Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-05 / 18. szám

EGYES SZÁM ARA KORONA Békéscsaba, 1924 február 5 Kedd 51-ik évfolyam, 18-ik szám Pofifikai napilap Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Előfizetést dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyed­évre 16.000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Példányonként 250 korom. Telefonszám : 7. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B4k4»c-aab»a, II., Ferencz Józsaf-íár 20. Nyilt'ér ** cöSü'n szavanként 100 korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. A testnevelési törvény végrehajtási utasitása Békécsaba és a nagyközségek kötelességei Mennyiben érinti a gyárakat és a munkaadókat Hazánk súlyos helyzetéből fo­lyó anyagi bajaink és az elhara­pódzott tömegbetegségek a nem­zet testi egészségét is megtámad­ták. Ezen bajokon van hivatva -segíteni a testnevelési törvény, mely az egész magyar társadal­mat áldozatra kész érdeklődésre szólítja fel. A törvény szerint Bé­késcsaba és minden nagyközség, melyeket a miniszter külön kijelöl, testnevelési bizottságot köteles ala­kítani. A testnevelési bizottság a kö­vetkezőleg alakul : A bizottságba 3 tagot a képviselőtestület választ, 3 tagot a főispán nevez ki, ezen­kívül a bizottság tagjai hivatalból a polgármester, illetve községi jegyző, aki egyúttal a bizottság elnöke, a kö/ségi orvos, ifjúsági oktató. Olyan községekben, me­lyekben külön testnevelési bizott­ság nem alakul, ennek tennivalóit maga a képviselőtestület köteles ellátni. /A törvény a községekre súlyos anyagi kötelezettséget ró, mert kö­telességükké teszi, hogy játszó­terek létesítésével és fenntartásá­val, valamint ily célra szükséges egyéb területek átengedésével, für­dők, uszodák létesítésével, ha pe­dig ilyen már van, ugy azoknak hathatós támogatásával kötelesek a testnevelést előmozdítani. A játszótereket öltöző helységekkel, mosdókkal, szertárakkal kell el­látni és ugy fejleszteni, hogy azok versenyek tartására is alkalmassá váljanak. A gyárak és egyéb vál­lalatok, ha legalább 1000 munka­erőt alkalmaznak, szintén kötele­sek alkalmazpttaik testnevelési szükségleteiről gondoskodni. Ezen célból kisebb üzemek társulhat­nak, sőt ezeknek társulása köte­lezőleg el is rendelhető. Ezek az üzemek azután kötelesek szabad­téli testgyakorló helyet létesíteni, sőt fűthető és megfelelőleg felsze­relt zárt helyiségről is gondos­kodni. A törvény azután azon szülő, gyám vagy munkaadót, ki a kötelezett testgyakorlásáról nem gondoskodik, pénzbírsággal sújtja. A testnevelési törvényt, melyhez hasonló intézmény a nyugati álla­mokban már régen életben van, a legmelegebben köszöntjük és hisszük, hogy Békésmegye közsé­gei anyagi erejükhöz mérten fog­nak eleget tenni a törvény rendel­kezéseinek, mert a magyar jövő­nek tartozunk azzal, hogy a mai nemzedéknél épebb, erősebb és egészségesebb nemzedéket nevel­jünk az utókornak. Nagy izgalom Debrecenben a választás megsemmisítése miatt "Debrecen nyugalma a központi •választmány megsemmisítő hatá­rozatával fel van dúlva. Február másodikán a rendőrség és a csend­őrség szigorú készenlétben volt. A központi választmány nemcsak a szavazást semmisítette meg ha­nem az egész választást is és az uj választást február 21 — 22-ikére tűzte ki. Uj jelöltek neveit hozták a köztudatba. Nagy Vince a központi választ­mány határozata után is Debre­cenben maradt és teljes erejével dolgozik, Magos nem vesz részt az uj választásban. Ez a tény is nagy feltűnést keltett. A hivatalos körök most teljes erővel azon dol­goznak, hogy uj jelöltet állítsanak Nagy Vincével szemben. Szó van Dobránszky Béláról, a Haltenyésztő Részvénytársaság igazgatójának fellépéséről, aki pártonkívüli pro­grammal lépne fel a kormány hall" gatólagos támogatásával. Beszél­nek arról is, hogy báró Szterényi ilép fel Nagy Vincével szemben. Hadházy főispán tegnap egész nap a jelölés ügyében folytatott bizalmas tárgyalást hivatalos he­lyiségében. Amikor a központi választmány 'megsemmisítette a választást, újból megválasztotta Czeglédyt választási elnökké, aki a megsemmisített választást ve­zette, Ceglédy közölte a központi választás elnökével, hogy lemond a választási elnökségi tisztségről. Ugyancsak lemondott a választási biztoshelyettes is. A központi vá­lasztmány elfogadta mindkettőjük lemondását. Választási elnökül Rákó István nyugalmazott főispánt, helyetteséül pedig Miszti Károlyt választották meg. Nagy Vince pártja vasárnap dél­ben átnyújtotta a központi választ­mány határozata elleni felebbezé­sét. E felebbezést a központi vá­lasztmány külön futár utján el­küldte a belügyminiszterhez, aki már délben kezeihez kapta. A belügyminiszternek jogában van dönteni 3 napon belül a felebbe­zésről. Marad a jöispán A miniszterelnöki audencia eredménye Legutolsó számunkban megem­lékeztünk róla, hogy dr. Brandt Vilmos, Békésvármegye főispánja távozni készül díszes méltóságá­ból, amelyet mindeddig közmeg­elégedésre töltött be. Megemlítet­tük, hogy a főispánt egyik orszá­gos nagy pénzintézet igazgatósá­gába való meghívás készteti a le­mondásra. Ugyanakkor azonban beavatott helyről arról is értesül­tünk, hogy a főispánt erősen el­kedvetlenítette az az intrika, amely bizonyos gyulaiak részéről Békés­csaba iránt táplált tradicionális féltékenykedésből kifolyólag ellene megnyilvánult. Dr. Brandt Vilmos — mint már megittuk — pénteken audencián jelent meg a miniszterelnöknél, hogy megérlelődött elhatározását dűlőre vigye. A fővárosból visz­szajövet szombaton délelőtt meg­jelent a Békésmegyei Általános Takarékpénztár közgyűlésén, ahol az egybegyűltek megjelenésekor ovációban részesítették. Tudósí­tónknak alkalma volt akkor vele beszélgetést folytatni s a főjspán ezeket mondotta : — A Békésmegyei Közlönyben távozásommal kapcsolatos hirek valók voltak s ez ügyben pénte­ken jártam el a kormányelnök urnái. Vele való beszélgetésem eredményekéoen röviden közölhe­tem, hogy elhatározásomat meg­másítottam és maradok. A többi­ekre csak annyit, hogy én egész Békésvármegye főispánja voltam, vagyok és leszek tovább is. Ez a kijelentés bizonyára örömet fog kelteni a megyében, de főleg Békéscsabán, amelynek ügyei iránt Brandt Vilmos dr. megkülönböz­tetett érdeklődéssel viseltetett. Az audencia után nyilvánvaló, hogy a főispán továbbra is zavartalanul bírja a kormány bizalmát. Egyéb­ként arról is hallottunk, hogy a főispán talán már a közel jövőben közelebbi kapcsolatba is kerül Bé­késcsabával, Zürichben a magyar koronát 0 0200-al jegyezték. Pénzintézetek és válla­latok közgyűlései A kétnapos ünnep impozáns alkalmat nyújtott Békéscsaba köz­gazdasági életének a megnyilat­kozásra. Két vezető pénzinté­zetünk és velők kapcsolatos két jelentős mezőgazdasági iparválla­latunk tartotta évi rendes közgyű­lését, beszámolva a mult üzleti év szép eredményéről. A közgyűlé­sekről szóló tudósításaink alább következnek. A Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaság szombaton délelőtt Vall órakor tartotta évi rendes közgyűlését Beliczey Géza gazdasági főtaná­csos elnöklete alatt a részvénye­sek élénk érdeklődése mellett. Az igazgatóság terjedelmes jelentésit Jaczína István ügyvezető igazgató terjesztette elő. Az üzletév 134 millió 979.814 korona tiszta nye­reséggel zárult, amelynek felosz­tására vonatkozólag a közgyűlés elfogadta az igazgatóság javasla­tát. Eszerint részvényenkint 5000 korona osztalékot fizetnek. A felügyelőbizottság jelentése egyhangúlag tudomásul szolgált és a felmentvény megadatott. Ezután a lelépő igazgatóságot változatlanul, egyhangúlag újra megválasztották. Végül a közgyű­lés köszönetet szavazott Jaczina István ügyvezető-igazgatónak és Kaczkó Mihály telepintézpnek, kik fáradhatatlanul dolgoztak a rész­vényesek érdekében s akiknek a vállalat felvirágoztatása körül her­vadhatatlan érdemeik vannak. A Békéstnegyei Altalános Takarékpénztár Részvény­társaság szombaton délelőtt tartotta évi ren­des közgyűlését, amelyet Beliczey Géza elnök 11 órakor nyitott meg, Megnyitó beszédében Üdvözölte a nagyszámban megjelent részvénye­seket, elsősorban pedig dr. Brandt Vilmos főispánt és Laubner Józse­fet, a Jegyintézet helybeli fiókjá­nak főnökét. Azután emelkedett szavakban emlékezett meg Boh­nert Józsefnek, az intézet vezér­igazgatójának évközben történt kormányfőtanácsosi kinevezéséről és erőt kivánt neki a további köz­gazdasági tevékenységhez. Bohnert József vezérigazgató, kormányfőtanácsos olvasta fel ez­után az igazgatóság tömör, de mindenre kiterjedő üzleti jelenté­sét, amely részletes képét nyújtja a nagy arányokban nekilendült pénzintézet hatalmas fejlődésének. A zárszámadásokat Tar Antal igazgató, míg a felügyelőbizottság jelentését Pfeiffer István, a fel­ügyelőbizottság elnöke terjesztette elő. Az intézet üzleti forgalma több mint 138 milliárd volt, az üzletév tiszta nyeresége pedig 101 millió 823.343 korona, amelyből 22 és fél milliót juttattak a rész­vényéseknek, mégpedig minden 5000 K névértékű részvény után 1500 korona osztalékot. A jelentések tudomásulvétele, az igazgatóság javaslatának elfo­gadása és a felmentvény meg­adása után végrehajtották a szük­séges alapszabály módosításokat. Majd a részvényesek nevében Fa­ragó László (Békés) mondott len­dületes beszédet, amelyben meg­emlékezett Bohnert József kor­mányfőtanácsosi kinevezéséről, amely őt az intézet érdekében vég­zett nagyfontosságú közgazdasági tevékenységéért érte. A részvénye-

Next

/
Thumbnails
Contents