Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám
1924-03-18 / 54. szám
2 BEKTESLEÖÜEL KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 március 18 ezer koronát, a Békésvármegyei Egyetemi Ifjak Körének a szegény egyetemi hallgatók támogatására 100 ezer koronát szavazott meg a közgyűlés. Gerő Lajos, a Korona-vendéglő tulajdonosának felebbezését tárgyalta ezután a közgyűlés. A vendéglőst, mint ismeretes, kártyavigalmi-adó körüli visszaélés miatt még tavaly, mert 24.000 koronával kevesebb vigalmiadót fizetett be, a város a be nem vallott összeg tízszeresére büntette. Gerő a büntetést megfelebbezte a közgyűléshez, amely most ugy döntött, hogy — mivel a vendéglőssel első ízben történt még ilyen eset, — a felebbezést elutasítja ugyan, de a birság összegét mérsékeli. A közgyűlés ezután áttért a póttárgysorozat tárgyalására. A Petőfi-liget kioszkjának bérleti ügye volt az első ügy. A város ugyanis tíz évre bérbeadja a kioszkot, azzal, hogy az uj bérlőnek bizonyos építkezéseket kell elvégeztetnie. A bérletre négy ajánlat érkezett be, amelyek közül a legelőnyösebb Kósa Gáboré volt, aki évi bérül 14 inmázsa buza ellenértékét ajánlotta fel. A közgyűlés Kósa ajánlatát egyhangúan elfogadta. Két utóajánlatot a közgyűlés elutasított. A Bihar-Szilágyi Olajipar rt. kérelmét egy 800 négyszögöles városi telek eladása iránt teljesitette a közgyűlés. A kéményseprési dijak alapárát 1000 K-ben állapította meg a közgyűlés. Egyúttal kimondotta, hogy április 1-től megszűnik az a szerződés, fcmeíy szerint a kéményseprési dijakat a város szedi be. Ettől fogva tehát a kéményseprők személyesen fogják a munka elvegezte utén az őket megillető dijakat beszedni. Máté György kövezőnek több költségei megtérítése iránt beadott kérelmét a közgyűlés elutasította, minthogy rajta mullott, hogy a teljes költség összeget idejében nem vette fel. A polgármesternek a közgyűlés reprezentációs költségeit havi két mm, a főjegyzőnek havi 60 kg. búzában állapították meg. Végül elfogadták Fábry Károlynak az indítványát, hogy egy évkönyvet vezessenek, amelybe a város történetének közérdekű eseményeit pontosan beírják. A közgyűlés a polgármester éltetésévei 11 óra ulán ért véget. a regyszéiru közönség. Szebbnél szebb énekszámot adott elő az Iparos Dalárda és a Vasutas Dalárda. Szép és nagyhatású beszédet mondott még Káldor Lajos, az Országos Gábor Áron Szövetség elnöke. A beszédek elhangzása után koszorút helyeztek a Kossuth-szobor talapzatára a társadalmi egyesületek, az evang. és kaih. leányegyesületek, a Rudolffőgimnázium, a polgári fiúiskola, a békéscsabai MÁV pályaudvar személyzete, a földmives iskola. Az ünnepély a Himnusszal ért véget. Este a gimnáziumi ifjúság fáklyás és lampionos körmenetet tartott a város számos uccáján keresztül. A Kaszinó ünnepe A csabai Kaszinóban március 15-nek megünneplésére nagy számban jelentek meg a tagok a szokásos vacsorán. Az ünnepi beszédet dr. Korniss Géza mondotta. A tömören felépített, emelkedett hangú, gyönyörű nyelvezetű beszéd nagy tetszést aratott. A szónok főleg március 15- ének és a nemzeti demokratikus gondolatnak szerves egybekapcsolódását fejtegette. A stílusos beszédért dr. Berthóty István, a Kaszinó elnöke mondott köszönetet, aki egyszersmind melegen köszöntötte a vacsoián megjelent vitéz Rátvay ezredest és a tisztikart. Végül Ibolya Antal olvasta fel egyik gyujto irredenta versét. A Kossuth-bál Szombalon este a vasutasok Olvasóköre nivós műsorral egybekötött táncmulatságot rendezett, amelyen megjelent Brandt Vilmos dr. főispán is és nagyszámú, közönség. A műsoros estélyen Király Aladár dr.magasszárnyalásu, szépségekben és színekben gazdag ünnepi beszédet mondott, majd Juhász József szavalata után Schuszter Samu remek hegedüjátékkal ragadtatta el a közönséget. Keresztes Maca művészi erejű szavalata után Madarász Béla operaénekes énekelt, majd a műkedvelők egy egyfölvonásos toborzót játszottak el sok rátermettséggel, szép sikerrel. A sikerült műsoros estét a Szózat eléneklése fejezte be. Ezután tánc következett, amely a kora hajnali órákig eltartott. Vasárnap Az ág. ev. és a róm. kath. leányegyesület vasárnap délután öt órakor a Közművelődés házában ünnepelte meg március tizenötödikét, nivós és gazdag műsor keretében. Az ünnepségen, amelyen zongorajátékok, versszavalások voltak, nagy hatást tett Koppány Gyula szónoki erőktől duzzadó, nemesszépségü, szines ünnepi beszéde. Viharos volt a hadirokkantak közgyűlése Minden egyesületi tevékenységet megöl a személyeskedés (A Közlöny eredeti tudósítása.)' A „Hadröá" békéscsabai helyi csoportja vasárnap délután fél három órakor a Széchenyi-ligetben levő vendéglőben közgyűlést tartott, amelyen izzó hangulat mellett folytonos viharok játszódtak le. A közgyűlés voltaképpen két ellenpárt egymással késhegyig menő harcot folytató vezéreinek összeütközése volt és ez a személyeskedés és vetélkedés sok rokkant ajkáról szólaltatott meg elkeseredett és kemény kifejezéseket. A közgyűlést, amely fél háromtól hat óráig tartott, Kiss János elnök nyitotta meg. Már a megnyitáskor apróbb viharos jelenetek játszódtak le, ez azonban csak fokozódott akkor, amikor a közgyűlés tárgyalni kezdte a földreform ügyében kiküldött egyik vezetőségi tag, Szilágyi Mihály ellen hangoztatott különféle vádakat. Noha Szilágyi igazolta magát, az ellenpárt vezére, Róna Károly volt elnök és társai folytonos közbeszólásaikkal és demagógiájukkal megakadályoztak minden komoly és érdemleges tárgyalást. A közgyűlés ilyen módon — mivel ez a rokkantak rovására történő személyeskedő vetélkedés folytonosan ismétlődött — nem is tudta letárgyalni és megbeszélni; a tárgysorozat egyes pontjait, ugy hogy a közgyűlés teljesen eredménytelenül volt kénytelen befejeződni a három órás szócsata után. A közgyűlésen egyébként a legnagyobb bizonytalanság uralkodott a rokkantak részéről, akik nyiltan és szépítés nélkül adtak kifejezést elkeseredésüknek, afölött, hogy a vezetőségük, ahelyett, hogy a hadirokkantak érdekeivel foglalkoznék, folytonos személyeskedésekre pazarolja a drága időt. A rokkantak elkeseredetten hangoztatták, hogy a mai helyzet, miatt nem volna csodálatos, ha az elkeseredés kétségbeesett lépésekre ragadtatná el a rokkantak vérmesebbjeit, mert a vezetőség mai harcai csak arra alkalmasak, hogy a fontos érdekek eljátszásával az elkeseredés magvát szórják el a rokk antak között . Vegye meg és olvassa a Békésmegyei Közlönyt, de amellett terjessze is mindenütt. Ha anyagi erőnket gyarapítja, a lap színvonalának állandó emelését előmozdítja. Március tizenötödikének ünneplése Békéscsabán Az egyesületek, a közönség és az iskolák ünneplése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Március Idusát, a magyar szabadság megszületésének piros lángolásu, szentségesen szent emlékünnepét Békéscsaba városa is méltó fénnyel, nemes méltósággal és teljes dísszel ünnepelte meg. A hideg időjárás ugyan nem nagyon kedvezett a nyílt szinen tartott emlékünnepsé&eknek, de a magyar acélos erő keményen megbirkózott hóval és zord hideggel és áhítatos tisztelettel ünnepelt az Isten nyílt, szabad ege alattA márciusi ünnepségekről szóló tudósításunk a következő : Az iskolákban Emlékünnepélyt tartottak az állami polgári leányiskolában, nagyszámú érdeklődő jelenlétében, majd később ez állami földmivesiskola tartotta meg márciusi ünnepélyét. Az ünnep a Hiszekegy eléneklésével kezdődött, majd Kovács Endre ifjúsági elnök üdvözlő beszéde után Csapó Imre érzéssel szavalta el a Magyar Miatyánkot. Ezután Banké Antal tanár magas szárnyalású beszédet mondott, méltatva a nap Jelentőségét. Petőfi „Nemzeti dal"-át Kacsó Attila szavalta el és ezután az ifjúsági énekkar magyar nólákat adott elő. Egy diák versszavalata után a Himnusz hangjai zárták be a lelkes ünnepélyt. Ünnepség volt a polgári fiúiskolában és a felső mezőgazdasági iskolában is, majd délben a leánygimnázium tartott igen sikerült emlékünnepélyt. Gajda Béla igazgató rendkívül tartalmas beszédet mondott, Mázán Ella VII. o. t. felolvasta jutalmazott pályamunkáját. A szavalók közül Faludi Mária VII. o. t. tűnt ki, mellette sikerrel adott elő Patay Mária szép melodrámát. Szépek voltak a többi szavalatok és sikerűitek a zongoraszámok is, amelyeket a Korén- nővérek és Muntyán Izabella adtak elő. Az ev. Rudolf-főgimnázium ünnepe délután volt- Az énekkar Himnusza után Balázs Samu VII. o. t. elszavaila Petőfi „Élet-halál" cimü költeményét, majd Vidovszky Kálmán mondott hatalmas erejű, stílusos beszédet. Az énekkar irredenta dala után Holecska Ferenc olvasta fel az 1848 és 1918. forradalomról szóló pályadolgozatát, majd Kován Mihály VII. o. t. szavalt. Végűi az énekkar adta elő igen szépen a Szózatot. A közönség ezután a Kossuth-szoborhoz vonult, ahol a Társadalmi Egyesületek Szövetsége rendezett ünnepet. A Kossuth-szobornál Hatalmas, ezrekre menő ünneplő tömeg állotta körül a téren Kossuth Lajos ércszobrát, amely körül a cserkészek csapata vont körataku kordont. Az ünnepélyen megjelent az éppen Békéscsabán tartózkodó Brandt Vilmos dr. főispán is, ezenkívül ott láttuk a hatóságok vezetőit, az államhivatalok fejeit és kiküldöttjeit, a társadalmi egyesületek küldöttségeit, az iskolák ifjúságát és a nagyszámú közönséget. Az ünnepélyt a 10. honvédgyalogezred zenekara a Szózattal nyitotta meg. Kován György főgimnáziumi VIII. o. t. elszavalta a „Leszünk még magyarok" cimü költeményt. Az ünnepi szónok Eőrssy Attila polgári iskolai tanár volt, Gyújtó hatású, színes és pompás szónoki készségre valló hazafias beszédet mondott, amelyet kitörő lelkesedessel fogadott GUMMITALPAS KÜLÖNLEGESSÉGEK x PETERFI CIPŐÁRUHÁZÁBAN Jókai regénye „Az egy dollár" szerűin és csütörtökön lóth II a, MatyasoYszky Ilona, Rajnai, Réthey, Lukács, Szerémy
