Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-25 / 60. szám

Békéscsaba, 1924 március 25 Kedd 51-ik évfolyam, 60-ik szám BEKESME6YEI KÖZLÖNY Politikai napilap Elöfixetesi dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 600 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Húsvét után megalakul a Jegybank Budapest, március 24. A nép­szövetségi delegátusok és a kor­mány közötti tárgyalások teljesen lezárultak, amivel kapcsolatban alkalmunk volt beszélni Popovics Sándorral, aki a következőket mondotta : — A Jegybank felállítására vo­natkozó törvényjavaslat és a pénz­ügyi helyreállításról egyetemlege­sen intézkedő javaslat, amely az aranykorona költségvetést is ma­gában foglalja, ugy tudom, még ezen a héten egyszerre kerül a nemzetgyűlés elé. A Jegybank afaptokéjének jegyzése minden­esetre""^ javaslatnak parlamenti elfogadása előtt már megkezdőd­hetik- Az alapszabályok csak arra vonatkozóan kívánnak prejudi­kálni, hogy a Jegybank teljesen pártatlanul, politikamentesen, min­den befolyástól függetlenül láthassa el hivatását. Remélem, hogy április végén, a húsvéti ünnepek után a Jegybank megalakulhat. 7J népszövetségi delegátu­sok az agráriusokról Budapest, márc. 24. A népszö­vetségi pénzügyi szakértők cso­dálkozásukat fejezték ki afelett, hogy az ipar, a kereskedelem és a fizetéséből élő polgárság telje­sítményei mellett a magyar mező­gazdaság elenyésző csekély mér­tékben veszi ki a részét az állami terhek vállalásában• A delegátu­sok egyike nyilt kérdést intézett a magyar kormány képviselőihez, hogy a mezőgazdaság, illetőleg az agrártársadalom vájjon csakugyan olyan privilégizált helyzetet élvez-e, mint amilyet a statisztika kitüntet, Ha ez igy van, mi az oka ennek a kedvezésnek, amelyben az ál­lam az országnak ezt a rétegét részesíti ? A népszövetségi szakértők han­goztatták, hogy lehetetlenség, hogy éppen ez a társadalmi réteg legyen az, amely a kataszteri beosztás alapján kirótt földadó alapján aránylag a legkisebb részben vál­lal terheink összegéből. Ha már bizonyos tradíciókból kifolyóan annyira ragaszkodnak Magyaror­szágon az igazságtalan kataszteri beosztáshoz, jövedelmiadó kiveté­sével lenne kívánatos kiigazítani azt a kedvezményt, amelyet a itöbbi társadalmi rétegek terhére a mezőgazdasági rétegek élveznek. Vasúti baleset Budapesten Budapest, márc. 24. A paksi személyvonat 9 óra 24 perckor a fékberendezés elromlása következ­tében a budapesti Keleti pálya­udvaron az elzáró bakba ütközött. A már kiszállásra készülő utasok közül többen könnyebben megse­besültek. Két vasutas súlyosabban megsebesült, ezeket kórházba szál­lították. A szigorú vizsgálat folya­matban van. Az Ipartestület ma elnököt választ Nagy érdeklődés előzi meg az Ipartestület közgyűlését. A legna­gyobb izgalmat az elnökválasztás váltja ki, amely körül hetek óta különféle agitációk folynak. Az iparosság jelentékeny haladó része ugyan nem szívesen és elkedvet­lenedve látja az eddigi elnökség­ben azt a konzervatív szellemet, amely nem tud, de nem is akar az idők parancsolta követelmé­nyekkel lépést tartani. Azt han­goztatják, hogy mig a sokkal ke­vesebb számú kereskedővilág a Kereskedelmi Csarnokban agilis vezetősége révén egyre nagyobb súllyal lép fel az érdekeltség ne­vében a nyilvánosság előtt, addig a majdnem másfélezer tagot szám­láló Ipartestület alig hallatja hang­ját és ugy gazdasági, mint társa­dalmi téren leszorul az őt joggal megillető helyről. Igy kerültek szembe „fiatalok" és „öregek". Nem személyi, de tisztára ez az elvi ellentét han­golta az iparosságot Timár Endre eddig :i elnök ellen, akit érdemes múltja után egyébként joggal be­csülnek és szeretnek. Timár maga is igy érezte, hogy helyét fiatalabb erőnek engedi át s ezért kijelen­tette, hogy a jelölést nem vállalja. Az iparosság nagy része Kovács Mihály malomtulajdonos mellett foglalt állást, akinek agilitása és képessége azonban elvitathatatlan. Kovácsot azonban bizonyos intri­kák elkedvetlenítették, ugy hogy az elnökséget semmi szín alatt nem vállalja. A haladók pártja igy váratlanul jelölt nélkül maradt, ami annál kellemetlenebb, mert a másik ol­dal Timár Endre akarata ellenére élénk agitációt fejt ki az ő érde­kében. A haladó iparosság most Martincsek Károlyt szeretné elnö­kéül, e&Legdíg ís sok tanújelét adta nz&tv&ző ; képességének és buzgaltffeffiák. Szóvaf a mái választás a teljes bizonytalanság jegyében indul meg ma délután. Hisszük, hogy az ön­tudatos, józan csabai iparosság meg fogja találni az utat, amely nem kavarja fel az értékes dol­gozó osztály békéjét és egyúttal nem gátolja meg a hozzájuk méltó fejlődést sem, A8 Aurora Kör kulturestfe (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szombaton tartotta az Aurora iro­dalmi kör ingyenes előadássoroza­tának első kulturestjét a Közmü­velődésháza nagytermében, ame­lyen, sajnos csak gyér számban volt közönség. Szolgáljon mentsé­gül a kellemetlen, esős idő s a feneketlen sár, amely sok embert elriasztott. Az estét dr. Gyöngyösi János vezette be néhány szóval s fel­olvasta Holly Jenőnek március 15-én, a Prágai Magyar Hírlapban megjelent bátorszavu, gyönyörű versét. Majd P.-Horváth Rezsőnek, a Békésmegyei Közlöny felelős szerkesztőjének érdekes és tömör tanulmányát mutatta be a jugo­szláviai magyar irodalomról. A közönség nagy figyelemmel kisérte a szerb elnyomatás alatt álló test­véreink magyar irodalomi munkás­ságáról szóló beszámolót és tet­szésének élénk tapsokban adott kifejezést. Veress Imre nagy hatás mellett szavalt el néhány pompás, kife­jező verset azoktól a jugoszláviai magyar költőktől, akik a fölolva­sás kapcsán megemlittettek. Igy Szántó Róbertnek, a szabadkai költő-papnak néhány művészi szép­ségű, halk és finomművű versét, majd Harissziádeszné-Bartók Márta belgrádi magyar uriasszonynak pár bájos, lángolóan lázadószavu, tulcsorduló forró érzésekkel telitett költeményét. A szavalásnak őszinte meleg sikere volt. Veress Imre csodálatos művészi felfogással, megrázó átérzéssel és nagyszerű természetességgel adta elő és tol­mácsolta a pompás verseket és izmos képességeinek legjavát adta. Művészi rátermettséggel és lendü­letes erővel edta elő a verseket és őszinte, hatalmas sikert ért el. őszinte meglepetést keltett Ortner Pál szereplése, aki erőteljes, zengő baritonján operaáriákat adott elő. Benne rendkívül értékes közremű­ködőt nyert az Aurora, akinek ké­pességei messze túlemelkednek a műkedvelő éneklésén. Értékes hanganyagának további képzésé­vel mint hivatásos is a legszebb eredményekre jogosítana. Az Aurora kiváló pianistája, Balassa Géza Liszt-variációkat adott elő csillogó virtuozitással és hatalmas lendülettel. Ugy ő, mint Ortner Pál sok tapsot arattak. A kulturest a legszebb siker je­gyében folyt le. A legközelebbi ingyenes kulturestet április 12-én tartják meg. Otthont kérnek a hadirokkantak (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Hadröá békéscsabai helyi cso­portjának vezetősége hétfőn be­adványt intézett a polgármesteri hivatalhoz. A rokkantak egyesü­letének kérvénye azt kívánja a várostól, hogy egy Rokkant Ott­hon céljaira telket engedjen át a város. Az egyesület mindjárt meg is jelölte beadványában azt a tel­ket, amelyet megkapni óhajtana és bejelentette, hogy oda házat fog építtetni, a hadirokkantak bé­késcsabai otthonát. A Hadröá a népotthon mellett levő tetket kívánja a várostól, a népotthon folytatásánál, a csirke­piacra néző fronttal, uccai és ud­vari résszel. A területre jelentéke­nyebb épületet emeltetnének, a mely a rokkantak tulajdona lenne, mig a telektömb változás nélkül maradna továbbra is a város tu­lajdonában. A beadvány egyúttal fölemlíti azt is, hogy amennyiben ezt a telket nem bocsáthatnák a rokkan­tak rendelkezésére, hajlandók más helyen nyújtott telekkel is beérni. Sőt szívesen fogadnák a rokkan­tak azt is, ha a város az Apponyi ucca és a Szent-István tér sarkán levő régi épületet engedné át az egyesületnek használat végett. En­nek az épületnek azt a részét, amelyet még nem bontanak le és amelyben ma a városi javadalmi hivatal van, kérik a rokkantak, akik a rozoga épület lakhatóvá tétele céljából szívesen vállalkoz­nának javítások és átalakítások elvégzésére is.~ Az egyesület, amely ma 700 tagot számlál, nemcsak állandó egyesületi helyiséget, vagyis pre­cízebben : otthont akar, hanem egyúttal üzletet is rendezne be a rokkantak számára, szövetkezeti alapon, hogy a rokkantak olcsób­ban szerezhessék be az élelmi­szereket és általában a közszük­ségleti cikkeket. A Hadröá beadványával az egyik legközelebbi városi tanács­ülés fog foglalkozni, hogy elfoga­dásra ajánlja-e a városi közgyű­lésnek, vagy az elutasítást java­solja. Baromfitenyésztők rendkiviili közgyűlése Kiállítások Örosháaátt, Gyulán és Szarvason A Délmagyarországi Baromfi-, Fajnyul- és Galsmbtenyésztők Egyesülete f. hó 23-án vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza nagy tanácstermében népes köz­gyűlést tartott. — A közgyűlést srackenfelsi Schauer Gyula i* elnök nyitotta meg. A megnyitó után Sárga Antal egyesületi al­elnök előterjesztette a választ­mányi gyűlés határozati javaslatát, ami után a lemondott egyesületi elnök tisztére a közgyűlés egy­hangúlag Tar Gyula m. kir. föld­mivesiskolai igazgatót választotta meg óriási lelkesedéssel. Ugyan­ekkor választotta meg a közgyű­lés főpénztárosnak Szedoglavits Alajos takarékpénztári pénztárost, pénztári ellenőrnek pedig Kovács Sz. Mihály gazdálkodót. A pénztári .jelentés tudomásul­vétele után Tar Gyula elnök hoz­zászólásával a közgyűlés hálás köszönetét fejezi ki srackenfelsi Schauer Gyula vezetésével és irá­nyításával működött kiállítást ren­dező bizottságnak, akik fáradha­100 takarékkorona mai árfo­lyama 118 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 85-el jegyezték. 20 koronás arany 390000 papírkorona.

Next

/
Thumbnails
Contents