Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-29 / 63. szám

I BEKESMEG\EI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 március 29 yanaz lenne, mint ma. Ez a t százalék 1,344.000 koronát ine ki, amely összegnek a maii bérnegyedre eső negyedrésze, ?yis 338.000 korona volna fizeidő negyedévi lakbér fejében, kétségtelen, hogy a lakbérkérsnek ez a rendezése súlyos gterhelést jelent a lakókra nézmert hiszen a fokozatosan elkedő lakbérekkel szemben a reseti viszonyok messze mögötte snak az aranyparitásnak és ha elkedik is időközönként a keet, ez az emelkedés távolról csen arányban a lakbéreknek :el a lépcsőzetes emelkedésével, javaslat nem rendelkezik viló;an airól, vájjon a lakbérekben lözüzemi pótlék is bennfoglalk-e. A javaslat szerint az üzk 1925. május 1-től, a lakások 15. november 1-től felszabadulilletőleg a házíulajdont kor)zó intézkedések megszűnnek. A Háztulajdonosok Országos Szövetségének nyilatkozata szerint a tavaslat korántsem elégiti ki a háztulajdonosom at és nem felel meg a mai gazdasági viszonyoknak. Viszont a lakók azt hangoztatják, hogy a lakbéreknek az aranyparitás felére való emelése a drágaság egy ujabb lavináját fogja megindítani. Amellett érthetetlennek tarlják, hogy a kormány minden ok nélkül eltért attól a már tavaly lendeletben kinyilatkoztatott elvétől, hogy a lakásokat és az üzleteket csak akkor szabadilja fel, ha a meginduló építkezések következtében elegendő számú uj lakás áll majd a lakástkereső közönség kielégítésére. Az építkezések alig haladtak valamit és igy a felszabadítás nem indokolt és az ellen a Lakók Szövetsége a keieskedelmi és ipaii érdekeltségekkel együtt a legerélyesebb akciót fogja megindítani. 4 mostohaanya agyonverte a mostohafiát aládi tragédia Kondoroson — A a agyonvert gyermeket a tba dobták — A biróság 10 évi fegyházra itélte a gyilkos mostohát A Közlöny eredeti tudósítása.) sik Pálné kondorosi lakos hardizben ment férjhez mostani éhez, kinek akkor háiom gyerke volt: a 9 éves Juci, az 5 s Jani és a pár hónapos Pál. évig nevelték együtt a három rmeket, mikor a leányt a nő ilei vették magukhoz. Jani megetős rosz magaviseletű gyerek t, el-elcsavargott, az iskolát kee s ha rábízták a sertéseket, a sba engedte őket, maga elcsagott s napokig nem jött haza. stohaanyje, de meg édesapja sokszor nádpálcával megverte iatt, de a gyerek nem akart jani. 1923. junius 10-én is rábiza sertéseket, de újra elcsavar, a sertések pedig a herésbe itek, mire a fiu a Kondoroson j nagyanyjához ment. l gyerek nagyanyja s a szülők lódi ok miatt haragban 'voltak em érintkeztek egymással. A yanyáék a gyereket csavargáközben el-elfogták s bevitték gukhoz s ott a piszoktól, tettől megszabadítva, beadták az Ijárósóghoz, hogy vigyék ki a /án lakó szüleihez, y történt ez junius 11-én is. ikék bementek a községhá3, útközben azonban egy korcs>an elfogyasztottak ketten egy bort. A községházán magukvéve a gyereket, hazamentek, az asszony a gyerek kezeii spárgával a lábaihoz kölözte gyermek közben meztelenre ;őzött), majd egy ujjnyi vastag ehajtott kötéldarabbal róvóA gyermek felbukott, a spárga akadt. Az asszony a sötét ^hában tovább verte a kötéllel ahol érte. Az ütesek a talpáí fejetetejéig mindenütt érték, hogy a kisfiú testén tenyérnyi íely sem maradt. Az volt a idéka, hogy mindaddig veri, a gyeimek sirni nem kezd. /erek azonban csökönyös volt m sírt. Az epa az ablakon át s, hogy üti a mostoha a gyet, majd. odaszólt: Hagyd abba, úgyse sir! Hisz n a szive, mint a kő. Ezután az asszony felhagyott a veréssel s kivezette a fiút a kúthoz, hol az beleült a vízzel telt teknőbe, megmosakodott és az anyja is mosta. A gyerek reszketve bement a konyhába, hol a gyengeségtől összeesett, majd magához térve, panaszkodott, hogy fáj a hasa s a szive tája. Az anyja lefektette az istállóba és vizesruhába csavarta. Többször adott neki inni, majd ő és férje is ugyanott lefeküdtek, elaludtak. Amikor hajnalban felébredtek, a gyermekei halva találták. Megijedtek és tanakodtak, hogy mit tegyenek vele. Féltek a nép ítéletétől s a büntetéstől is. Előbb azt akarta az asszony, hogy vigyék ki a szántóföldre s hagyják ott, majd ugyancsak az asszony tanácsára az apa beledobta a halott fiút a kútba. Ezt azért tették, hogy a szomszédok érdeklődésére azt mondhassák, hogy a gyerek újból elcsavargott s csak pór nap múlva jelentették volna, hogy beleesett a kútba. Pár óra múlva csakugyan átmentek a szomszédokhoz s keresték is színleg a gyereket. Horváth Imre előtt a féifi elszólta magát, hogy a gyerek valószínűleg a kútba ugrott, mire az utána nézett s a fiút ott találta. Horváth erre feljelentést tett a csendőrsé* gen s a gyilkos szülőket letartóztatták. A főtárgyalást most tartotlák meg a gyulai törvényszéken. A tárgyaláson az asszony, — aki egyik sze.nére vak — előbb azzal védekezett, hogy részeg volt s nem emlékszik semmire. Majd megtörten a legrészletesebben bevallotta a bűnét. Az apa viszont azt hozta fel védelmére, hogy ő a gyermek megverését nem látta, csak akkor mondta meg neki a felesége, mikor reggel észrevette, hogy a fiu meghalt. Az apának ezt a védekezését azonban megcáfolta a mostohaanya, akivel szembesítették, de megcáfolta a csendőrök eluít teü,Jxásmerő vallomása is. Számos tanú is igazolta, hogy a szülők a gyerekkel rosszul bántak, verték és piszkosan, tetvesen járatták. Az orvosszakértők véleménye szerint mindkét vádlott ép elméjű és a cselekmény elkövetésekor is az volt, bar az asszony szervibetegsége miatt ideges és hisztériás, amely belegség kis fokban korlátozza beszámítási képességét. Berényi Ármin dr. védő haláltokozó súlyos testisértésben kérte az asszonyt bűnösnek kimondani, mig az apának felmentését kérte. A bíróság szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek az anyát, akit 10 évi fegyházra ítélt, mig az apa bünsegédkezés cimén 3 évet kapott. Az ügyész az asszonnyal szemben megnyugodott az itélelben, az apával szemben azonban a büntetés súlyosbítása végett felebbezelt. A védő és a vádlottak enyhítésért felebbeztek. 111 HMM — Az ipar kiállítási intéző-bizottság illése. A békéscsabai iparkiállitás intéző-bizottsága március 30-ón, vasárnap délelőtt 10 órakor ülést tart. Az elnökség kéii az érdekeltek teljes számú megjelenését. — Rendkívüli előljéróségi ütés az ipartestületben. Az ipartestület elöljárósága vasárnap délelőtt 11 órakor a testület tanácstermében rendkívüli ülést tart. Mivel nagyfontosságú kérdések kerülnek tárgyalásra, az elnökség a tagok teljes számú megjelenését kéri. — A szinügyi bizottság ülése. A városi szinügyi bizottság csütörtökön ülést tartott, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A bizottság elsősorban Kiss Árpád színigazgatónak azt a kérelmét tárgyalta, hogy a város engedje el a színház márciusáprilisi vigalmi adóját. A kérelmet elutasították azzal az indokolással, hogy a vigalmi adót a színház a jegyek árán fölül ugy is beszedi a közönségtől, viszont a város nem nélkülözheti ezt a jövedelmét. A nehéz viszonyok figyelembevételével azonban — mivel a színházat a látogatók csekély számára való tekintetlel nehéz fönntartani — a bizottság négymillió korona segélyt szavazott meg a színháznak világítási segély cimén. Ebből az összegből márciusban két milliót, április hóban pedig fél hónaponként 1—1 milliót kap a színház. Köteles azonban az igazgató ennek fejében a színház oldalfolyosóit és a nézőteret fokozottabban megvilógiteni. A bizottság kikötötte még azt is, hogy a társulatot a jövő szezonja megfelelően szervezzék ót és a mai számszerűleg is hiányos és művészi szempontból nem tökéletes társulat helyett kvalitósosabb erőkkel jöjjön dékéscsabára. Végül tárgyalta a bizottság azt a kérdést is, mi módon lehetne kibővíteni a ma Békéscsaba, Makó és Szentes városokból álló színi kerületet. A tervek szerint a kerület Orosháza nagyközséggel bővülne és a társulat Békéscsabáról már az uj állomáshelyre menne. Ebben az ügyben a szinügyi bizottság is, a társulat igazgatója is megteszik a szükséges lépéseket Orosháza illetékes tényezőinél. — Gyűjtés a Horthy-kollégiumnak. A Magyar Gazdaasszonyok Szövetsége a budapesti Horthykollégiumban tanuló szegénysorsu diákok részére társadalmi gyűjtőakciót rendezett. A gyüjtőiveket most osztották szét Békéscsabán az iparosok, kereskedők és magánosok között. A kollégium a következő használati tárgyakra tart igényt: Fehérnemű, ing, lábravaló, zsebkendő, törülköző, harisnya, harisnyakötő. Fehérnemüvarráshoz vászon, cérna, gomb, vászonszallag. Fehérnemű foltozáshoz tiszta vószondarabok. Kézelő, puha- és keménygallér, nyakkendő vagy ezekhez anyag, esetleg felsőruhákhoz való anyag, bélés, gomb. Cipőbőr, cipőtalp, esetleg kész cipő, cipőkrém, ruhakefe, fogkefe, hajkefe, fésű, körömkefe, cipőkefe. Mosáshoz és mosdáshoz való szappan, kisebb tálca, vizesüveg, vizespohár. 140 cm. hosszú, 1 m. széles vászon asztalterítő, 60 cm. hosszú, 60 cm. széles terítő &z éjjeliszekrényre. — Az OM1KE irodalmi délutánján, vasárnap 6 órakor a Közmüvelődésházáben, Patai József „Zsidó irodalom és kuliura" cimen tart előadást, Tordai Judith heber költők magyarra fordított verseiből szaval. Jegyek Gesmeynél és az előadás megkezdése előtt a pénztárnál kaphatók 2—20 ezer koronás árban. — Be kell jelenteni a háztartásbeli cselédeket. A rendőrkapitányság fölhívja a háztartásbeli cselédeket tartó lakosokat, hogy minden egyes cselédvóltozóst, illetve az újonnan alkalmazott és elbocsátott cselédeket a bejelentőhivatalban 48 órán belül jelentsék be ; a bejelentés elmulasztása kihágási büntető eljárást von maga utan. Ugyancsak be kell jelenteni a cselédeket a munkásbiztositó pénztárnál is, hogy betegségük esetén a kedvezményes gyógykezeltetést igénybevehessék. — bécsbői és Budapestről beszerzett legfrissebb filmek szerepelnek az Apolló-mozgó legközelebbi műsorán, melyek minden tekintetben kielégiiik a legkénye-. nyesebb igenyeket is. Lapunk más helyén közölt lilmujdonságokra felhívjuk a közönség figyelmét, melyek az újonnan beszerzett filmek ismertetését hozzák. GUMMITALPAS KÜLÖNLEGESSÉGEK x PÉTERFI 'CIPŐÁRUHÁZÁBAN ipagáj ruhafesték, Papagáj kákitö, kiadós ás olcsó — Domin<! Drienszki csabai hej régen az egy íi] dominózóssí Az asztalnál Pál járásbiró; is, aki egy rc valami órtatl zést szalasztt ján. A kibic sára Drienszk jött, hogy dur alaposan m irodatisztet, feljelentésére gyalta az üg csabai járási Drienszkit bi dotta ki becs ségében és millió koron tésre itélte., kivül az költségek mefl — Tanya; Makai Györj béreslegény, i der-tenyón sz mult év karé összeszólalko: lakó egyik t Molnár Mihál szeszólalkozá: sértegetőzés aminek befejt hogy a hirtelei György vasvi és rátámadt e A vasvillával agyabugyálta amikor ennek ura segitségér asszonyt is f vasvillával. 5 sértés miatt v ségre Makai G teken a békés biróság, ame fogházra és 30 pénzbüntetésre telenkezü bér biróság enyhíti nek vette azt, a Molnárék s ragadtatta mag ségre. — A sztráj gyári munka: Csülörtökön Orosházi ut 23 ban levő Pa déglőben értek tek össze a sztrájkoló < napszámos leten néhait kolo jelent m ható tanács megállapodtál fölveszik a tó nalát a gyáré gével. A mun célra bizottsí toltak, amely! gyár munkásé munkásnői 2—2 tagot vé bizottság éri keresni a két gatóságával a megkezdése c — Munkák késcsabai G é.ru rt. nyolckaerőt keres épitkezésekh< lődők forc rosi népjóí (3. szoba). áM