Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-25 / 10. szám

EGYES SZÁM ÁRA KOltOXA Békéscsaba, 1924 január 25 Péntek 5í-ik évfolyam

f 10-ik szám Főszerkesztő: Dr Gyöngyösi János Előfizetőst dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévié 16 000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Példuiyonként 250 Koroni, Telefonszára: 7. áseritssífősé.. ea ktudómvot«:: Béfceicsdbfit;, II., Ferencz József-tér 20. Vv-ilttér és íe i;m szavanként 100 korona, Fe!elős szerkesztő : Gulyás József. Polliikat napilap Lenin a bolsevizmus szülőatyja, akinek már nem egyszer költötték halála hirét, most végérvényesen elköltözött az élők sorából. Társai és cinkosai gyászt ülnek Moszkvában a kétségkívül nagyképességü vezér teteme körül. De vájjon, ha hamut hintenek fejökre és végigelmélkednek az együtt átviharzott iszonyú időkön, vájjon kisért-e lelkükben az a sok könny, rombolás, gyilkosság, nyomor és ártatlanok vére, amelynék egy mérgezett és lehetetlen elmélet céljaiért végig kellett ömlenie nemcsak Oroszországon, de az egész világon. Lenin, a kommunistacár, a bolsevizmus atyja, de annak, hogy Lenin és rettenetes uralmának megvalósítása lehetséges volt, annak az orosz cári uralom az oka. Mereskovszky, aki mint a legnagyobb élő orosz iró legkitűnőbben ismeri Oroszországot és az orosz nép lelkét, pontosan kimutatja azt a kapcsolatot, amely a Rettenetes Ivánok zsarnoksága és a vörösdiktátor véres uralma között fennáll Mert Leninnél csak a száj volt Jákobé, amely a szocializmus vagyon és jövedelem megosztását hirdette, de a kéz Ézsaué, amely a meglévőt elvette s amely legvégül kényszerült az igazi szocialistákat börtönbe vetni és vérpadra hurcolni. A haladáséit és a szabad gondolatért vivott harc nála az állati nivóra, vagy az automata szerepére visszasülyesztett emberhez, minden szép és nemes lerombolásához és az emberi szabadság teljes megtagadásához vezetett. Csak a szin más, de a lényeg itt is a cárizmus, legfeljebb azzal a külömbséggel, hogy az utóbbi, mint minden egyéni imperiálizmus, sok szellemi és gazdasági erő kifejtését eredményezte. A világ egy percre megáll annak teteménél, aki a cárokra emlékeztető rendkívüli, de kegyetlen erejével egy iszonyú világháború után ujabb lángtengerbe borította a kontinenst. És mert a cárizmus mindenkor egyéniségekhez kapcsolódik, hinni lehet, hogy a vörös cár halálával az általa emelt óriási, de borzalmas épület is öszszeomlik s Oroszország újra szervesen belekapcsolódik az^ európai államok életébe. Ezért nagy jelentőségű Lenin halála. Békésmegyében kevés az elemi iskola Legalább 36 uj iskolára van szükség Mit mond a tanfelügyelő ? Nagyon tanulságosak és sok tekintetben elszomorítóak azck az adatok, amelyeket a kir. tanfelügyelőnek a törvényhatósághoz benyújtott jelentése tartalmaz Békésmegye népoktatási viszonyairól. Megtudjuk ebből a jelentésből, hogy Bekésmejyében még kevés az elemi iskola és a be nem iratkozott tankötelesek száma nem hogy fogyna, hanem inkább még növekedik, hacsak a kényszerbeiratás újonnan rendszeresített intézménye nem fog segíteni ezen a veszedelmes kullurbetegségen. Az újságokban és a parlamentben folytonosan „kulturföiényünket" hangoztatjuk a rabló szomszédokkal szemben, ezt a most még csakugyan meglevő fölényt azonban könnyen elveszíthetjük, ha népoktatásügyi politikánkat egészségesebb alapokra nem helyezzük és mindent el nem követünk arra, hogy ne legyen Magyarországon egyetlen iskolázatlan tanköteles gyermek sem. A tanfelügyelői jelentés fontosabb adatait az alábbiakban ismertetjük : Békésmegyében ez idő szerint 45 állami és 79 nem állami elemi iskola áll fenn, amelyekben 190 állami és 426 nem állami tanerő működik. Ez a szám azonban kevés, meri a megyének vannak olyan részei, ahol teljes az iskolahiány vagy nagyok a távolságok és az iskalaköteles gyermekek ugy kénytelenek felnőni, mint a vadon virágai. Igy például okvetlenül szükség volna Gyomán 4, Mezőberényben 3, Endrődön 4, Csabán és Békésen 5—5. Szarvason 4. Újkígyóson, Kondoroson, Köröstarcsán és Körösladányban 1 — 1, Füzesgyarmaton, Szeghalmon és lótLomlóson pedig 2 2 uj tanyai iskolára. Az állami iskolákba összesen 7181, a nem államiakba pedig 24944 gyermek iratkozott be. Az összes beiratkozottak száma tehát 32121. Egy-egy tanerőre ; átlag 52 tanuló jut, amely átlag azonban egyáltalában nincs betartva, mert különösen a községi és felekezeti iskolákban a tényleges létszám jóval meghaladja ezt az átlagot. Az előző tanévben 34,629 tanuló volt beirva, igy a mostani tanévben 2498-cal kevesebb a tanuló. Ennek okát főként abban találja a tanfelügyelő, hogy a háború alatt a születések száma igen megfogyottA beiskolázás legjobban végre van hajtva Dobozon, ,Csorváson, Gádoroson és Gyulán. És szomorú, hogy az iskolába nem járó tanulók száma legnagyobb Békésen, Endrődön, Gyomán, Békésszentandráson, Vésztőn, Öcsödön és Szeghalmon, tehát a színtiszta magyar községekben 1 Az iskolába nem járók számának szaporodása ellen a tanügyi hatóságok kényszerbeiratások ut" ján igyekszenek segíteni, amelyhez elsősorban a tankötelesek pontos törzskönyvezése szükséges. Pontos törzskönyveket azonban csak akkor lehet készíteni, ha a miniszter a tankötelesek összeírását elrendeli. Erre különösen a nagykiterjedésű községekben van szükség, ahol — bár a törvény kihágásnak minősiti a bejelentések elmulasztását — a tanyai birtokosok 90 százaléka bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget részben nemtörődömségből, részben mert nem jsmeri a törvény és utasítás rendel kezéseit. Nemcsak a kényszerbeiratásokra van azonban szükség, hanem mindenekelőtt szükség van a hiányzó 36 iskola mielőbbi felépítésére ... A szocialisták tovább folytatják éles támadásaikat A nemzetgyűlés mai ülése — Peidl viharos beszéde Beszéde további során hangoztatja, hogy nincs különbség a bolsevizmus és a mai uralom között. Peidl e kijelentésére a Ház joboldalán nagy zaj tört ki. Peidl: A különbség az, hogy most nem önök az elnyomottak, nem önöket gyilkolják, hanem másokat. Kérdi, mit tett a kormányzgt a gyilkosságok és bombavetők ellen ? Felkiáltások: Le vannak fogva. Peidl: Fenntartással fogadom a megtorló intézkedéseket. Az Ulainügyben hozott ítéletet enyhének és jogrendellenesnek találom. — Kérdi, mit tett a kormány a poliBudapest, jan. 24A nemzetgyűlés mai ülésén az indemnitás első szónoka Peidl Gyula volt. Azt állítja, hogy a világháború elvesztésének bűnbakjául a szocialistákat állítják oda. Ök azért ^jöttek a parlamentbe, hogy tisztára mossák magukat a vádak alól. Bejelenti, hogy igen sokat fognak beszélni ezután is, ha a házszabályrevizióval is jönnek. Hogy a házszabályokat szigoríthassák, ennek előfeltétele, hogy a gyülekezési és egyesülési jogot, valamint az általános titkos választójogot törvénybe iktassák. tikai, gazdasági, pénzügyi, kulturális és morális téren. Amig a síberek és tőzsdések aranyat tudnak csinálni a papírból, a kormány nem tudja ezt megtenni. Nem ismer jobb magyart és keresztényt a Házban, mint ó. Bírálja a kormány adópolitikáját. Szójáték, hogy Magyarországon az adózás terén csak két ember ismeri ki magát. Csak két ember tudja, hogy mi az adózó kötelessége. A pénzügyminiszter és Gaál Gaszton, de mindketten másképen tudják. Az adózás kizáróan fogyasztási- és forgalmi adőkra van alapítva. Bírálja a kormány kulturális intézkedését. Kifogásolja, hogy a népnevelést és középiskolai nevelést az egyetemi oktatás rováséra elhanyagolják. Beszél a tekintélytiszteletről. Szükségesnek tartja a tekintély tiszteletét, de ehez nem autonom szabályok szükségesek. Ebből a szempontból bírálja a bíróságot is. Eckhard tegnap azt mondotta, hogy ne Szegeden nyomozzanak az Alföldi Brigád után, hanem itt Budapesten a főve?érségen. Kíváncsi, milyen titkokat tud Eckhard a fővezérséggel kapcsolatban. Lendvay azt mondotta, hogy Héjjas Iván felsőbb parancsra cselekedett. Lapunk zártakor Peidl még beszél. Zürichben a magyar koronát 0 0198V

2-el jegyezték. Országos iparos nagygyűlés A gyűlés részletes napirendje Az ország kézműves-iparossága, az Ipartestületek Országos Szövetségének rendezésében, 1924 évi január hó 27-én. vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Budapesten, a Sándor-utcai régi képviselőházban (VIII., Sándor-utca 8.) országos iparos nagygyűlést tart, a melyre az összes budapesti és vidéki ipartestületeket, ipartársulatokat meghívja. A gyűlés napirendje a következő : Elnöki megnyitó: tartja Pálfy Dániel, az IPÖSz elnöke. 1. Az uj iparostörvényhez fűződő sérelmek, az ipartestületi reform és a kézműves kamara. Etőadó: Dobsa László dr. 2. Az iparosság adósérelmei. Előadó: Füredy Lajos. 3. Az Árvizsgáló Bizottság és Uzsorabiróság megszüntetése. 4. A kisipari hitel kérdése, kapcsolatban az IOKSz törvényesitésével. Előadó : Nagy Antal, az Asztalos Ipartestület és Szövetség elnöke. 5. A betegsegélyezés és balesetbiztosítás ügyeinek végleges rendezése és az e téren fennálló sérelmek. 6. Közszállitások, közmunkák. Előadó : Müller Antal, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének főtitkára.