Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-08 / 21. szám

EGYES SZÁSI Alii KOIiOXl Békéscsaba, 1924 február 8 Péntek 51-ik évfolyam, 21-ik szám Politikai napifan Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Etóflietssi dijacc : Helyben és vidékre postán küldve : negyed­évre 16 000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Példányonként 250 Vtvnnu. Telefonszám: 7. Szerkeszt'ság «» íiadóblvatai: Békéscsabai. II., Ferencz J<5zsaf-tér 20. ViHi* 1*- •« - szavanként 100 korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. Súlyos vádak hangzottak el tegnap a nemzetgyűlésen az ellenzék egyik vezérférfia részéről a deb­receni választással kapcsolat­ban. Rendkívül súlyos vádak azért, mert törvényszegéssel vá­dolnak olyan fórumokat, ame­lyeknek éppen a törvény tisz­teletének biztosítása a felada­tuk. Ezeknek a vádaknak már megvan a visszhangjuk, ami­kor a kormány hozzá közel álló lapjában sugalmazott cikkben ma bejelenti, hogy a debreceni központi választmány határoza­tát megsemmisíti. Debrecenben tehát nem irnak ki uj választást, hanem megtartják a pótválasz­iást Nagy Vince és Haendel között. Helyén van ez és ez a dol­gok rendje Ha a debreceni vá­lasztmány nem ismeri a tör­vényt és túllépte hatáskörét, a belügyminiszternek kötelessége arra kioktatni. És a kormány­nak, amely jogot tart arra, hogy a maga méltóságát és hatalmát a törvények erejének köszön­heti, nemcsak kötelessége, de legfőbb érdeke is a törvények szigorú tiszíeleíbentartását min­denütt és mindenkivel szemben biztosítani. De a nemzetgyűlés életének utolsó heteit tekintve sajnálat­tal kell bevallanunk. hogy a mai magyar parlament legtöbb tagjának nincs meg sem a po­litikai iskolázottsága, sem a parlamenti érzéke. Az a meg­szégyenítően kacagtató „felvilá­gosítás", mely ép a többségi párt részérői a hírhedtté vált választási tehenekkel kapcsolat­ban elhangzott, világ csúfjává és gunytárgyává tette a magyar országgyűlést. Azok a rendkí­vüli vádak, amelyek az ellenzék részéről napról-napra elhang­zanak, nem maradnak nyomta­lanul külföldön sem, amelynek figyelme most, a kölcsönnel kapcsolatban kettőzötten fordul felénk. Ezért, ha §Bethlen valóban akarja a regenerálódást és a megfelelő politikai atmoszférát, amit kétségbevonni senkinek sincs sem joga, sem oka, ugy első és legfőbb feladata oda­hatni, hogy a parlament fel oszlassék és az uj választások kiírassanak. Az uj, tisztultabb megnyilatkozás alapján kell az­után az elhelyezkedést keresnie A belügyminiszter állásától való felmentését kérte A miniszterelnök kérésére egyelőre marad Peidl és Garami Ernő londoni utja Liberális ellenzéki politikai kö­rökben ma hangsúlyozták, hogy feltétlenül biznak abban, hogy Bethlen miniszterelnök honorálni fogja az ellenzéknek a választói törvényjavaslat módosítása tárgyá­ban kifejezésre juttatott kívánsá­gait. Honorálni fogja pedig a bel­ügyminiszter ellenére is, aki tudva­levőleg a törvényjavaslat bizonyos rendelkezéseit illetőleg a Wolff­párttal megbeszéléseket folytatott, amelyek Wolff és a belügymi­niszter között elvi megegyezésre vezettek. Értesülésünk szerint a belügy­miniszter néhány nappal ezelőtt, amikor a miniszterelnök londoni útjáról visszaérkezett Budapestre, állásától való felmentését kérte. A miniszterelnök kérelmere azonban egyelőre megmarad hivatalában. Egészen bizonyos, hogy az a harc, amelyet az ellenzék a fővá­rosi törvény ellen a parlamentben indítani fog, döntő befolyással les/, a belügyminiszter elhatáro­zásáia is. A belügyminiszter majd elérkezettnek látja az időt, hogy lemondásának kérdését illetékes helyen ismét felvehesse. Azok a hirek egyébként, ame­lyek szerint a szociáldemokrata párt a fővárosi törvényhatóság majorizálására törekednék, nem felelnek meg a tényeknek. Peyer Károly erre vonatkozólag a kö­vetkezőket mondotta : — A szociáldemokrata párt nem törekszik a törvényhatóság majo­rizálására, ez kézen fekvő okokból a legszerencsétlenebb politika volna a párt részéről. Néhány nappal ezelőtt politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy Peidl Gyula, a magyarországi szociáldemokrata párt vezetője az angol kormány meghívására Lon­donba utazott. Uutazásának — tu­dósítónk értesülése szerint — előz­ményei a következők: Mintegy két héttel ezelőtt a Bécsben lakó Garami Ernő az an­gol munkáspárttól levelet kapott, amelyben Henderson, t. párt tit­kára az angol miniszterelnök ne­vében, aki az angol munkáspárt vezére, felszólítja, hogy a legrövi­debb idő alatt utazzék Londonba és lehetőleg hozza magával a ma­gyarországi szociáldemokrata párt tényleges vezetőjét. Garami Ernő a levél vétele után haladéktalanul érintkezésbe lépett Peidl Gyulával, akit felkért arra, hogy kisérje őt londoni útjára. Garami és Peidl meghivásánék céljárói a 6 sorból álló angol levél nem tesz említést. 71 földreform eddigi eredménye Budapest, febr. 7. Csonkama­gyarországnak mintegy 4500 köz- i ségéből 3257 közséa vagyis 72% ' kérte az Országos Földbirlokren- 1 dező Bíróságnál a kisajátítási el­járás megindítását. Ezek közül a községek közül, amelyek a meg" váltási eljárás ^megindítását kérték, csaknem a fele, 1136 község jut­tatta az ügyet befejezésre. Ezek­ből alakítottak 1267 községi lege­lőt, 127,000 törpe és kisbirtokot, 4600 házhelyet. Ily módon felosz­tottak összesen mintegy 325,000 katasztrális holdat. A kisajátítás mellett elővételt gyakoroltak 13000 katasztrális hold földnél. 58,000 katasztrális hold földet szétdara­boltak, amelynek következtében 7400 család jutott földhöz. Meg­állapíthatjuk a földosztás ered­ményeképen, hogy 400.000 ka­tasztrális holdnál nagyobb föld­terület jutott 42,000 család kezébe. Zürichben a magyar koronát 0'0205-el jegyezték. 7f nemzetgyűlés mai ülése Budapest, febr. 7. A nemzetgyűlés mai ülésén Pesthy Pál elnöklete alatt megle­hetős gyér érdeklődés mellett foly­tatták a földreformnovella részletes vitáját. A vallási és tanulmányi birtokok igénybevételéről szóló szakasz heves összeszólalkozásra adott alkalmat a szocialisták és a jobboldal között. A szónokok sora emelt szót a vallásalapitványi és kulturális bir­tokok elidegenítése ellen, mig Sze­der Ferenc és Várnai Dániel mel­lette- Óriási felháborodást váltott ki Hebelt Ede egyik közbeszólása, amellyel azt állította, hogy szer­zetesi iskolákban gyilkosságokra izgatnak. Kiss Menyhért személyes kér­désben kért szót, de az elnök nem adott rá engedélyt. Lapunk zárta­kor Ruppert Rezső beszél. Tegnap temették el Wilsont Washington, febr. 7. MTI. Wil­son hamvait tegnap helyezték örök nyugalomra a Péter Pál székes­egyházban A gyásztisztesség a legnagyobb ünnepséggel folyt le Coolidge elnök vezetésével. A kor­mány valamennyi tagja megjelent. A diplomáciai képviselők is teljes számban ott voltak. A temetés időpontjában a hivatalokban, va­lamint a kereskedelmi és iparvál­lalatokban országszerte mindenütt megállt a munka. Lehet-e dollár alapon számlázni ? Az egyik kerületi rendőrkapi­tányság a kötelező koronaszámi­tásról szóló 4255—1922. sz. pénz­ügyminiszteri rendelet alapján egy gyárat egymillió korona birságra ítélt, mert számláit dollárban állí­totta ki azzal a záradékkal, hogy a számla értéke magyar koroná­ban fizetendő. Felebbezés folytán az ügy most a másodfokú rend­őrhatósághoz került. Az érdekelt gyár felkérésére a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége eb­ben a kérdésben következő szak­véleményt bocsátotta a gyár ren­delkezésére : „Szövetségünknek a 4255—1923 sz. pénzügyminisztériumi rendelet ügyében tett előterjesztésére a De­vizaközpont mellett működő tárca­közi bizottság még 1922 év végén kimondotta, hogy a fennálló jog­állapot szerint a magyar koronák­ban kiállított számlákat szabad oly valorizációs záradékkal ellátni, amely szerint a vételár a magyar korona árfolyamának mindenkori igazodásához igazodik. Ez a szám­lázási mód lényegileg teljesen azo­nos azzal, hogy a felek a szám­lákat dollárban vagy valamely más értékálló valutában állítják ki ugy azonban, hogy a fizetés magyar koronában történik, a dol­lár, vagy a szóbanforgó másik va­luta mindenkori árfolyamához ké­pest. Ebben az esetben ugyanis a fizetés nem külföldi fizetési eszközökkel történik, amit az ér­vényben lévő rendeletek tiltanak hanem igenis magyar koronával. A fentiek alapján az egész ma­gvar közgazdasági életben hóna­pok óta az a gyakorlat fejlődött ki, hogy az eladók a számlák végösszegét valamely külföldi va­lutában jelölik rr>eg, amelynek bázisán azután a fizetés magyar koronákban történik. Tapasztala­taink azt mutatják, hogy ma már úgyszólván az egész gyáripar és az egész kereskedelem erre a kal­kulációs és számlázási módra tért, ami természetes is, mert felelősé­günk teljes tudatában mondhatjuk, hogy ha a számlák feltételeinek ilyetén való megállapítása bármi okból nehézségekbe ütközött volna, ez már régen a termelés és a for­galom, szóval az egész közgaz­dasági élet megbénítását vonta volna maga után.

Next

/
Thumbnails
Contents