Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-01 / 65. szám

EGYES SZÁM ARA 9UI9 KORONA (924 a 9rifis 1 Kedd 51-ik évfolyam, 65-ik szám BEIESME6YEI KÖZLÖNY Pofifikai napilap Előfizetési dijak : elyben és vidékre postán küldve : negyedévre i 3.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. JTla dönt az ellenzék magatartásáról Budapest, márc. 31. Az ellenzé­st a legtöbb hive annak volt, y az ellenzék deklarációban \zi ki tiltakozását a szanálási aslatokban foglalt felhatalmazás lleh« A mai napon döntő meg­• szélés lesz ebben a kérdésben polgári ellenzék tagjai és a cialista képviselők között. Hegy­iegi-Kiss Pál egy deklaráció ter­ezetet dolgozott ki és ezt az ér­;kezlet elé terjeszti. Az állásfog­i.ast íehát a mai tanácskozások öntik el. Kiszivárgott hirek szerint -zocialisták a deklaráció mellett fialnak állást, csak azt nem öntötték még el, hogy a párt űlön deklarációban, vagy pedig t polgá-i ellenzékkel együttesen tlenti-e be tiltakozását. Megálla­•itható, hogy az ellenzéken senki em gondol obstrukcióra. Gyilkol az időjárás Páris, március 31. A Le Journal elenti, hogy a Quadalquivir egy lidja az árviz következtében le­szakadt. Harminc ember meghalt, >0 megsebesült. Páris, március 31. Newyorki hír­adás szerint az utóbbi két napon erős viharok pusztítottak az Egyesült Államok több részében. A viharnak eddig 45 ember esett áldozatul. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Tíz oroszok bajtandók velünk kapcsolatot felvenni Budapest, márc. 31. A szovjet­kormány külügyi hivatala a Ma­gyarországgal való kapcsolat ujra­felvételére készült elő. Bár a tár­gyalások időpontját még megkö­zelítőleg sem ismerik. Moszkvá­ban már most valószínűnek tart­ják, hogy a kezdeményező lépé­seket Budapest fogja megtenni. Moszkvai gazdasági körök haj­landók Magyarország gazdasági tényezőivel, mihelyt az lehetséges lesz, a kapcsolatot felvenni. 222 milliárdnyi kényszer­kölcsön folyt be Budapest, márc. 31. Ma van a kényszerelőlég második részlete befizetésének utolsó napja. Eddig minden 100 takarékkorona fejében 110 pipirkoronát fizettek, tehát 4 ponttal kevesebbet, mint a taka­rékkorona hivatalos árfolyama. A kényszerélőleg befizetésérői a postatakarékpénztár elnökigazga­tója igy nyilatkozott: A mai napig 222 milliárd koronát fizettek be összesen 425.000 tételben. A ösz­szegben benne van az előleg első részlete is. Megállapítható, hogy a második részletet kevesebb té­telben fizették be, mint az első részletet. A földbirtokrendezö biróság csabai Ítéletének érdekességei Akiknek nem hagytak semmi földet — Amikor a háborús tulajdonos visszajuttatja a földet a békebelinek Vasárnapi számunkban közöl­ük az Országos Földbirtokrendező iiróság Ítéletét a békéscsabai öldbirtokrendezés ügyében. Az ismertetésben felsoroltuk izokat az ingatlanokat, amelyek legváltás alá kerülnek. Most mó­lunkban van az ijélet indokolá­ából a következő részleteket kö­ölni: Teljes mértékben megváltás alá erül három birtok és pedig: Weisz Mihálynak és feleségének, özv. Lipták Jánosnénak és Pollák 'lázának a birtoka. Az indokolás zerint Weisz Mihály nem hiva­:sos gazda, hanem főfoglalkozása mészáros mesterség és a 47 old birtok háborús nyeremény, 'ollák Gézánál azt a mentességi kot, hogy köztisztviselő, nem le­etett elfogadni, mert az ingatlan Iruházása ajándékozás cimén ntént Pollák Arnoldnéról Pollák íézára már a megváltási eljárás iáit. Rendkívül érdekes az özv. Lip­ak^ Galó Jánosné ingatlanára vo­f zó ítélet és annak indoko­A birtokot a férj, aki kőmü­ester volt, a háború alatt meg s az részben közszer­zemény, részben öröklés cimén szállt az özvegyre. Mentességi ok egy sem áll fenn, mert az özve­gyet, aki a birtok megszerzése előtt gazdálkodással nem foglal­kozott, nem lehet hivatásos gaz­dának tekinteni. De helyt adott a biróság özv. Seiler Eíekné vissza­juttatás iránti kérelmének, ugy, hogy özv. Lipták Galó Jánosné köteles a birtokon levő tanyát az urilakással, az istállókkal és egyéb épületekkel, továbbá annyi földdel együtt, hogy az összes visszajut­tatott terület 25 kat. holdat tegyen ki, a régi tulajdonosnak, özv. Sei­ler Eleknénak visszajuttatni. A többit ugyan nem kapja vissza özv Seiler Elekné, de 77 holdat a kincstár megvált és a megvál­tási árból származó hasznon kö­teles Liptákné Seiler név al megosz­tozni. Háborús birtokok, de nem ke­rülnek megváltás alá Lepény Mátyás, Markovics Mayer, ifj. Gálik János és neje birtoka, mint­hogy előbbi kettő a birtokot vér­rokonától vette, mig Gálik János egyéb ingatlan-örökrészéről mon­dott le, hogy az igy szerzett pénzen a mostani földet meg­vásárolhassa. Qc /pA. ­Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Mellőzte a biróság dr. Molnár Lajos, Szalay Imre, dr. Szalay József, Noszlopi Kálmánné Szalay Ágnes, Konshárd Ferencné Urszi­nyi Margit, Beliczey Géza, Beliczey Miklós, Markovics Kálmánné Be­liczey Mária és ifj. Bakos Mátyás birtokainak megváltását, mert vala­mennyi olyan középbirtok, amelyet nem lehet megváltani. Érdekes még, hogy a biróság a házhelyek vételárának kifizetését elhalasztotta, mert tekintve azt, hogy a házhelyet kérők legnagyobb része iparos és közalkalmazott, méltányos, hogy időhaladékot kap­janak a megváltási ár megszer­zésére, annál is inkább — mondja az indokolás, — mert hiszen a megváltást szenvedők olyan va­gyoni helyzetben vannak, hogy ezzel a halasztással sérelmet nem szenvednek. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 111 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 76 5-el jegyezték. Megépül a békéscsabai Iparos Székház Alapitógyülés az Ipartestületben — Buzaalapu iparosbankot alapítanak a békéscsabai iparosok — Megkezdődött az alaptöke jegyzése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai iparosság a vasár­napi nappal jelentős lépéssel jutott előbbre a haladás, a kultura és a fejlődés terén. Az Ipartestület uj elnökének kezdeményezésére az Uj elöljáróság lelkes pártolása mel­lett elhatározták, hogy az iparos­ság székházának régóta vajúdó ügyét végre dűlőre viszik. Éz az elhatározás legelsősorban az uj elnök érdeme, aki óriási ambíció­val vetette magát a fontos kor­szakalkotó munka megteremtésére és nagy fáradozással egy olyan alapítási tervet dolgozott ki, amely, mindenki tetszését megnyerte he­lyes és célszerű megállapításaival, ugy hogy az Ipartestület elöljáró­sága egyhangú lelkesedéssel nyom­ban teljesen magáévá tette a ter­vet. A nevezetes gyűlésről szóló rész­letes tudósításunk egyébként a kö­vetkező : Vasárnap délelőtt tartotta meg az Ipartestület uj elöljárósága leg­első ülését, amelyen Kovács Mi­hály uj elnök elnökölt. — Eisőizben jelenek meg itt el­nöki tisztemben — mondotta —• és szeretettel üdvözlöm az urakat. Kérek mindenkit, hogy egyetértés­sel dolgozzunk, mert különben munkánk meddő marad, de ké­rem azokat is, akik nem értenek velem egyet, felejtsenek el minden nézeteltérést és kössünk becsüle­tes barátságot. Az éljenzéssel fogadott üdvöz­lés után ifj. Horváth Mihály ipar­testületi jegyző az iroda nevében üdvözölte az elnököt és az uj elöljáróságot. Kovács Mihály ezután az ipar­testület székházának ügyére tért át. Kijelentette, hogy rengeteg mun­kája közben éppen ez volt az, amiért az elnökséget elvállalta. A székház megépítésére vonatkozóan kész tervvel jött és kér mindenkit, hogy komolyan foglalkozzék a kérdéssel. A székházat együttesen kell megcsinálni, közös költségek­ből, de nem ajándékszerü befek­tetéssel, hanem vagyonrészesedés­sel. Ezután fölolvasta az elkészí­tett alapítási tervezetet, amely a következő : A békéscsabai iparosság ban­kot alapit „Békéscsabai Iparos Bank" cég alatt, amelynek célja az Iparos Székház megteremtése. Ebben az összes iparossági er­kölcsi testületek és egy vendéglő nyernének elhelyezést. A bank a tőkefeleslegét gyümölcsöztetné.köl­csönöket szerezne az iparosoknak, nyersanyagot vásárolna és a gyárt­mányokat értékesítené. Tagja csak iparos lehet. Az alaptőke száz­ezer aranykorona lesz, vagyis 50 vagon buza, amelyet 20 aranyko­ronás részvényekkel teremtenek meg. A jegyzés határnapja április 20, mig az alakuló közgyűlést ápri­lis 24 én tartanák meg a vároháza tanácstermében. A jegyzett össze­geket az év végéig három rész­letben kell befizetni. Kovács elnök ezután részlete­sen fejtegette a bank előnyeit és rámutatott arra, hogy amellett, hogy a nyersanyag 20—30 száza­lékkal olcsóbban volna beszerez­hető, egy tökéletes organizáció se­gítségével könnyen lehetne részt­venni állami pályázatokon, vagy közösen nagyobbszabásu mun­kákban. Kován Endre aggodalmaskodá­saira Kovács elnök megnyugtató felvilágosítást nyújt. Ha százezer arany korona lesz a bank alap­tőkéje — mondotta — akkor kifelé tekintélyt és biztos alapot mutató pénzintézettel fogunk rendelkezni, ugy hogy hitelünket megalapozzuk és könnyűszerrel megkaphatjuk a szükséges forgótőkét. Ezenkívül némi haszon a bankmüveletekből is fog származni, hiszen az ipa­rosok valószínűen támogatni fog­ják a saját bankjukat a megbízá­saikkal. Gecs László helyesli a terveze­tet és a gyors tempót. Kérdi, mi van azzal a telekkel, amely az Ipartestület tulajdona és amely-a Luther-uccában még ma is beépí­tetlen. Husz vagon búzát elegen­dőnek tart a székház megépítésére. Kovács elnök: A Luther-uccai telek nem a mienk, mert azt a város a tanoncotthon számára

Next

/
Thumbnails
Contents