Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-02 / 17. szám

EOTES SZÁRI ARA MOHOM Békéscsaba, 1924 február 2 Szombat 51-ik évfolyam, f7-ik szám r Politikai napilap Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Blőfiaetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 16 000 kor, Egy hónapra -5500 kor. Példányonként 250 ^o'tih. Telefonszám: 7. S«erk:Msfő«és! és Siadónivatai: Békéscsabán, II., Ferencz József-tér 20. Vvi!t>ér fátum savanként 100 "korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. Fi Budai Dalárda tart hangversenyt ma a szín­házban és ez a nagyjelentőségű kulturesemény tolul ma homlok­térbe a krónikás előtt. A Budai Dalárda nagy nevet vívott ki magának és a magyarságnak messze Nyugaton és a művészet legnemesebb eszközével idegen­ben bizonyságot szolgáltatott a magyar kultura fölénye mellett. A Budai Dalárda tagjai tisz­teletreméltó szép lelkű és fárad­hatatlan emberek s ha mi most ugy ünnepeljük őket, mint a legszentebb magyar ügy baj­vívóit, történik azért, mert any­nyira megalázottak vagyunk, hogy imádságban, munkában, "kuiturában és művészetben első­sorban ezt a célt kell szem előtt tartanunk. Igy fogadjuk ma őket kö­rünkben, ezzel a gondolattal ujjongtunk, mikor amsterdami sikerükről olvastunk s ezzel az érzéssel várjuk a mai estét. Büszkék vagyunk, hogy művészi kulturánk olyan fokon áll, amely­nek egy világközönség kényes kritikája elismeréssel hódol és boldogok vagyunk, hogy ez a fejlett énekkultura egy napra ide látogatott közibénk, a mi kezdetleges, de izmos erejű városunkba, hogy elhintse kö­zöttünk a nemes élvezet gyö­nyörét és a nemesre való tö­rekvés magvait. De az ünnepi hangulat áhita­tottságát valami szorongó érzés nyomja, valami, amit idegenek talán nem, csak mi magyarok, tudunk : az, hogy miként gaz­^dasági kulturánk, ugy művelt­ségünk is vékony rétegű, a fel­színen marad, de a nagy tö­megeket nem hatja át. A Budai Dalárda büszkén lépett porondra a világ előtt, de csak €gy Budai Dalárdánk van és vájjon egyáltalán hány működő és valóban művészi célokat szolgáló dalos egyesület van az egész országban ? Hisszük, hogy a Budai Dalárda csabai szereplésének és orszá­gos körútjának az az eredménye is meg lesz, hogy ösztönzőleg fog hatni zenekultúránk, első­sorban pedig népünk és dai­egyesületeink zenei műveltsé­gének kiterjesztésére és eme­lésére. Megsemmisítették a debreceni választást P Lapunk zártakor értesülünk, hogy a debreceni III. kerületi vá­lasztást a belügyminiszter több rendbeni szabálytalanság miatt meg­semmisítette. Ez a hir politikai körökben óriási szenzációt keltett. Már a szavazatok összeszámlálásakor óvást emelt az egyik párt bizalmi férfia az ellen, hogy az egyik urnában 752 borítékot és 754 szavazó­lapot találtak és ezeket a szavazatokat az elnök mégis elfogadta. Ha a megsemmisítés híre igaznak bizonyul, akkor bizonyára felszólalás tárgya lesz a nemzetgyűlésnek is. Vihar Nagyatádi forradalmi szerepe köriil A földreform vitája A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. Klebelsberg kultuszmi­niszter beterjeszti az országos test­nevelési alapról szóló törvényja­vaslatot. Ezután áttérnek a földreform­novella részletes tárgyalására Létay Ernő nem tartja igazsá­gosnak, hogy azok a kisemberek, akik résztvettek a forradalomban, kizárassanak az igénylésből, épen ezért csatlakozik Dénes István in­dítványához. Nagyatádi Szabó vé­leménye szerint a forradalomban való részvétel kérdésében képvi­selőtársának nincsen teljesen igaza, mert hiszen az eljáró bíróságnál meg van a biztosíték arra, hogy méltánylást érdemlő ebetekben az igazságnak megfelelően fognak dönteni. Kívánja, hogy a novellá' val foglalkozzanak. Dénes István : Minthogy itt a földreform tárgyalásáról van szó, nagyon alaposan kell a kérdést megvitatni. Nem tehet róla, hogy ugy alkották meg a novellát, hogy egész sereg módosítást kell rajta tenni. Nagyatádi: Nem fogjuk módo­sítani Dénes : A íörvény alapján nem igényelhetnek földet azok, akik a társadalomra veszélyes magatar­tást tanúsítottak. Felkiáltások jobbról: Veszélyes — ez a fontos! Dénes: Nagyatádi Szabó István­nál veszélyesebb egyén nem is volt a forradalombán. Nagy zaj jobbról Felkiáltások: Hogy lehet ilyet nondani. Dénes: Nagyatádi olyan földre­formot akar csinálni, amit mi a legjobban ellenzünk. N vy ff*'háborodás a kormány- . párton. (Nagyatádi : Ön meg se- J hol sem volt, akkor honnan tudja, hogy mit akartam csinálni?) Propper: Szintén a forradalmi bűnösöknek földhöz való juttatá­sát kívánja. Kjelenti, hogy az egy séges pártban forradalmi miniszter és 26 forradalmi főispán ül. Nagy zaj és tiltakozás a jobb­oldalon. Haller indítványt terjeszt be, hogy a forradalom alatti magatar­tás címén ne legyenek az ingat­lanhoz való juttatásból kizárva azok, akik magatartásukért már amnesztiában részesültek. Neubauer előadó reflektál a fel­szólalásokra. Kijelenti, hogy nem járulhat hozzá az indítványhoz. Hamisítják a forgalmi adóbélyegeket Csabán több millió értékűt foglaltak le A bankóhamisitók napja immá­ron leáldozott mindegyik „legyő­zött" államban-, mert a ini ban­kónk csak hitvány, kevés értékű papiros. Az ambiciózusabb hami­sítók a jobb valutáju országokba helyezték át székhelyüket, a sze­rényebbek pedig itthon maradtak és itt igyekszenek tehetségüket érvényesíteni. Mivel a bankjegyek eléggé értéktelenek és emellett hamisításuk is nagyon nehéz, ujabban rávetették magukat a for­galmi adóbélyegekre, amelyek iránt országszerte nagy a kereslet, mert az adót ilyen bélyegekben kell leróni mindasoknak, akik bár­miféle üzlettel foglalkoznak. A bélyeghamisításra, amely ugy látszik, nagy arányokban folyik, először Csabán jöttek rá. Az itteni forgalmi adóellenőrök ugyanis egyik itteni kereskedő könyvében 380.000 korona értékű olyan bé­lyegeket találtak, amelyek hason­lítanak ugyan a rer.des bélyegek­hez, de mégis észre lehet venni közöttük a különbséget. A figyel­mes szemlélő előtt legszembeöt­lőbb az a különbség, hogy mig a hivatalosan kibocsátott bélyegnek 18 foga van, addig a hamisitotta­kon csak 15 fog észlelhető. A kereskedő a hamisított bé­lyeget egyik trafikostól vásárolta, aki azt állítja, hogy legális uton jutott hozzájuk. A forgalmi adóhivatal a szen­zációs felfedezésről jelentést tett a rendőrségen, amely azonnal le­foglalta a trafikokban az összes gyanús bélyegeket és erélyes nyo­mozást indított a hamisítók után, akiket legnagyobb valószínűség szerint Budapesten kell keresni. Zürichben a nngyar koronát 00204-sl jegyezték. A csabai rendőrség két veszedelmes betörőt fogott el A csabai államrendőrség napo­kon keresztül folytatott nyomozást két notórius betörő bünügyében, akik hónapok óta valósággal ré­mei voltak nemcsak Csabának, hanem Újkígyósnak és Csorvás­nak is. Sok millió korona értékű ruhaneműt, élelmiszert stb. lop­kodlak össze. A lopott holmi leg­nagyobb részét különböző helye­ken értékesítették, úgyhogy kézre­keritésük után csak keveset talál­tak meg náluk, de a megtalált holmik értéke is jóval meghaladja a 10 millió koronát. A betörők: Varga Mihály és Rocskár Ádám napszámosok há­borítatlanul űzték „nemes" mester­ségüket 1923. májusától egészen ez év január 22-ig, amikor Fraayó Mihály erzsébethelyi lakos tetten érte őket. A szárításra kiterített fehérnemüeket akarták nála ösz­szeszedni, de Franyó észrevette és azonnal jelentést tett ellenük az ottani rendőrségen, amely ha­marosan nvakoncsipte őket. Ek­kor megindult ellenük a nyomo­zás, amely kiderítette, hogy a két jeles férfiú nemcsak Franyóéknál tett éjszakai látogatást, hanem sok más helyen is és nemcsak Csa­bán voltak™ nem szívesen látott, hívatlan vendégek, hanem a szom­szédos községekben is. A vallatás során eddig 11 rendbeli betöréses lopást ismertek be, de ez a büa­lajstrom minden valószínűség sze­rint bővülni fog, mert az ujki­gyósi csendőség még nyomoz. A két betörő által elkövetett és eddig beismert bűncselekmények a következők : A mult év május 20-án Teoan Andor nyomdatulajdonos lakásába hatolt be Varga Mihály az ablak kifeszitése után és nagymennyi­ségű ruhaneműt emelt el tőle' Szeptember 12-én ugyancsak Varga Mihály Klein Jakabné la­kását látogatta meg és e látogatás eredménye szintén sok értékes ru­haféle eltűnése lett. November 27-én a csabai föld­míves iskola élelmezőjétől tűnt el nagymennviségü élelmiszer. A tet­tes itt is Varga Mihály volt. November közepén Gruber Jenő lett az áldozat, akinek varrodájá­ból szintén sok ruhaneműt lopott el Varga a betört ablakon keresztül. Ugy látszik akkar társult Varga Rocskárral, mert az ezután követ­kező betöréseket már ketten kö­vették el. November 29 éjszaká­ján két helyre törtek be. Özv. Berla Jánosnétól ruhanemüeket, zsebórát és egy pénztárcát loptak el. amelyben 888.000 korona volt, Hrabovszky János ujkigyósi gaz­dától pedig ruhaféléket. December 3-ikán Csorvásra rán­dultak át, ahol özv. Priskin Já­nosnét károsították meg egy csomó

Next

/
Thumbnails
Contents