Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-01 / 16. szám

®£KESMEe!0;i KG5SLÖKV Békéscsaba, 1924 február 1 Az Apokalypszis 4 lovasa r S-án és 7-én Betfjíen íancshozásai Budapest, jan. 31. A parlament épületében a miniszterelnök dolgozószobájában a déli órákban fontos tanácskozások voltak. A miniszterelnök Heinrich Ferencet, Ugrón Gábort és Bárczy Istvánt fogadta, majd Ernst Sándorral és Zichy János gróffal tanácskozott. A miniszterelnök a nevezett vezető politikusok előtt részletesen ismertette a kölcsönnek minden vonatkozását. Emellett első sorban a fővárosi választások kérdésével kapcsolatban kivánt még bizonyos kérdésekről tárgyalást folytatni. Felemelték a Gazdasági Munkáspénztár dijait Az Országos Gazdasági Munkáspénztárnak baleset esetére biztosítottak részére járó segélyei a pénz időközben bekövetkezett értékváltozása folytán a jogos igények kielégítésére ma már nem elegendők, viszont a rendkívüli fagok tagsági dijait, továbbá a kötelező biztosítás alá eső gazdasági (külső) cselédek után a pénztár részére fizetendő hozzájárulási dijak, valamint a kötelező biztosítás alá eső gazdasági gépmunkások balesetbiztosítási dijai a pénztár költségeit nem fedezik. A földmivelésügyi miniszter a fentemlitett kategóriák biztosítási feltételeit az 1922. II. törvénycikkben nyert felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletevel 1924. január 1-íől kezdődő hatállyal újból szabályozta. Eszerint a pénztár rendkívüli tagjai és a gazdasági cselédek után fizetendő uj biztosítási díjtétel évi 5 ezer koronát tesz ki. A most említett kategóriák részére a pénztár baleset esetén teljes keresetképtelenség esetén 560.000 korona évi összjáradékot fizet. A biztosított balesetből származó betegsége esetében legfeljebb tiz hétig napi 5000 korona segélyt fog kapni. Ha a sérült a munkaadónál serült meg, ugy a munkaadó előlegez legföljebb 350.000 korona erejéig a pénztár terhére a szóban forgó segélyt. Balesetből származó halál esetén a biztosított hátra maradt családja baleseti segély címén 200 ezer korona halóleseti segélyt kap, ha pedig kettőnél több 14 even aluli gyermek maradt hátra, ezek javára a harmadik gyermektől kezdve gyermekenként 30 ezer koronát, legföljebb összesen 320 ezer koronát kap. Sztrájkba léptek a csabai textilmunkások A koronának minden hullámzása és a nyoméban fellépő áremelkedések minden alkalommal zavart okoznak a gazdasági termelés menetében Ezek a zavarok elősorban a bérmozgalmakban nyilvánulnak. A korona csúszása és a rohamos januári drágulás Csabán most nyílt harcra vezetett városunk legnagyobb gyáriparánál, a textiliparban. A vidéki textilmunkások béreit illetőleg irányadók azok a megállapodások, amelyeket a textilgyárosok országos szövetségének központja és a textilmunkások szervezetének fővárosi vezetősége kötnek. A mostani árellolódások következtében Pesten meg is indultak a tárgyalások, amelynek eredményeképen a texíilgyárosok szövetsége értesítette a vidéki gyárakat, hogy a munkások bére január 18 tói 10 százalékkal emelendő. Két negy köíszövő gyárunk, a Hubertus és a Rokka ezen túlmenve, még az alapfizetést is 15 százalékkal megjavilotta, úgyhogy összesen 25 százalék javítást cdtak a munkásoknak. Ezek azonban a béremeléssel nem elégedtek meg és minlegy 40 percent javítást követelnek. Ennek dacára zavartalanul folyt a munka, míg tegnap délután a Hubertus, ma délelőtt pediga Rokka munkásai sztrájkba léptek. A Merkúr szövőgyárban és a Békéscsabai Szövőgyárban dolgoznak, de itt is tárgyalások folynak az igazgatóság és a munkások között. Gerendás nehezen tud megalakulni Nem kap tisztviselőket a lakáshiány miatt Hosszú évek óta tartó küzködés után Gerendás végre elérte azt, hogy önálló község lehetett. Annak idején, mikor az önállósulás gondolata legelőször felvetődött, a „Békésmegyei Közlöny" ellene foglalt állást, egyrészt mert nem tartotta ezt a lényegében tanyai csoportosulást elég életrevalónak arra, hogy az önállóság nehéz feladataival megbirkózzék, másrészt, mert Csaba érdekeinek sérelmét látta az elszakadási törekvésben. A gerendásiakat tudvalevőleg eleinte Csorvás sarkalta az elszakadásra, mert szerette volna magához kapcsolni ezt ez értékes földdarabot. Kemény harc indult meg ekkor Csaba es Csorvás közölt, emely Csaba ideiglenes győzelmével vegződöít ugyan, de végeredményben felebresztette a gerendásiak önállósulási vágyát. Ez a vágy most teljesült, de a gereódásiaknak nem sok öröme lehet benne, mert nehéz akadalyok gördülnek az uj község megalakulása elé. Egyik mult számunkban már közöltük ez első képviselőtestület választott tagjainak névsorát és tudjuk, hogy a virilisek névjegyzéke is össze van állítva, de hogy a tuJajdonképeni alakuló közgyűlés mikor jön össze, az — mint az öreg Homeros mondja — „még az islernek térdén fekszik". A még Csabához tartozott Gerendás pusztának Cseba adott közigazgatási kirendeltséget, jegyzőt is adott előbb Áchim Mihály, később Balogh Győző személyében, de most mar minden szükséges állás betöltésének feladata az önállósult községre hárul, ez pedig nem könnyű dolog. Balogh Győző jegyzőt ugyanis az alispán a csabai közkórház gondnokává nevezte ki. A gerendásiak is szeretnék megnyerni első jegyzőjüknek, de ő előnyösebbnek tarlja magára nézve a kórházi gondnoki állást és igy nem akar Gerendáson maradni. A gerendásiaknak érdekükben áll, hogy a megalakulás nehézségein a viszonyokkal ismerős tisztviselő vezesse át az uj községét, ezért mindent elkövetnek arra, hogy régi jegyzőjük legalébb erre az időre ott maradjon. Most Csaba városához fordultak azzal a kérelemmel, hogy engedje át egyidőre Balogh Győzőt, mert önmagukban nem tudnak mozogni, ha pedig uj embert választanak, az nagy on kör.nyen inkább még árthat, mint használhat az ügynek. Most aztán az elhagyott anyaveroson áll, hogy segít-e Gerendáson, vagy sem vagy is szabadsagoljae Balogh Győzőt? Az uj tisztikar beállítása egyébként nagy nehézségekbe ütközik már csak azért is, mert ott nem igen vannak megfelelő lakások. A tőjegyzőt még valahogyan el tudják helyezni, de hova teszik a lobbi tisztviselőt, akikre feltétlenül szükség van egy önálló községben. Megfelelő lakások nélkül pedig hiába hirdetik ki a pályázatot. A gerendásiak tehát most olyanformán érezhetik magukat, mint az egyszeri magyar, aki elkeseredetten sóhajtott fel: — Adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne 1 . . . Négyszázezer hold területet osztott jel eddig a földbirtokrendező biróság 3251 községben kérték a megváltási eljárás megindítását A földbirtokreform törvénnyel kapcsolatosan az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1921 junius 20-án kezdette meg működését. A biróság működéséről szóló stalisztika most készült el és ennek bizonysága szerint az eltelt két és félév alait a bíróság működése következtében 81.147 házhely keletkezett, törpe és középbirtokra pedig 404:290 katasztrális hold, 419 négyszögöl területet osztottak föl. Ezenkívül kishaszonbérletek alakítására átvétetett 417 községben 83.422 katasztrális hold, 765 négyszögöl. A megváltási eljárás megindítását földhözjuttatás végett 3257 községben kérték. Megváltási eljárás lefolytatására az Országos Földbirtokrendező Biróság 3201 községben küldött ki bírót. HázhelyBEL'JiFl sorozatos reklámcipők kaphatók míg a készlet tart Péterfi Ciuőáruf)ázábari i s© sorozat: női elsőrendű fé'cipő, sevrnbőrből párja 4SO.OOD K, JS-ik feoro*at: női magasszáru tüzős cipők, elegáns lakkcipők párja 80.000 K, 3-ik sorozat: női magasszáru fűzős cipők, rámánvarrott talppal párja IOO.OOO M. rendezés sorén 926 községben 34,636 egyén részére 9134 katasztrális hold, 864 négyszögöl területtel adatott ki házhely. A megváltást az Országos Földbirtokrendező Biróság 1136 községben mondotta ki 324.819 kalasztrális hold, 1445 négyszögöl területre- Ebből alakult 267 közös legelő, 125.368 törpees kisbirtok és 46.511 házhely.. Ezenfelül elővásárlási jogát gyakorolta az Országos Földbirtokrendező Biróság 142 esetben 13.185 katasztrális hold, 1245 négyszögöl területre. Továbbá ingatlant eldaraboltak 262 esetben 58.150 katasztrális hold, 69 négyszögül területtel. Ebből 30.067 katasztrális hold, 1464 négyszögöl eidarabolása folytán földhöz jutott 7387 egyén. Az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz mai napig összesen 82.976 beadvány érkezett. A szarvasi tanítóegyesület választmányi ülése Január 28-án ülést tartott a Szarvasi Helyi Tanítóegyesület igazgató választmánya Molnár János elnöklésével. Az ülésen Rohoska Béla egyesületi pénztáros jelentést tett az egyesületi pénztár 1923. évi forgalmáról, amely szerint 2,162.547 korona bevétel, 1,768.363 korona kiadás mellett a pénztár 394.184 korona maradvánnyal zárult. A választmány elismerését és köszönetét nyilvánította a pénztáros ügybuzgalmáért s fáradozásának némi jutalmául 20 ezer koronát utalványozott. Megbízta a pénztárost,, hogy a folyó évi tagdíjban az Eötvös-alapnak 29 ezer, az Országos Szövetségnek 468 ezer koronái küldjön. Molnár János elnök indítványára elhatározta a választmány, hogy a tanító-gyermekek 500 ezer koronás jutalomalapitványát folyó évben egy millió koronára egészíti ki s ugy ezen alapítványt, mint a szarvasi hősi halott tanítók 100 ezer koronás és a Rohoska Testvérek 31 ezer koronás alapitváValódi angol szöfelnjdciisagok Alkalmi és utcai ruhák a legújabb divat szerint. Előnjös árak! erkeztek nagy választékban trimy és Oíláry Tanulókat felvesznek! uridivat szabók Kisíabán-u. 14,