Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-09 / 22. szám

EGYES SZÁM ARA S550 KOROXA Békéscsaba, 1924 február 9 Szombat 51-ik évfolyam, 22-ik szám ZLONT Poftfikai napilap Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Előfizetési dijaK : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 16.000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Példányonként 250 torma. Telefonszám : 7. Szerkesztőség és^iadótilvatal: Békéscsabán, II., Ferencz József-tét 20. Nwllttér ranlárj szavanként 100 korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. Tfz erzsébetvárosi •merénylők valóban annak bizonyultak, aminek mindenki nemcsak gondolta, de biztosan tudta is őket, egész közönséges gazembereknek, azonban a gazemberek legelvetemültebb fajtájából. Borzalmas az a fertő és az a pokol, ami ennek a szomorú < végzetü ügynek felderítéséből lépésről-lépésre elénk tárul. Nemcsak a bomba, ez a speciálisan balkáni gyilkoló eszköz, de a raffinált tőrvetés, a méreg, a kétségbeesett gyávaság, alat tomosság mind ott szerepel ezeknek a gazfickóknak rettenetes módszerében. Nincs itt szó semmi politikai motívumról, a legkisebb enyhítő körülményről, csupán hihetetlen elvetemültség és a gyilkolásnak állati öröme az, ami hajtotta a tetteseket. Még a gonosztevők cinkostársi becsületérzése is hiányzik belőlük, hiszen ezek ugy gyilkolták és akarták gyilkolni egymást, mint azokat a távoleső, ártatlan embereket, akiknek haláláért most lakolniok kell. Még egyszer hangoztatjuk, nincs ebben abüntényben semmi politikum, de az nyilvánvaló, hogy a tettesek a merényletnek politikai szint akartak és tudtak kölcsönözni. Nincs benne politikum, de kétségkívül alkalmas arra, hogy politikai téren hasson, amint hatott is és hogy ezzel a vadállati és pokoli aljassággal, ami belőle kigőzölög, megmételyezze és elbódítsa az amúgy is megszédült és zilált agyakat. Nem politikai ható erő, de olyan bünügyi fekély, { amely a dolgok mai természeténél fogva vele határos és a fekély átragadhat. A kormány és az államhatalom megteszi a kötelességét. Nemcsak neki kötelessége és érdeke, de kötelessége és érdeke a magyar társadalomnak, hogy ezeket a romboló fekélyeket megsemmisítse és minden olyan fészket, amelyből ilyen vagy más fekély megindulhat, kivágjon magából. Mégegyszer hangoztatjuk, az erzsébetvárosi merénylet nem politikum, de a nemzeti becsületnek kell vigyázni arra, hogy ne is lehessen politika belőle. Mert ponyvaregények fantáziája és a misztikus Oroszország • anarchiája tud csak termelni megközelítő gonoszságot. József jölierceg a párisi nemzetközi döntőbirósághoz felebbezett a román biróság végzése ellen Aradiól jelentik : József főherceg a tulajdonát képező kisjenői uradalomból 16 kisjenői és környékbeli házat adott el magánosoknak ezelőtt 3 évvel. A román földmivelésügyi miniszter akkor az aradi kincstári ügyészség utján keresetet adatott be az eladások ellen. A biróság kormányutasitásra ugy Ítélkezett, hogy az ingatlanokat az állam javára íratták át és a házak vevőinek nevét törölték a telekkönyvből A járásbirósági ítélet az erdekeltek között nagy meglepetést keltett, mert ők közben a házak árát kifizették, a házakat pedig renováltatták és átépíttették. De a járásbíróság ítélete az egyik aradi pénzintézetnek is nagy kárt okozott, mert ez a bank a vevőknek 700 ezer lei kölcsönt folyósított a házakra. A járásbíróság pedig azon az alapon, hogy az állam csak tehermentesen kaphatja meg ezeket az ingatlanokat, még a bank követelését is töröltette a telekkönyvből A román kormány álláspontja ebben a kérdésben ismeretes. A kormány szerint József főhercegnek, mint a Habsburg csalód tagjának uradalma a trianoni békeszerződés értelmében a román államkincstár tulajdonába ment át jóvátételi célokra. Klebelsberg pöre az ébredők ellen »Ott még nem tartunk, hogy minisztert fenyegetni lehetne» A békeszerződés megkötése utáni esztendőben az uradalomhoz tartozó ingatlanok egy részét eladták a román állam hozzájárulása. nélkül. E miatt a kormány eljárást is indíttatott s a vevők tulajdonjogát az 1921. évben hozott törvény alapján seholsem ismerték el, sőt nevüket a telekkönyvből is kitörölték. Ezek között szerepelnek a kisjenői házak vevői is. A román kormány szerint mindenki, aki a törvénybe iktatott békeszerződés rendelkezései ellenére a főhercegi uradalomból valamit megvásárolt, rosszhiszemű vevőnek tekintendő. Ennek az álláspontnak a helyességét azonban az érdekeltek nem fogadták el és a járásbirósági ítéletet megfelebbezték. De megfelebbezte a párisi nemzetközi döntőbíróságnál József főherceg is. Ez a régóta húzódó per — értesülésünk szerint — a napokban kerül tárgyalás alá s egy háromtagú tanács fogja kimondani a végső döntést. A tanács elnöke egy semleges állambeli diplomata, a másik két tag pedig az érdekelt államok egy-egy delegátusa lesz. A tanács ítélete megfelebbezhetetlen s végrehajtásáról a népszövetség tanácsa intézkedik. Kiebersberg kultuszminiszternek az ébredők 5 igazgatósági tagja ellen az ismeretes plakátügyből eredt rágalmazási perét ma tárgyalta a bpesli törvényszéken a Törekytanács. Áttérve a valódiság bizonyítására Apponyi Albert gróf érdemben lényegtelen vallomása után Kiebersberg gróf ezeket mondotta a sértettek emelvényéről: Amikor elfoglaltam a belügyminiszteri széket, a nemzetgyűlés feloszlóban volt és kélszeresen fontos volt a rend fenntartása. A folyosón a plakát rendkívüli hatást keltett és egyértelműen konstatálták, hogy annak tartalma erős és nyílt felhívás a tettre. Marinovics főkapitánnyal tárgyaltam és azt mondta, hogy az ÉMÉ nagy veszedelmet jelent. Az egyesület tulnagy lett. Sok a szervezete és a fiókja a "fővárosban és a vidéken. A központ nem tudja a fiókokat teljesen a hatalmában tartani. Magában a központban is bajok vannak, mert odc. mindenki ki-be járhat. Ilyen nyugtalan időben a központ rendkívül veszedelmeket rejt magában. Magamhoz , kérettem Darányi Ferencet, az ÉME egyik vezetőjét és magas miniszteri tisztviselőjét. Elmondtam neki, hogy Marinovics milyennek tartja a helyzetet. Kértem Darányit, tarsanak házi vizsgálatot és elvállásunkkor azt mondtam neki: Csináljatok rendet a portátokon. A sajtó határozott célzást tett a merénylettel kapcsolatban az ÉMÉ-re. Az erzsébetvárosi merénylet megtörténte után azonnal a helyszínre siettem. Április 7-én volt a temetésA temetés után Marinovics azt jelentette, hogy a Sörház utcában házkutatás volt és bombát találtak. Én már tudtam a Gyallay ügyről is. Nádossy hozzám jött Turcsányi Egonnal és Darányival s kérdezte, hogy miért akarom elrendelni a ^vizsgálatot. Turcsányi azt a kérdést intézte hozzám válaszul, hogy számoltam azokkal a veszélyekkel, melyek fenyegetnének, ha elrendelném a vizsgálatot ? Ott még nem tartunk — mondottam — hogy minisztert fenyegetni is lehetne. A vizsgálatot elrendeltem. Igazságos ítéletet kérek a bíróságtól. Sok helyütt még ma is azt hiszik, hogy Magyarország jelenlegi kultuszminisztere árulója lett a kereszténységnek. Zürichben a magyar koronát 0 0201-el jegyezték. Tíz olaszok elismerik Szovjeforoszországot Róma, febr. 8. Az olasz-orosz szerződést aláírták. Mussolini kijelentette, hogy miután az egyezmény létrejött, elintézettnek tekinti a szovjetkormány elismerésének kérdését. Az olasz kormány ennek alapján haladéktalanul nagykövetet fog Moszkvába kinevezni. A szerződés aláírásával tehát a két állam között a diplomáciai viszony ismét helyre állott. Véget ér a csabai textilmunkások sztrájkja P A gyárosok szövetségének ujabb határozata feleslegessé teszi a sztrájkot Megírtuk, hogy egy héttel ezelőtt a csabai textilgyárakban sztrájk ütött ki. A munkaadók és munkások központi szervezetének tárgyalása alapján a textilgyáraknak 10 százalék bérjavitást kellett volna adni, a munkások azonban 40 százalékot követeltek. A csabai gyárak maguk is átlátták, hogy a központ intézkedése nem méltányolja teljes mértékben a csabai textilmunkások jogosan kérhető bérjavitását, minthogy azonban ugy a gyárak, mint a munkások kötelesek magukat a központ határozatához alkalmazni, ezért az alapbéreket önként megjavították 15 százalékkal, ugy hogy összesen 25 százalék javítást ajánlottak fel a munkások 40 százalékos követelésével szemben. Ilyen kis differencia volt az oka annak, hogy egy hét óta Csaba legjelentősebb gyáripara szünetel s mintegy 1000 munkáskéz otthagyta a munkaszerszámot. Megjegyezzük, hogy az öntudatos és józan elem zavartalanul dolgozott tovább és inkább a munkásleányok voltak azok, akik minden meggyőzés elől kitértek és a higgadtabb munkások felvilágosító érveit csak megmosolyogták. Érthető, mert hiszen ezeknek nagy része nincs erre a keresetre ráutalva. A dolgok ilyetén állásában most olyan fordulat történt, amely hivatva van ezt a mesterségesen vagy legalább is csökönyösen elmérgesitett helyzetet megoldani. A Munkaadók Országos Szövetsége ugyanis a folytonos drágulásra és a munkások életszínvonalának általános eltolódására tekintettel helyesbítette előbbi állásfoglalását és olyan határozatot hozott amely most már lehetővé teszi e csabai textilgyárakknak, hogy a munkások 40 százalékos béremelési kérelmét kielégítsék. Ezek után valóban nagyon furcsa volna, ha a gazdaságilag eddig is alig indokolt sztrájk csak egy percig is tovább tartana és ha a munkások azonnal fel nem vennék a munkát.