Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-24 / 9. szám

EGYES SZÁM ÁRA SSO KOKOXA Békéscsaba, 1924 január 24 Csütörtök 51-ik évfolyam, 9-ik szám BEKESM KOZLONT Potitikai napilap Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Előfizetést dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyed­évre 16 000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Példányonként 250 korona. Telefonszám : 7. Szer kos n* kiadóhivatal: Békéscsabán. II., Ferencz József-tér 20, Nylltiér 'mtínni szavanként 100 korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. Harmadfélmilliárd adót fizetett be Békésmegye a műit évben A pénzügyigazgatóság jelentése Ma a horribilisen nagy számok korát éljük. Csonkamagyarország ugyan még nem tart ott, ahol Ausztria vagy pláne Németország, ahol már a gyufa is milliárdokba kerül, de azért nálunk is csakúgy röpködnek már a százmilliók és milliárdok. Egy középnagyságú -város mostanság olyan költség­vetéssel dolgozik, mint béke idején az egész magyar állam. Hatalmas és tanulságos számok nyüzsögnek abban a jelentésben ís, melyet a gyulai m. kir. pénz­ügyigazgatóság terjesztett be leg­utóbb a törvényhatósághoz Békés­megye mult évi adójövedelmeiről. Jellemző, hogy a törvényhozás által ujabban rendszeresített adók sokkal többet jövedelmeznek..mint a.régiek. így például a forgalmi ,adók és illetékek bevétele másfél­milliárd pontosan egymilliárd és 454 millió korona — volt a mult évben. adó következik félmilliárddal, pon­tosan 499 millióval. De a levegőbe is meglehetősen nagy rakás milliót eresztettek a füstölni szerető békésmegyeiek, amennyiben a dohányjövedék be­vétele 445 millió korona volt. Negyedik helyen van a fogyasztási adó 79 millióval. Legérdekesebb azonban, hogy az utolsó helyet a buzaföldadó foglalja el, amelyből mindössze 59 millió folyt be. íme a statisztika kérlelhetetlenül igaz­mondó számadatai bizonyítják, hogy a „nagy" földadó miatt foly­tonosan panaszkodó derék magya­roknak nincsen egészen igazuk, mert a többi foglalkozási ágak mégis csak jobban meg vannak adóztatva, mint a földmivelés. Végeredményben a jelentés sze­rint harmadféimilliárdot, pontosan kétmilliárd és 537 millió korona adót izzadtak ki a szegény békés­megyeiek a mult év folyamán. A forgalmi adók után az egyenes Lenin halálát bejelentették a szovjetek kongresszusán Nyolc nap alatt döntenek utódja felöl A táviró hire most az egyszer igaznak bizonyult. Lenin, az orosz szovjetköztársaság elnöke, hosszú betegeskedés után elhunyt. Vele kétségkívül a háború utáni Európa legmarkánsabb politikai alakja költözött el az élők sorából. Hogy halála milyen változást fog elő­idézni a még mindig vajúdó orosz birodalom politikai berendezkedé­sében, egyelőre nem lehet tudni. Vájjon Trotzkij és a vele szélső­ségesek kerülnek uralomra, vagy a nagy szervező halálával a kom­munizmusnak erőszakolt és erő­szakos rendszere magától omlik össze, a jövő fogja megmutatni. A legújabb moszkvai távirat beszámol arról a hatásról, melyet Lenin halála az éppen ülésező nagy kongresszus körében keltett. A szovjetek kongresszusának kedden zárt ülése volt, amely csak 20 percig tartott. Kalenin elnök jelentést tett Lenin haláláról, mire a kongresszus 6 napos gyászt ren­delt el. 8 napon belül összeül a szovjetköztársaságok szövetségé­nek kongresszusa, amely dönteni fog Lenin utódjáról. Jól értesült helyen ugy tudják, hogy Trockij a küszöbön lévő fontos elhatározá­sokban nem fog aktiv módon résztvenni, mert súlyos beteg és távol van Moszkvától. Washingtonból jelenti a Reuter iroda, hogy Lenin halálával az Egyesült Államoknak Oroszország­gal szemben való politikájában nem történt változás, ha Orosz­országban a viszonyok nem vál­toznak. A békésmegyei közalkalmazottakról A vártnegyei választmány ülése Szomorú tény, hogy a közalkal­mazottak helyzete Csonkamagyar­országon egyáltalán nem mond­ható rózsásnak, sőt a drágaság folytonos növekedése arányában egyre nehezebbé válik. A Köz­alkalmazottak Nemzeti Szövetsége — röviden KANSz — minden tőle telhetőt elkövet arra nézve, hogy a közalkalmszottak helyzete javul­jon, de a munkaadó szegény állam mindig csak némi alamizsnával honorálja fizetésemelési követe­léseiket. Legagilisabban és legnagyobb eredménnyel természetesen a KANSz budapesti központi veze­tősége működik, de a vidéki vá­lasztmányok is hathatósan dol­mány a napidijaknak és utazási költségeknek a változó viszonyok­hoz szorosabban alkalmazkodó emelése iránt. Közbejár illetékes helyen, hogy a feleség után a családi pótlék megvonására fel­állított 10.000 koronás magánjö­vedelmi értékhatárt felemeljék. Közli tagjaival, hogy kedvezmé­nyes ruha és cipő kapható Csabán Klein Gyula kereskedőnél, egy öltöny 273000 koronáért, Oroshá­zán pedig Weisz Miksa keres­kedőnél egy pár cipő 63000 K és illetékes helyen lépéseket • tett, hogy ilyen bizományt Gyulán is állitsar.ak fel. Végül kimondotta a választ­mány, hog/ tagjaitól az 1923—24. évekre pótdíj gyanánt 1000-1000 koronát szed, hogy ezáltal a vá­lasztmány és irodája tevékenységi körének kiterjesztését biztosítsa. goznak a vidéki közalkalmazottak érdekében. A békésmegyei közalkalmazot­tak vármegyei választmánya január 19-én dr. Konkoly Tihamér vár­megyei főjegyző elnöklésével ülést tartott, melyen több. a közalkal­mazottakat közelről érintő fontos kérdést tárgyalt. Mindenekelőtt bejelentette az elnök, hogy Gyula város tanácsánál sikerült kiesz­közölnie a békésmegyei villamos­sági részvénytársaság kötelezését arra, hogy az összes köztisztvi­selőknek 20 százalék világítási kedvezmenyt adjon visszamenőleg. A választmány ezt örömmel vette tudomásul. Felkéri a választmány az ösz­szes közalkalmazottakat, hogy a „KANSz" cimü lapot, amely bátor szókimondással védi a tagok érde­keit és sok hasznos tudnivalót is tartalmaz, rendeljék meg. Illetékes helyre felirt a választ­Az illetékek ujabb hatalmas drágulása Megdrágul a- pe,r. — Felemelték a közigazgatási beadványok, bizonyítványok, számlák, titlevél, cégbejegyzések, stb. illetékét Zürichben a magyar koronát 0'0205-el jegyezték. Emlékezetes az a kíméletlen hajsza, melyet a kormány rende­letére a hatóságok a nyár folya­mán a kisemberek ellen indítot­tak, mect például a paradicsom, hagyma vagy zöldség kilóját 3—5 koronával drágábban árusították, mint az a hatósági közegek véle­ménye szerint árusítható lett volna. A drágaság! erőszakos letörésére irányuló ez a kíméletlen harc oda fajult, hogy súlyos szabadságvesz­tés büntetéssel sújtották azt a ke­reskedőt, aki a vevőközönségtől az utánpótlási árat merészelte kö­vetelni. Ez a gazdasági politika oda vezetett, hogy kereskedőink lassankint kiárusították áruraktá­raikat anélkül, hogy a befolyt vé­telár az utánpótlást fedezte volna. A kormány pénzügyi politikája azonban csak reánk, szegény adó­alanyokra kötelező, mert ő maga mintha az erkölcsi és tételes tör­vények felett állana, úgyszólván hónaponkint emeli közjövedelmeit. A hivatalos lap tegnapi száma ujabb kínos meglepetéssel szolgál. Emlékezetes ugyanis, hogy a pénz­ügyminiszter mult év október 1-től kezdődő hatállyal az illetékeket je­lentősen felemelte, igy az ügyvédi meghatalmazás bélyegét 5 K-ról 2000 K-ra, névváltoztatás engedé­lyezését a híressé vált 5 K-ról 10.000 K-ra, cégbejegyzést általá­ban 50.000 K-ra, marhalevelet 1000-2000 K-ra, útlevelet pedig 5000 K-ra. Nem is volt idejük megszokni az embereknek az il­letékek négyszázszorosnál is ma­gasabb emelkedését, mikor min­den előzetes bejelentés nélkül már december 1-én ujabbat szo­rított a présen a pénzügyminiszter és az ügyvédi meghatalmazás bé" lyege 5000 K-ra, az útlevél 10.000 K-ra, névváltoztatás dija pedig 25.000 K-ra ugrott. A pénzügymi­niszternek azonban ugy látszik, evés közben jött meg az étvágya, mert febr. 1-től kezdődőleg ujabb, az eddiginél is kíméletlenebb ille­ték emelést rendel el. E legújabb rendelet szerint az ügyvédi meg­hatalmazás bélyege már 10.000, névváltoztatás bélyege 50.000, út­levél bélyege 20.000 K, egyéni cég bejegyzése 100.000 K, rész­vénytársaságé 400.000 K-ba kerül. Szóval ezen a téren is eljutottunk már szerencsésen az adóalanyok teljesítő képességének legvégső határáig. Most pedig leközöljük a gya­korlati életben gyakrabban előfor­duló illetéktéteteket: Számlák : 10.000 K-ig 10 K, 100.000 K-ig 50 K, 500.000 K-ig 100 K, 2.000.000 K-ig 200 K, 2.000.000 koronán felül minden megkezdett 500.000 K után ujabb 50 K. Folyó számla után az összeg egy tized részét kell leróni. Uj bevásárlási könyv darabonkint 1000 K illeték alá esik. Hivatalos bizonylatok 5000 K. Egyéb bizonylatok 10000 K. Adóelengedést vagy mérséklést kérő bead­adványbélyeg 20000 K. Végül adócsalás elengedését kérő beadvány­bélyeg 25—100.000 K, aszerint, hogy „adó­csalás miatt megteendő feljelentésnek kegye­lemből mily összeg utáni elengedését kérik. Ha azt akarja, hogy Ön na­ponta mindent tudjon a megye ügyeiről, ugy fizessen elő a Bé­késmegyei Közlönyre. Ha azt akarja, hogy az egész megye tud­jon Önről, ugy hirdessen a Békés­megyei Közlönyben.

Next

/
Thumbnails
Contents