Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-20 / 56. szám

Békéscsaba, 1924 március 20 BÉKÉSUFGYEl KÖZLÖNY 3 1100 aranykoronás létminimumot követelnek a szegedi tiszt­viselők Abból az alkalomból, hogy a kormány 5 félévre előre elkészí­tette az államháztartás költség­előirányzatát, sorompóba lépett a tisztviselői kar, hogy a költség­vetés keretében biztosítsa arra az időre a maga biztos javadalma­zását. Ebből a célból rendkívüli vá­lasztmányi ülést tartott a KANSz szegedi csoportja is, amely egy, a kormányhoz intézendő határo­zati javaslatot fogadott el, amely­ben rámutatott arra a tényre, hogy a tisztviselői fizetések nem állanak arányban a megélhetési lehetőséggel. A tisztviselői társa­dalom reméli, hogy a kormány a tisztviselők illetményeit a költség­vetésben rendezi és olyan bázist teremt, amely megadja a biztos megélhetés lehetőséget. Kívánják a fizetésen kivül a családi pótlék, lakbér és illetmé­nyeknek aranykoronában való megállapítását. A házbér is meg­felelő nagyságban állapittassék meg. Hangsúlyozza a határozati javaslat, hogy a tisztviselői létmi­nimum már békében sem volt kielé­gítő és kívánja, hogy ez a leg­alacsonyabb fizetési osztályban is legalább 1100 aranykorona legyen, mert különben nem képesek a háztartási és ruházati cikkek pót­lósára. Azt kívánják, hogy ennek az összegnek 80 százaléka már 1924 julius 1-től kezdve arany­valutában folyósittassék és minden további költségvetési félévben 5 százalékkal emeltessék, amig a teljes 1100 aranykorona fizetést elérik. Az aranykorona átszámí­tása a mindenkori irdex szerint történjék. JBLU& JE.Bát Tavassal Sokan vagyunk gy. Tavasszal láz korbácsolja mg vérünket és induló nyugtalanág vet ágyat inainkba. Végtelenje futó ország utak kigyóvonala arkállik bele a szemünkbe és álnainkba csillogó messze városok zirzavara harsan. Az első napsugár hozza. Az első nap, amikor a hitakaróról köny­nyek csordulnak bele a föld fa­gyott rögeibe. Szeretnénk menni, A fázósan futó ntpsugarak hátára szeretnénk ülni ts szállni a kötet­lenség meg hcártalanság uj bi­rodalmaiba. Vannak azoiban az elvágyás­nak dacos elenfelei, emlékek. Asszonyok sz<járól ellopott csó­kok forrósága negöli bennünk a messzivágyást Jönnek. Magunk sem tudjuk, hgy hogyan, csak vékony szájsilünkön muzsikásán ömlenek ki a szavak, a kapott csókoknak Bditó az erejük és reggelre, mir valahonnan álma­inknak induJját trombitálják, nem tudunk elinalni. Mindig igy van ez. Asszonpk állják el a messze­vivő utakat asszonyok sirják belé hüségüket, ndulásra kész pillana­tainkba s akormindig lemaradunk. Vagyun ugy sokan, hogy az első tavasba hajló éjszaka uj színeket, j embereket, uj-városok bömbölő zaját hozza el felénk, megesküszünk, hogy itt", hagyunk mindent s odamegyünk, de reggel asszonyk elállják utunkat. A ta­vasz bennünket nem tud nekilen­díteni. Fáradt álomkergetők va­gyunk, akik menésre nem tudjuk akaratunkat felijjazni. Rokkantság vagy betegség ez, mert életünk minden megnyilvánulásának asz­szony-ok a parancsoló.) Nekünk nem szabad álmodni, nekünk nem szabad akarni, csak parancsoló asszonyoknak engedelmes szolgája lenni. — Ujabb kedvezmény a kéoy­szerkölcsönfizetflknek. A kény­szerkölcsön befizetésének könnyí­tése érdekében a pénzügyminisz­ter egyik korábbi rendeletében ugy intézkedett, hogy a március 17-ig történt befizetéseket 100 : 110 arányban fizethessék az adózók. A határidőt a pénzügyminiszter egy ujabb rendeletével március 24-ig meghosszabbította, tehát az ujabb határidőig bezáróan történt befizetéseknél 100 takarékkoronót 110 papirkoronával számolnak el. — Az Aurora első ingyenes hangversenye. Az Aurora Kör március 22-én, szombaton este fél 9 órakor a Kultúrpalota nagy­termében hangversenyt rendez az alábbi műsorral: 1. P.-Horváth Rezső felolvas a S. H. S. királyság magyar irodalmáról és költésze­téről. 2. Leoncavallo : Prolog a Bajazzo operából, énekli: Ortner Pál. 3. Veress Imre szaval. 4. Wágner : Wolfram versenydala a Tannháuser operából, énekli: Ortner Pál. 5. Liszt: Variatiók egy Bach-téma felett, zongorán játsza Balassa Géza. 6. Erkel Ferenc: Bordal a Bánk bán cimü ope­rából, énekli Ortner Pál. Az ének­számokat zongorán kiséri Balassa Géza. Belépődíj nincs; érdeklő­dőket — nem tagokat is — szí­vesen lát a Vezetőség. — A város évkönyvét március 15-ike leírásával kezdik meg. A hétfői városi közgyűlés elfo­gadta Fábry Károlynak azt az inditványáj, hogy a város vezet­tessen egy évkönyvet, amelyben a nevezetesebb eseményeket örö­kítenék meg az utókor számára. A városi évkönyv vezetését már meg-is kezdik és Fábry Károly kívánságára a mostani március 15-ike ünnepségeinek részletes be­jegyzésével kezdik meg. Az év­könyvet ezentúl bármelyik városi tisztviselő igénybeveheti a neve­zetesebb városi, országos, társa, dalmi és kulturesemények meg­örökítésére, feltéve, hogy az illető hivatott tollal tudja megírni az eseményeket. Az évkönyv néhány évszázad múlva kétségtelenül érde­kes és értékes emlék lesz ; emléke egy mindörökre eliramlott, beteg és zűrzavaros kornak. — Gyűjtés néhai Gulyás József világtalan édesanyjának. Néhai Gulyás József volt szerkesztőnk nagy szegénységben élő, világta­lan özvegy édesanyja számára ujabb adományok érkeztek. Dr. Mittlasovszky János kollégánk, az Orosházi Friss Újság főszerkesz­tője, megható sorok kíséretében küldött 100.000 K-t. A mai ado­mányok : Dr. Mittlasovszky János, 100.000 K, Békés-Csabai takarék­pénztár egyesület, 50.000 K. Ed­digi gyüjtésünk összesen 570.000 korona. — Felhivás a békéscsabai ín­ségesekhez. Mindazok, akik a városi népjóléti hivatalban az in­séglisztre igényt tartottak és a ha­táridőben jelentkeztek felvételre, ugyanott az utalvány átvétele vé­gett a hivatalos órák alatt hala­déktalanul jelenjenek meg. Dr. Gally Géza tanácsnok. — Akácfacsemetéket ad ki az erdőhivatal. A békéscsabai állami erdőhivatal, amely az uj vásártér mellett van, több ezer darab két éves akácfacsemetét ad el bár­kinek, a termelési költségek meg­térítése ellenében. Az eladás március 24-ike után kezdődik és bárki 5000 darabig kaphat cse­metéket. — Békéscsabai emberek, mint bányászok. Ezúttal legelőször verbuváltak Békéscsabáról szén­bányába munkásokat és a szo­katlan foglalkozásra máris bőven akadt jelentkező. A békéscsabai földmunkások, akik eddig aratási vagy kubikosi munkákra szerződ­tek el leginkább, most megpró­bálják a fekele gyémántok kiter­melésével járó, sokféle veszedel­met kínáló mesterséget is. A nép­jóléti hivatalban a napokban az Esztergom Szászvári Kőszénbánya R.-t. dorogi bányái számára tobo­rozták a csabai földmunkásokat és a bányavállalat megbízottja 57 békéscsabai embert kötött le a földalatti mesterség számára. A máskor finnyáskodó csabai föld­munkások szívesen kaptak a pisz­kos és veszedelmes munkán, ami azt jelenti, hogy kevés a munka­alkalom és — sajnos — fogyóban a kenyér. . . — Százmilliókra menő ékszer az ökör gyomrában. Vértes köz­ségben felbontották egy elhullott ökör gyomrát s abban egész kin­cseskamrát találtak. Az ökör gyom­rában 3 kilogramm sulyu ékszer volt, 6 karkötőóra, 5 karkötőlánc, brilliáns nyakék, gyürük, 12 darab ezüst kanál. Valószínű, hogy egy ujabb csempészfogás áldozata az ökör. Az élelmes csempész ugyanis egy csapással két legyet akart ütni és az ökör gyomrában akarta a kérdéses holmikat átcsempészni, azonban rajta vesztett, vagy ő té­vesztette el az állatot, vagy pedig a leleplezéstől félt és túladott rajta. — Viharos volt a rokkantak közgyűlése. Ilyen cimü tegnap­előtti cikkünkre a „Hadröá" békés­csabai csoportjának vezetősége annak közlését kéri, hogy Róna Károly volt elnök a földreform kérdésével kapcsolatos ügyek meg­beszélésekor nem tartózkodott az ülésteremben, onnan korábban el­távozott és igy a viharos jelenetek rendezésében nem volt része. — Kilencéves zongoraművész. A magyar zenei éleinek örvende­tes szenzációja van. Március 12-iki bemutató hangversenye óta kri­tikusaink, zeneművészeink és ze­nekedvelőink csodájára járnak a kis 9 esztendős Károlyi Gyulának. Rossz szokása a magyar közön­ségnek, hogy fellelkesülve, talán pillanatnyilag csodálatos sikerek­től nagyon hamar csodagyerekké deklarál valakit, ám ezúttal a leg­súlyosabb kritikát is fényesen meg­állotta ez a 9 esztendős magyar fiu, aki valóban magán hordja Liszt Ferenc zenei zsenijét. A kis művész édesapja a háborúban hősi halált halt. Az apja zenéhez egyáltalában nem értett. Édesanyja azonban jól zongorázik és rajon­gója a muzsikának. Kisfia első zenei ismereteit tőle tanulta s mindössze másfél év óta tanul zongorázni. Kétségtelen, hogy a kis művész nevével még sokszor fogunk találkozni a zenei életben. — A mezőberényi országos vá­sár. Mezőberény nagyközségben a tavaszi országos vásárt április első hetében tartják meg. Április 4-én szarvasmarha-, juh- és sertésvásár, április 5-én lóvásár és április 6-án kirakodóvásár lesz. A vásárra sza­bályszerű marhalevéllel minden­féle állat felhajtható. Az állat-vá­sártérre szekérbe fogott állatokkal csak az esetben szabad behajtani, ha a szekérbe fogott állatnak sza­bályszerű marhalevele van. — Megszervezik a növények védelmét. A háború előtt száz millió aranykoronát tett ki az a kár, amit különböző kártevő ro­varok és gombák hazánk mező­gazdaságában okoztak. A háború után a helyzet még rosszabbodott. Az elpusztult ember- és állatállo­mány következtében a gazdák nem tudták jól megművelni föld­jeiket, a növények gyengébben fejlődtek és ellenállásuk is csök­kent. A rovarkártevők és a gom­bák mindjobban elhatalmasodtak. A földmivelésügyi minisztérium, felismerve a kérdés nemzetgazda­sági fontosságát, a legjobb mező­gazdasági szakemberek bevoná­sával bizottságot hivott össze, a mely bizottság — a Növényvédelmi Bizottság — törvénytervezetet dol­gozott ki az óriási károk meggát­lására. A védekezési kötelezett­ségnek — a javaslat szerint — általánosnak kell lennie, mert a védekezésnek csak akkor lesz meg a teljes sikere, ha mindenütt az egész országban egyöntetűen hajt­ják végre. Bútorozott szobát keres kony­hahasználattal intelligens, szolid, magányos házaspár a város bár­mely részében. — Betonmunkások felvétetnek az „Unió" műkő- és betonáru. gyárban. Jelentkezni lehet Bá­lint és Brhlik épitési irodájában, Andrássy-ut 18. Szinfi&z A Trónörökös. Simonyi Mária, a budapesti Renaissance-szinház kiváló művésznője, első vendég­estéjén a Trónörökös keddesti elő­adásán mutatkozott be a békés­csabai színházban. Simonyi Mária kitűnő színjátszó képességei a pompásan sikerült előadás együt­teséből nivósan emelkedtek ki. A vendégmüvésznő csodálatos tem­peramentuma, elevenséggel, ter­mészetességgel, erőteljes megér­zéssel és tulbő erővel átitatott élénk és klasszikus játéka, hallat­lanul meleg elegánciája és a tra­gikus jelenetek megkapóan szines és élethű megjátszása, hangjának átívelő és természetes csendülése, játékának a legapróbb nüanszokig kifejező ereje és kifejlett müvé­sziessége a legőszintébb sikert hozták meg a művésznőnek. A közönség kifogyhatatlanul és vi­harosan tapsolta a művésznőt. Kőmives Sándor művészi erejének legjavát adta és nemes szépségű játéka méltóképen simult Simonyi Mária pompás alakításához. Az együttes is nagyon szép volt és az e»t szép és meleg sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá. (h. r.) Heti műsor : Csütörtök : Vigözvegy. A) bérlet, Péntek: Becstelenek. Fehér Gy. vendégjátéka.

Next

/
Thumbnails
Contents