Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-23 / 59. szám

EOTES SZÁM AKI 600 IKOBONA Békéscsaba, 1924 március 23 Vasárnap 51-ik évfolyam, 59~ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 28.000 korona Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 600 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Kész a szanálási program tervezete Budapest, márc. 22. Tegnap éjjel delegációs döntő tanácskozás volt, amely hajnali három órakor ért véget. A magyar kormány és népszövetségi delegáció között az egész szanálási tervezetre vonatkozóan igen harmonikus megértésben végleges megállapodás létesült Bethlen miniszterelnök bemutatta a delegátusoknak az eddigi megbeszélések alapján kialakított felhatalmazási javaslatot, amelynek szövegbeli részén még kis módosítást hatáxoznak el. Az önálló jegybank, illetve a nemzeti bank felálliíásájról szóló törvényjavaslat és az aranyalapu költségvetés a tegnapi megállapodás alapján végleges alakban készen áll. Az aranyalapu költségvetésről & következő részleteket tudtuk meg. Az aranykoronában számított ?s 2 és félévre szóló költségvetés az államháztartásra háruló terhek összességével együttvéve 115 millió aranykorona deficitet mutat fel, amely fokozatosan csökkenni fog. A második évben a deficit 95 millió aranykoronára csökken le. Az utolsó félévben az államháztartásban mutatkozó hiány fedezésére már csak 4o millió aranykorona van a költségvetésben előirányozva. A minisz* teriális organizálásokban változás nem lesz. A belföldi kölcsön irányelveit még nem precizirozták végleg. Az egységes pártban érthető érdeklődéssel várják erre vonatkozóan a miniszterelnök nyilatkozatát. Ma befejeződik a népszövetségi tárgyalás utolsó aktusa is és a belföldi kölcsön ügyével kapcsolatban a 12-es bizottság javaslata lesz a legelső, amellyel Bethlen foglalkozni kiván. A tegnapi minisztertanácson Bethlen ismertette a kormány tagjaival a szanálási program tényleges tervezetét, atnelyet a Ház egyik közeli ülésén beterjesztenek. Ezenkívül a tisztviselőkérdést is tárgyalták. Megállapították a jövő hónapi fizetés értékét. Az e havi illetményekkel a minisztertanács nem foglalkozott, mert a tisztviselők a március hóra esedékes többletet már kézhez kapták. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank takarékkorona-pénztárjegyei Minden időnek megvan a maga nevezetessége. Ma mindenki a takarékkoronáról beszél és igen sokat hallunk a takarékkoronapénztárjegyről. Tegnapi számunkban már ismertettük némileg a takarékkoronapénztárjegy intézményt és ha ma ismét foglalkozunk a dologgal, tesszük olvasóink érdekében tisztán azon gyakori érdeklődés miatt, amely tegnapi ismertetésünket kiséri. A mai nap folyamán a kérdezősködések egész özöne fordult felénk és alig győztük a takarékkoronapénztárjegy által téremtett előnyöket olvasóink részére megvilágítani. Ez okból ugy látjuk ismételten foglalkoznunk kell az ismertetéssel annál is inkább, mivel a takarékkoronapénztárjegy tulajdonosai csak előnyt élveznek. Ezideig ugyanis, ha valaki pénzzel rendelkezett avagy pénzhez jutott, annak a veszélynek volt igen. alaposan kitéve, hogy pénze elértéktelenedik éa vásárló értéke mind összébb zsugorodik. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank ha-, mar felismerte a helyzetet és kellő időben rátért arra az útra, amelyen a budapesti nagy intézetek már napok óta állanak. Takarékkoronában pénztárjegyet bocsájtott ki és hozott forgalomba, melyek a pénz minden előnyeit magukba foglalják, sőt amellett, hogy állandó értékűek, egyben kamatoznak is. Ha a közelmúltban valaki pénzét konzerválni akarta, ugy azért értékpapírt vagy valutát vásárolt. Hogy az értékpapírt vásárlók milyen rossz üzletet csinálMegint felemelték az utazás árát tak, bővebben magyarázni felesleges. Sokkal jobban jártak ezideig a valuta va?y áruvásárlók, mert akik az utóbbiakba fektették pénzüket, ugy ezek a viszonyok^ által okozta pénz elértéktelenedését parírozták, elestek azonban a befektetett tőke kamatoztatásától, amely pedig minden időben rendkívül sokat jelentett. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank határozottan szolgálja a publikum érdekeit takarékkorona-pénztárjegyei kibocsájtásával, mert a viszonyokkoz mérten ...os'ele'iű m^sas kamatoztatással honorálja pénztári jegyeinek vásárlóit. Aki tehát nevezett intézetnél pénzét takarékkorona-pénztárjegyekbe fekteti, az tőkéjét feltétlenül konzerválja, magas kamatot biztosit magának és pénze felett mégis bármikor rendelkezik, meri az intézet bemutatáskor törvényes pénzjegygyei váltja át. Kereskedőinknek oedig különös érdeke a takarékkoronapénztárjegy kultiválása, mert fent emiitett előnyökön kivül azt is tekintetbe kell venniök, hogy ezeket a Békésmegyei Kereskedelmi Bank patrónusa, hazánk egyik legnagyobb intézete, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank is Budapesten pénztárainál beváltja. 100 takarékkorona mai árfolyama 118 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 85-el jegyezték. 20 koronás arany 340000 papírkorona. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Március 20-án ismét megdrágult az államvasutak vonalain és az államvasút kezelésében levő vicinális vasutakon az utazás. Alig néhány héttel ezelőtt emelték csak a vasúti tarifát, alig egy hónapja csavartak egy hatalmasat a személyszállítás díjtételein. Az állam, amely állandóan a legszigorúbban szónokol az árdrágítók ellen, saját maga erőteljes és folytonos áremelkedésekkel markol az életünkbe. Egy nap óta tehát ismét drágább az utazás. A személyszállítás dijait csak 30 százalékkal emelték föl, de az áruszállításnál nem tartották soknak az 50 százalékos drágítást sem. Hogy az áruszállítás megdrágítása az összes élelmiszerek, valaminta nyersanyag és minden egyéb szükségleti cikk beláthatatlan mértékű drágulását fogja maga után vonni, azzal az állami bölcsesség nem nagyon törődik. Noha saját maga alatt is vágja a fát ugyanakkor, amikor drágit: az összes közszükségleti cikkek árainak emelkedésével az állam is drágábban jut a szükségleteihez. A vasúti díjszabás ujabb drágulásakor érdekesnek tartjuk leközölni néhány vasúti jegy árát a békéscsabai állomástól számítva. Ezek a következők: Budapestre (keleti vagy nyugati pályaudvarra) személyvonaton I. oszt. 96500. 11. oszt, 64600, 111. os^t. 32300, gyorsvonaton I. oszt. 161500, II. oszt. 96500, III. oszt. 64600 K. Debrecenbe személyvonaton I. (Oszt. 95500, II. oszt. 64600, III. oszt. 32300, gyorsvonaton I. oszt. 161500, II. oszt. 96500, III. oszt. 64600 K. Gyomára személyvonaton I. oszt. 19500, II. oszt. 13000, III. oszt. 6500, gyorsvonaton I. oszt. 32600, Ifc oszt. 19500, III. oszt. 13000 K. Hódmezővásárhelyre személyvonaton I. oszt. 35100, II. oszt. 23400, III. oszt 11700, gyorsvonaton I. oszt. 58500. II. oszt. 35100, III. oszt. 23400 K. Mezőtúrra személyvonaton I. oszt. 29400, II. oszt. 19600, III. oszt. 9800, gyorsvonaton I. oszt. 49. ezer, II. oszt. 29400, III. oszt. 19600 K. Orosházára személyvonaton I. oszt. 19500, II. oszt. 13 ezer, III. oszt. 6500, gyorsvonaton I. oszt. 32500, II. oszt. 19500. III. oszt. 13 ezer K. Sarkadra személyvonaton I. oszt. 15300, II. oszt. 10200, III. oszt. 5100 K. Szarvasra személyvonaton I. oszt. 38400, II. oszt. 25600, III. oszt- 12800, gyorsvonaton I. oszt. 64 ezer, II. oszt. 38400. III. oszt. 25600 K. Tótkomlósra személyvonaton I. oszt. 27240, II. oszt. 18280, III. oszt. 9140 K. Lökösházára (határig) személyvonaton I. oszt. 19500, II. oszt. 13 ezer, III. oszt. 6500, gyorsvonaton I. oszt. 32500, II. oszt. 19500, III. oszt. 13 ezer K Kétegyházára személyvonaton I. oszt. 7200. II. oszt. 4800. III. oszt. 2400, gyorsvoaton I. oszt. 32500. II. oszt. 19500, III. oszt. 13 ezer K. Kötegyánra személyvonaton I. oszt. 19500, II. oszt. 13 ezer, III. oszt. 6500 K. Végül nem lesz érdekesség híján levő, ha megjegyezzük, hogy az ujabb, borsos tarifaemelés a személyvonatok utasforgalmában észrevehető csökkenést okozott, a gyorsvonatoknál azonban feltűnően megapasztotta az utasok számát. Ezt nem mi mondjuk, ezt a vasúti pénztár jelentette ki és igy hivatalos helyről erősitik msg azt, amit mi is leszögeztünk már, hogy: a közönség csöndes és kényszerű bojkottal felel az állam folytonos és megállásnélküli drágításaival szemben. A kereskedelmi miniszternek baja van az ipartestületekkel (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városhoz két leirat érkezett a kereskedelemügyi minisztertől s mindkettőben az ipartestületek ellen panaszkodik a kegyelmes írás. Az egyik leiratban szóvá teszi a miniszter azt az értesülést, hogy egyes ipartestületek a gyárakban foglalkoztatott tanoncok segédi vizsgájának foganatosítását a tanoncvizsgáló bizottság utján nem engedik meg, illetőleg azt feltételekhez kötik, igy a gyárosoknak az ipartestületbe való belépéséhez, ami megengedhetetlen. Az ipartörvény szerint ugyanis a gyárakban képezett tanoncok ugyanolyan bizottság előtt bocsájtandók szakvizsgára, mint a kézműves iparostanoncok, azzal az eltéréssel, hogy a gyárakban képezett tanoncok megvizsgálására hivatott bizottság egyik tagjának gyárosnak, vagy gyárban alkalmazott műszaki egyénnek kell lennie. Megjegyzi még a leirat, hogy a gyárakban képzett tanoncok segédlevelét nem az ipartestület, hanem az elsőfokú iparhatóság állítja ki, ezért a vizsgálat eredményéről az mindenkor értesítendő. Ugyancsak tudomására jutott a kereskedelmi miniszternek — s ezt a második leiratában teszi szóvá, — hogy az ipartestületek a tanoncszerződés és segédlevél kiállításáért a megengedettnél magasabb dijat szednek. Fölhívja az elsőfokú iparhatóságokat, hogy az iparhatósági biztosok utján ellenőrizzék ezt a panaszt. A miniszter leirata vé^én megjegyzi, hogy ha a segéd diszes kiállítású okmányt akar, azt meg kell neki adni, az okmány költségeit azonban ő viseli