ártalmatlanná té­tele terén. A rendőrség bravúros nyomozással fölkutatott egy buda­pesti sikkasztót, aki egy, a mai viszonyok között is elég tekinté­lyes összeggel szökött Békéscsa­bára és itt a legnagyobb titokban éldegélt a becstelen uton szerzett tőkéből. A szenzációs fogás részletei egyébként a következők : A rendőrséggel bizalmas uton közölték, hogy Erzsébethelyen, a Mikszáth-ucca 18 számú ház egyik lakásában napok óta két gyanús idegen tartózkodik. Az idegenek napközben nem mozdulnak ki, még az udvarra se lépnek, estén­ként azonban ki-kisétálnak, de csak a félreeső utcákban járkál­nak. Ilyenkor a sapkájukat mélyen a szemükre húzzák, a kabátjuk gallérját pedig fölhajtják, hogy mennél kevesebbet kelljen mutat­niok az arcukból. A rendőrség megfigyelte a gya­nús idegeneket és amikor meg­győződött arról, hogy a bizalmas közlés teljesen igazat mondott, rajtaütött a ház vendégein. A két idegent vallatóra fogták és ekkor meglepő dolgok derültek ki. Fialkovics Lajos, az egyik ide­gen, bevallotta, hogy budapesti gyári munkás. A 27 éves fiatal­ember, aki már huzamosabb idő óta foglalkozás nélkül lézengett, elmondotta, hogy rbvott muitu és már négy ízben volt büntetve lo­pás és betörés miatt. Legutóbb négy évi fegyházbüntetést szenve­dett el a váci fegyházban, amely­ből 1923. december 10-én szaba­dult ki. Társa Bogla János budapesti gyári munkás volt, aki szintén a munkakerülés nemes és épen nem jövedelmezőtlen mesterségéből tar­totta fönn magát. Ezidőszerint csendes társa volt Fialkovics La­josnak. Fialkovics ezután a rendőrség embereinek*keresztkérdéseire rész­letes vallomást tett. Elmondotta, hogy a fegyházból való kiszaba­dulása után egy darabig munkát próbált keresni, de amikor nem talált, elhatározta, hogy a régi mesterségét fogja folytatni. Egy budapesti gyárnál, — amelynek nevét állítólag elfelejtette, — pénz­beszedői állást vállalt és mint ilyen, nehogy gyanút keltsen, néhány napig rendesen végezte a dolgait. Pontosan beszedte a pén­zeket és azokkal az utolsó koro­náig elszámolt. Igy nemsokára teljesen megbíztak benne és a nagyobb követelések behajtását is rábízták. Fialkovics csak erre várt. Március 22-én ötödfél millió korona hivatalos pénzt szedett össze Fialkovics. A pénzzel azon­ban nem ment el a gyárba, mert eszeágában sem volt a milliókkal elszámolni. Értesítette a barátját, Bogla Jánost a jó fogásról, aztán elhatározták, hogy a pénzzel vi­dékre jönnek és itt, távol a fővá­rostól és annak légió rendőrétől, vígan és uriasan fognak élni a milliókból. A két jóbarát igy is cselekedett, Kiválasztották Békéscsabát és a súlyos pénzekkel leutaztak. Az erzsébethelyi házban aztán gond­talanul éldegéltek mindaddig, mig a gonosztevők végzete : a^markos, energikus rendőrtenyér utói nem érte őket. Fialkovics Lajost és Bogla Já­nost a rendőrség letartóztatta és erős fedezet mellett átkísérte a budapesti rendőrség fogházába. Azt a vállalatot, amelytől Fialkovics az öiödtél millió koronát elsik­kasztotta, most nyomozza a rend­őrség. Az ötödfél millióból azt a csekely összeget, ami még meg­maredt, visszaadják jogos tulaj­donosának. Változatlanul tart a téglagyári sztrájk Meghiúsultak az egyezkedési tárgyalások (A Közlöny eredeti tudósítása.) A két békéscsabai téglagyárban már több, mint egy hét óta tart a napszámosok és napszámosnők sztrájkja, illetőleg a Suk-gyárban, ahol még a tavaszi üzembe­helyezes előtt a munka megkez dése ellen határoztak a napszá­mosok, még meg se kezdődhetett a munka. A bérmozgalomban, amely jelen­tékeny kárt okoz a munkásoknak csakúgy, mint a gyáraknak, ujab­ban ismét történtek közvetítési kísérletek. Ezúttal Berthóty István polgármester és Galli Géza dr. városi népjóléti tanácsnok vállal­koztak a békilő szerepére és meg­jelenve az erzsébethelyi község­házán, összehivatták a gyárak és a munkások képviselőit. A megindult tárgyalások, sajnos, ezúttal sem vezettek eredményhez. A munkások két kiló buza árát kívánják órabérül, a nőknél pedig ennek 75 százalékát. A gyárak viszont a férfiaknak egy kilót, a nőknek pedig 50 dekát ajánlottak fel órabérül, kijelentve, hogy ma­gasabb napszámbéreket nem tud­nak fizetni, mert ebben az esetben képtelenek lennének más gyárak alacsonyabb áraival versenyezni. A munkások később leszállítot­ták követeléseiket másfél kiló bú­zára, de a gyárak képviselői nem engedtek álláspontjukból, különö­sen mert Császár igazgató, a Bohn­gyár képviselője kijelentette, hogy ezúttal nincs teljhatalmú megbí­zatása a tárgyalásokat illetően. Ezzel szemben a képvise­lői kijelentették, hogy ha a gyá­rak nem is adhatnak bérjavitást, Tisztelettel értesítjük igen hogy cipészmühelyünket t. vevőinket, egybevontuk ÉRTESÍTÉS ! és igy folytatjuk mindkét üzem vezetését. — Szabászat és mértékosztály ezután csakis a Péterfi Cipöáruházban lesz, ahol nagy súlyt helyezünk a leg- . finomabb izleseket kielégítő lukszuscipők mérték utáni készítésére. Tisztelettel : Péterfi Imre Kurilla András szívesen lehetővé teszik |a nap­számosoknak, hogy többet keres­senek, még pedig ugy, hogy ha többet termelnek a darabszámú gyártásnál. 20°/o-os bérjavitást ad­nak a többlet után. (Pl. 5000 cse­rép termelési minimum után a cserép ezréért bizonyos, jelenté­kenyebb összeget.) A gyárak képviselőinek ezt az ajánlatát a munkások nem fogad­ták el és igy az egyezkedési tár­gyalás eredménytelenül végződött. A bérharc változatlanul tart to­vább és egyelőre nem lehet tudni, kinek a győzelmével ér véget. Inán hazamegy Útra kerekednek a békéscsabai oroszok, haza, Szent-Orosz­ország felé (A Közlöny eredeti tudósítása.) Évekkel ezelőtt, száz vagy kétszáz évvel ezelőtt — emlékszel-e még rá, testvérem — még szuronyos puskával, őrjöngő ordítással, fer­geteges rohamozással zudult fe­lénk Iván. Tébolyodottan porzotta magát előre és befelé való jajon­gással figyelte, mikor kezd ugatni a háta mögött a kerekes gép­puska, sárszinruhás muzsikok ke­gyetlen előrekorbácsolója. Aztán eldobta a puskát Iván. A barna­agyu, zord katonafegyver zörögve, csörömpölve hullott a földre. Iván meg fölkapta, égnek lendítette a két szőrös kezét, mint eleven, tö­kéletes feszületnek két, rémületbe dermedt karját. Megadta magáL És fölujjongó lélekkel, hozsannás szívvel, fölharsonázó himnuszok­kal a koponyájában, haladt a hadi­fogoly golgotás sorsa, boldog bé­kéje felé. Azóta sok idő suhant el, talán száz, talán kétszáz esztendő is. És­ma újra láttam Ivánt. A zord és bamba orosz közkatona helyett ma egy szöszke, azurszinü szemű óriást láttam, aki férfiteljében is üde gyermek formájában állott. elémbe. Ma polgári ruhában ácsor­gott Iván, sok-sok társával ott szo­rongott a rendőrség egyik szobá­jában. Áhítattal és megható tisz­telettel figyelmezett a leányképü rendőrtiszt szavaira és magyarul, színtiszta magyarsággal ejtette le ajka bíboráról a válaszokat. Iván ma a rendőrségen járt é» kijelentette, tollba mondta, hogy hazamegy. Hazamegy Iván és hazamegy mind a harminc vagy még több Iván, akit a Véreskezű atyuska gigászi birodalmából közénk fujt a teremtés legszédületesebb, leg­fölforgatóbb orkánja. Az Iván és többi békéscsabai társának sze­meiben szelíden és finoman ivelő kontúrokkal rémlett föl a nagy orosz síkság, amelyen lomha fo- ^ lyamok cammognak. A lelkük em­Divatitosziiim, köpeny és uccai ruha a legszebb kiwiteiben * készül Rosenlberg Izidor angol és francia női és férflszabónál Andrássy-ut 22. Szövetekben állandóan nagy választék.

Next

/
Thumbnails
Contents